Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-31 / 122. szám

6 JSfrÍRYIDÉK. 1927. Májas 31. „Egy könyvtárnyit beszéltünk és irtunk össze a szeretetről, pedig az már szinte csak haldokolva élt közöttünk" Dr. Szesztay Zoltán kormányfőtanácsos, a Nemzeti Szövetség szabolcsvármegyei csoportjának elnöke nagyhatású beszédet mondott a Szövetség szombati közgyűlésén. Ajtay József író Nyiregyházán. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Évről-évre fokozódó erővei éled nagyra a magyar hit, a bizakodás, a szavak ábrándvilága helyett az alkotó munka után való forró vágyakozás a Nemzeti Szövetség nyiregyházi közgyűlésén. Ez az a szövetség, amely sziklaszilárdnak bizonyult a jelszavak éveiben is, ez az összefogás, amely egyesileni tud minden szent akarást, össze tud fogni minden cselekvésre felajánló kezet. A Szövetség ez évi közgyűlése szombaton, május 28-án délután fél 4 órakor kezdődött meg a Városháza nagytermében, ahol közéletünk számos kiválósága jelent meg. Az elnöki székben dr. Szesztay Zoltán kir. kor mányfőtanácsos, a Szövetség szabolcsvármegyei elnöke foglalt helyet. Megjelentek a központ részéről Ajtay József iró, Pongrácz Aladár, Majoros Mihály, ott láttuk Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármestert. Báró Buttler Sándort, Mikecz Ödön dr. ügyvezető elnököt, Nagy Lajos vármegyei levéltárost, Szohor Pál főjegyzőt, Kardos István kulturtanácsost, Liptay Jenő, Bodor Zsigmond földbirtokost és még több kiváló vezéri egyéniségét társadalmi életünknek. A közgyűlést dr. Szesztay Zoltán elnök a következő nagyhatású beszéddel nyitotta meg: Pánik a nemzeti katasztrófa után Az ősemberi természet csodálatosan egyforma vonásokat és jelenségeket mutat ezredévek előtt és ezredévek elmultával s az egyes emberekben épp ugy, mint az emberek legnagyobb együttesében, a nemzetek életében. A katasztrofális kárt szenvedett ember vagy letargikus lelki tespedésbe jut, vagy bűnbakot keres, hogy legyen kin kitölteni az elkeseredését. Egyre csak kárát és a vele történt méltatlanságot hangoztatja s legritkábban jut eszébe, hogy az őt ért szerencsétlenség okát saját magában, a saját bűneiben és gyarlóságaiban keresse. Fühöz-fához futkos segítségért, vagy tanácsért, de akitől tanácsot kér azelőtt mindenről beszél, panaszkodik, csak éppen a szerencsétlenség benne rejlő okairól nem. Ugyanezeket az általános ősi emberi vonásokat mutatta az összeomlás után a magyar nemzet élete is. A nemzet egyik részén erőt vett a lelki kimerülés, a «minden mindegy» érzése. A másik rész dühödten kereste a valódi bűnösöket a bűnbakot s azokon töltötte ki az elkeseredését. Mindent és mindenkit okoztunk a szerencsétlneségünkért, de arról senki sem akart beszélni, hogy könnyelműek, önzők, széthúzok, erőtlenek és vakok voltunk mi magunk is. Egy könyvtárnyit beszéltünk és irtunk össze a szeretetről, pedig az már szinte csak haldokolva élt közöttünk s minden héten alkottunk egy-egy ujabb egyesületet azzal, hogy ez lesz majd az egyedül idvezitő, egyedül jó utmutató, holott rövidke élete alatt a legtöbb ilyen egyesület nem jelentett mást, mint ujabb jelszavakat, ujabb cimeket és ujabb tagdíjakat. A katasztrófa utáni első pániknak ezek voltak a velejárói, a szerencsétlen kisérő körülményei s ezekbe fult bele sajnos pár szomorú éven át a józanságunk, a tetterőnk, az élni akarásunk. Azután — hála az isteni gondviselésnek, — megint csak akadtak hivatott vezérei ennek a sötétben futkosó s pánik által sújtott magyarságnak. Felharsant a vezéri szó, mely elsősorban azt vezényelte «MegálIj!» azután pedig — nem azt, mint eddig «balra át» meg «jobbra át» — hanem azt, az igazi magyar jelszót «sorakozz, előre!» Fáklyák