Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-08 / 104. szám

1927, máju

s 8. jníyíryipjsk. 3 tea, cacaó, csokoládé. Eredeti csomagolásban: í fűszer- és csemegekereskedőnél, Nyiregyháza, Kossuth-tér 14. 6921-4 borzolni az idegeinkbe. A Mi Kis Színházunk Művészei! * Mint egy kis mézeskalácsbábu, olyan volt Szigöti Annus, mintha előjött volna a vásári sátorból, hogy beszéljen apró-csacska szavakat, melyekben mégis benne van asszonyi kiforrottsága s a mindent felérző egyszerű lény megnyilatkozásai. A Repülj fecském kis tót leánya átlendült a színpadon sa szivünkbe kacagott egy édes-meleg trillát, mintha valóban onnna hozta volna szivét a hegyek közül, hogy nagy hűséggel odaadja egy magyar legénynek. Farkas Imre bűbájos, naiv mesét talált ki nekünk, hogy benne mulassuk magunkat s hogy boldog testvérekként érezzük őket, akiket elszakítottak tőlünk. Tóth Boriska — életkedv és őszinteség; ambíció, amely szárnyat ölt játékában... Solti Rezső — milyen szép és nemes vonalú, kidolgozott a játéka, szerte sugárzik a színpadon. Szabó István — a beszédhangjával beleölel a nézőtér lelkébe... Bihari — mestere a nagy érzések tolmácsolásának... Koppány — mint egy nemes vezető ékszer, ugy ragyog... Koronkay Rózsit nem volt alkalmam látni, de mondják, hogy ő — igen, hogy otthona a színpad, melynek királynője, ha megjelelenik... Gulyás Menyhért, Gulyásné — müvészetük: az életük. A bájos Salgó Mária, Pattantyús finom, előkelő játéka, Gábor Antónia jellegzetes, erőteljes — ó igen, mindegyiknek megvan a maga értéke, mit színpadunkon csillogtatnak. * '— Emlékszem — s talán most is lesz valaki, aki ellenem szól — emlékszem, hogy valaki megsokalta a jót, amit Művészeinkről írtam. S én mégis merészen állítom, hogy szép teljesítmény ez az ő munkájuk itt. A kultúrát megragyogtatják, nyelvünket zenévé érlelik s mi ugy teszünk, mintha nem akarnánk... Közömbösek vagyunk. Kritikusok, akik látatlanban elintézzük a művészetet, a színház művészetét. Miért ? !... Pénz ?!... Nem találjuk nívósnak?«.. Pesten majd megnézzük... Mind szép dolog. "El hisszük. De mégis: Megfigyeltem, hogy a pesti színházakban főleg a dekoráció hat nagyobb erővel, a művészek művészete nincs annyival nagyobb, mint a technikai kivitel között különbség. De erről a mi szinmüvészeink nem tehetnek, mert a közönsége s a színháza kevés ahhoz, hogy olyan technikával állítsák kí a darabokat. Pesten hosszú hónapokon át próbálnak egy darabot, melyet aztán rendszerint hosszú hónapokon át játszanak, tehát érthető, na a művész jobban kidolgazza a darabotA mi kis színházunkban csak pár napig tarthatnak egy darabot műsoron, néha egy napig, kettőig s ezért a pár estéért tanulnak, igyekeznek s varratják a drága kosztümöt, mely sokszor éppen olyan finom kiállítású, mint a pesti primadonnáé. Gondoljon a közönség mindezekére s érezze át, hogy értünk vannak itt és ne engedje elsorvadni, elfáradni a magyar vidéki szinházkulturát! Ne legyen közönyös, ha kell> áldozzon érte! Ha áldozatnak lehet nevezni a művészetek pártfogását. Hogy szegények vagyunk? Csonka-ország áldozatos fiai? Ök meg a csonka-ország kultúrájának erőmérői. Ha kultúránkban élünk — és abban élünk — akkor nem szabad megtévednünk s elhanyagolnunk szószólóit. A gépek kulturája mellett szükségünk van: képzőművészek, irók> színművészek kulturájára is. * Most tekintek vissza kéziratomra! Milyen hosszú fett, milyen komoly.... Én nem ilyennek akartam. CJgy jött ez magától. A közönség léikébe küldöm a gondolataimat, akaratlan gondolataimat. Egy kis krokit akartam csupán. Talán a Repül] feczkérríröi, az okos jószágról, aki ugy állt a színpadon, mintha nem is ló voIna» nanem lélek integetne a szeméből; Szigethy Annusról, a mézeskalácsleányról s egyébről... S mégis egészen komoly fett a »szinházi krokibóf«. Tessék valamit megérezni belőle. Csak annyit: Művészek vannak Nyíregyházán: Tessék a szivükbe zárni őket, meghallgatni játékukat, méltányolni igyekezetüket és — tapsolni nekik. Tapsolnái nekik. Tartallyné Stima Ilona. Középiskolai tanár Buda legegészségesebb részén, közvetlenül a 75-ös villamos megállónál, minden iskola közelében családi villájában jó tanuló és jó viseletű kis fia mellé, külön szobába nevelésre, teljes ellátásra kisebb diákot jövő tanévre elfogad. Tanítóképzős lánya mellé esetleg egy leánykát is elfogad. Braun Ádám, Budapest, I., Böszörményi u. 29. 