Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)
1927-06-04 / 126. szám
JSfYÍRYIDÉK. 1927. junius 4. Egy Lipcsében élő, nyíregyházi származású i grafikus művésznő szerint a hősök emlék- í szobrának tervezett helye nem megfelelő. Szerinte a Dessewfíy-tér pázsitján kell keresni megfelelő ' nyugodt helyet a monumentális emlékmű számára. Szokol András, aki a nyíregyházi hősök temetője mellett lezajlott nagy verekedés egyik tettese, tegnap beismerte, hogy ő szórta meg a halálosan megsebesített Király Miklóst. Hoffmann Mária, a nyíregyházi származású, Lipcsében élő grafikus művésznő a következő cikket küldte szerkesztőségim kbe: Páris legszebb terén, a hatalmas Arc de Triomphe alatt van egy sima kőlap, fejénél örök láng ég, rajta pedig vésett irás: «Itt nyugszik egy ismeretlen katona, meghalt a francia hazáért!» Ko c Si> autó nem jár az iv alatt, a gyalogos ember, kit ide vagy erre visz utjának célja, mind levett kalappal "áll meg. Az emlékmű célja az, liogy a közönségben a meghatódásnak, a fájdalmas megemlékezésnek, a lelkesedésnek és a hazafias felbuzdulásnak érzését keltse fel. Mi sem természetesebb tehát annál, hogy a művészi alkotás olyan helyre kerüljön, ahol ezt a közönség könynyen és szívesen keresheti fel, ahol azt zavartalan áhítattal szemlélheti és ahová sokszor akaratlanul is eljut. És amikor magam is meghatottan állottam a virággal borított párisi emlékmű előtt — eszembe jutott az a terv, mely a nyíregyházi hősök szobrának elhelyezéséről szól. ! , ! Tudvalevő, hogy az elhelyezés helyenként tervbevett háromszögű tér akként képződik, hogy a vasút felől jövő Széchenyi ut a város szivébe kanyarodik egyfelől és a Luther utca felé halad másfelől. Ez a két ut kocsi, autó, motor, villanyos, teherfuvar szempontból a legforgalmasabb és a sziobor erre a nagy közlekedési vonalra tekintene. Ezen a helyen a szobrot megfelelő távlatból megtekinteni életveszélyes. Vájjon lesz-e valaki, aki levett kalappal megáll a mü előtt, akit elönt az a hangulat, melynek felköltését a művészi mü célozza, mikor háta mögött az autó tülkölés villanyos csengetés, a kocsik állandó zörgése, teherfuvarosok lármája arra figyelmezteti, hogy megállása testi épségét veszélyezteti? Vagy meg kell elégednünk azzal, hogy gyalogjáróink a Széchenyi-tér aszfaltjáról, de hátulról nézhetik a szobrot, élőiről pedig csak a vasútról autón és kocsin jövők egy pillanatra, úttól fáradtan, utjok céljahoz éréstől izgatottan? A Magyar-Olasz Bank előtti elhelyezést azért nem tartom szerencsés gondolatnak, mert a szobor egységes hatását megbontja a nyugtalan, ablakokra osztott háttér. A szoborra vetett pillantás kénytelen befogadni a banképület esztétikai szempontból igazán érdektelen formáit. Ez a körülmény épen elegendő ahoz, hogy a szobrot megfossza rendeltetésétől, a csöndes áhítat felkeltésétől. Hiszen vannak nekünk igen szép, kedves, csendes kerjeink, melynek zöldjéből impozánsan bontakozhatnék ki a ragyogó fehér szobor. Természetesen nem a Kaszinó melletti kertre gondolok, amelyben még soha senki sétálni nem volt, sem a Károlyi téri kertre, ahol a nyári kioszk veri fel a csendet. Egyedül a Dessewffy kertről lehet szó, melynek a színházig nyúló perspektívája jó darab előterei enged a szobornak, ahol gyermekek játszanak, ahol mindnyájan szívesen üldögélünk szabad óráinkban. A kert Széchenyi uti bejáratánál van egy óriási pázsitos darab, annak végiben, közvetlenül a nagyfák keskeny alléja előtt volna igazán ideális helye a szobornak. Mögötte magas lomb, előtte virág és sima gyep. Igy a szobor nem tolakodik a lármás utcára, széles teret enged a pillantásnak, kert és szobor egymást diszilik, közösen pedig a város intim hatású ékes darabját képezik. . Az elesett nyíregyházi fiuk emléke mindnyájunknak, vagyis a városnak intim, családi ügye, melyet ízetlen dolog volna a legldrmásabb utca közepére vinni. A mi hőseink is annyi csendet, őszinte áhítatot érdemelnek, mint az ismeretlen francia katona, akinek sirja előtt minden gyalogos cmb-'r levett kalappal áll még. B. Hoffmann Mária. