Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-31 / 122. szám

6 JSfrÍRYIDÉK. 1927. Májas 31. „Egy könyvtárnyit beszéltünk és irtunk össze a szeretetről, pedig az már szinte csak haldokolva élt közöttünk" Dr. Szesztay Zoltán kormányfőtanácsos, a Nemzeti Szövet­ség szabolcsvármegyei csoportjának elnöke nagyhatású be­szédet mondott a Szövetség szombati közgyűlésén. Ajtay József író Nyiregyházán. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Évről-évre fokozódó erővei éled nagyra a magyar hit, a bizakodás, a szavak ábrándvilága helyett az alkotó munka után való forró vá­gyakozás a Nemzeti Szövetség nyiregyházi közgyűlésén. Ez az a szövetség, amely sziklaszilárdnak bizonyult a jelszavak éveiben is, ez az összefogás, amely egyesileni tud minden szent akarást, össze tud fogni minden cselekvésre fel­ajánló kezet. A Szövetség ez évi közgyűlése szombaton, május 28-án délután fél 4 órakor kez­dődött meg a Városháza nagyter­mében, ahol közéletünk számos ki­válósága jelent meg. Az elnöki székben dr. Szesztay Zoltán kir. kor mányfőtanácsos, a Szövetség sza­bolcsvármegyei elnöke foglalt he­lyet. Megjelentek a központ részé­ről Ajtay József iró, Pongrácz Aladár, Majoros Mihály, ott láttuk Bencs Kálmán kir. kormányfőta­nácsos polgármestert. Báró Butt­ler Sándort, Mikecz Ödön dr. ügy­vezető elnököt, Nagy Lajos vár­megyei levéltárost, Szohor Pál fő­jegyzőt, Kardos István kulturtaná­csost, Liptay Jenő, Bodor Zsig­mond földbirtokost és még több kiváló vezéri egyéniségét társadalmi életünknek. A közgyűlést dr. Szesztay Zoltán elnök a következő nagyhatású be­széddel nyitotta meg: Pánik a nemzeti ka­tasztrófa után Az ősemberi természet csodála­tosan egyforma vonásokat és je­lenségeket mutat ezredévek előtt és ezredévek elmultával s az egyes emberekben épp ugy, mint az em­berek legnagyobb együttesében, a nemzetek életében. A katasztrofális kárt szenvedett ember vagy letargikus lelki tespe­désbe jut, vagy bűnbakot keres, hogy legyen kin kitölteni az elke­seredését. Egyre csak kárát és a vele történt méltatlanságot han­goztatja s legritkábban jut eszébe, hogy az őt ért szerencsétlenség okát saját magában, a saját bű­neiben és gyarlóságaiban keresse. Fühöz-fához futkos segítségért, vagy tanácsért, de akitől tanácsot kér azelőtt mindenről beszél, pa­naszkodik, csak éppen a szeren­csétlenség benne rejlő okairól nem. Ugyanezeket az általános ősi em­beri vonásokat mutatta az össze­omlás után a magyar nemzet éle­te is. A nemzet egyik részén erőt vett a lelki kimerülés, a «minden mindegy» érzése. A másik rész dühödten kereste a valódi bűnö­söket a bűnbakot s azokon töltötte ki az elkeseredését. Min­dent és mindenkit okoztunk a szerencsétlneségünkért, de arról senki sem akart beszélni, hogy könnyelműek, önzők, széthúzok, erőtlenek és vakok voltunk mi ma­gunk is. Egy könyvtárnyit beszél­tünk és irtunk össze a szeretet­ről, pedig az már szinte csak hal­dokolva élt közöttünk s minden héten alkottunk egy-egy ujabb egyesületet azzal, hogy ez lesz majd az egyedül idvezitő, egyedül jó utmutató, holott rövidke élete alatt a legtöbb ilyen egyesület nem jelentett mást, mint ujabb jelsza­vakat, ujabb cimeket és ujabb tagdíjakat. A katasztrófa utáni első pánik­nak ezek voltak a velejárói, a sze­rencsétlen kisérő körülményei s ezekbe fult bele sajnos pár szo­morú éven át a józanságunk, a tetterőnk, az élni akarásunk. Azután — hála az isteni gond­viselésnek, — megint csak akad­tak hivatott vezérei ennek a sötét­ben futkosó s pánik által sújtott magyarságnak. Felharsant a ve­zéri szó, mely elsősorban azt ve­zényelte «MegálIj!» azután pedig — nem azt, mint eddig «balra át» meg «jobbra át» — hanem azt, az igazi magyar jelszót «sorakozz, előre!» Fáklyák gyúltak ki