Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-05 / 127. szám

19*27. junius 5 JSÍYÍRY1DÉK. 3 szánál vagyunk. A buzgóbb lányok (talán útirajzot akarnak készíteni?) lelkesen jegyzik noteszeikbe minden állomás nevét s a visszautasított tanári menetrendet csak pótlólag (ha átaludtak, vagy átjátszottak néhány állomást) veszik igénybe. Még az otthoni állomáson biztatta több szülő a vezető tanárt, hogy Budapest megtekintését vegyék utólag programmba s a vo" naton kiderült, hogy a kis lányok pénztárcája — alig 1—2 kivétellel — birja a különbözetet. Be is fizették szívesen az utólagos költséget, kivéve i_2 laposabb z$ebüt, meg egy pár nagyobb igényűit akik «kölcsön»-höz folyamodtak. — Erősen alkonyodott már, mire a nagy gyárkémények, sárga villamoskocsik jelezték, hogy közel vagyunk Budapesthez. Végigrobogva a Városliget s az Állatkert mellett, erősen fogadkoztak, hogy pár nap múlva mindnyájan kipróbálják a hullámvasutat. Érkezés után a társaság nagy része sétálni akart s így a Nyugatitól a Park-szállóba vezető utat a Körúton át gyalog tette meg, élvezve "a nagy forgalmat s különösen a világító reklámokat. Néhány fáradtabb gyermek ezalatt kitapasztalta, hogy milyen is a fővárosban ünnepnap este egy zsúfolt villamoskocsi. Fél 10 óra körül együtt volt az egész társaság, hogy a pompás kényelemmel berendezett szállóban az ut fáradalmait kipihenje. Sokáig tartott, míg teljesen elcsöndesedtek; de hajnalban annál korábban talpon voltak s 'élvezték a hideg-meleg vízvezetéki vizet. Sőt egyik csoport fürdőszobás szobához jutva még. fürödhetett is. Reggel fél 7-kor reggeli a szálló kávéházában, ami annál jobban esett, mert az első meleg étel volt az uton. Sajnos a meleg ételt ettől kezdve nemcsak az éhes gyomrok, hanem a széltől alaposan keresztülfujt, didergő tagok is örömmel üdvözölték, mert bizony bármennyire jól is sikerült a kirándulás, májusban mégis csak nélkülözi az ember a májusi időjárást! De a közmondás szerint: «Min den rosszban van valami jó»; ezalkalommal mi ís jobban jártunk a széllel, mintha pl. folyton esett volna! Nem is kaptunk esőt csak két ízben: egyszer utazás, másodszor ebédelés közben. A 23-iki délelőtt az utazással telt el. Már Budapesten több kirándulócsapat indult velünk együtt útnak, útközben még egy székesfehérvári iskola csatlakozott — o'y "kicsi szegény Magyarország, hogy tanulmányi kirándulások is összetömörülnek! — ugy látszik, a mozdony nem birta a hosszú szerelvényt, több mintegy órai késéssel érkeztünk Balatonfüredre. Egyfelől nagy volt az izgalom, hogy lemaradunk a tihanyi hajóról, (az egyetlen már aznap) de ezt az izgalmat is feledtette az a gyönyörű látvány, melyet a haragos Balaton nyújtott. Közelebbről is volt alkalmunk gyönyörködni benne, mikor a kitűnő ebéd után a gőzhajó Tihanyba szállított minket. A szél ugyan menet-jövet neki acsarkodott és szívesen lesöpört volna mindenkit a hajóról, de a lányok hősiesen szembeszálltak az idővel s a fedélzetről csodálták a közeli és távoli partok szépségeit. Tihanyban rövid hegymászás után megnéztük az I. Endre által alapított apátsági templomot s benne az alapító király sírját, továbbá a hozzátartozó kolostorban azt a két egyszerű szobát, amelyekFekete pünkösd. 1927. Irta: SZABOLCSY LAJOS. Az apró, talmi költök harsonázzák, Bitor vezérek büszkén hirdetik Egy szebb jövendő piros pirkadását S hogy izmosul a bágyadt, régi hit... Bűnös hazugság! Vétkes ráfogás ez! A mi szivünk még fájdalmakat érez, Minket az unokáink átka üldöz És feketére gyászult ránk a pünkösd! Kérdjétek meg a fáradt, sovány nyájat: Mikor járt köztük szentlelkes öröm ? Nézzétek és hallgassátok: a bánat Jajong, sikong itt minden kis rögön! Lássátok be: semmi se változott meg, Tovább ömölnek lelkünkből a könnyek, Nem szállt közénk a szent erő, az üdvös... S jaj!. . feketére gyászult ránk a pünkösd! Próféták hirdetik szent révületben: Még rajta ül a kő a nagy Siron! Elmúlt a három nap, elmúlt a negyven... S a szent test férges, csonka, árva, rom... Vértől viritnak még a napkelések, Ötönnek jolynak még a drága könnyek! 