Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-21 / 115. szám

2 jkririftYicáK. 1827. május 21. INesze semmi, fogd meg jól. A kisantant joachimsthali kon" ferenciája pár napi csendes agónia után kimúlt. Ha azokat az «eredményeket» nézzük, amelyekkel ez a konferencia járt, igazán felvehetjük a kérdést, mi szükség is volt hát rá. Negatívumoknál többet a három külügyminiszter nagy garral meghirdetett s ünnepélyes keretek között lefolytatott találkozása, nem hozott. Sőt azok szemében, akik a kisantant létét és célját nem nézik oly elfogultan, mint az érdekeltek, ez a konferencia egy pár igazán gyanús körülményt mutat fel. Gyanús elsősorban a három külügyminiszternek az a kijelentése, amelyet nem szűntek meg újra és újra ismételni, hogy a kisantantra feltétlenül szükség van s ha nem volna, meg kellene teremteni. Nem állhat nagyon fényesen ennek a kisded hármas szövetségnek a dolga, ha egyszer annyira ragaszkodnak ehez a " szövetséghez, amelyet pedig az idő vasfoga bizony lassan, lassan kezd szétrágni. — Régi megállapítás az már, hogy hideget és meleget nem lehet ugyanabból a szájból fújni. Mert ugyan vájjon miféle őszinteség rejtőzhetik azokban a kijelentésekben, amelyek pl. Magyarország és a kisantant gazdasági együttműködésének szükségességét hangoztatták, de ugyanakkor jött a másik megsemmisítő tromf, hogy a kisantant mindenben a status quo fenntartására törekszik s ehhez a kérdéshez nyúlni nem enged. A három szövetséges államnak a helyzete olyanféle, mint egy érdektársaságé, amelyik közös bűnöket követett el s most a büntetéstől való közös félelem tartja össze őket. Szinte nevetnünk kell Mitüineu álszent kijelentésein, amikor örvendezni próbál azon, hogy Magyarország felhagy az elszigetelt ség politikájával s az aktivitás terére lép. Vájjon minek örül Mitilineu? Annak, hogy Magyarország Olaszországgal szövetséget kötött? őszintén szólva nem — igen hiszszük, hogy ez olyan nagv öröm volna akár Romániának, akár a kisantant másik két államának. — Édes arcot próbálnak csinálni a savanyu szőlőhöz, mint az egykori róka s hogy ne tűnjék fel Bethlen gróf zseniális lépése külpolitikai kudarcnak a kisantant szempontjából, a bölcs doktorok összedugják fejeiket s jótékonyan bólogatnak, mintha ők minderre előre számítottak volna. A magyar közvélemény azonban sokkal jobban belelát a kisantant politikai boszorkánykonyhájába és sokkal több gvanus rosszakaratot tapasztalt részéről, hogysem ilyen naiv -fogásocskákkal meg lehetne téveszteni. Igen, megindultunk a külpolitikai aktivitás utján s haladunk tovább abban az irányban, amelyet lyet az ország érdekei s a miniszterelnök előrelátó külpolitikája kijelölt. Ez azonban nem annyit jelent, mintha Magyarország békeszándékai nem volnának a legőszintébbek, hiszen a kisantant egyik állama, Jugoszlávia irányában olyan kijelentések hangzottak el nemcsak a kormányzó, hanem más felelős politikai exponensek részéről is, hogy ezzel az ország- I előbb-utóbb a szövetség felbomlágal igazán nem lehetetlen egy kö- ~~ * ~ 1

1 ~ zeli megállapodás reménye. Magában a kisantant kebelében minden elkenegetés ellenére is olyan érdekellentétek csíráztak fel, " amely.ek sára vezetnek s arra kényszeritik mindegyik országot, hogy önállóan haladjon saját politikai érdekeinek utján . „á Tiszához jöttem meghalni" ~ irja búcsúlevelében laisik lánosné, akinek holttestét Eperjesbe mellett fogták ki. (A «Nyirvidék »tudósitójától.) Tegnapi számunkban röviden hírt adtunk arról, hogy Eperjeske mellett egy verpeléti uri asszony hulláját vetette fel a viz. A holttestet az eperjeskei hullaházból el is temették. A parton sétáló Halász József és Répási József, akik az Eperjeske mellett úszó tót tutajosok kiáltását meghallották, nagy erőfeszítéssel fogták ki a parthoz sodródó hullát. Az öngyilkoson fekete egész füzéscipő, fekete harisnya, fekete ruha, sárga prémes kabát volt. K

