Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-17 / 111. szám

1927. május 17. ÍY! \í — „Uj Életpálya" citnen je­lent meg a „B'-lisztás „Közszol­gálati Alkalmazottak Országos Egyesületéinek hivatalos lapja, melyre felhívjuk a „B"-lisztás közalkalmazottak figyelmét. A lapot egyesületi tagok ingyen kapják. Nem egyesületi tagok egész évre 4 pengőért szerezhe­tik be. Mutatványszámot levelező­lapon kérjen a kiadóhivataltól: Budapest, VI. Berlini-tér 2. sz. II. 12. (*) Permetező köpenyek, mun­kásruhák, gépészöltönyök munka­köpenyek a Gólya áruházban, Zöld ség-tér, jutányosán beszerezhetők. (*) Férfi és fiu öltönyök szövet­ből és vászonból, külön nadrágok, gummiköpenyek olcsón kerülnek eladásra. Gólya Áruház, Zöldség tér 8. 2812 (*) Női mosóruhák már 3 pen­gőtől; kötények, női és leánykabá­tok; feltétlenül nézze meg a Gó­lya Áruházban, Zöldség-tér. 2812 Olcsó pünkösdi harisnyavasar Női francia tiszta selyemharisnyák la mosó garantált minőség az összes cipőszinekben — / /Ö7-500 \ ' pengő (o/ k0 rJ Női divat műselyem harisnyák, hibátlan szövésű, minden szín­ben ^ .300 \ ] kor.j pengő (37 Női selyemílór divatharisnyák min 3 den színben pengő Férfi divat csíkos hosszú risnyák legújabb angol tákban 2' 8 0 6(37f 0° r.)| ha­min­ezer\ korj pengő (35 Férfi divat selyemflór zoknik angol kockás 0"50 mintákban " pengő (3 IS) Férfi divat nyári szines zoknik leg­újabb mintákban | 50 *pengő(18ío?.) Gyermek cérna zoknik divat min­tákban, minden 80 nagyságban "pengő(10" o e r r.) Gyermek patentharisnyák minden színben és nagyságban óriási választékban Benedekffynél a Hungária cipőárutlázban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona ucca 5. Telefon: 195. A szombat! állatvásár a rossz! idő miatt közepes volt. 1536 drb állatot hajtottak fel és 1064 darabot adtak el. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A szombati heti állatvásár a rossz időjárás miatt közepes volt. Szabolcs, Szatmár, és Hajdú vár­megyék községeiből összesen 1536 darab állatot hajtottak föl, éspedig 520 lovat, 248 szarvasmarhát, 586 sertést és 182 juhot. Ezekből el­adtak 421 lovat, 186 szarvasmar­hát, 428 sertést és juhot. Az árak pengőben a következőképen ala­kultak: i ; Lovak. II. oszt. kocsi ló 350— 400 P, I. oszt. igás ló 250—270, II. oszt. igás ló 200—250, III. oszt. r « áz egységes magyar gyors­írás tankönyve. /. rész. Fogalmazási Gyorsírás. Irta: Dr. Katona Dávid oki. gyors­író, a Szegedi Gyorsírók Egyesü­letének ügyvezető igazgatója. Sze­ged 1927". Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. kiadása. Ára 1.60 P. Most hagyta el a sajtót kalligrafikus írással, mintaszerű el­rendezéssel, tiszta és jól olvasható nyomással, az eddig Magyarorszá­gon megjelent gyorsirási tanköny­vek között a legszebb kiállításban a kultuszminisztérium által kibo­csátott egységes magyar gyorsírás­nak tankönyve dr. Katona Dávid szerkesztésében. A könyv tetsze­tős külseje mellett szakemberek megállapítása szerint kitűnő mód­szenével lényegesen megkönnyíti a gyorsírás elsajátítását és az egy­seges magyar gyorsírás ezen alap­fokának megtanulásával kb. 150 szótagos gyorsasági fok elérésére képesiti a tanulót. A könyv sok példával, a legkülönböző eszme­körből vett gyakorlatokkal és házi feladatokkai röviden, de világosan összefoglalt fogalommeghatározá­saival, olvasási gyakorlataival, rö­vidítés gyűjteményeivel nemcsak az iskolai tanításra kiválóan alkalmas, de magán tanulásra is. Nagy gya­korlati értéket jelent ennek a mun­kának közrebocsátása, amely a leg­rövidebb idő alatt lehetővé teszi a stenográfia alapfokának ismere­tét. Melegen ajánljuk a könyvet olvasóink figyelmébe. Felvilágosí­tást készséggel nyújt a könyvről a Szegedi Gyorsírók Egyesülete, (Szeged, Földváry-utca 2. sz.). Megrendelhető a Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt.