Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-19 / 137. szám

yíregyháza, 1927, junius 19. , Vasárnap XLYJIL évfolyam 137. ssAiü T DEK. E!Sf!s»5í-si iirtó Htybum *s «M4fc«a: Mra 2 50 |i«ngő, sáeflyaáéw® 7-SO BNftvr^fóasfc te iamti&nú. Átejteti* OÖBA ELEK PtanritMiM i Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. ft l»W > uarkMKtös VKAT«E. K. ANDOR. Talate* i f&aHteestdstfg és WarfáhlvaUI: 3ZÉCHENYL-UT 8. SZÁM; tSö. Po.stacheq.iw Ktafcrafcaka* un adunk. vliut. A trójai faló.* Irta: Pller József. Történelmi mondákból tudjuk, hogy Trója városát tiz évi siker­telen ostrom után miként foglalták el csellel a görögök; hogyan vit­ték, cipelték be maguk a trójaiak a város kapuja elé állított falovat, melynek belsejében az ellenség rej­tőzött, de amelyről Odysseus elő­re azt a liirt terjesz'.ette: hogy az szent állat, mely a birtokosnak győzelmet, dicsőséget hoz. A történelem meg szokta magát ismételni. Néha leveti eredeti ha­bitusát s modernizálva jelenik meg egészen uj tógában. Ná'unk is fá­ból készült ló helyett, mint arany­paripa jelenik meg csonka hazánk kapujánál. Erről is azt híresztelik az Odysseusok, hogy győze.'emhez jutunk általa. Nosza, kantárjánál is ragadjuk s a végeláthatatlan nemzetközi kölcsönök alakjában he­tessékeljük. Ezzet megindult az eladósodás * Bár a cikk tartalmával nem mÍDden bea értünk egyet, írójs, s az „audi&tur et altéra pars" elvére tekintettel, mégis közreadjuk. Szerk. sorvasztó folyamata. Adós lett a nemzet egyeteme, adósok lettek kü­lön a vármegyék, külön a közsé­gek és egyesek. És amilyen öröm­mel fogadjuk mi e famózus ara­nyat, épp oly örömmel kínálják, adják a hitelezők. Mi e jelenséget a nagy bizalom következményei­nek nézzük és hisszük, de ők, a hitelezők tudják, hogy ez a müve­let az utolsó átkarolás, melynek szorításaitól bénákká lesznek a nemzeti erők szervezetei. Ök tud­ják, hogy tendenciájukhoz, mely­nek célja a nemzeti államok össze­roppantása, ez egy ügyes straté­giai mozdulat. Mert még egyik kéz­zel finanszírozzák a szovjet akció­ját, másikkal az arany által legyen­gi'.ik a nemzet energiáját. Mert azt csak nem vitathatja el senki hogy az eladósodás nem erőt, de gyen­geséget jelent, hogy az eladósodás nyomát nem jólét, de nyomorúság követi. Igazoló példát nyújt erre nemzetünk utofsó ötven évi múltja, ahol azt látjuk, hogy az eladóso­dás a nemzet erősségét képező egész társadalmi osztályt tönkretett; ősi­ségük, leválva a szent korona .es­téről, gazdát cseréit. Igen, — mondják sokan — de okosan, gyümölcsözőieg teli be­fektetni a kölcsönöket. De ezeK nem gondolják meg, hogy orszá­gunk kétharmadrészének elveszté­sével elvesztettük összes objektu­mait annak — megfosztva a mun­ka alapját képező nyers természeti kincsektől — hogy szük határok között oly befektetéseket tehettünk, melyeket az emberi szorgalom annyira gyümölcsözővé tehet, hogy a kölcsönt s kamatait kitermelhes­sük. Mert azzal, hogy utainkat megjavítva, az au'ók kevesebb döc­cenéssel gurulhatnak, vagy hogy több, avagy nagyobb házunk lesz, nem törleszthetünk sem kamatot, sem tőkét. Mindezt, egy és ugyan­azon adófizető alanynak kell sa­ját, meglevő objektumaiból ki.er­melni, holott már a hazai közter­hek is megroppanással fenyegetik, az adóalanyokat. Ezért csak he­lyeselni lehet a kormány előre­látó, tiltakozó, bölcs intelmet, ami­kor útját igyekszik áüani a gyep­lőnélküli luxus gazdálkodásnak s könnyelmű költekezésnek, amely nem a nemzeti feltámadáshoz, ha­nem : csődbe vezet. A mai helyzetben, vagy is meg­csonkiiottságunkban, a " külföldi, Fabiola. Irodalomtörténetit reflexiek. Közli; Bácskai József. A napokban Wiseman vallásos drámáját adták Nyíregyháza szín­padán. A Fabiola regény a ma­gyar könyvpiacon négy évtizeddel ezelőtt jelent meg. A díszes ki­állítású könyvet Haudek Ágoston panonhalmi bencés tanár fordítot­ta s a Szent István Társulat adta ki pompás diszkötésben., St einle Ede lovag illusztrációival. Aki is­meri az eredeti regényt s olvasta magyar fordítását vagy élvezhette azt a nyíregyházi derék műkedve­lők gyönyörű előadásában, arra nézve az örökbecsű Fabiola felejt­hetetlen marad. Wiseman _ lélek­bemarkoló gondolatai rám is mély hatást gyakoroltak s épen azért tudni akartam, milyen hatást vál­tott ki ez a nagyszérü mü a maga korában, mikor nálunk először je­lent meg Haudek tanár kiváló for­dításában. A debreceni kollégium nagy könyvtárában kutatva rá is akadtam egy korabeli ismertető bí­rálatra, amely napvilágot látott a Fővárosi Lapok c. szépirodalmi és társadalmi közlöny XXV. évfolya­mában 1888. szeptember 18-án. Az ismertető bírálatot szórói-szóra le­közlöm a nyíregyházi előadás