Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-08 / 128. szám

JSfYÍRYIDÉK. 1927, junius 8. A nyíregyházi Agape Társaság összejövetelén az erkölcsi műveltség problémájáról tartottak előadást. (A „Nyirvidék" tudósítójától) A nyíregyházi görögkatholíkus intelligencia néhány hónappal ezelőtt megalakult asztaltársasága, az Agape (szeretet lr';oma) Tár saság szárnybontogatásai sokat ígérő perspektívát tárnak elénk. A bár valláserkölcsi, vagy találób­ban felekezeti alapokon megala kult és meginduló társaság prog­rammja, célkitűzése, munkássága ugyancsak hasonló magyar görögkatholikus embereket egye sit magában és mintegy a vallás megszabta, körülhatárolta lélek úgynevezett érzékfölötti talajából meríti az erkölcsi lét­jogosultságát, más szóval az érzelmi életnek a vallással, a hittel való legmelegebb frigyéből táplálkozik, mégis nem telített gyűlölettel, sót a legmegértőbb keresztényi szeretettel van eltelve minden magyar keresztény fele kezet iránt. A minden hónap első csü­törtökjén tartott társas összejöve­telén a megbízott előadók sza­badelőadásai azok, amelyek az egybeseieglé«nek tartalmat adnak. Az eddigi előadó — két ízben —­Álmos Zoltán nyug. törvényszéki bíró, ügyvéd volt, akinek magas­értékü előadásairól annakidején beszámoltunk olvasóinknak. E legutóbbi összejövetelen Czimbo­linetz Jenő tartott előadást az erkölcsi műveltség problémájáról. Előadó alaposan kidolgozott szabadelőadásában először rámu­tatott arra, hogy minden háborút forradalmak, gazdasági és pénz­ügyi leromlások, továbbá pedig erkölcsi züllések követnek. Mi keresztülmentünk és megúsztuk a forradalmakat, a gazdasági és pénzügyi helyzetünk megjavjilt, e téren bölcs kormányzatunk fáradozásai révén talpraálltunk, azonban az erkölcsi talpraállás kérdésében — sajnos — még mindig sántítunk. Csak a statisz­tikába nézzünk bele, minden bizo­nyítva van. Problémája tehát a háború utáni csonka-magyar tár­sadalomnak ez a kérdés. Majd az erkölcs fogalma körüli harcot ecseteli történelmi, fejlő­déstani és szociálpolitikai szem pontokból. Szembe állítja azt e két világnézleti felfogást, amelyek itt manapság harcoló felek. Az Isten hivők örök, egyetemleges erkölcsi törvényeit, az ezt tagadó és a viszonylagos, emberi pro­duktumszámba jövő szokáserkölcs, a szolidaritás jegyében kulmináló normák híveinek a felfogásával. A magyar becsületesség, tisztes­ség, erkölcsösség megkapó fogal­mainak a tisztázása után a tulaj­donképpeni témájára tér, az erkölcsi műveltség problémájára. Fejtegeti történelmi példák kap­csán, hogy lehet valaki egyéb­ként nagyon müveit, okos, szel­lemes, sőt tudós, lángész, de ez a műveltsége még nem jelenti azt, hogy erkölcsileg is intelli­gens, müveit az illető. Itt fejtette ki az előadása lénye­gét, vagyis azt, hogy ennek az erkölcsi műveltségnek a kérdése mit jelent társadalmi szempont­ból. Több ez, mint egy egyszerű | szokásokon, ránevelésen alapuló ! szimpla becsületesség, ez egy szerves valami, egy világnézlet, egy olyas dolog, amely a leg­utolsó sejtekben él; s amelyről csak rendkívüli körülmények között szerezhetünk tudomás). Akkor, amidőn egy Krisztus keresztre feszittette magát a hirdetett isteni igazságaiért, Szók­ratész, Petőfi, az első kereszté­nyek, a nemzeti katonai hösök felfogásaikért, amikor életükkel adóztak. A pataki diákéletből vett egy frappáns példával és a japáni önmegtagadó erkölcsösség gazdag témaköréből vett pél dákkal bizonyítgatta mindenki által érthetően az erkölcsi művelt­ség magasabbrendü és az erkölcsi jellemszilárdságot is túlhaladó, szinte héroszi megnyilatkozásokat is kiváltó horderejét. Előadása végén rámutatott arra, hogy