Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-29 / 145. szám

Nyíregyháza, 19-57. junius 29. « Szerda XLYXIX. évfolyam. U\ EnBMMwa^Ha^^ . -nn-im-H 1, mT mr nwiii ii m ii ni Miii ni yí Arak IwtytMMa é*> «tfák«t: - j <£ŰBA KSLIEX | ttuMteurtdaée 4& Matf6hlvatals Mm a«0 p<Mrt«3, Hmm*®** í Ot. 9. SZABÓ USZLÓ. I „ ««£CHENYI-UT 9. SZÁM. Tt'!5Mt»s» sKTüsa ?.<i9. Postaohequ* 'gUMITO, *-.:saáB«iois.4iS ttriünsn *4«azs» ^taHntVMMaiik fe*. tmHÚéoatk ^ nadn»tn». ; vsuwwt K. ANDOR. | <..ív = -^TTjinriiTivr i'I Köszönet Rottemere-nek. Ha statisztikát lehetne készíteni arról, hogy hazánkban a legutóbbi napokban miről beszéltek legtöb­bet az emberek, hogy! társadalmunk legszélesebb rétegeit milyen gon­dolat foglalkoztatta legintenzíveb­ben, egészen bizonyos, hogy Lord Rothermere cikkével kapcsolatban Trianonnal találnánk magunkat szemben. Azt a cikket, amelyet a Daily Mail millió példányszámain keresztül az egész müveit világ ol­vasott, mi első lépésnek tekinthet­jük arra, hogy az utóbbi évtize­dekben legtöbbet szenvedett nem­zetünk t estén és lelkén ejtett sérel­mek és igazságtalanságok megin- j dúljanak a reparáció flelé. Lord Rothermere cikkének az volt a fő gondolata, hogy Európa nyugalma és Magyarország igazságának meg­közelítése szempontjából elkerülhe­tetlenül szükséges a gyűlölet által született trianoni békeszerződés mielőbbi reparálása oly módon, hogy Magyarország visszakapja azokat a területeit, amelyeken ma­gyarok lakinak. Éz az előkelő angol ferfiu népszavazás utján kivánja megvalósítani ezt a reparáeióí( s ek­kor eszünkbe jut a békeszerződés­nek megkötései idejéből nemze ünk nagy fiának, gróf Apponyi Albert­nek egy kijelentése, amelyet saj­nos a megtorlás vágyától és gyű­lölettől elteliétt nagyhatalmak képviselői akkor raem hallottak meg. Apponyi már akkor is azt kivánta, hogy ha a békeszerződések igazságot akarnak teremteni, ren­deljenek el népszavazást. Miután ez nem történt meg, Apponyinak még mindig volt vigasztaló szava a nemzethez," mert azt mondotta' hogy bármikép is rendelkezzenek a békediktátumok, Magyarország szá­mára kiaknázhatatlan és beláthatat­lan; értékű lesz 'a népszavazásba vetett reménye. Ekkor 'mondotta Apponyi még azt'is, hogy Magyar­ország határai a'trianoni békeszer­ződés paragrafusai ellenére is ad­dig húzódnak, ameddig a hü ma­gyar szivek dobognak. (Fájdalmas dolog, hogy ajrianoni békeszerző­dés megkötése után hét esztendőre jut eszébe valakinek érdeklődni az iránt, hogy vájjon meddig, is ter­jednek azok a területek, amelye­ken magyar gyermekek szüleinek és magyar szivek dobognak. Mégis nagy köszönettel tartozunk Lord Rothermere-nek, mert cikke nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy éveken keresztül tudatosan és rosszindulatúan elsikkasztott igaz­ságunkról felfedje a leplet, 'köve­telvén az emberiség Európa és az ujonjnan alakított államok nyugal­ma és boldogulása szempontjából a trianoni békeszerződés igazságos reparálását. Millió és millió ma­gyar sziv dobbant meg erre az uj hangra, amelyet bedobtak Euró­pa közhangulatába, amelyre érthető hogy legintenzívebben hazánkban figyelnek fel az emberek. Köszönet és hála illeti azt a férfiút, aki ezt önszántából, érezvén az elkövetett igazságtalanságokat vetette fel s éppen ezért nagyon helyeseljük azt az akciót, amelynek élén nemzetünk nagy irója, Herczegh Ferenc áll és amelynek az a szándéka, hogy Lord Rothermeret társadalmi akció utján