vissz­hangjaként. Fabiola! Wiseman bibornok e nagybecsű regénye, ez igazi költői termék, m eIy az őskeresztény vi­lág életét és vértanúit, világnéze­tét adja elő változatos képekben uj magyar fordításban, díszes kiálli tásban "fekszik előttünk. Amit fel­jegyzésekben, a szentek életében az ős-kereszténységről nevezeteset ta­lálni, az e könyvben bámulatos élénkséggel lép az olvasó elé. Kor­rajz, történeti regény a szétmálló Róma korából, a föld alá mene­külő keresztények életéből. A szer­ző maga mondja előszavában, hogy nem volt célja ős-keresztény archeo logiát tanítani, csak a keresztény olvasónak akarta előadni, mint él­tek és rejtőztek az első kereszté­nyek üldözőik elől. Megvilágítja az anyaszentegyháznak külső es bel­ső viszonyait a katakombák korsza­kában. Az egyes részek nincsenek egyforma bőséggé kidolgozva, mert. a müvet a bibornok üdülő óráiban irta. Az emlékek, melyeket a mun­ka benne fölelevenített, az eszme­társitások, melyeket megújított, a régi tanulmányok és ifjúkori olvas­mányok szétszórt maradványai, me­lyeket egybefüzött: mintegy az ak­kori idők közepébe varázsolták őt. Ezért tudja oly szépen m^gbarát­koztatni az olvasót az őskeresz­ténység szokásaival, érzelmeivel és szellemével. A szentek és vértanuk életén kívül a római breviárium­ból is sokat tanulhatott. Könyvéből ama régi kornak életmódjáról és hitéről ép annyit tudunk meg, mint akármely rendszeres eszháztörténe­lemből. A munka mindössze né­hány hónapi időközt ölel fel s késporozatot nyújt inkább, mint összefüggő eseményeknek elbeszé­lését. Ezért néhol, a csoportosí­tás kedvéért, fel van áldozva az idő rend. A szerző a pogány világ er­kölcseit és gondolkozásmódját is vázolta, ellentétül a "keresztények szokásainak és világnézetének. De nemzetközi pénzcsoportok áltai fel­kínált és adott kölcsönöknek csak olyan jelentősége lehet, mint a szenvedő betegnek kiadagolt mé­regnek: momentán csillapít, de nem gyógyít. Enyhít a munkanél­küliségen; mert pillanatra munka­alkalmakhoz juttat; de mi követke­zik azután már a közef jövőn belül, amikor a kölcsön elfogyott, a mun­káskezek ismét megálianak, ha ez alatt az ország eirábolt kincsei s terüle'ei birtokunkba vissza nem jutnak? Nemde: csőd és csőd min­den vonalon. Ennyi józan belátással kell, hogy birjon mindenki és kell, hogy ez a belátás tettre indítson minden­kit: Felverni a politikai berkek­csendjét. s követelni a nemzet iga­zának érvényesítését, követelni a trianoni diktátum revízióját, mely­nek 19. paragrafusa egyenesen jo­got ad ehhez a követeléshez, a 10. paragrafus pedig kizárja mozga­lom esetén az idegen hatalmak be­avatkozását. Ne lapuljunk hát tovább, mint a legnagyobb bűnösök. Nekünk nincs okunk erre az alázatos szol­gaias viselkedésié. Ne mérlegel­gessük hát, hogy ki tehet ebben az durvább oldalai érintetlenek marad­tak, nincs a könyvben semmi, amin feí lehetne akadni. Az el­beszélés három részre oszlik. A «Béke» a keresztény ház és hitköz­ség állapotát rajzolja és bevezet a szereplő emberek közé. A «Küzde­lem» Diocielián császár keresztény üldözését tárgyalja széles meder­ben és a vértanuk, a katakombák itt szerepelnek először. Szt. Ágnes és Sebestyén vértanú halála kü­lönösen megkapok. A «Győzelem» az engesztelő megoldást, a béké­sebb fordulatot tartalmazza s a leg­rövidebb. E sötétebb háttérből emelkedik ki az elbeszélés főszerep­lőjének, Fabiolának képe. E nemes, büszke, szenvedélyes nő, kinek lel­ke üres, szemünk előtt alakul át s a kereszténység felvételével meg­dicsőül. Körülötte sorakoznak a keresztény erények példaképei: Lu­cina, a példás keresztény anya, Pongrác önfeledt buzgóságával, Syra hősies önfeláldozásával, Ce­cília mély alázatosságával s'_b. Így lesz e munka a kereszténység his­tóriai és költészeti apológiájává. Junius lió 21-töl — julius lié 12-ig a Hungária Cipöáruházban, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5. Telefon: 195. Női divat vászon félcipők fehér, szürke és fekete pántos vagy fűzős Női ionott szandál cipők különböző divatszinekben Női divat szines pántos cipők szürke és drapp Női divat lakk pántos cipők minden nagyságban ÍO 15 80 pengő pengő fCfc'50 pengő •g^r 5 0 A'aö' pengő Férfi munkás cipők minden nagyságban .. Férfi fekete R sevró magas fűzős cipők Férfi fekete R sevró divat félcipők Férfi divat barna félcipők modern formában .. e-50 pengő IS' 50 IS 20' 8 0 pengő pengő pengő Gummitalpu szürke vászoncipők 36 — 41-ig 4"— pengő. Női selyemflór harisnyák minden szinben g-80 pengő. F érfi divatzoknik 40—95 fillér. Gyermek nyári zoknik minden nagyságban 70 fillér. Egyes szám ára 1© fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents