Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-19 / 113. szám

2 JSíIfíllYIDáK. 1927. május 19. Pályaválasztás előtt. Rohamosan közeledik az iskolai év vége. Sok családban felmerül a kérdés: Milyen pályára lépjen a fiu vagy leány? A pályaválasztásnál két szempont játszik döntő szerepet: Elsősorban csakis olyan életpálya jöhet számításba, amelyik elhelyezkedési lehetőséggel kecsegtet. Második szempont az, hogy mihez van a pályaválasztás előtt állónak tehetsége. Vegyük először általánosan szem ügyre a kérdést. Ha az újságok állástkináló rovatai után Ítélhetünk, Ugy megállapíthatjuk azt, hogy az idegen nyelvek tökéletes tudása és az egészen gyakorlati ismeretek általában biztosítják az elhelyezkedést . Mit tegyen most már az érettségit tett ifjúság? Az egyetemi pályák mindenesetre túlzsúfoltak. — Akit hajlama nem vonz elemi erővel tudományos pályára, az a mai viszonyok között jobban teszi, ha nem iratkozik be az egyetemre. — Ha mégis rászánja magát, ugy gondolja meg, hogy a jogi pályán tolongnak még mindig legtöbben. Orvosok a nagy városokban szintén fölös számmal akadnak, a falu azonban szűkölködik bennük. A gépészmérnöki és vegyészmérnöki pálya nehéz, de valószínű, hogy a mégis csak meginduló gazdasági életben nagy szerep vár reájuk. Az építészmérnök már nehezebben juthat álláshoz. A tanári pályán az elhelyezkedés lehetősége szakok szerint változik. A fővárosi iskolákban minden szak egyaránt be van töltve és még évtizedek múlva is csak küzdelemmel lehet itt álláshoz jutni. Vidéki városokban jobb a helyzet. Az egyetemen a történet-magyar szak általában túlzsúfolt. Férfiak francia, német, olasz, angolszakon aránylag könnyű elhelyezkedést biztosíthatnak maguknak. Igen ajánlatos a kereskedelmi-iskolai szaktanári (könyvvitel és levelezés), hasonlóképen a gyors és gépírás tanári oklevelének megszerzése. Rajztanár, zenetanár, tornatanár vidéken könnyebben kaphat állást. A papi pályán — bármely valláshoz tartozzék az illető, egészen biztosan álláshoz jut. De maga a papság hivatás dolga, ezért senki ne lépjen erre a szent pályára kellő meggondoltság nélkül, mert később keserűen megbánja. Viszont, aki hivatást érez magában, azt ne tartsa vissza némely nehéznek látszó körülmény. A közgazdasági egyetem különböző fakultásainak elvégzése után is aránylag könnyebb állást szerezni. De a mezőgazdasági szakkal csak nagy gyakorlati ismeretek birtokában boldogul az ifju. A többi szak elvégzése után legalább egy idegen nyelv tökéletes tudása szükséges ahhoz, hogy haladását biztosítsa. Mit tegyen az érettségi bizonyítvány megszerzése után az, aki nem akar egyetemre menni? Igen ajánlatos az egy éves kereskedelmi szaktanfolyam elrvégzése, az erre kijelölt felsőkereskedelmi iskolákban. Ha ezt a tanfolyamot sikeresen befejezi és amellett elsajátít valamely idegen nyelvet a nagy versengésben aránylag könnyebben kap állást fiu, leány egyaránt. A gazdasági, bányászati, erdészeti akadémiák elvégzése megleheCsak pénteken Apolló fős reménnyel kecsegtet. A pénzügyőri, vasúti, postai és gyógyszerészi pályán közepes nehézségekbe ütközik az elhelyezkedés. Tisztán művészi és az irói pályán nehezen leküzdhető akadáWIIIIMIHIi