a sötét magyar ég alatt s mi megláttuk az utat, amelyen haladnunk kell és elindultunk ezen az uton. A Magyar Nemzeti Szövetség céljainak elérése felé igen jelentős, nagy horderejű lépést tett a ma­gyar kormányelnök és törvényho­zás, amikor kilépve a tulhosszu­nak tetsző külpolitikai passzivitás­ból, legelsősorban az izig-vérig na­cionalista Olaszországgal kötött barátsági szerződést. Mi, akik a külpolitikát nem kritizálni, de mint erőtényező befolyásolni va­gyunk kötelesek, azt érezzük, hogy nem elég, ha örülünk ennek a tágadhatatlanul nagy jelentősé­gű külpolitikai sikernek, hanem egyúttal mélyebb jelentőséget és következtetéseket is kell e helyzet­ből levonnunk álmos, nemtörődő, beteg társadalmunk számára. A francia gloire vágy irtózatos áron, de visszaváltotta Elzászt. — Itália Irreventa ma már ur a triesz­ti és fiumei kikötőkíbíein s a rajongó nagy-cseh, nagy-szerb, nagy-román törekvések évtizedes szívós küzdel­me ünnepi lakomáját üli még min­dég, összeszabdalt szegény hazánk­testén. Ha a magyar társadalom tovább­ra is az eddigi tunya nemtörődöm­séggel nyugszik bele sorsába, tűri testvérei kinoztatását s eszi önös küzdelmeiben ön-önmagát; feltámadásról, magyar jobb jövőről álmodozni az olasz szerződés után is, jogtalan utópia. A fascio élniakarásái kei. átvennünk. De ha az olasz barátsági szerző­dássel átveszi a fascista Olasz­ország csodálatosan fiatal, mámo­ros levegőjét, törhetetlen, túlzó ha­zafiságát; hinni, élni, akarni és alkotni akarását, akkor valóban számithat jobb jövőre, akarata és vágyai valóra váltására: testi-lelki feltámadásra. Ennek az élniakaró, feltámadást váró és előkészítő magyar társa­dalomnak vagyunk mi harcosai, s a sötét magyar éjszakában alvó társadalom költögetője, tűzhordo­zója 7 esztendő óta az a Magyar Nemzeti Szövetség, melynek nyir­egyházi csoportja ma tartja meg itt seregszemléjét, beszámolóját az elmúlt esztendőről. Rakovszky Iván üdvözlése. örömmel jelentem be, hogy szö­vetségünk országos szervezete utolsó közgyűlésén társelnökévé választotta városunk országgyűlési képviselőjét, Rakovszky Iván őnagy­méltóságát, kihez a szeretetnek és bizalomnak annyi szála fűzi váro­sunkat. Indítványozom, hogy őt ez alkalomból mai közgyűlésünkről üdvözöljük. Tisztelettel üdvözlöm a kc zpont igen t. kiküldötteit, a mi kedves vendégeinket s régi ismerősein­ket s elsősorban Ajtay József őméltóságát, szövetségünk nagyne­vű alelnökét a magyar irredentiz­mus szóval és tollal kiváló előhar­cosát. Külpolitikai helyzetűjük fokról-foM javul. Szesztay Zoltán dr. nagy ha­tást keltő elnöki megnyitója után Ajtay József iró tartotta meg min­den szavában lelkesitően bizakodó előadását külpolitikai helyzetünk­ről. Az előadás megállapította, hogv külpolitikai helyzetünk fokról­fokra javul. Előadásában azt vizs­gálta, hogy a javulást előidéző okok állandó tényezők-e, amelyek további javulást idézhetnek elő. — Három főokot talál és ezeket rész­letesen, reáliiások alapján, *le jgy is egy ujitó hatással fejtegeti. — Nyugaton immár belátták, hogy a Duna medencéje üszkösödő sebe Európa amúgy is lázas testé­nek. Egyenként ismerlette az utód­államok ránk nézve mind kedvezőb ben alakuló helyzetét és megnyug­tató, további összefogásra serken­tő tényeket jelölt meg, amelyek kétségtelenné teszik belső erőforrá­saink kedvező gyarapodását. Az előadás egy modern reálpo­litikusnak igen megszívlelendő útmutatásait adta és mély hatást tett a jelen voltakra. Ajtay József­nek dr Szesztay Zoltán mondott meleghangú köszönetet előadásáért, majd Mikecz Ödön dr. ügyvezető elnök ismertette a szövetségi fiók mult évi működését, amelyet meg­kapó erejű, bizakodást fokozó elő­adással vezetett be. A szövetségi fiókot Nyíregyháza város 160, a Nyiregyházi