ezén barna bőrkeztyüt találtak. Egyik zsebében a zsebkendő mellett egy papírlap volt, amelyen azonban a ceruzairás az iszaptól, víztől egészen elmosódott. Egymás alá irt szavak nyoma látható a papir egyik szélén. A szavak erélyes vonalakkal át vannak húzgálva, hogy senki el ne olvashassa. A levélpapírra néhány sorból álló: bucsu van, amely valószínűleg Maisik Jánosnénak, aki Verpelétről Vitkara utazott szülei meglátogatására, anyjához irt búcsúlevele. Tisztán olvasható a következő sor ...«a Tiszához jöttem meghalni. Bocsássanak meg, de nem bírom további... Egy boldogtalafh asszony életének drámája lángol sötét tűzzel ezen az iszapmarta papíron: nem birom tovább! Istenem, milyen sokan könyörögnek az Úrhoz az életért, egészségért és vannak bus, fáradt vándorok, akik kijelentik vérző szavakkal: Nem bírom tovább. És eljönnek messziről: a Tiszához meghalni. Vájjon mi vonta íi

uokzatos erővel Maisiknét, a verpeléti úriasszony! a Tiszához? á szabolcsi közalkalmazottak küzdelme a drágasággal. Ujabb drágasági hullám. — Elismerés a tisztviselőknek. Távirat a kormányhoz. — A házhelyek ügye A több mint tiz éve tartó megpróbáltatások ideje ugy látszik nem akar véget érni. A " Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének csoport elnökei és iiíkárai ismét összejöttek a tegnapi napon és beszámoltak arról a nélkülözésről, amely a konszolidáció nagy munkáját végző közszolgálati alkalmazottaknak és családtagjaiknak jutott ki osztályrészül. Elmondották azt, hogy nagyon jól tudják, miszerint minden társadalmi osztálynak kijutott és kijut a nélkülözésből, de azt is tudják, hogy más társadalmi osztálybelieknek " egyszer-másszor voltak jó napjaik is, amikor bőségesen ellátták magukat ruhafélével, sőt aranynemüvel, amelyet most pénzzé t

ehetnek, amivel szemben azonban a közszolgálati alkalmazottaknak sohasem adták meg a. létminimumot, ugy nem is lehetnek ellátva tartalékokkal. Ilyen körülmények között érte őket a fagy és a piac olyan mérvű drágulása, amely egy zsák erejének teljességében levő ifjú is. Magas színvonalú megbeszélés követt e'az elnök szavait, melynek alapján elhatározta a Kansz szabolcsvármegyei elnöki bizottsága, hogy a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez táviratot intéz és feltárja a szabolcsi közszolgálati alkalmazottak reménytelen küzdelmét a/ ujabban megindult dráda'sági hfullámmal szemben. Felkeresi a főispánt és hivatalosan beszerzett számszerű adatokkal mutat rá a 2X2-őt is megcsúfoló deficites háztartásokra és az abból keletkezhető nemzetrontó veszedelmekre. Felír a Kansz központjához és felkéri, hogy mindazokat az országgyűlési képviselőket és főrendeket állítsa sorompóba, akik a közszolgálati alkalmazottak tényleges és nyugdíjas tagjai sorából kerültek ki. Csak arra kéri őket, hogy saját tapasztalataikat tárják fél a nagy nyilvánosság előtt. A puszta tények a legnagyobb bizonyítékok az igazság keresésénél, rózsakrumpli árának Í25.0Ó0 ko~ ] ' A házhelyek dolgában az O. F. rónára való felszökésével jutott ki* ; B. leirt Pilászy Emil tanácselnök fejezésre . ' földbirtokrendező bíróhoz, hogy ha Az elnöki bizottság értekezletét 5 a tulajdonos város és az érdekeltTóth Bálint miniszteri tanácsos j ség között nem jönne létre a megpénzügyigazgató nyitotta meg. — Beszámolt arról a hatalmas küzdelemről, amelyet a Kansz "központja folytat és megállapíthatja, hogy a megdönthetetlen statisztikai adatok felsorakoztatása folyt ín olyan helyeken is megértést tapasztal immár a közszolgálati alkalmazottak népes tábora, ahol eddig nem hatoltak a dolgok mélyére, Belátták, hogy a közszolgálati alkalmazottak olyanok a csonka ország testében, mint az e

