Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-28 / 120. szám

jWtí«¥IDálL 1937. Május 28. Lemenő vörös nap. A világháború kitörése óta legnagyobb és legjelentősebb esemény játszódott le az angol alsóháznak azon az ülésén, amikor Baldwin miniszterelnök bejelentette, hogy Anglia megszakítja Oroszországgal a diplomáciai viszonyt, moszkvai követét visszahívja s az orosz megbízottaknak is kikézbesia útleveleiket. Ez a súlyos és komoly lépés, amely nemcsak Angliát és Oroszországot érinti, de az egész világ további fejlődésére döntő módon hathat ki, nem történhetett kellő okok, kellő megfontolások nélkül. Ha figyelmesen végigolvassuk a bizonyítékoknak azt a tömegét, amelyet a miniszterelnök előterjesztett, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy Anglia a saját maga, de az egész világ érdekében is másra, mint a szakításra nem szánhatta el magát. Nyílt titok mindenki előtt, hogy a kinai esemény

ek, az indiai mozgalmak, ázóval a távol Kelet nyugtalanító szimptomái a szovjet aknamunkájára vezethetők vissza, amelynek be nem vallott, de nyíltan követett célja az angol világuralom megdöntése. Ha hozzávesszük ezekhez az önmagukban is eléggé marasztaló momentumokhoz azt a széleskörű és szemtelen kémháló/atot, amely egy kereskedelmi társaság cégére és ürügye alatt fontos hadi titkokat szerzett meg és továbbított Oroszországba, akkor ki kell jelentenünk, hogy Anglia elment a türelemnek addig a végső határáig, amelyen tul várni, önmaga elleni bün, sőt ostobaság lett volna. Egész Európa népei egy súlyos és kimenetelében pillanatnyilag be nem látható esemény előtt áll. Az angol politika céltudatos munkája két év alatt Oroszország köré fonta azt a láncot, amelynek utolsó és legértékesebb szemet a francia köztársaság elnökének és külüjgyminisz terének legutóbbi londoni látogatása alkalmával illesztették be. — Nem valószínű, bár Anglia ily kitűnően felkészült diplomáciailag a bolsevizmus elleni küzdelemre — hogy nyilt háborúra kerüljön a sor, minden valószínűség szerint elegendő lesz a világháború alatt olv rettenetesen bevált és félelmetes következményű gazdasági blokád alkalmazása' A kocka el van vetve, most Anglia szívósságán, kitartásán és céltudatosságán múlik, hogy a világ erkölcsi és gazdasági berendezését esztendők óta nyomorító és fenyegető bolsevizmus elől elvonják az éltető levegőt s lassú sorvadásra Ítéljék. Ismerve a bolsevikik fanatizmusát és a polgári társadalmi rend iránti gyűlöletüket, fel kell készülnünk egy Oroszország részéről várható szívós és kétségbeesett ellenállásra. Ebben a harcban, amely tulajdonképen Kelet és Nyugat között folyik le, nagy kérdőjelként mered elénk Németország. Az ő helyzete rendkívül kényes. A túlzott francia külpolitika s/inte belekényszeritette a természetes szövetséges, Oroszország karjaiba s csak akkor állott be enyhülés némileg a Németország elleni politikában, mikor Anglia felismerve egy németorosz közeledés veszedelmét, teljes súlyával lépett fel az igazságfaan és vészthozó francia túlkapások ellen. Németország ebből a helyzetből épen ugy húzhat nagy előnyöket, mint ahogy etiátszhatja azt a fontosságot, amelyet földrajzi helyzetéből fakadó potenciális energia jelent számára. — Bizonyos, hogy a meginduló küzdelemben Anglia a civilizáció és emberi jogok védbástyájaként szerepel, szemben az erkölcsi és gazdasági barbarizmussal. Németországot nagy múltja és a kulturvilágban kétségbevonhatatlanul előkelő helyzete arra predesztinálnák, hogy ebben a küzdelemben Anglia mellé álljon. Nem is kételkedünk abban, hogy há jövendőjére vonatkozólag megnyugtató biztosítékokat kap, teljesi eni fogja azt. Felavatták az evangélikus templom orgonáját s a nyíregyházi ev. hősi halottak két márványtábláját. Az avatást Geduly Henrik püspök végezte. — Az ünnepi istentiszteleten Patilik János igazgató isikész beszélt. — A hősök emlékét Szohor Pál városi főjegyző, az ev. egyház pénzügyi bizottságának elnöke méltatta. i: (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Kettős ünnepet ült Áldozócsütörtökön a nyíregyházi ág. h. ev. egyházközség. E napon avatta fel az egyház híveinek s a város egyházi, katonai s polgári társadalmának külső formában is impozáns részvétele mellett, a lelket nemes áldozatokra hevítő s a hazaszeretet lángjait élesztgető formában, megújított orgonáját s azt az elemi iskola lépcsőcsarnokában elhelyezett két márványtáblát, melyekre 316 nyíregyházi evangelikus hősi halott neve van felvésve, örök időkre szolgáló intő és buzdító például. ünnepi istentisztelet a templomban. A kettős ünnepély délelőtt 10 órakor kezdődött a templomban. Harangszó mellett felvonul a lelkészi kar s utána a gyülekezet — még orgonakiséret nélkül — az «Erős vár a mi Istenünk» kezdetű himnuszt énekli. Az ének elhangzása után Paulik János igazgató lelkész alakja emelkedik fel a szószéken s a 150. zsoltár alapján tart orgonaavató beszédet. Beszéde folyamán az orgona történeti fejlődését mutatja be, majd arra a mély hatásra mutat rá, melyet az orgona eszközöl az Isten után vágyódó emberi kebelben. Beszéde vé gén annak a reményének és hitének ad kifejezést, hogy amint romjaiból újjáéledt az orgona, ugy fogja eltakarítani a nemzet is a romokat, hogy akkor majd a régi hatá" rokon csendüljön fel Isten felé a a magyar szivek orgonája. Az avató beszéd után az ev. Kossuth reálgimnázium énekeseivei bővített egyházi énekkar Vörösmarty Mihály «Jóslat»-át énekli s ennek végeztével Geduly Henrik püspök a lelkészi karral együtt az oltár elé vonul, hogy buzgó imádságban Istennek ajánlja a dicsőítésére szentelt hangszert s az imádság végeztével megáldja azt. A felavatott orgona most megszólal s halkan kiséri a Miatyánkot, majd erőteljesen zeng fel sípjain az «Erős vár a mi Istenünk» dallama. Az istentiszteletet végző ének után a közönség az orgona hangjai és I