Takarékpénztár egye­sület 25, Tóth Bálint pénzügy­igazgató gyűjtés utján 200 pengő­vel támogatta. A szövetség élénk tevékenységet fejtett ki az iskolánki­vüli előadások irredenta szellemű irányításában és Gábos Kálmán ta­nítót jutalmazta meg ennek a szel­lemnek céltudatos és nagysikerű propagálásáért. Köszönetet mond a jelentés Barna Jenő népművelési titkárnak, a Nyirvidék, a Szabolcsi Tanitó szerkesztőségének. Nagy La­jos pénztáros jelentése után ért vé­get a lelkesítő erejű közgyűlés, amely után a központi küldöttek az ifjúsági irredenta pályázatok eredményeinek meghallgatását és a dijak kiosztását célzó ünnepi gyű­lésre mentek, amelynek mozzana­tairól holnap számolunk be. Kiírták a debreceni kereskedelmi és ipar­kamara ösztöndijainak pályázatát. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A debreceni kerületi kereske­delmi és iparkamara teljes mér tékben törekszik arra, hogy a/. iparfejlesztés nemzeti jelentőségű célját a szakoktatás hathatós tá­mogatásával minél eredmény­sebben mozdítsa elő. Ezért köh­ségelőirányzatába mindig foko­zottabb mértékben illeszti be a kamatai munkásjutalmakat, szak oktatási és külföldi utazási, il­letve tanulmányi ösztöndijakat. A kamara ugyanis a szakoktatás kérdését ma még jelentősebbnek és fontosabbnak tartja, mintami­lyen az békében volt. Megcsonki tott súlyos helyzetünkben legér­tékesebb fegyverünk a kultura, amelynek szolgálatában általános műveltségi szinvonalunkat, tehet gazdasági tudásunkat is egész erőnkkel kell emelnünk. Az ez évi költségelőirányzatába beillesztett következő kamarai munkásjutalmakra, szakoktatási és külföldi utazási, illetve tanul mányuti ösztöndijakra a pályáza­tot most hirdette meg a kamara. 1. 5 egyenként 100 pengős ki tüntető munkásjutalomra. 2. 5 egyenként 100 pengős jutalomra kereskedelmi alkalma­zottak részére. 3. 46 egyenként 150 pengős szakiskolai ösztöndíjra, amelyei­ből 10 re a debreceni Fémipari, 10 re a debreceni Faipari, 10 re a szolnoki Fa- és Fémipari, 16-n bármely más ipari, vagy keres­kedelmi szakiskoláknak tanulói pályázhatnak. Amennyiben a szol­noki Fa- és Fémipari Szakiskola az 1927 — 28. iskolai évben nem nyilnék meg, az ezen isKola ta­nulói részére hirdetett 10 ösztön­díjra is bármely más ipari, vagy kereskedelmi szakiskola tanulói pályázhatnak. 4. 1—1 tandijmentességi ösz­töndíjra a debreceni társulati fiu és leány felsőkereskedelmi tan­intézetnél, 5. azaz négy egyenként 300 pengős magasabb szakoktatási célokat szolgáló öszöndijra, 6. néhai Tóth Sándor debre­ceni kereskedő, kamarai levelező tag nevét viselő 400 pengős ta­nulmányuti ösztöndíjra, amelyre j ez évben kereskedő ifjak pfi­* lyázhatnak, 7. néhai Szent-Királyi Tivadír kamarai elnök nevét viselő 1000 (Egyezer) pengős külföldi tanul­mányuti ösztöndíjra, amelyet ez alkalommal iparos ifjú nyer­het el. A pályázatok az ipari és ke­reskedelmi alkalmazottak részére kiirt ju'almakra az 1927. évi jú­nius hó 15-ig, az ösztöndíjakra az 1927. julius hó 15 ig nyúj­tandók be a kamarához s a pá­lyázatokra vonatkozólag részletes felvilágosítás és tájékoztatás a kamaránál (Debreceni Kereske­delmi és Iparkamara Verbőczy-.i. 2—4. sz.) nyerhető. NVILT-TÉV?.* Dr. R ust Hugó orvostudor, Tolna, irja: »T. Mohai Ágnes-forrás kutke­zel őségé Moha Örömmel konstatálom, hogy a mohai Ágnes-forrás vizét a légzési szervek huru'os báníalmainál vala­mint az emésztési szervek akadá­lyainál könnyen oldó hatásánál fog­va a legjobb eredménnyel alkal­maztam! A Mohai Ágnes forrásvíz minde­nütt kapható! •) E rovat alatt közlöttekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal fele­lősséget nem vállal. Sevró cipők HUNGÁRIA Cipöáruházban, Nyíregyháza, 15-84 P Zrinyi ll.»»-«. 5. 0 4

Next

/
Thumbnails
Contents