millió magyar .aláírással el­látott iveken köszöntsék. Ehhez a mozgalomhoz lelkesen csatlakozik társadalmunk minden rétege, ugy a hivatalnokosztály mint az arisz­tokrata társadalom, de ott lesznek aláírásaikkal az iparosok, kereske­dők, földművelők és a munkások is, mert ugyan akadna-e emberi ebben a hazában, aki nem a leg­hálateUebb sziwel keresné fel azt a férfiút, aki elsőnek lépett Európa legnagyobb nyilvánossága előtt mellénk, követelvén számunkra azt, ami a magyar lelkeket legmélyeb­ben s legnagyobb vágyódással fog­lalkoztatja. Pettkó Szandtner áladár népjóléti miniszteri államtitkár a liadiáryaMz cserkészavató ün­nepségén meleg szavakkal méltatta a nyiregy­házi árvaház Igazgatónőjének, Ruszinkó lelőnének érdemeit. A műsoros délutánon nagy sikere volt Balogh Béninénefe, aki Nyíregyházán még soha nem látott klasszika* táncok iránt keltett általános érdeklődést. — Mentés a hadiárvaház udvarán. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) j Vasárnap délután van, szép na- » pos nyári vasárnap. A Pacsirta ut- ] cában sokan siettek az árvaház fe­lé, ahol ma cserkészleányokká avat­nak tizenkét árvaházi leányt. So­kan vannak, akik szives örömei jönnek ide mindenkor, akik .meg­szerették az árvaügyet, mert az Erzsébet árvaház meleg otthoná­ban, az árva gyermekek iránt való végtelen szeretet melegében megta­nulták szeretni azok árváit, akik érettünk haltak meg. A nyíregy­házi árvaházat a közönség a szi­ve mélyére zárta és ebben a nagy lelki eredményben elsősorban Ru­sz'nkó Jenőné igazgatónőnek van része, aki invenciózusan, finomult érzékkel vitte árváinak ügyét a kö­zönség szive melegébe. Most is egy felejthetetlenül kedves ünnep­segre hívta az igazgatónő a város közönségét. Tizenkét ui, cserkész­leányt avattak ezen a napon és az ünnepi keret fényét az adta meg, hogy eljött az ünnepségre az ár­vák atyja, a Nyíregyházán is any­nyira szeretett és értékelt PeUko Szandtner államtitkár, aki közvet­len figyelemmel kiséri az ország valamennyi hadiárvaházát, aki sze­mélyesen ismer minden hadiárvát és intézményeinek minden ténye­zőjét. Eljött az ünnepségre, amely az árvaház kellemes, < árnyas udvarán, a szabadban zajlott le, mint kerti ünnepség, KáHay Mik­lósné főispánné, az árvaház cser­készeinek nagyasszonya, aki ne­mes szivének áldó melegébe fo­gadta ezeket az árvákat. Ott lát­tuk az ünnepségen Bodor Zsig­mondnét, a jóság ihletett szivü asszonyát, vitéz Görgey Lajos ez­redest, a nyíregyházi gyalogezred parancsnokát és a tisztikar, a pol­gári társadalom a cserkész tisz­tikar számos reprezentánsát. A szabad ég alatt rendezett színpadon ott volt előttünk Erzsé­bet királyné arcképe, amelyet örök­zöld lombja díszített. Az első szám az ő emlékének szentelt jelenet előadása volt. Eb­ben a jelenetben ismét alkalmunk volt Kuhinka Erzsébet szavalásá­nak szépségében gyönyörködni, de meghatottan hallgattuk a leány­kák preciz énekkarát is, amikor fel­csendültek a Lehullott a rezgő­nyárfa... kezdetű daí fájón gyö­nyörű szavai. A műsor további szá­mai közül erősen lekötötte a közön­ség érdeklődését a klasszikus rit­musos táncok bemutatása. Bafogh 'Béniné tanárnő tanította be a ha­diárvákat ezekre a kifejező formai készséget nemesítő, ritmusra, Ízlés­re, nőiesen szép mozdulatokra ne­velő táncokra, melyekhez hasonlót még alig láttak Nyíregyházán. A zenekar kíséretével előadott kecses táncok közben érezhető volt, hogy a muzsika ereje, üteme mintegy át­ömlik