az egyháznak, a társadalomnak é­porbasujtott szegény Hazánknak is milyen értékeket jelent egy-egy erkölcsileg müveit jellemszilárd magyar lélek. Az u. n. kultur­fölényünk is csak ez alapon áll hat szilárdan és csak igy, ez által érhetjük el — visszavon hatatlanul — minden magyaroi legszebb álmát: Magyarország fel­támadását. Nagy tetszéssel fogadott előadása után Almos Zoltán bocsátkozott vitába Czimbolinetz Jenővel és közben löbbek hozzászólása után előadónak alapjában lefektetett elvei, nézetei és felfogásai e téren mindenki által elfogad­tattak. Rajtik Miklós városi tanácsnok e havi gerosz egy szegény gyer­mek taníttatása irányában nyúj­tott be javaslatot, mely javaslatot Tóth György, Szilvássy József, Kuzaila Péler, dr. Legeza István Dohanics János és -többek hozzá­szólása után elfogadták azzal, hogy szeptember elsejétől egy arra rászorult gör. kath. gyer­mekből intelligens, művelt embert neveltetnek önkéntes megadózta­tás révén is. Az asztaltársaság összejövetele hivatalos részének lezárása után a társaság tagjai még továbbr< is együtt maradtak kedves han­gulatban és szebbnél-szebb dalok és gondolatos pohárköszöntői: hangzottak el. Fa b i o Vallásos dráma, a Városi Színházban. — Jegyek kaphatók az Ujságboltban. lártfa gyógyfürdő Klimatikus gyógyhely. Vérszegényeknek, női bajok ellen, ide­geseknek, rheuniásoknak és a légzőszer­vek hurutjainál a legkiválóbb or­vosok által javalva. Teljes napi peizló a főszezonban cK 35,— Csehszlovákia legolesóbb fürdőhelye. — Uj cseh­szlovák menetrend szerint elsőrangú vasúti össze­köttetés és visszautazásnál itten 50 százalék vas­úti kedvezmény. Kérjen prospektust: IGAZGATÓSÁG BARDIOVSKÉ KUPELE (Bartfa). 2765-20 Fabiola 50 helyi szereplővel a Városi Színházban, a szegény gyermekek felruházására. — Mindenkinek meg kell nézni. Kiss Ferenc búcsúja Nyíregyházától. A harmadik Kiss Ferenc est volt a legmélyebb nyomokat hagyó, fe­lejthetetlenül szép művészi estje Nyíregyházának. A Varga Ábrisné c. színműben, majd «A bor»-ban teljesedtek ki egy hatalmas erővel, kimeríthetetlen mélységekből adóan tolmácsoló magyar művésznek is­tenadta nagy értékei. Égő könyek és forró tapsok jelezték, hogy mű­vészetének ekéje milyen mélyen szántotta át a sziveket és a nagy eszméknek, fenkölt érzéseknek mi­lyen tjszta buzaszemét vetette. Fe­jedelme a színpadnak, aki túláradó bőségben teli marokkal hinti a szépség tiszta csengésű aranyát és fényes igazgyöngyeit. Varga Áb­Árisnéban alig mozdul a színpa­don. Ott ül golyó és füstfogta szür­ke hadifogoly köpenyében és sza­va, játéka, szemének, arcbmtinak beszéde olyan mély tragikumát érezteti meg nemcsak Varga Ab­rjs, de sok százezer magyar ember fájdalmának, amilyen mélységeket csak a világháború gránátjai sza­kíthattak fel a magyar otthonok­ban. Hallottuk, hogy az egyik vi­déki színpadon Kiss Ferenc part­nere nem tudta lebirkózni érzé­seit és zokogva ment ki a szín­padról. Ilyen e mberi, ilyen élettel telimeritett, örökre szivbe égetődő alakítást még nem láttunk soha. — Még fel s^m száradtak az arcokon a megilletődésnek könnyei, már ui szépségek fénye tündöklik: meg­jelenik a színen Baracs Imre, Gár­donyinek ez a 'magyar ízzel, zamat, tal átitatott csodálatos embere. En­nek az alaknak megjátszásában kul­minálódik az, ami Kiss Ferencben ösztönösen, utánozhatatlan, atavisz­tikus lélektani bizonyossággal ma­gyar. Játéka az egyszerűség fensé" gével hatott, az élet, a magyar élet sűrítése A magyar nép dacos, ke­mény akaratú, de galambjóságu szívvel megáldott fia volt Kiss, az, akinek érzésvilágát Petőfi: vallo­más aekként tárta fel : «Magyar va­gyok, természetem komoly, mint he­gedűink első hangiai. Arcomra fei­felröppen a mosoly, de nevetésem, ritkán hallani. Ha az öröm legjob­ban festi képem, magas kedvem­ben sírva fakadok, de arcom vig a bánat idejében, mert nem aka­rom, hogy — sajnáljatok!» Varga Ábris, Baracs Imre, a szivünkbe zártuk arcotokat, azt a michelan­gelói erejű arcot, amelynek fé­nye, beszéde az örökké való igaz művészet titkos mélyéből, az érző szívből árad fel. ,Kiss Ferenc szivé­ből, amelyben a magyar élet rit­musa dobog. NYILT-TÉR.