-nái Szegeden. A szakszervezetek kérdéséréi. Irta: Dr. Dréhr Imre, államtitkár. A szakszervezetek problémája a nemzeti közvélemény érdeklődésé­nek előterébe nyomult. Olaszország és Anglia parlamenti életének tüz­pontjába jutott a kérdés. Nagy szenvedélyek lángja lobog, a mun­kásság harci riadót fuj, a konzer­vatív tábor sorakozik, mihelyt a modern társadalomnak e nagy kér­dése felmerül. Miért e széleskörű nyugtalanság, ugyan mi borzolja fel a szenvedé­lyéket, minek e töméntelen izga­lom? A felelet, magában a kérdés­ben nem található, mert a prob­léma nem a szakszervezetek köny­velésének hatósági ellenőrzése, po­litíális eljárások szabályozása, a ha­tározathozatal mikéntjének jogi sza­bályozása. Nem! Kizárólag 1 a rész­letkérdésekkel bíbelődnek, munka­jogi szakismereteiknek fáitól nem látják az erdőt, a problémát. — A probléma pedig: az államrendszer igásló 150—200 P, Mustra ló 80— 100, Két éven felüli csikó 100— 120, Két éven aluli csikó 150— 250, Anya kanca 300—320. Szarvasmarha. Magyar tehén 200 —220 P, Tarka tehén 22—220, Borjas tehén 250—300, Üsző 100— 120, Borjú 50—70 P. Vágómarha kg-ként 70—80 fíll. Sertés. Koca 80—100 P, Süldő egy éven felül' 60—70, Malac egy éven alól 40—50, Választott ma­lac 10—12, Hizott sertés kg-ként 1.20—1.30. átalakulásának kérdése. A modern állam kormányzatának iránya, a kapitalizmus kifejlődése, határozott, kollektív érdekek keletkezése, hiva­tásbeli blockok hatóerejének tul­fejlődése következtében, az alkot­mányos kormány politikájára ható, hivatásbeli érdekképviseletek ható­erejének, mint komponenseknek, eredőjévé válik. Ha ebből a szem­pontból vizsgálom a szakszerveze­tek kérdését, csak üdvözölnöm kel­lene a munkásság gazdasági ér­dekképviseleteinek fejlődését, mert a nemzet egyetemes érdeke, hogy a munkaadói érdekképviseleteknek az államkormányzatra ható, nyo­mását ellensúlyozza a .munkavál­lalók gazdasági szervezeteinek be­folyása. Akik kétségbe vonják a gazdasági és szociális erők kiegyen­súlyozására irányuló politikának helyességét, gondoljanak arra, hogy ez természetszerű velejárója a demokratikus államszervezetnek. Mert, amig a fejedelmi absolutiz­mus alatt, az uralkodó bizalmát él­vező kormányférfiak politikailag korlátlanul állapíthatták meg a gazdasági életet szabályozó normá­kat és az utóbbiakat a haderővel garantálhatták, az államhatalomnak és az egyes gazdasági érdekképvi­seletek részéről gyakorta kényszer­erővel megnyilatkozó befolyásának veszélye nem volt fenyegeíő. Ha azonban, az általános választások rendszerével kapcsolatos demokra­tikus államrendszerben — ahol a nagytőke, részint a sajtó, részint a politikai pártok választási gépezeté­nek financirozása révén, áz állam­politikára egészségtelen befolyást gyakorol (pl. az U. S. A.-ban) — hiányoznék ellenlábasának, a munkásságnak szakszervezkedése; közvetlen lenne az a veszély, hogy a kormány a nemzet érdekével ösz­szetéveszti a nagytőke érdekét. — Demokratikus államban tehát a kormányzat csak akkor tudja ér­vényre juttatni a nemzet egyete­mességének érdekét szolgáló politi­káját, ha a partikuláris érdekeket képviselő munkaadói és munkavál­lalói gazdasági egyesületeknek, egy mással ellentétben ható ereje egy­mást kölcsönösen megsemmisíti. Természetesen, ellentétesen ható erők kölcsönös megsemmisítése, csak egy társadalmi »mechanikában« következik be, a gyakorlatban, a történelmi