5 uj ezredév multán, sok szenvedés közt: Pirosra szentül ismét majd a pünkösd! ben szomorú véget ért utolsó királyunk, IV. Károly, magyarországi utolsó napjait töltötte. A történelem könyörtelen, nyomasztó lehellete ülte meg a lelkűinket s az évszázados magyar bánat a Himnusz hangjaiban tört elő ajkunkon. — Nem hiszem, hogy a meghatottság a legkisebb gyermek lelkén is erot ne vett volna s akadt volna egy is, aki a Balatonra néző, kis, boltíves, kolostori cellában át ne érezte volna nemzeti fohászunk szavait; «Balsors akit régen tép, hozz rá víg esztendőt; Megbűnhődte már e nép a multat s jövendőt.» A kolostor áhítatos csendjéből a szeles napvilágra kerülve, Tihany másik nevezetességét akartuk megtekinteni, azaz meghallgatni. — De' az idő csúfosan kitett velünk: mert látni ugyan láttuk a hines visszhangzó falfelületet, de bizony a hires sok szó tagos visszhang nekünk egyetlen szotagunkat sem ismételte. Azt mondták az odavaló emberek, hogy ekkora szélben nem működik. De hogy «emlék»-ük mégis legyen a kirándulóknak Tihanyból, marékszámra vásárolták a hires «kecskekő»-vet. Persze az élelmes tihanyi kis betyárok kaptak a jó alkalmon s ugyancsak fölverték az értéktelen kövecskék árát. A gödöllői polgári leányiskola növendékeinek gyönyörködtető kéthangu dalolása mellett tettük meg a hajóutat vissza, Füredre. Ott egy kis séta, a nevezetességek (Kisfaludy Sándor szobra, Jókai,** Blaha, Lujza villája, polg. isk. tanárok üdülőháza stb.) megtekintése után a parton töltöttük az időt; némelyek élénk figyelemmel kisérték a füredi vendégek egyik sportját: a halászatot, mások a nagy fasor kényelmes padjairól szemlélték a Balatont, legtöbben azonban padon, kézben, egymás hátán levelezőlapot írogattak. Még egy séta a szépen gondozott parkban, jó vacsora s egy meglehetősen hideg éjszaka ,ütán {bizony a t^lc'ajlqk s a kabátok is fölfértek) hajnalban "bucsut mondtunk Fürednek, hogy folytassuk utunkat Badacsonyba, a földkerekség egyik legszebb bazalt vulkán vidékére. Reggeli után kö" ,'vetkezett a kirándulás egyik legkedvesebb és legemlékezetesebb részlete: Hegymászás a Badacsonyra. A jó nyíri homokhoz szokott lábaknak elég szokatlan volt a leöves, lépcsős uton való kapaszkodás, de oly vígan, szinte versenyezve haladt a kis sereg fölfelé, hogy alig lehetett velük egy-egy kis pihenőt tartani! Útközben betértünk a Szimfi szerelmének szülőházába: a Szegedy-házba, majd a Kisfaludy szomszédos borházába, ahol egész kis muzeumot állítottak össze a költő írásaiból és emléktárgyaiból. A tetőn gyönyörű kilátás nyílt a szomszédos hegyek és várromokra. — Rövid pihenő után visszaindultunk a megjelölt uton. Közben azonban egy erdész tanácsára az ő «kedves utjá»-ra kanyarodtunk • be, egy amolyan igazi meredek, köves, gyökeres hegyi ösvényre, amelyen az egyik tanár vezetésével történő lejövetel valóban méltó lett volna a 'filmen való megörökítésre. _ A huncut ösvény azonban nemhogy elvette volna, sőt még fokozta a jókedvet s a következő napokon jelentkező izomlázon kívül a kis csapat egy tagjának sem történt semmi baja. A jól megérdemelt ebéd után újra vonatra ültünk s végigkísérve a Balaton zalai partját, Keszthelyen szálltunk ki. A csomagokat elhelyezve 2 autóbusz szállította ki rövid negyedóra alatt a kis társaságot Hévízre. Végigjártuk a nagy fürdőtelepet gyönyörködtünk a természetes melegvizű tóban, a viruló lótuszokban, de a fürdésről bármennyire is nagy volt bennünk a vágy a hívogató meleg hullámok közelebbi megtapasztalására — a hideg szél miatt fájó szivvel le kellett mondanunk. Csak a figyelmes fürdőigazgatóság — némileg ellensúlyozta a szomorúságot a habos csokoládé, amellyel ugy látszik — kárpótolni ákarta a lányokat az elmaradt fürdőért. Mire az autóbuszok visszatértek a Hullám-szállóhoz, már esteledett, igy Keszthely nevezetességeit csak útközben, kívülről tekinthettek meg. A folyton dühöngő szél pedig — a gyermekek nagy bánatára — a csábító vitorlás csónakázást is elfújta. Annál vígabban töltötték az estét, amikor a szálló nagytermében a gödöllőiekkel együtt rögtönzött kis kabaré és táncestét rendeztek. Az elszállásolásnál a kiránduló csapatok tömeges érkezése miatt nehézségek merültek föl. A «külön szoba»-s elhelyezést .megkaptuk ugyan, de a zsúfoltság oly nagy volt, hogy azt igazán csak a máskülönben ked* vezőtlen időjárás tette elviselhetővé. A humor azonban nem hagyja el a fiatalságot s «Magad uram, ha szolgád nincs» jeligével reggel a frissebbek szállították be a szobákba az álmosabbaknak a mosdóvizet. De legalább volt idejük a készülődéshez, mert a vonat csak — Egy hygenikus háztartás, egy számító vendéglős, vagy kávés sem nélkülözhe'i a szabadalmazott AUTÚ-SYPHONT, amellyel mindenki odahaza pillanatok alatt készítheti szódavizét, ásványvizét, pezsgőjét és üdítő italait a legtisztább szénsav hozzáadásával Egyedárusitó FarKas Jenő gyógyszertára Nyíregyházié, Rákóozi-út Agilis ügynSkök felvétetnek. 14. 26=4-5 szép és olcsó imakönyvek nagy választékban — Vidéki mesrende_ léseket a leggyorsabban eszközlök — FERENCZINÉL, Városház-palota. — Telefon: 318. Bérmaajándéknak t