gyúltak ki a sötét magyar ég alatt s mi megláttuk az utat, amelyen haladnunk kell és elindultunk ezen az uton. A Magyar Nemzeti Szövetség céljainak elérése felé igen jelentős, nagy horderejű lépést tett a magyar kormányelnök és törvényhozás, amikor kilépve a tulhosszunak tetsző külpolitikai passzivitásból, legelsősorban az izig-vérig nacionalista Olaszországgal kötött barátsági szerződést. Mi, akik a külpolitikát nem kritizálni, de mint erőtényező befolyásolni vagyunk kötelesek, azt érezzük, hogy nem elég, ha örülünk ennek a tágadhatatlanul nagy jelentőségű külpolitikai sikernek, hanem egyúttal mélyebb jelentőséget és következtetéseket is kell e helyzetből levonnunk álmos, nemtörődő, beteg társadalmunk számára. A francia gloire vágy irtózatos áron, de visszaváltotta Elzászt. — Itália Irreventa ma már ur a trieszti és fiumei kikötőkíbíein s a rajongó nagy-cseh, nagy-szerb, nagy-román törekvések évtizedes szívós küzdelme ünnepi lakomáját üli még mindég, összeszabdalt szegény hazánktestén. Ha a magyar társadalom továbbra is az eddigi tunya nemtörődömséggel nyugszik bele sorsába, tűri testvérei kinoztatását s eszi önös küzdelmeiben ön-önmagát; feltámadásról, magyar jobb jövőről álmodozni az olasz szerződés után is, jogtalan utópia. A fascio élniakarásái kei. átvennünk. De ha az olasz barátsági szerződássel átveszi a fascista Olaszország csodálatosan fiatal, mámoros levegőjét, törhetetlen, túlzó hazafiságát; hinni, élni, akarni és alkotni akarását, akkor valóban számithat jobb jövőre, akarata és vágyai valóra váltására: testi-lelki feltámadásra. Ennek az élniakaró, feltámadást váró és előkészítő magyar társadalomnak vagyunk mi harcosai, s a sötét magyar éjszakában alvó társadalom költögetője, tűzhordozója 7 esztendő óta az a Magyar Nemzeti Szövetség, melynek nyiregyházi csoportja ma tartja meg itt seregszemléjét, beszámolóját az elmúlt esztendőről. Rakovszky Iván üdvözlése. örömmel jelentem be, hogy szövetségünk országos szervezete utolsó közgyűlésén társelnökévé választotta városunk országgyűlési képviselőjét, Rakovszky Iván őnagyméltóságát, kihez a szeretetnek és bizalomnak annyi szála fűzi városunkat. Indítványozom, hogy őt ez alkalomból mai közgyűlésünkről üdvözöljük. Tisztelettel üdvözlöm a kc zpont igen t. kiküldötteit, a mi kedves vendégeinket s régi ismerőseinket s elsősorban Ajtay József őméltóságát, szövetségünk nagynevű alelnökét a magyar irredentizmus szóval és tollal kiváló előharcosát. Külpolitikai helyzetűjük fokról-foM javul. Szesztay Zoltán dr. nagy hatást keltő elnöki megnyitója után Ajtay József iró tartotta meg minden szavában lelkesitően bizakodó előadását külpolitikai helyzetünkről. Az előadás megállapította, hogv külpolitikai helyzetünk fokrólfokra javul. Előadásában azt vizsgálta, hogy a javulást előidéző okok állandó tényezők-e, amelyek további javulást idézhetnek elő. — Három főokot talál és ezeket részletesen, reáliiások alapján, *le jgy is egy ujitó hatással fejtegeti. — Nyugaton immár belátták, hogy a Duna medencéje üszkösödő sebe Európa amúgy is lázas testének. Egyenként ismerlette az utódállamok ránk nézve mind kedvezőb ben alakuló helyzetét és megnyugtató, további összefogásra serkentő tényeket jelölt meg, amelyek kétségtelenné teszik belső erőforrásaink kedvező gyarapodását. Az előadás egy modern reálpolitikusnak igen megszívlelendő útmutatásait adta és mély hatást tett a jelen voltakra. Ajtay Józsefnek dr Szesztay Zoltán mondott meleghangú köszönetet előadásáért, majd Mikecz Ödön dr. ügyvezető elnök ismertette a szövetségi fiók mult évi működését, amelyet megkapó erejű, bizakodást fokozó előadással vezetett be. A szövetségi fiókot Nyíregyháza