harangzugás mellett az elemi iskola udvarára vonul, hogy a folytatólagos ünnepségen vegyen részt. ünnepély az elemi iskola udvarán és a lépcsőcsarnokban, i ' Több ezer főre tehető az a közönség, mely hódolatát fejezte ki az ev. egyház hősi halottainak emléke előtt. A helybeli egyházak, a Nyíregyházán állomásozó katonai alakulatok képviselői, a vármegye, város, állami hivatalok, intézmények tisztviselői helyezkednek el az udvaron felépített szószék előtt. Mögöttük az ünnepi ruhába öltözött polgárság, a tűzoltóság és leventék sorfala s a katonák diszszázadai mutatják a nap jelentőségét. A városi Dalegylet a Hiszekegyet énekli az ünnepély kezdetekor. — Ének után egy hadiárva kisleányszavai a bucsu nélkül örökre eltávozott édesapáról, a jeltelen sírok alatt nyugvó hősökről, a régi, de bizton megújuló Magyarországról. Újból felcsendül az ének. Az ev. egyházi énekkar egy a hősök emlékét dicsőítő chorátt énekel. Az ünnepi beszédet Szohor Pál, Nyíregyháza város főjegyzője, az ev. egyházközség pénzügyi bizottsági elnöke mondotta. Emelkedett szellemű szavakkal rajzolta meg a hősök áldozatát, melynek ugyan nem tett meg a megérdemelt s a hősök által bizton hitt eredménye. D