a test izmaiba, idegeibe. — Balogh Béniné értesülésünk sze­rint a nyáron tanfolyamokat rendez klasszikus táncmozdulatok elsajátí­tására és a tegnapi bemutatón a közönség körében az a gondolat jutott kifejezésre, hogy Baloghné­nak vállalkozását általános leány­nevelési szempontból erősen pro­pagálni és támogatni kell mind­nyájunknak. A táncok után egyszerre két ár­valány összeesik és jajgatni kezd. Az első pillanatban ijedten figyelt mindenki, azt hitték, baleset tör­tént. Csakhamar kitűnt azonban, hogy mentőgyakorlatot mutatnak be az árvalányok. Pontos, biztos feleletekben számoltak be kitűnő mesterüknek. Konthy Gyula dr. ügyvezető orvosnak arról, mit kell tenni vérző sebek, vizbefullás, fa­gyás esetén. A közönség nagy tet­szése mellett nyújtották elesett két társuknak az első segélyt. Kiemelkedő mozzanata volt az ünnepségnek a tizenkét uv, cserkész leány felavatása. Kiss Antal Mária a kisvárdai csapat parancsnoka előtt tették le az uj cserkészek a fogadalmat. A megható aktust áhí­tattal, a szebb jövőbe vetett re­ménységgel nézte és hallgatta a közönség. Az ünnepség után Pettkó Szandtner államtitkár megindító erejű beszédet intézett az ifjúság­hoz és a jelenlévő közönséghez. Kiemelte, hogy a nyíregyházi ha­diárvaház iránt ragaszkodó szere­tettel viseltetik, ide mindig öröm­méf jön és meleg szavakkal mél­tatta az intézet kiváló vezetőjének, Ruszínkó Jenőnének nevelői, szer vezői érdemeit, amelyekért köszöne­tet mondott a népjóléti miniszter képviseletében. Köszönetet moir dott mindazoknak, akik az árvák­kal olyan szeretettel és sikerrel fog­lalkoztak, majd bölcs és szép mondatokban fejtette ki, hogy a munka a boldogság, az előrehala­dás, az egyéni és a nemzeti jólét és lelki béke feltétele. Labor ornat civem, mondotta lelkesítőn a mun­ka ékesíti a polgárt és ezek a sza­vak mélyen a szivekbe vésődtek. Áldó gondolattal övezte a közön­ség a miniszter helyettesét, a nép­jóléti államtitkárt, aki itt a kis ár­vaházban olyan szívvel, olyan sze­retettel beszél a kicsinyekhez, ahogy csak a fenköhen gondolko­dó, igazán nagy lelkek tudnak szó­lani. Ha a kormányzat minden egyes ágazatának előkelő vezetői igy keresnék és találnák meg a szL vekhez vezető u<at, akkor könnyebb volna a polgári társadalomnak nemzett alapra nevelni a most ide­gen érzésű néprét^geket. A meghatóan szép ünnepség után a cserkészmódra főzött kitűnő gulyás hívogatta vacsorára a kis cserkészeket és vendégeket, majd felhangzott a nóta, a tánc zenéje és a hangulatos nyári estén kibon­totta szirmát a boldog gyermeki sziv. Milyen öröm volt látni az ár­vákat kacagón, boldogan. Áldot­tak mindazok, akik ezt a mosolyt felvarázsolják a gyermeki arcra, az árva arcára, ahol olyan sötét szo­kott ez árny lenni. Az árvák moso­lyát csak az a végtelen szeretet ké­pes felderíteni, amelynek melegsé­gét a Pacsirta utcai árvaházban érezzük. Az időjárás. A Meteorotogiai Intézet jelenti: Hazánkban tegnap még igen me­leg időjárás uralkodott. A hőmér­séklet majdnem mindenütt meg­haladta a 30 C. fokot. Délután a nyugati szelek következtében eső­zés indult meg a Dunántulon s igy Szentgotthárdon 27, Kapuvárott 17, Zalaegerszegen 15, Magyar­óvárait és Tatán 11 mm. meny­nyiségü esőt mértek. ^Budapesten jég esett. Ma reggelre élénk északi szelek léptek fel s ennek követkiez­! tében a hőmérséklet több helyütt ' erősen sülyedt . Egyes szám ára 16 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents