Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-21 / 138. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1927. junius 21. A gazdasági szakoktatás. Az egyik legelőkelőbb fővárosi napilapban nagyjelentőségű cikket irt a földmivetésügyi miniszter a gazdasági szakoktatás kérdéséről, ismertetve jövőbeni terveit is. Teljes méitékben aláírhatjuk azt a kijelentését, hogy a mezőgazdasági szaktudás széles körben való elterjesztése nem csupán kulturkérdés, de kenyérkérdés is. Ha meggondoljuk, hogy az ország 9.7 millió katasztrális holdat kitevő szántóföldjeiből hat millió hold van kis és lörpe birtokosok kezén, könnyen megérthetjük a szélesebbkörü mezőgazdasági szakoktatás fontosságát. Maga a földmivelésügyi miniszter is bevallja, hogy ezek a kis és törpe birtokosok nem tíznek korszerű földművelést, ragaszkodnak a régi konzervatív gazdálkodási módszerekhez s ezzel természetesen csökken a föld egyébként lehetséges hozama is. Valljuk be azonban, hogy ennek az elmaradottságnak nem ők maguk az okai. Magyarországon ezideig a széleskörű mezőgazdasági szakoktatás nem volt megszervezve, mert az időleges tanfolyamok, a gazdasági előadások, jó szakkönyvek terjesztése, a gazdasági népkönyvtárak szaporítása nem elégségesek egy alapos nevelés megvalósítására s megfelelő szaktudás biztosítására. Az eddigi földmivesiskolák beváltak ugyan, de egyrészt kevés van belőlük, másrészt szaporításuk igen nagy költséggel jár. Uj intézetek szaporítására kell tehát gondolnunk s ezeket a téli gazdasági iskolák képében látja megtestesítve a miniszter. A hat hidegebb hónap alatt folyna itt csak a tanítás s mikor elérkezik a sürgős mezei munkák ideje, a tanulók hazatérnek szüleikhez, hogy a gyakorlatban hasznosítsák mindazokat az ismereteket, amelyeket az iskolában elméletileg elsajátítottak. Mayer miniszter terve szerint az igazi kisgazdaképző intézetek ezek a téli iskolák lesznek, amelyekből az 1927— 28 as költségvetési évben tizet szeretne megnyitni s a következő tizenöt esztendő alatt minden járásban legalább egyet felállítani. Ezek az iskolák állandó összeköttetésben fognak állni a mezőgazdasági felsőbb kulturgócpontokkal, akadémiákkal és főiskolákkal s népszerűsíteni igyekeznek azokat a kutatási eredményeket, amelyeket ezek a felsőbb intézetek létrehoznak. A reform nagyarányú keresztülviteléhez tartozik az is, hogy a felsőbbfoku mezőgazdasági szakoktatás bizonyos átalakuláson menjen át s a miniszter azt szeretné, hogy olyanok sajátítsák el itt a magasabb szaktudást, akik a maguk földjén fognak gazdálkodni. A felvehető növendékek számának bizonyos limitálása is szükséges volt azért, mert a föld reform során sok gazdaliszt maradt állás nélkül s így nem árt, ha gazdatisztek képzése helyett egyelőre szakavatott gazdák képzését helyezzük előtérbe. Egy teljesen uj tipusu iskola lenne egy olyan középfokú gazdasági tanintézet, amely megadja a mostani középiskola által nyújtani szokott általános műveltséget, de amellett alkalmat nyújt modern mezőgazdasági szakismeretek elsajátítására. A mini-zter terve szerint már ősszel meg fog nyilni egy ilyen mezőgazdasági jellegű intézet, még pedig Szarvason, amely [ több mint egy évszázada erős . bástyája a mezőgazdasági hala- i dásnak. Érdekesek voltak a miniszternek zárószavai, amelyek szerint a szakismeretek terjesztésének párhuzamosan kell haladni a földmivelésügyi politikával, vagyis ha egyes iskolafenntartók gazdasági szakiskolákat állítanának fel, ezekben is követni kell az általános és egységes nevelési elveket. Csonkamagyarország valamennyi része képviseltette magát a Tiszántúli Húsiparosok Szövetségének tegnapi nyíregyházi közgyűlésén. Megvitatták a húsiparosok sérelmeit. — Kirándulás a Sóstóra. 10(A «Nyirvidék» tudósítójától.) Vasárnap délután tikkasztó n ségben gyűlt össze a Tiszántúl husiparossága. Képviselve volt csaknem minden község, ezenkívül ott láttuk, a fővárosi, dunántuli, északi és 'délvidéki husiparosok küldötteit is, ami amellett bizonyít, hogy ma már a husiparosok helyzete sem olyan rózsás, aminőnek sokan hiszik, mert a fogyasztás egyre csökken, terhek pedig aránytalanul nőnek. A helybéli nem szakmabeliek közül ott volt dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos polgármester és ezenkívül az ipartestület, az iparfelügyelőség, a kereskedők és gazdák köre a rendőrség, a sajtó és különféle egyesületek képviselői. Az ülést Huray János, a helybeli husiparosok elnöke a magyar Hiszekegy szavaival nyitotta meg kifejezésre juttatva azt, hogy nem más társadalmi osztályok ellen kívánnak szervezkedni, csupán a szerény, de biztos megélhetésért küzdenek. Dr. Szabó Mihály a Tiszántúli Husiparosok Szövetségének elnöke üdvözölte a megjelenteket és örömmel állapítja meg, hogy az 1926 .januárjában megalakult egyesület ha nem is tud még nagy eredményeket "felmutatni az az egy kétségtelen, hogy a sérelmek öszszeirattak, illetékes helyekre eljutottak és olykor azok orvoslása meg is történt. A jegyzőkönyv vezetésére Barkőczy Lászlót kéri fel és visszautasítja Usety Béla azon vádját, mintha a kerüleíileg való szervezkedés hatalmi ténykedés volna. Indítványára a közgyűlés Barth j Antal, Schatz István, Snopper I Gábor,' Palicz Pál, id. Hegedűs András és Simkovits Zsigmondot és másokat oklevéllel tűntetett ki, mint olyanokat, akik érdemeket szereztek a húsipar fejlesztése terén. Nevezetteket dr. Harsáinyt Imre iparkamarai titkár és Huray János helyi elnök üdvözölték. Dr. Harsányt Imre a minősítések szigorítása érdekében a kontárok selejtes munkájával űzött visszaélés miatt az iparhatósági megbízottak tisztségének visszaállítása érdekében beszélt. Barth Antal a kontároknak a közegészségügyre való veszélyességet mutatta ki. Szóvá tette az inasképzés nehézségeit, az iskolázítatás és a leventeoktatás terén mutatkozó ferdeségeket. Sasy Ferenc, Szolnok, arról beszélt, hogy a képesítési vizsgák a kérelmező lakhelyén eszközöltessenek, amit Barkóczy László azzal toldott meg, hogy előfordult már, hogv idegenek vizsgáztak le kérelmezők helyett. Dr. Diczig Alajos adósérelmeket hozott fel, kimutatva azt, hogy a husiparosok adója a békebeljékhez képest 100—120 százalékkal nevekedett, a 'hentesáru eladásánál pedig csak 30 százalék javulás mutatkozik. — Fokozza a bajt, hogy az egyenes adók az ország bevé teleinek egyötödét teszik csak, a közvetett adók pedig négyötödét. Állást foglal amellett, hogy ha már a forgalmi adót nem lehet teljesén eltörülni, legalább az egyfázisú rendszert hozzák be. Kondrác