* Dr. Moravcs'ik Emö Emil egyet• tanár, Budapest, irja: »Tek. Mohai Agnes-forrás kutkezel őségé Moha­Készséggel hozom tudomására,, hogy az Ágnes-forrás savanyu vizet gyógyszempontból több Íz­ben teljes sikerrel alkalmaztam* A Mohai Ágnes forrásvíz min­denütt kapható! *) E rovat alatt közlöttekért sem a; szerkesztőség, sem a kiadóhivatal fele­lősséget nem vállal. Junius 11-12-éíi FABIOLA, az I. só századkora­beli dráma a Városi Színházban Jegyek kaphatók az Ujságboltban. (*) Helyesen cselekszik, ha var­rógép-, tű-, olaj- és fonal-szükség letét nálunk fedezi. Singer varró­gép-alkatrészek elismerten a leg­jobbak. Singer varrógép fióküzlet. Vay Ádám u. 2. 4 (*) Hirdetéseket fővárosi lapok részére eredeti tarifa mellett vesz föl az Ujságbolt. — A Fiát autók a budapesti ki­állításon. A világhírű turini gyár külön helyen vonultatja fel kocsi­jait. A gyár budapesti exponensei kiváló Ízléssel helyezték el a gépe­ket a hatalmas férőhelyen, mely az impozáns kiállítási csarnok első részében, nyomban a bejárattól jobbra foglal helyet. Magas ívelésű kapubejáratán a hatalmas méretű Fiat génius képe, kezében a világ­hírű 509 kocsival, első pillanatra leköti a látogató figyelmét. A kiál­lított kocsik remekbe készült ka­roseriái bátran helyet foglalhatná­nak a Monté Carlo-i szépségverse­nyen, ahol évről-évre két világrész: elismert cégei vetekednek a pál­máért. A Fiat-gyár úgyszólván min­den igény számára tart készenlét­ben egy typust, úgyhogy az, aki e kiállítást meglátogatja, feltétlenül talál ízlésének, illetve szükségleté­nek megfelelő kocsit. Külön helyen vannak kiállítva a teherautomobi­lok, amelyek közül a nagy teherbí­rású Fiat—Spa kocsikat és a Fiat gyors teherkocsikat említjük fel. A példátlanul gazdag 13 személy és 5­teherszállító kocsiból álló válasz­tékból csupán a. következőket em­lítjük.. meg: Szemünkbe ötlik el­sősorban egy zárt Sedan karosse­riával ellátott 519/B alváz, a Fiat­gyár legújabb konstrukciója, ame­lyet az ismert 519-es alvázból fej­lesztett ki a gyár és amely már a párisi kiállításon is hatalmas feltű­nést keliett. A kocsi karosseriájá­nál az előkelő egyszerűség párosul a legnagyobb eleganciával és a vo­nalak nemességével. Az ülések rend kívül kényelmesek, úgyhogy az uta­zás még a leghosszabb túrákon sem fárasztó. Ugyanezen typusból egy finom kivitelű torpedó is lát­ható a kiállításon. Hasonló elegan­ciával és kényelemmel vannak az 512-es alvázak karossálva. Különö­sen kiemelendő egy 503 typusu belső kormányzású kocsi, amelynek nemcsak a karosseriája hat elegáns vonalaival, hanem a lakkozása is példátlanul ragyogó. Sportembe­rek számára egy 503 spydert tart készenlétben a kiállítás, amelynek clouja azonban egy 509-^s spyder­sportkocsi, mely 100 km-en felüli sebességet fut ki és minden sport embernek gyönyörűséget okoz. MINDENFÉLE NYOMDAI ÉS KÖNYVKÖTÉSZETI MUNKÁK ÍZLÉSES KIVITELBEN SZOLID ARAK MELLETT KÉSZÜLNEK A JÓBA- NYOMDABAN, NYÍR­EGYHÁZÁN, SZÉCHENYI UT 9. TELEFONSZÁM: 139. Legszebb, ieojobb, legolcsóbb a Tárc "f él© takaréktűzhely és sír rács! TÁR CZ AY EíiDRE épület- és műlakatos üzeme Nyíregyháza, N&dor ucca 10.

Next

/
Thumbnails
Contents