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Király Miklós tanyai legényt halálosan megsebesítették a nyíregyházi hősök temetője mellett lezajlott verekedésben, amelyben városi és tanyai legények állottak egymással szemben. A verekedeö után Ki" rály Miklós vérébe fagyottan maradt a csatatéren és az első segélynyujtásadó orvos megállapította, hogy a hátán életveszélyes sebet kapott. A nyíregyházi államrendőrség a merénylet után letartóztatta Palini Vidoven János és Szokol András nyíregyházi kocsisokat, akik nem tagadták, hogy résztvettek a verekedésben, de "tagadták, hogy ők sebesítették meg Király Miklóst. Tegnap azután a kihallgatások során Szokol András megtöri és bevallotta, hogy ő szúrta meg késével az áldozatot és a bűnjel lelőhelyét is elárulta. A főbünös azonban nem ő, hanem Paulini Vidoven János, aki már egy év óta forralja a boszszuterveket Király ellen, mert az a nyíregyházi Három Rózsa korcsmában egy alkalommal megverte. Most a tavaszi vásár idején elérkezettnek látta az időt a régi tervének végrehajtására. Több városi legényt toborzott és biztatta őket, hogy ha Király Miklós tanyai társaival el ávozik a vásárról,- támadják meg őket. Igy is történt. A támadásra a tanyaiak erős kőzáporral feleltek. A csatában többen megsebesül'ek. A többségben lévő városiaknak sikerült utóiérni Király Miklóst és társait. Királyt közvetlen közelről gyűlölködő ellenfele, Paulini Vidoven János maga támadta meg teljes erővel és dühvel. Paulininél egy szöges drótkorbács volt és azzal kezdte ütni Királyt. A két ellenfél birkózni kezdett és Paulini átölelve fogta Király Miklóst. Ekkor történt, hogy Szokol hátulról többször belészurt Király Miklósba. Olyan elvakultan Mártogatta kését a tanyai fiatalemberbe, hogy egy szúrással barátjának ruháját is összetépte. A megkéselt fiatalember állapota válságos. fiyüjteménykiáilitás lesz pünkösd két ünnepnapján a Kossuth reálgimnázmmban. Országszerte ismerik már a nyíregyházi ev. reálgimnázium bélyeggyűjtőit. APOLLÓ Pénteken, C9ak egy i*apSg! HARRY LIEDTKE parádés szerepében Harica grófnő Kálmán Imre világhírű operettje filmen. •— IIII11 — 11 • !• IIII lllll i IIMIMIIIII i'IIIIIIP I »l»—»ll I ill !••!• III IP IMII IIIIII lllll I Szombaton Vasárnap .PLUÜ8TMS a tolvajok királya Egy vakmerő tolvaj kalandjai 8 fejezetben MIKOLAY RIIHSKY, a világhírű francia filmművész szenzációs bravurfllmje. BUSZTEB fCEATQN, A ViZIBflJHQK. Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor.' (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A mult év folyamán próbálta meg városunkban és talán hazánkban is első izben Zwick Vilmos ev. reálgimnáziumi tanár, hogy a különféle gyűjtési ágakkal foglalkozó tanuló ifjúságot egyesületbe tömörítse, gyűjtésben irányítsa, tanácsaival és közreműködésével, valamint gyűjtő-összejövetelek rendezésével, a gyűjtök közötti csereüzleteket és így gyűjtemények rendszeres kiegészítését lehetővé tegye. Már az első kísérlet eredményeként oly változatos, gazdag gyűjteménykiállítást produkált a Kossuth reálgimnázium tanulóifjúsága, hogy fokozott érdeklődéssel várjuk a most, pünkösdkor megnyíló, második gyüjteménykiállitást. Erre vonatkozólag a következőket sikerült megtudnunk. A kiállítás junius 5. és 6-án pünkösd vasárnapján és hétfőjén délelőtt 9—12-ig es délután 3 órától 6-ig lesz megtekinthető a Kossuth reálgimnázium rajztermében, az első emeleti folyosó jobb szárnyán. Belépődíj nincsen, csak egy autogrammot (névaláírást) kér a kiállítás rendezősége minden látogatótól. Az eddigi bejelentések szerint a bélyeggyűjtők lesznek túlnyomó többségben a kiállítók között a legváltozatosabb gyűjteményeikkel. A magyar bélyegszakirodalomnak ma legelterjedtebb lap- i ja, az örvös János (.volt nyiregy- házi diák) szerkesztésében megjelenő «Filatéliai Kurir», majd minden számában megemlékezik a nyíregyházi ifjúsági bélyeggyűjtő egyesületről, amely ma az orszagban az elsők között áll. A bélyeggyűjtők mellett tekintélyes az érem és régi papírpénzgyűjtők száma is. E téren maga a reálgimnázium is fog egy gazdag éremgyüjteménnyel közreműködni. Nagy gondot fordított az idén is a reálgimnázium tanári kara, hogy a tanulók növénytani, ásványtani mértani gyűjteményei és kézügyességi produktumai minél csinosabb formákban készüljenek el, ezekből is fogunk több értékes gyűjteményt láthatni. Levelezőlapok, fényképek, régi köngyvek és kéziratok szintén lesznek a kiállított gyűjtemények között. A pedagógus ember örömmel nézi a Kossuth reálgimnáziumnak, városunk e majdnem 70 éves kultúrintézményének, ez ujabb irányú megmozdulását és hisszük, a gyüi" teménykiállitás eszméje hamarosan el fog terjedni Szabolcs földjéről hazánk minden számottevő iskolájába . FARAGÓ Borsalinó kalap különlegességei a legszebbek 5 Bérmálásra fiu- és leínyékszerek, leg olcsóbban Sándor Rezső órás és ékszerésznél, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ucca 3. Telefon: 220. 2935 Rettegj! Jön a tolvajok királya!