s Ágoston vágóhídi igazgató a vágóhidak célszerű berendezéséről és a húsnak a székekben fertőzéstől való megvédéséről beszélt. APOULO Hétfőn LAURA LA PLANTE Kedden a bájos szőke filmdivával: Veszedelmes ártatlanság Egy fiatal leány szerelmi regénye. Jtk íéhozló Nyári kaland. Sxigorúan csak felnőtteknek. Szerdán MARCEL PREVOST Csütörtökön világhirü regénye filmen: Félszüzek Előadások kezdete; Vi8 és 9 órakor. Barth Antal a közszállitásokná! tapasztalható anomáliákról, vendéglősök és szövetkezetek husvágásáról beszélt, kimutatva azt, hogy ha azok képzett mesterek által láttatnak el, akkor a közélelmezés olcsóbbá tehető, mert a regieköltség megoszlik. Dr. Szabó Mihály elnök indítványára tb. ügyészé dr. Krómy Károly, tiszteletbeli tagokká pedig Prok Pál, Tomasovszky László, Vertse k Andor, Pálfi Károlv, Radó Rezső, Varjassy Imre, Huray János és mások választattak meg. Csát Ferenc ügyész a statisztikai folyóirat alapján kimutatta, hogy amilyen mértékben esik a húsevés és rosszabbodik a közélelmezés, olyan mértékben nő tüdővészesek száma. A forgalmi és fényűzési adók tulhajtása tehát egész néprétegeket ^esz tönkre. Záradékul B'sztráinszky József, a budapesti husiparosok elnöke szólalt fel és vitatta, hogy Usettv Béla nem támadta soha "a vidéki husiparosokat. Simkovits Zsigmond, dr. Szabó Mihálv és Csath Ferenc felszólalásaiból ki'ünt, hogv a vidéki szervek készségesen működnek együtt a fővárosi husiparosok szövetkezetével azonban vannak csak olyan sérelmek, amelyek csak vidéken fordulhatnak elő és e

