Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-25 / 118. szám

6 JSÍTÍKVIDEK. 1927. május 25. Beskú Magdolna megdöbbentő adatokat mond el arról, miként vallotta be neki állítólag a szerelmes Begre Albert két ízben is, hogy ö Csobaji gyilkosa, A főtárgyalás következő tanuja Reskó Magdolna 20 éves leány, aki háztartási alkalmazottnak mondja magát. Ismeri az eskü szentségét, hisz maga az Istenben? — kérdi tőle az elnök. — Igen kérem, nagyon is, vá­laszolja Reskó Magdolna élénken. Majd részletesen elmondja, miként ismerte meg Begre Albertet. Már gyermekkorom ota ismerem és kezdettől íogva nagyon szerelmes volt belém. Állandóan ostromolt szerelmi ajánlataval és hangoz­tatta, hogy feleségül akar venni, de én nem éreztem vonzalmat iránta és nem hallgattam rá. Mikor Budapestre távoztam, le­veleket üt hozzám, de én csak egyszer válaszoltam. Visszatérve újra hangoztatta, hogy fele6ígül akar venni. Mondtam neki, hogy ez már csak azért sem lehet, hogy ő hivő, én meg református va­gyok. A gyilkosság előtt augusztus hatodikán az udvarban az eperfa alatt kézimunkáztam, amikor Begre Albert újra hevesen udvarolt és kért, hogy legyek a felesége. Nézze, mondottam, maga hivő és maga ellopta a puskát is, nem leszek a felesége. Alija-e a szavát, kér­dezte tőlem. Igen, amig élek, mondtam neki. Nem fél, hogy nem sokáig fog élni, szólt hozzám kü­lönös hangsúllyal. Miért? kérdez­tem. No csak azért, mondotta, mert jobb félni, mint megijedni. Szerencsére jött anyám s félbe szakadt a kellemetlen társalgás. — Már jóval ezelőtt is megtörtént, hogy Begre Albert fenyegetően vi­selkedett és egy izben egy nagy fényes pisztolyt húzott elő. Majd Reskó Magdolna a csobaji házban történt ismert jelenetet részletezte, amikor Begre Albert megragadta a kezét és furcsa mozdulatot tett a kőfal felé, mintha .meg akarna ragadni valamit. Az elnök felszó­lítására háromszor-négyszer rávert az egyik asztal oldalára, hogy mi­lyen volt az iroda falára mért üté­sek ereje és ritmusa. Elmondja a Stein Lászlóval való találkozását s amikor véletlenül Lacit mond, Begre Béla jelentősen mosolyog. Reskó Magdát szembesitik Beg­re Álberttel, aki szemébe, mondja, hogy nem fogta meg a kezét és nem volt féltékeny a gazdatisztre. — Reskó Magda; De igenis fél­tékony volt. Mondta is egyszer, hogy szeretné elcsípni a gazda­tisztet. — Begre Albert: Nem igaz. Délután vele voltam, de később nem is láttam. Csobaji Gyula arra hivja fel a biróság figyelmét, hogy a kas­télyban a kiskapu mellett mind a két oldalon egy-egy mélyedés van. Ezt azért mondja, mert valószí­nű, hogy azért kapott Begre Al­bert a fal felé, mert oda valami tárgy volt rejtve. A biróság tanulmányozza a kis­kapu környékéről készült fényké­peket. Reskó Magda a hozzáintézett to­vábbi kérdésekre, elmondja, hogy a kapu környékén senkit sem lá­tott, csak azt érezte, hogy a kezét megfogja. Mikor megjegyzi, liog-y talán azért nyúlt Begre Albert a fal felé, hogy őt meg akarta ölelni, mind a két Begre jó­ízűen mosolyog. Reskó Magda vallomásának az a része beit nagy feltűnést, amely­ben elmondja, hogy miként vallotta be neki a gyilkosságot két izben is Begre Albert. Mikor Begrét sza­badlábra engedték, v egy izben arra jött feléjök. Én a gangon hajoltam akkor ki, mondja Reskó Magda és megszólítottam Begrét. Siet? szóltam hozzá. Nem, bemegyek' válaszolta Begre. Be is jött. Leül­tünk egymás mellé a konyhában. Begre beszélni kezdett s elmondta, mennyit szenvedett. Ekkor Begre Albert ráhajtotta a fejét a vállamra és ezt mondta: De nem vagyok ár­tatlan. Megrettenve kérdeztem, hát maga a gyilkos? Igen, válaszolta. Miért tette, miért tette? kérdeztem. A négy és fél millió miatt, az bántott. Azután elmondta Begre hogy Csobaji József