Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-29 / 121. szám

JNdfÍRYlDéiC. JSÍYÍRYIDÉK. WXBWM—1 1927. május 25. Nem baj ha fázom, nem baj, ha éhezem ^Palma. A/ sarkot vettem utolsó pénzemen. lőgépen akar-e visszamenni? ki­jelentette, hogy nem. A gép itt marad Parisban és a Louvre udva­rán lesz kiállítva. A belépődíjakba' befolyó összeg a szegényeké legyen. 1 Egy newyorki szinház felajánló(t neki heti 25.000 dollárt, ha esten­ként fellép, csak néhány percig, hogy csak éppen lássák. M. Raymond Orteig a 25.000 dolláros repülődij adományozója ma ideérkezett, hogy kezet szorítson a bátor győzővei. A szálló egy valóságos virágház, az autók foly­ton hoznak ujabb és ujabb külde­ményeket. Ma délután (vasárnap, má;us 22.) 5 órakor Lindbergh megláto­gatta Nungesser édesanyját, aki sirva borult a vállára, kérve, hogy segítsen keresni a fiát. A belügyminiszter az állam ne­vében, a főpolgármester a város nevében tiszielegtek Lindberghnél. A repülésügyi miniszter táviratban kérte a távollevő miniszterelnöktől, hogy a becsületrend parancsnoki keresztjét adják meg Lindberghnek. Uralkodóknak, fejedelmeknek, ki­rályoknak járó hódolattal fogad­ták ezt a fiatal hérost, aki legyőzte az Öceánt, aki a saját bevallása szerint is sokkal jobb gépeket látott és hallott elpusztulásokról, mégis elindult, mert bizott önmagában, ö maga nagyon el van ragadtatva mindentől és nagyon örül annak, hogy elnézték azt a hibáját érkézé" sekor, hogy az útlevelét indulása előtt elfelejtette a francia követlé­gen vizumoztatni. Bocsánatot kért, de nagyon ideges volt és sok mis elintézni valója volt Newyorkban. A számítása szerint 2 órával érke­zett hamarább. Vágó Géza. Az első dalosverseny Nyíregyházán. Julius hó 3-án a Nyíregyházi Tisztviselő Dalkör zászlószen­telési ünnepélyt és utána dalárdaversenyt rendez. — Eddig 16 dalárda nevezett be a versenyre. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A Nyíregyházi Tisztviselő Dal­kör 1927. évi julius hó 3-án va­sárnap szenteli fel ünnepélyes ke­retek között az egyesületnek várva várt, forrón óhajtott s végre meg; teremtett szent jelvényét, egyesületi zászlóját. A magyar dal forró szeretete, a dalestestvéri szeretet hü ápolása s ebből folyólag a dalkultura teréni nemes verseny fejlesztése arra in­dította az egyesület vezetőségét, hogy a zászlószentelési ünnepsé­get dalosverseny lefolytatásával kapcsolja össze. A beérkezett nevezésekből megál­lapítható, hogy az egyesület nemes intencióját a dalostestvérek megér­tették és a hivó szavakra forró lel­kesedéssel jelentkeztek. Julius hó 3-án az áldott szabolcsi talajon, a város falain belül s a szellők szárnyain kitörve a virágos mezők felett is hatalmas erővel, egy­szerre százak és százak ajkán fog zengeni a dal, mindenkinek "hir­detve, hogy ez a város a kultura nemes ápolója, hogy ennek fiai ál­dozatot és fáradságot nem ismer­ve, törekednek ez alkalommal is ar­ra, hogy a rjiagyar dal szeretetét minél szélesebb rétegekre kiter­jeszthessék. A kettős ünnep programmjának összeállításán most dolgozik az agilis rendezőbizottság, most kérik fel a zászlóanyákat és készítik a névvel ellátott diszes zászlószegeket A zászlószentelési ünnep délelőtt 9 órakor fog kezdődni, mig a