mberi idegei, melyek nélkül elpusztul az állapodás, akkor hozzon I. fokú j ítéletet és terjeszkedjen ki abban, '. a fizetési módozatokra nézve is. Készségesen állapítja meg azonban, hogy ugy a tulajdonos, mint a juttatottak között meg van a hajlandóság a megegyezésre nézve, amelynél irányadóul lehet venni azt, hogy a város belső területén tisztviselő házhelyekre nézve már jött létre megegyezés 30.000 K. ölenkénti alapon. Hálával emlékszik meg dr. Rakovszky Iván képviselőnkről és dr. Kállay Miklós főisBélrenyheségnél használ a P

arádi víz Vérszegényeknek orvosilag ajánlva. 2'9 S-* pánunkról, akik a tisztviselői érdekeknek mindig készséges szószólói A lakbérosztályozás megváltoztatása szintén kedvezően alakul, melynél számítani lehet a többi társadalmi réteg támogatására is, mert addig ne

m lehet a lakások szabadforgalmát behozni, mig vagy kellő számú természetbeni ' lakást, vagy megfelelő összegű lakbért nem tud az állam adni. Sok szó esett a beruházási programmrói, amelynek az egyik célja, hogy a válságos helyzetbe jutott társadalmi osztályokat átsegítse a kritikus helyzeten. Amennyiben pedig a szanálás terhének nagy részét a ^közszolgálati alkalmazottak viselték, indokolt, hogy ők is íe j ség hez jussanak már csak azért is; mert ügyetlen társadalmi osztály sem adja pénzét olyan gyorsan az iparosok és a kereskedők kezéhez, mint a teljesen nincstelenné váU közszolgálati alkalmazottak. — A pénz cirkuláziócájának megindulása pedig meghozza a boldogulását minden társadalmi osztálynak. Záradékul szó volt még a tagdijak beszedéséről is amelyet a csoportok utján eszközölnek majd arra alkalmas időben. Az iparostanonciskola tanulmányi kirándulása A város és az ipartestület anyalgi támoga

{ásával módot nyujtunk a folyó tanévben a fémiparos tanulóknak arra, hogy aránylag csekély áldozattal megtekinthessék egy tanulmányi kirándulás keretében a diósgyőri vasgyárat. A vasgyár igazgatósággal készséggel bocsát rendelkezésűnkre megfelelő szakembert, aki kalauzunk l^s,z s a legaprólékosabb részletekre is kiterjeszkedő magyarázatokkal fogja ellátni a tanulni vágyó ifjúságot. A kirándulás célja különben is az iskolában szerzett elméleti technológiai ismereteknek a kibővítése és megrögzítése; a fémipari munkafolyamatok megfigyelése, melyeknek a mindennél erősebb vas, acél parancsszóra engedelmeskedik; a kézi erőt valósággal lenéző legmodernebb gépek megtekintése stb. stb. Kérem ezúton is a fémipari üzemek főnökeit, vezetőit, a mestereket, hogy ne tartsák viszsza tanulóikat ezen minden tekintetben csak hasznos és kulturális cé lókat szolgáló tanulmányi kirándulástól, hanem ellenkezőleg legyenek segítségökre és tegyék azt esetleg anyagi hozzájárulással is — lehetővé számukra, mert mindég többet tud az, aki többet látott és Szombaton, május 24-én, délután 4 órakor — Az ügyvéd Mozi helyáras előadás! — (4 ezertől 20 ezerig) és a férje Este 3 órakor JLHJLJL. it^SSE"' JOL felléptével: BOBHERCEG 1