ablakával szemben, a kapura helyezett puská­val ölte meg a földbirtokost. Pus­káját beledobta a Tiszába. Mi lesz, ha megtalálják, mondtam neki. Ne félj, még az éjszaka folyamán bedobtam a Tisza közepébe, nem lehet onnan kihalászni. Kérdeztem tőle, hol vette a puskát, azt mond­ta, hogy az már rég meg volt neki. A puska mar reg meg volt neki, a töltényt pedig találta. Reskó Magda ezután elmondja azt is, miként vallotta be a gyil­kosság részleteit ismételten Begre Albert egy vasárnap délután, ami kor a tiszalöki és büdszentmihályi baptistákat elkísérték és ő sétált velem a temető szélén. Elhatá­roztam, hogy a gyilkosság elle­nére is feleségül megyek hozzá, csak azt kértem, hogy mondjon el mindent részletesen. Ekkor itt is elmondta, miként ölte meg Csobaji Józsefet. Arra kélt, hogy szökjünk meg együtt Budapestre. Ne féljek, a gyilkost nem találják meg soha. Csak én hallgassak, ne mond­jam el senkinek, mert ha valaki megtudná, ó' azonnal megölné magát. Arra a kérdésre, hogy a temető közelében látott e csendőröket, azt mondja, hogy a mező közepén látott három alakot haladni. Azt is megkér­dezik Reskó Magdától, hogy vájjon nem anyagi haszonért, nem az ötven millió elnyeréseért építi fel vallomását, talán azért, mert valaki igy kitanította. Erre Resko Magda erélyesen tilta­kozik s hangoztatja, hogy meg­győződése és lelkiismerete sze­rint vall. Beskó Magdat s;etribssiieték Begre Alberttel. Izgalmas pillanatok követ­keznek, amikor a halvánv arcú, szép Reskó Magda két sötét nagy szemét Begre Albertre veti, hogy itt is megismételje, hogy igenis bevallotta neki, hogy ő a gyilkos. Begre Albert remegő ajakkal, emelt fővel tagadja mindazt, amit Reskó mondott róia. Sem otthon, amikor a konyhában egymás mel­lett ültek, sem a temető mellett nem mondta neki, hogy ő részese lenne a gyilkosságnak. A leány, aki már két izben nyilvánvalóan félrevezette a csendőrséget, gya­nús melegséggel közeledett hozzá azóta, hogy ő a fogságból és a szenvedésekből kiszabadult. Azt hangoztatta azon a sétán is, hogy a feleségem lesz, csak legyek őszinte hozzá. A sétán azt az ígé­retet is megkockáztatta, hogy a testi élvezetet is megosztja velem, csak hallgassak rá. Nem igaz, hogy én szerettem, vagy feleségül akar­tam venni. Hogy valamikor leve­leztem és elkértem fényképét is, ez csak azért volt, mert egy bará­tomnak meg akartam mutatni, hogy ha ugy akarom könnyen meghódíthatom. Mikor a fényké­pet megkaptam, bizonyságot sze­reztem, nem' gondoltam többé ar­ra, hogy udvaroljak neki. A temető melletti sétán megkérdeztem tőle, mi tulajdonképen az az őszinte­ség, amelyet tőlem kiván. Nagy megdöbbenéssel vettem észre, hogy ki akarja erőszakolni belőlem azt a vallomást, hogy én vagyok a gyilkos. Még jobban megdöb­bentem,, amikor hármat köhin­tett s erre három alak lépett elő, akikben nem ismertem fel a csend­őröket, de akik nagyon erősen fo­kozták a gyanúmat, hogy itt egy vallomást akarnak kicsikarni be­lőlem.. Szóba került még az is, hogy Reskó Annát valóban sikkasztás miatt bocsátották el Csobajiék. Reskó Magda ez ellen erélyesen til­takozik. - Én — mondja — meg­mondom őszintén, szeretem Stein Lászlót és mikor láttam, hogy Csobaji József ur a mi terveinket semmiképen sem helyesli, elhagy­tam a Csobaji családot. De mikor a gyilkosság után arra kértek, hogy jöjjek át és ápoljam a halálosan megsebesült Józsi nagyságos urat, készséggel meglettem és kitartot­tam melletle. Több kisebb jelen­tőségű kérdés elintézése után há­romnegyed kettőkor ért véget a délelőtti .tárgyalás, ametynek foly­tatását délután három órára tűzte ki az elnök. Rémhírek a nyíregyházi huszáriaktanya megtámadásáról. Kommunisták, vagy rablók ? - Erélyesen folyik a nyomo zás, de a rendőrség eddig nem adott