város 160, a Nyiregyházi Takarékpénztár egyesület 25, Tóth Bálint pénzügyigazgató gyűjtés utján 200 pengővel támogatta. A szövetség élénk tevékenységet fejtett ki az iskolánkivüli előadások irredenta szellemű irányításában és Gábos Kálmán tanítót jutalmazta meg ennek a szellemnek céltudatos és nagysikerű propagálásáért. Köszönetet mond a jelentés Barna Jenő népművelési titkárnak, a Nyirvidék, a Szabolcsi Tanitó szerkesztőségének. Nagy Lajos pénztáros jelentése után ért véget a lelkesítő erejű közgyűlés, amely után a központi küldöttek az ifjúsági irredenta pályázatok eredményeinek meghallgatását és a dijak kiosztását célzó ünnepi gyűlésre mentek, amelynek mozzanatairól holnap számolunk be. Kiírták a debreceni kereskedelmi és iparkamara ösztöndijainak pályázatát. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A debreceni kerületi kereskedelmi és iparkamara teljes mér tékben törekszik arra, hogy a/. iparfejlesztés nemzeti jelentőségű célját a szakoktatás hathatós támogatásával minél eredménysebben mozdítsa elő. Ezért köhségelőirányzatába mindig fokozottabb mértékben illeszti be a kamatai munkásjutalmakat, szak oktatási és külföldi utazási, illetve tanulmányi ösztöndijakat. A kamara ugyanis a szakoktatás kérdését ma még jelentősebbnek és fontosabbnak tartja, mintamilyen az békében volt. Megcsonki tott súlyos helyzetünkben legértékesebb fegyverünk a kultura, amelynek szolgálatában általános műveltségi szinvonalunkat, tehet gazdasági tudásunkat is egész erőnkkel kell emelnünk. Az ez évi költségelőirányzatába beillesztett következő kamarai munkásjutalmakra, szakoktatási és külföldi utazási, illetve tanul mányuti ösztöndijakra a pályázatot most hirdette meg a kamara. 1. 5 egyenként 100 pengős ki tüntető munkásjutalomra. 2. 5 egyenként 100 pengős jutalomra kereskedelmi alkalmazottak részére. 3. 46 egyenként 150 pengős szakiskolai ösztöndíjra, amelyeiből 10 re a debreceni Fémipari, 10 re a debreceni Faipari, 10 re a szolnoki Fa- és Fémipari, 16-n bármely más ipari, vagy kereskedelmi szakiskoláknak tanulói pályázhatnak. Amennyiben a szolnoki Fa- és Fémipari Szakiskola az 1927 — 28. iskolai évben nem nyilnék meg, az ezen isKola tanulói részére hirdetett 10 ösztöndíjra is bármely más ipari, vagy kereskedelmi szakiskola tanulói pályázhatnak. 4. 1—1 tandijmentességi ösztöndíjra a debreceni társulati fiu és leány felsőkereskedelmi tanintézetnél, 5. azaz négy egyenként 300 pengős magasabb szakoktatási célokat szolgáló öszöndijra, 6. néhai Tóth Sándor debreceni kereskedő, kamarai levelező tag nevét viselő 400 pengős tanulmányuti ösztöndíjra, amelyre j ez évben kereskedő ifjak pfi* lyázhatnak, 7. néhai Szent-Királyi Tivadír kamarai elnök nevét viselő 1000 (Egyezer) pengős külföldi tanulmányuti ösztöndíjra, amelyet ez alkalommal iparos ifjú nyerhet el. A pályázatok az ipari és kereskedelmi alkalmazottak részére kiirt ju'almakra az 1927. évi június hó 15-ig, az ösztöndíjakra az 1927. julius hó 15 ig nyújtandók be a kamarához s a pályázatokra vonatkozólag részletes felvilágosítás és tájékoztatás a kamaránál (Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara Verbőczy-.i. 2—4. sz.) nyerhető. NVILT-TÉV?.* Dr. R

ust Hugó orvostudor, Tolna, irja: »T. Mohai Ágnes-forrás kutkezel őségé Moha Örömmel konstatálom, hogy a mohai Ágnes-forrás vizét a légzési szervek huru'os báníalmainál valamint az emésztési szervek akadályainál könnyen oldó hatásánál fogva a legjobb eredménnyel alkalmaztam! A Mohai Ágnes forrásvíz mindenütt kapható! •) E rovat alatt közlöttekért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállal. Sevró cipők HUNGÁRIA Cipöáruházban, Nyíregyháza, 15-84 P Zrinyi ll.»»-«. 5. 0

4