dalversenyt délutájn 3 ónákor a Ko­rona dísztermében rendezik. Eddig 16 dalárda nevezett be a verseny­re, köztük a debreceni, miskolci, szolnoki dalárdák ugy, hogy a verseny sikere már biztosítva van. Előző napon szombaton az ér­kező dalárdákat ünnepélyesen fo­gadják és a vendégdalárdák lam­pionos szerenádot adnak a város vezetőinek és a dal nagylelkű párt­fogóinak, valamint a nyíregyházi hölgyközönségből felkért koszorús­leányoknak. Utána ismerkedést es­tély a Korona éttermeiben. Nyíregyháza város közönsége nagy érdeklődéssel tekint a tisztvi­selői dalárda zászlószentelési ün­nepélye és a dalárdaverseny elé, amely az első lesz Nyíregyházán. A kétnapos ünnepség részletes mü!" sorát és az összes tudnivalókat leg­közelebb közöljük. A Berettyó egyik kanyarulatát átmetszik, hogy Bessenyei sírját megmentsék a folyó romboló sodrától. A Szabolcsvármegyei Bessenyei Eör küldöttei megállapí­tották, hogy a sír állapotáról terjesztett hírek túlzottak. — A bakonszegieket méltatlanul bántották meg a hírlapi köz­lemények. — Bessenyei sírját parkírozzák és vasráccsal veszik körül. — Erős István szolgabíró akciója. — Nyír­egyháziak a bihari remete földjén. 198 ezer Kor. flHH Női fonott szandal cipő a nagy divat, legszebb színekben Gyermek színes fonott cipők, minden nagyságban nagy választékban a Hungária Cipőáruházban Nyíregyháza. 2496-c 15' 8 4 . pengő (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Áldozócsütörtök, májusi napfénv, az országúton virágbaébredt aká­cok állnak őrt, mint fehérruhás 1 leányok. Egy uj Fiat autó suhan sebesen előre az országúton, Nyír­egyházáról Debrecen, majd Berety­tyóujfaíu felé. Az autó Liptay Jenő földbirtokosé, aki nemes magyar szivének áldozatkészségével enged­te át kocsiját a kétszázhat kilomé­teres útra a Bessenyei Kör küldöt­teinek, akik Bessenyei György sir­[ jához utaznak, hogy a fővárosi la­pokban az utóbbi időkben sürü egy másutánban megjelent cikkeket sze­mélyes tapasztalatukkal ellenőriz­zék. Az a kérdés, igaz-e, hogy Bessenyei sírja szégyenletesen ei van hanyagolva, hogy a Berettyó folyó árja elmosással fenyegeti, hogy senkise törődik a magyar iro­dalom nagy úttörőjének emlékével. A bihari remete merengéseinek bus magányának földjére siet az autó, amelyen Liptay Jenő földbir­tokos, Papp Zoltán, dr. Mikecz * Ödön, a Bessenyei Kör főtitkára és Téger Béla tanár, lapunk fő­munkatársa utaznak. A májusi me­zők zöldje pompázik, kitűnő uta­kon siet a pompás gépkocsi. Deb­recentől Berettyóújfaluig sima uj uton sürü egymásutánban közle­kedő autóbuszok, telve utassal. —• Csonkabihar földjén olcsó a köz­lekedés, egy kilométer 8 fillér az autóbuszokon. Elmaradnak az aká­cok, gyümölcsfák köszöntik az uta­sokat ,akik érzik, hogy Bihar kü­lön világába értek, a trianoni ha­tár közelébe, ahol feszülő izmokkal, friss nyugtalansággal alkot min­den tényező. Egy Bessenyei kutató házában. Berettyóújfalun talpig magyar kisbirtokosnak, Karacs Imre kúriájának udvarán' pihen meg az auté, amelyet Inyiri aká­cok díszítenek, a szülőföld akácai Bessenyei sírjára. Gyönyörű szál emberek, ragyogó szemű asszo­nyok, a bihari föld pompás virá­gai, szívből feláradó vendégszeretet. A megyeszékhellyé emelt Berettyó­újfalun sürgő élet, építkezés, len­dület. A