zért van szükség vidéki szövetségekre. i A husiparosok ezu'an különvonaton a Sóstóra vonultak ki, ahol pohárköszöntőkben sem volt hiány, már csak azért sem, mert a békepohár nem szokott követők nélkül maradni. - HÁROM OLCSÓ CIPŐHÉT A HUNGÁRIA CIPÖÁRUH\ZBAN. n«

ii

i

nii

iii!

i

Miin

nii

ii

nM<i

mi

.i Az Országos Stefánia Szövetség védőnői. Az Országos Stefánia Szövetség nyíregyházi fiókja igazgatósági üléséről szóló beszámoló kapcsán ugy hisszük, hogy az ügy iránt érdeklődő közönségnek teszünk szolgálatot, ha az anya- és csecsemővédelem terén áldásosán működő és ideális női hivatást betöliő tisztviselőkről, a védőnőkről írunk. Igen sokan nem is tudják: ki a védőnő? A középfokú iskola négy osztályának sikeres 'elvégzésével = s ha a 18. életévét betöltötte, az Orsz. Stefánia Szövetség valamely Anya- -és Csecsemő intézetben, mint védőnőjelölt teljest egy évig szolgálatot. Ha működésével a kívánalmaknak megfelelt, az Orsz. Stefánia Szövetség Budapesten levő anya- és csecsemővédőnői egyéves tanfolyamára nyer felvételt, hol országoshirü orvosok és szocioiogusok előadásából és a gyakorlatban a legalaposabb kiképzést nyerik az anatómiából, a csecsemőegészségtanbóí, a csecsemőtápszerek és tejkészitménvefc kémiájából valamint az anya- és csecsemővédelemmel kapcsolatos jogi ismeretbői és szociologiából, mint főtárE

akból, ezenkívül a csecsemőápo;, gondozás, táplálás, síb. sokirányú gyakorlati részéből. A tanfolyam végeztével vizsgálatot állnak ki s ennek eredménye alapján államérvényes oklevelet nyernek. Ennek birtokában a m. kir. népjóléti miniszteri biztos körzeti védőnőnek nevezi ki. Az Országos Stefánia Szövetség nyíregyházi fiókja, anya- és csecsemővédelem ügyében egy vezető védőnő, két körzeti védőnő és két védőnőjelölt működik. £s mit akar a védőnő? Sokan talán nem is tudják, nem