fc amiért a hősök meg tudtak halni, azért ennek a nemzedéknek élnie kell tudni. A hősök halálukkal, az élők munkásságukkal hivatottak a magyar jövő munkálására. Arra int ve, hogy nem szabad a szomorú jelenben lemondással megnyugodnunk s nem szabad az unokákra bizni a jövő Magyarországának kialakítását, az egyházközség közönsége nevében átadja az emlékmüvet megőrzés és gondozás végett Geduly Henrik püspöknek, mint az ev. iskolaszék ezidőszerinti egyházi elnökének, tudva azt, hogy az iskolaszék és az iskola nevelő munkásai a leghivatottabbak arra, hogy a gondjaikra bízott, fejlődő gyermekek lelkébe beleplántálják a hősök emlékének tiszteltét. Az emlékbeszéd végeztével a 12. honvéd gy. ezred Beethoven gyász. jndulóját játssza s az egyház elöljárói a megjelent előkelőségekkel együtt az emléktábla elé vonulnak, ahol Geduly Henrik püspök magas szárnyalású, a hősök emlékét difcsőitő s a hősök nagy áldozatából fakadó erényeket dicsőítő imádságban mond áldást, annak a 316 hősnek emlékére, akiknek nevét örök időkre hivatott az a két "márványtábla megőrizni. Az emléktáblák megáldása után a közönség a Himnuszt énekli, majd a katonazenekar is eljátsza s a jelenvoltak megtekintik az emléktáblákat. Ünnepély végeztével a katonaság diszmenetben elvonult az ünnepély helyéről. MIOBE 11 páncélos (Vasmenyasszony) 3

Ottó Gebühr, Erna TTlorena, |

né

v TTÍaly Deishaft N emef mesterfilm 1 r1 csa olló csak vasárnap A szabolcsi középiskolai ifjúság irredenta itjusági ünnepélye. Amint már ismeretes a Nemzeti Szövetség Szabolcsi és Nyíregyházi Köre évről-évre irredenta irányú pályatételeket tüz ki a szabolcsi középiskolák ifjúsága részére, hogy ezáltal meg-megujitsa, állandóvá tegye az ifjúság elkében azokat a nagy eszméket éés érzelmeket, amelyek nagy-Magyarországgil kap cso latosak. Ez évben az ifjúság értelmi fejlettségéhez mérten, fokozatosan a következő pályaté.e.'ek kidolgozásával foglalkozott az ifjúság: A magyar gyermekek imája az elszakított területek visszaszerzéséért, Miként viselkedjünk a hősök emlékünnepén? Aíkalmi beszéd a hősök emlékmüvénél. Mohács és TrianonA tanítóképző intézetek növendékeinek pedagógiai szaktétele: Irredenta búcsúbeszéd az elemi iskolából kilépő növendékekhez. E pályatételekre beérkezett munkálatok eredménye folyó hó 28-án szombaton, közvetlen a Nemzeti Szövetség közgyűlése után, délután 5 órakor, a m. kir. áilami tanítóképző intéfcet udvarán tartandó ifjúsági ünnepélyen lesz kihirdetve, ekkor osztatnak ki a pályadijak is. Az ünnepély programmja: 1. Hiszekegy. Éneklik a tanítóképző növendékei. 2. Elnöki megnyitó. Tartja: Dr. Szesztay Zoltán, a helyi Kör élSzombaton, május hó 28-án, délután fél 5 órakor. — Mozi helyárak! Olcsó előadás! Színre kerül: Vígjáték 4 feiv. Szombaton és vasárnap 8 órakor. Koronkay Rózsi és Solti Rezső felléptével!