5826—1 Egy felrobbant szódavizes üveg megsebesítette Frankfurter József balkányi szódavizgy árost. Frankfurtért a debreceni klinika szemészeti osztályán gyógykezelik. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) A debreceni klinika szemészeti osztályán súlyos sérüléssel fekszik Frankfurter József szódavizgyáros, aki egy szokatlan szerencsétlenség áldozata. Egy szódavizes üveg robbant fel és ennek szilánkjai sebesítették meg súlyosan. Maga Frankfurter a következőképen beszéli el a szerencsétlenség részleteit-. A szódavizet készítő műhelyemben magam töltöttem meg a szo- •. dásüvegeket. Az üvegek már ké- | szen állottak, amikor hozzákezdtem elhelyezésükhöz. Amint ott rakosgattam a szodásüvegeket, az egyik üveg anélkül, hogy odaütődött volna a másikhoz, felrobbant. Lehet, hogy több szénsavat engedtem ebbe az üvegbe, de az is lehetséges, hogy az üveg faia a megengedettnel vékonyabb volt. Ezt az üveget három hónapja használjuk és eddig jól bevált. Az eljárás megindult annak megállapítása céljábó , hogy kit terhei a felelősség a szerencsétlenségért. Egy fővárosi művész felvételeket készített Nyíregyháza és a Sóstó legszebb helyeiről és épületeiről. 1 felvételek alapján Fábián Pál levelezőlapokat készíttetett Több mint negyven nj lap hirdeti Nyíregyháza város szépségét. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudósítójától.) Régi panasz, hogy Nyíregyházáról nem készültek művészi felvételek, nincsenek megbízhatóan művészi szépségű levelezőlapok. Ez a panasz jogos volt, pedig bármenynyire is csökkent a képeslapok iránt egy időben világszerte fellángoló érdeklődés, a képeslapok ma is a leghathatósabb reklámjai a városnak és a földrajzi ismeretek terjesztése szempontjából is olyan nagy fontosságuk van, hogy ezt ma már az iskola Is méltányolja és felhasználja a városokról szóló képeslapokat. Nagy kár volt, érezte mindenki, hogy Nyíregyházáról éppen a legújabb fejlődési etappe óta nem készültek művészi felvételek és képeslapok:. Ezt azonban nem csodálja senki, aki ismeri a képeslapok előállításának anyagi feltételeit, tudja, hogy a háborús évek után közvetlenül lehetetlen volt gazdaságilag biztosítani sorozatos felvételek készítését. Mert' ha ! a felvételeket magyarországi művész készíti is, a nyomdai előállítás, ha legtökéletesebb kivitelűre gondolunk, még mindig Németország tipográfiájának dicsősége. Most egyszerre a legszebb, igazán művészi nyíregyházi felvételek alapján, németországi nyomdában előállított lapok vonják magukra a figyelmet. Minden trafikban, minden állomáson, minden forgalmas helyen ott találjuk az izleses táblákat, tele az uj nyíregyházi lapokkal, azokat a táblákat, amelyeken a nyíregyházi felvételekért nagy, áldozatot hozó Fábián Pál könyvkereskedő bemutatja Nyíregyháza közönségének az uj lapokat. Egyelőre mintegy husz felvétel van, közöttük nyoíc igen szép a Sóstóról, de készül a többi is, ugy, hogy rövidesen negyvennégy teljesen uj felvétel alapján készült levelezőlap viszi hírül szerte a nagy világba a modern Nyiregyháza szines, szép tájrészleteit. Maga a város igen változatos utca és térrészletekben jelenik meg Fábián lapjain. Fényes és matt, szép barna és szines lapok sorakoznak egymás mellé. Az uj lapokból kis könyvkollekció is keszüt és a város több pontján elhelyezett táblák kényelmessé teszik a lapok beszerzését. Terjesszük, hirdessük szeretett szép városunk hírét, nevét, küldjünk nyíregyházi képeslapokat a világ minden tája felé. Egy hygeníkus haztartas, egy számító vendéglős, vagy kávés sem nélkülözhet a szabadalmazott AUTÓ-SYPHONT, amellyel mindenki odahaza pillanatok alatt készítheti szódavizét, ásványvizét, pezsgőjét és üdítő italait a legtisztább szénsav hozzáadásával. Egyedarusitó: FarKas Jenő gyógyszertára /V-F. / CX^A'///. . A V/v A Nyiregyháza, Rákóozi-át 14. 2654-5 Jön Amerika legnagyobb vándorcirkusza, vadállatokkal! JL EISS-TÉRRE