tornyos leventeháznál ámulva halljuk: most épül a 25 m. hosszú uszoda, hatalmas hang­versenyterem van benne.... Első utunk Bessenyei áldott em­lékű kutatójának, Vass Jenő irónak özvegyéhez vezet. Ősi park, boros­SALYATOR-FORRÁS KELLEMES IZÜ ÜDITÓ-, GYÓGY- ÉS ASZTALI VÍZ. Vese, hólyag, rheuma betegeknek, terhes és szoptatónó'knek nélkülözhetetlen. SAVOLDÓ VASMENTES Kapható mindenUtt! tyán, fenyőutvesztők bogárzüm­mögés, Jókai Senki szigetére gon­dolok. Mosolygó, nyájas nagyasz­szony vezet a százados bútorok­kal ékes szobába,- ahol emlékezé­zésünk zenélőórája finom mazurt muzsikál. Az ősi képek szelíden néz nek ránk, amikor dr. Mikecz Ödön­nel Vass Jenőnét kérdezzük korán elhunyt uráról, arról a lelkes, Bes­senyei kutatóról, akinek Bessenyei sírja megőrzését köszönhetjük. — Mert a pusztakovácsi almafa alá ásott sir százötven év után elve­(szett s ha nincs aki felkutassa, nem ismerjük Bessenyei sarja helyét. Egy öreg magyar, Pelbárt Mihály mutatta meg Vass Jenőnek a haj­dani sir helyét és Vass agitáció* jára 1883-ban exhumálták a be­horpadt sirt, újra eltemették Bes­senyei Györgyöt néhány méterrej távolabb, a Berettyó töltése alá. Özv. Vass Jenőné rajongó ma­gyar asszonyi szívvel beszéf a drá­ga múltról, nagytehetségű, áldott emlékű uráról, akinek hatalmas könyvtára ma is érintetlenül áll. Ezt a könyvtárat a Bessenyei Kör­nek kell megszereznie, hogy Nyír­egyházán, a Bessenyei-ssobában örökítse meg Vass Jenőnek, a lel­kes Bessenyei kutatónak örök em­lékezetét. Találkozás Nadányi Zoltánnal. Vass Jenőnétői elhozzuk a «Sár­vár» c. régi lap 1883. évi bekötőit példányait. Ezt az újságot Vass Jenő szerkesztette és ezek az új­ságszámok örökítették meg a Bes­senyei sír exhumálására vonatkozó adatokat. Most Bakonszeg felé in­dul az autó, de Karács Imre föld­birtokos, aki kedves vendéglátó gazdánk, egyszerre megszólal.­— Amott megy Nadányi Zoltán kerékpáron, utoljérjük, beszélünk vele. Biharban hatalmas, gazdag urak voltak a Nadányiak, sok ezer hold föld birtokosai, övék volt itt az egész környék, Bessenyei pusz­takovácsii birtoka, háza is az ő ke­zükbe jutott. Ma a régi nagyságöak már csak emléke él. Nadányi Zol­tán Csonkabiharmegye levéltárosa, kivételes erejű, finom tollú lírikus. Ő - volt az, aki levelet irt a Ma­gyarságnak a Bessenyei sir elha­gy atottságáról és ez a levél indítot­ta meg a a túlzott hírek lavináját. Bizony jobban tette volna, ha nem ir panaszos levelet, hanem cselek­szik a sir érdekében, mint ahogyan cselekszik a sir érdekében az ener­gikus dr. Erőss István főszolgabíró, akinek akciójára rövidesen megfog frissülni Bessenyei sírja. — Amint Nadányival beszélünk, A Bodrogkereszturi Hungária kőbánya építőköve száraz, fagyálló, legolcsóbb építőanyag, mely 100 q waggonba rakva utánvéttel ab Bodrogkeresztur 1. Kemény terméskő alapba és falazáshoz; vegyes 30 P, válogatott 36 P, quader kő 42 P-ért, 2. Könnyen faragható falazó és díszítőkő: vegyes 34 P, válogatott 40 P, quader kő 46 P ért, 3. Hasított lábazati kő folyómétere 1'50 P-ért kapható. Faragványok mérsékelt áron készülnek. Az árakhoz 2%-os forgalmi adó járul, amit előzetes befizetésnél elengedjük. Központi Iroda Szerencs, Fürdőépület.

Next

/
Thumbnails
Contents