semmiféle felvilágo­sítást (A Nyirvidék tudósítójától.) Az a hír van elterjedve a vá­rosban, hogy vasárnap éjjel egy ismeretien polgári egyénekből áüó csoport megtámadta a lovassági laktanya egyik őrét, azt feakarta fegyverezni, ami azonban az őr erélyes ellenállásán meghiusult. Az őr riasztó lövésére készültség jött segítségül, amelynek láttára a ci­vilek megfutamodtak. Egyetlen­egyet sem sikerült elfogni kö­zülök. Annyit mindenesetre sikerült megtudnia a »Nyirvidék« munka­társának, hogy egy ilyen természetű ügyben hétfő reggei óta tényleg erős nyomozás folyik, amelynek eredményét azonban teljesen titok­ban tartják, s a sajtó részére min­dennemű felvjBgositást megtagad­tak. Ha valónak is fogadjuk el ezt a fantasztikusnak látszó hírt, amelyet sokan már kommunista tá­madasnak is felfújtak, de íegrosz­szabb esetben tolvajok lehettek, akik az őket tettenérő őrrel szem­beszálltak, mégsem tartjuk olyan jelentősnek, amely alkalmas volna arra, hogy a lakosság nyugalmát megzavarja. Rövid hírek. — Egy ,millió dollárt aján­lanak az Óceán átrepülőjének, aki légi kereskedelmi forgalmat tervez Európa és Amerika között. — A debreceni kollégiumban 120 éve van tanszéke a statisz­tikának Rövid rádióhírek. — Bárd Szterényi József haza­érkezett és kijelentette, hogy olasz­országi tárgyalásai kitűnő ered­ménnyel végződtek. — Anglia és Oroszország a diplomáciai szakítás küszöbén áll. — Ujabb letartóztatás történt a klinikai panamaügyben. — Budapest székesfőváros tőr­vényhatósága egyhangúlag meg­szavazta a 20 millió dolláros, 35 esztendős amerikai kölcsönt. — A háztulajdonosok szerint a lakásforgalom felszabadítása a legnagyobb rendben fog végbe­menni. — Szociális fürdőpolitikát kö­vetelt az országos balneológiai kongresszus vasárnapi ülése. — Feng-Ju-Hsziang keresztény kínai tábornokot állítólag elfogták. — 200 női cipót találtak a bourgeti repülőtéren, ahol nem lehetett megfékezni a Lindberghre­váró tömeg tolongását. — Mikes püspök mentelmi jo­gának felfüggesztését javasolja a felsőház mentelmi bizottsága. — 4 milliárd "dollárt költ évente a világ fegyveAezésre. — Óriási Pjldrengést jeleztek a szeizmográfé ^ewyorktól Buda­pestig. — Egy 17 éves budapesti fiatal­asszody véletlenül lelőtte férje egyik alkalmazottját. — A bolgár cár nevenapján kitüntette dr. Fehér Géza egye­temi magántanárt. — Óriási vihar dühöngött Por­tugáliában és Olaszországban. — A budapesti rendőrség el­itélte azokat a hallgatólag csaló soffóröket, akik nem mondták meg a pasasnak, hogy a taxa­méter meg nincs kicserélve pengő­mutatóra. — Takarékossági okokból csak később töltik be a kabinetirodai főnöki állást. — Tizenöt rendbeli csalásért három évi fegyházra ítélték Klein Gyula volt szegedi hittanárt. Lindbergh kapitány átrepülte az Óceánt és Nowyorkból szombaton este io óra 20 perckor érkezett a párisi repülőtérre, ahol százezer főnyi ünneplő tömeg fogadta. — Az utat 34 óra alatt tette meg utcai ruhában, szalmakalappal a fején. Egyetlen útitársa fehér macskája volt. Amikor megérkezett, a ki­merültségtől egyetlen szót sem tu­dott mondani. Lindbergh ezen hő­si tettével, amely az emberi aka­raterő csodálatos megnyilvánulása megnyerte a kitűzött 25000 dollá­ros dijat. • »» • • Tőzsde. A pengő Zürichben nyitáskor 90 60 zárlatkor 90.65 volt. Valuták : Angol font 27.82— 27 98. Cseh korona 16.93-17. 01. Dollár 570.10—572.50. Frank 22 55-22 75. Leu 3.39-3.54 Líra 31.00—31.45. Márka 135.62­136.12 12. Osztrák korona 80.52­80.87 12 Svájci frank 110.15­110.55. Terménypiac: A készáru piacon a buza ára változatlan. Rozs 30.50-30 75. Határidó's buza májusi zárlata 30.30 30.32. (*) A Die Dame májusi utazási száma megjelent és kapható az Uj" ságboltban. _ ,

Next

/
Thumbnails
Contents