mi

llHWIIIIIIIIHIW

MI

I

Ii

ll

M I lyokkal kell még az igazi tehetségeknek is megvivniok. A közepeseknek csak elkeseredést és nyomorúságot ígérnek ezCk a szabad pályák. Nagy az érdeklődés a nyíregyházi honvédbnszárezred vasárnapi lovasmérkőzése iránt. A rendezőség nem küld névreszóló meghívót, hanem belépődíj nélkül szívesen látja a versenyen Szabolcsvármegye és Nyíregyháza egész közönségét. telettel meghívja. A mérkőzésre névre szóló meghívót nem bocsátott ki a versenyt rendező sportbizottság, azon részt vehet mindenki. Belépődií nincs. A mérkőzés után este társas vacsora lesz a »Korona« szállóban, amely pont fél 10 órakor kezdődik. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírtuk már, hogy a nyíregyházi m. kir. 4. honvédhuszárezred 4isztikar|a f .évi május hó 22"én vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel a lovassági laktanyában lovasmérkőzést rendez, amelyre Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város egész közönségét szívesen látja és tiszMiholetz Gyula viszonválasza a téglaügyben. A városi üzemi téglagyárnak valamennyi téglája elkelt. — Steiner Vilmos igazgató és Hnnek Emil befejező nyilatkozatai A következő levelet kaptuk: A «Nyirvidék» tekintetes szerkesz tőségének, Nyíregyháza. Mélyen Tisztelt Szerkesztő Ur! A Nyirvidék f .hó 10-iki számában Hűnek Emil vegyész ur egy cikket közölt, melynek több pontjára a nyíregyházi tégla és a magam érdekében magyarázattal tartozom. Tisztelettel kérem, szíveskedjék alábbi soraimat b. lapjában közölni. Szívességéért előre is hálás köszönettel vagyok tisztelő híve.Miholetz Gyula, építőmester jelölt. , Igen Tisztelt Vegyész ur! Ön téved! Én egy szóval sem állítottam, hogy salétrom van a nyíregyházi téglában és soha eszembe sem jutott, hogy megöljem a nyíregyházi téglát. Én csupán pályázni akartam az egymilliárdra, melyet épen Ön tűzött ki annak, aki a téglában salétromot talál. Felhívtam Önt, saját b. neve alatt újítsa meg a pályázatot, lássam érdemes-e az üggyel foglalkozni. (Abban ugyan egy pillanatig sem hittem, hogy én az' ön milliárdjától lennék valaha milliárdos.) Erre ön kitérve a válasz elől, tart nekem egy előadást a chemiáról, erkölcsi prédikációt az önzésről, lelkiismeretességről — az önzéstől ugyan egyetlen ember sem mentes, talán még ön sem —, mindezt a nyíregyházi tégla érdekében, azért mert az ön milliárdos kiáltványára reagálni mertem. Tisztelt UraA! Én az ön helyében ilyen milliárdos viccek helyett megnyugtattam volna Nyíregyháza építkező közönségét, egy népies szakvéleménnyel, amit a város bármely építésze, vagy építőmestere szívesen megirt volna Önnek. Egy ilyen szakvélemény, anélkül, hogy a téglát föl akarná dicsérni, nem szólhat másként ,mint elismeréssel, a nyíregyházi tégla jó minősége és a környező téglagyárak gyártmányait felülmúló szilárdsága felett. Az, hogy a téglán ki virágzások vannak, nem ! hiba, mert az alapfalak gondos I szigetelése, a felmenő falaknak a DIADAL MOZSÖ Május hó 18-án és 19 én, szerdán és csütörtökön 5, 7 és 9 órai kezdettel Juszt is maga lesz a férjem Szerelmes vígjáték 6 felvonásban. Főszereplő: Paísy Ruth Miller. A retikftlSs hőigy lodern lányok és nagymamák Vígjáték 7 felvonásban. — Főszereplő: DoloreS Costello, „A fehér tigris" női főszereplője. Előzetes jelentés: Május hó 20 án, 21-én és 22-én, pénteken, szombaton és vasárnap: Farsangi mámor Utazás OéioSsszországba, nedvességtől való megóvása, teljesen elegendő arra, hogy a kivirágzásokat egy-két . éven belül megszüntesse. Nem is az a baj, hogy a nyíregyházi téglán kivirágzások vannak! Az a baj, igen tisztelt Vegyész ur, hogy ez a tégla mindenben felülmúlja az idegen, u. n. ió téglákat, tehát felülmúlja árban is. Próbáljuk csak meg, leengedni egy fillért a tégla árából, mindjárt nem lesz salétromos, ellenben lesz építkezés, lesz kivitel is, ezzel együtt lesz munka és nem lesz munkanélküliség. Nem az én felhívásom csinál nyomort, munkanélküliséget Uram! Én csak meg akartam mutatni, hogy az ön cikke jó volt kihívásnak, de nem reklámnak és csak visszahatást szült, ahelyett, hogy piacot csinált volna, mert a közönség már évtizedek óta az ön állításainak ellenkezőjéről volt, ha nem is helyesen, meggyőződve, mégis mindig akadt elegendő vásárlója a bujtosi téglának, mindaddig, mig az idegen gyárakkal versenyezni tudott, melyeknek pedig áron kivül a vasúti fuvardijat és a kövezetvámot is viselniök kellett. Én fogadom, hogy a nyíregyházi tégla olcsóbb lesz, mint amit ^asuton kell szállítani és lesz normális építési idény, Ön nem fog panaszkodni a téglaipar üzlettelenségére, csak győzze gyártani, illetően legyen elég agyagja a piac kielégítéséhez . Miholetz Gyula, építőmester jelölt. Steiner Vilmos és Hűnek Emil válasza. Ez ügyben kérdést intéztünk Steiner Vilmoshoz, a Városi Üzemek r. t. igazgatójához és Hűnek Emil vegyészmérnökhöz, akik válaszukat az alábbiakban adták meg: Steiner Vilmos: A -«Nyirvidék» felvilágosító cikkének megjelenése után összes raktáron lévő téglakészletünket eladtuk. Ez volt a józan gondolkodású vásárló közönségnek spontán válasza arra a lelkiismeretlen és hitelrontó rágalomhadjáratra, amelyet felelőtlen egyének rólunk terjesztettek. A Miholetz Gyula ur nyilatkozatára semmi meg jegyeznivalóm nincs, mert én ezt az ügyet a magam részéről teljesen befejeztem. Hu"ek Emil: Amit mondtam megmondtam. Előbbi nyilatkozatomhoz sem hozzáfűznivalóm nincs sem nem akarok abból elvenni. A magam részéről szintén befejeztem a téglaügyet és abban ez volt az utolsó szavam . Tisztogatás kőiben lángra lobbant nadrág. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nyíregyházán a Vay Ádám-utca 35. sz. házban olyan szerencsétlenség történt, amelynek mását nem igen hallhattuk. Grammontik István lakatos vasárnap benzinnel akarta kitisztítani nadrágját. Amint a ruhapecsétet dörzsölgette a lábaszárára feszítet szöveten, egyszerire a dörzsölési hőtől a benzin lángralobbant és a nadrág meggyulladt. Grammontik segélykiáltásaira a ház béliek tépték le az égő ruhát a súlyos égési sebeket szenvedő fiatalemberről, akit a mentők szállítottak be a nyíregyházi Erzsébet kórházba . AZ UJ DUBARY (TOINETTE REGÉNYE) Csak pénteken Apolló