helyzet, a gazdasági ha­tóerők változása, pártpolitikai kons­teflációk szerint egyszer az egyik gazdasági és szociális erőtényező­nek befolyása jut túlsúlyra, más­szor a másiké. A kormányzatnak szakszervezeti politikája, tehát nem lehet dogmatikus, nem lehet sem kedvező, sem kedvezőtlen a szak­szervezetekre. Ha a nemzeti érdek megköveteli, hogy tulmohó mun­kaadói előtöréssel szemben erősít­sük a munkavállalói saervezete­ket, természetesen aí államhatalom örömmel kiséri figyeflemme< a munkások gazdasági szervezkedé­sét. Ha azonban a kormányzat azt tapasztalja, hogy a munkások gaz­dasági egyesülete egy politikai pártnak, vagy forradalmi szellemű társadalmi alakulatnak támaszává szegődik, a szakszervezeteket nem fogja többé gazdasági egyesületek­nek tekinteni, hanem mint osztály­szervezettel szfemben fogja érvénye­síteni az álfám fölényes hatalmát. A kormányzati szakszervezeti politikát tehát maguk a szakszer­vezetek állapítják meg, mert e szervezetek magatartásától, szelle­métől, harcmodorától és vezetői­nek eljárásától függ^hogy a kor­mányzat adott esetben miként sza­bályozza a munkavállalók gazda­sági egyesületeinek jogállását. Miniszterem, dr. Vass József irá­nyítása alatt a m. kir. népjóléti és munkaügyi kormányzat minden előítélettől és elfogultságtól menten kiséri figyelemmel a szakszervezeti ügy alakulását és ha aktivitásba, lépne, eljárása csak refle xe Jenné a szakszervezetek politikájának. — Gyorslróverseny Debre­cenben. A Debreceni Qyorsirő Egyesület a Gyakorló Gyorsírók Társaságának támogatásával má­jus 14. és 15-én kerületi gyors­irdversenyt rendezett Debrecenben. A versenyen kb. 200 gyorsíró indult. A versenyzők zömét a nyíregyháziak adták, mirel vasár­nap reggel Nyíregyházáról 150 kereskedelmista leány s fiu ment át. Vasárnap d. u. 5 őrakor a Városháza dísztermében közgyű­lés volt, melyen az addig meg­állapítható eredményeket is ki­hirdették. A 200 szőtagos fokot bírálták el s ennek eredménye­képpen első lett Kre&ztyankó Já­nos III. oszt. (nyíregyházi ker. isk. Bácskai), negyedik Kovács Imre 11. oszt. (nyíregyházi ker. isk. Naményi s igen jó dolgozatot adott be Erdélyi Lenke (II. oszt. Naményi). A nyíregyházi egy éves női tanfolyam fennállása óta e?en versenyen érte el a legnagyobb eredményt, amenyiben két növen­déke is jól sikerült dolgozatot adott be a 200 szótagos fokon. E növendékek Qoldmann Magda, Gellért Magda (ntf. Naményi). A többi fokok eredménye csak később, pár hét múlva állapít­ható meg a beadott munkák nagy számára való tekintettel Felhívás. A m. kir. földmive­lésügyi minisztérium szolgálati ügyköréhez tartozó államerdészeti tisztviselők mindkét nembeli gyer­mekei, illetőleg árvái részére az államerdészeti tisztviselők gyer­mekeinek nevelését segélyező alap • ból az 1027—1928. tanévben ki­osztható segélyek adományozására irányuló bélyegtelen kérvények továbbítása céljából legkésőbb f. évi julius hó 1-fg a m. kir. erdő­igazgatósághoz benyújtandók. Az érdekeltek közelebbi tájékozást a hivatalos órák alatt az erdöigaz­gatóságnál (Debrecen, Nagyerdő 12. szám) nyerhetnek. Debrecen, 1927. évi májns hó 13-án. M. kir. Erdőigazgattíság. — «A Szeretet Lapja«. A lelkek kbiékitését, nemesítését, finomítá­sát és a tudás terjesztését célozza a most megindult folyóirat, amely legyuttal a Vörös K ereszt eszméit is hirdeti. A SZERETET LAPJA nem száraz elméleti közleményeket kö­zöl: a való élet tükre. Hézagpótló a lap és alkalmas arra, hogy misszió­ját teljesítse. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, József-körut 64. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents