Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-17 / 111. szám

jmVíryidbk. 1927. Május 17. Mi van Joachimsthalban ? Megszoktuk, hogy minden Magyarországon történt fontos politikai mozzanatra összegyüfekszik a kisantani, hogy konferenciáján megbeszélje helyzetét és teendőit. Természetesen ezek a teendők mindig Magyarország ellen szólnak, aminthogy az egész kisantant létének egyetlen célja a zsákmány biztosítása. Mindazonáltal lényeges különbségeket észlelünk a most megtartott joachimsthali konferencia és az eddigiek között, aminthogy egészen más a kisantant sajtójának kisérő áriája is. Mig azelőtt cseppet sem leplezték habzó gyülö.'ettei az energikus rendszabályok hangoztatását, most a Magyarországgal való megegyezés nyomult előtérbe. Ennek a hangulatváltozásnak kétségtelen oka gróf Bethlen Istvání római utjának sikerében gyökeredzik. Azelőtt bezzeg könnyen bántak velünk. Mit számított nekik a vérvesztés sebeiben vergődő Magyarország, a lefegyverzett, kifosztott szegény áldozat, akivel senkisem törődik. Most azonban, hogy megkötöttük az olasz—magyar barátsági szerződést s ezzel hafafrnas barátot szereztünk magunknak az olasz nemzetben és az európai politika egyik vezéregyéniségében, Mussoliniban, hogy megszűnt a szomorú magyar izoláció, bezzeg egész más húrokat pengetnek szomszédaink is. Ma már kezdik belátni, hogy Magyarország mégis csak számbaveendő valaki, melyet sem elsikkasztani, sem végleg kisajátítani nem lehet. Ha Európa egyik vezető nagyhatalma számba veendő értéket lát bennünk, valamit kell, hogy jelentsünk a kisantant felé is. A konferencia bevallott célja bizonyos/ módszerek megbeszélése, amelyekkel Magyarország belekapcsolódjék Középeurópa gazdasági szövetségébe olyképen, hogy gazdaságilag restauráltassék a volt osztrák—magyar monarchia népeinek egysége. Középdunai szövetséget, meg középeurópai Locarnot emíegeünek és hangsúlyoznak a híradások, ezekre irányul a megbeszélés. Kétségtelen dofog, hogy a mai helyzet sem nekünk, sem szomszédainknak nem kielégítő. Amikén

1 mi szenvedünk a Trianoncsinálta szük határok közölt, ők is megérzik annak a hatalmas gazdasági felületnek megbontását, amit a _ régi monarchia képviselt. E belátás és a szükségadta helyzet következményeképen mi sem vagyunk ellensége annak, hogy értelmes és az összes érdekek mérlegelése és honorálása alapján közelebbi gazdasági kapcsolatba kerüljünk a kisantant államaival. Nem zárkózunk el tehát attól, hogy méltányos egyezséget kössünk a szomszédállamokkal. Lássuk a feltételeket! Ha jók, vállaljuk, ha rosszak, jobbakat kívánunk. Locarnóro! azonban, vagyis olyan megegyezésről, mellyel végleg elkötelezzük magunkat a mai politikai helyzet meüett, nem beszélhetünk. Ezt csak a béke határozatainak gyökeres revíziója alapján cselekedhetjük. Mert amit erőszak vett el, azt még valamikor viszszaszerezhetjük, de amiről'önként mondunk le, az örökre elveszett. Tehát mi nem mondunk le semmiről. »Mert mi nem felejtünk, nem felejthetünk.« A kilencedik cserkészkerület tiszti értekezlete, nyíregyházi öreg cserkészek fogadalomtétele a Sóstón. Előadás az őrsök kiképzéséről. - A debreceni nagyerdőben épült kerületi cserkészház a szabolcsi cserkészeknek is rendelkezésére áll. — Minden szabolcsi magyar adakozni fog cserkészeink háza javára. — A cserkészetnek nem szabad túlterhelnie az ifjnságot, meg kell őrizni a cserkészmozgalom romantikáját. — Cserkészfiúk főzték a sóstói pompás ebédet, amelyen a vármegye alispánja, a Táros polgármestere is megjelent. A vármegye főügyészének fogadalomtétele a cserkészzászló előtt. (A »Nyirvidék« tudósi tójától.) Az első enyhe májusi vasárnap a cserkészeké volt a fülemüledalos, tündéri szép Sóstófürdőn. A IX. cserkészkerület tisztiértekezlete ebben az évben Nyíregyházán a Sóstón zajlott le és ez az értekezlet a természet lelkesítő, ihlető milliőjében, a magyar jövő ünnepévé magasztosult. A tisztiértekezletet a fiatal és az öreg cserkészek fogadalomtétele követte és a Sóstó tegnap, vasárnap hangos volt acserkészmozgalomban fokozódó ifjúi erő, vidám, kacagó, lelkesedést sugárzó megnyilatkozásától. Az országos elnök Nyíregyházán. A tiszíikerületi értekezletre és cserkészünnepségekre Nyíregyházára érkeztek az Országos cserkészszövetség és a debreceni kerületi központ küldöttei, akiket a szabolcsi cserkészek nevében Butílcr Sándor báró, vármegyei elnök és Tamáska Endre vármegyei intézőbizottsági ügyvezető elnöke fogadtak. Budapestről megjelentek: Witz Béla országos szövetségi elnök, dr. Molnár Frigyes külügyi főtitkár, Widovszky Kálmán, a »Magyar Cserkész« szerkesztője, országos ellenőrző megbízott; a debreceni kerületi központ részéről Nyíregyházára érkeztek: Rácz Lajos kir. gazdasági főtanácsos, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója, a IX. cserkészkerület elnöke, Debreceni Ferenc ügyvezető elnök, M

ezei Béla vezető tiszt, Bessenyei Lajos kerületi ellenőrző megbízott, Milleker Rezső egyetemi tanár, egyetemi cserkész tiszt. A nagy cserkésznapra több kerületi csapat küldötte el tisztjeit és cserkészeinek képviselőit. Itt láttuk a Tisza István tudomány, a Pallagi Gazdasági Akadémia, a Méliusz csapat, agör. kath. egyházközség cserkészei cserkészcsapatának küldötteit, a nagykállói, kisvárdai csapatok, a kisvárdai Gizella leánycserkészek képviselőit tisztjeikkel. A nagy cserkészösszejövetelen Szabolcsvármegye és Nyíregyháza reprezentánsai, a magyar jövőért küzdő vezérek is felvonultak. Ott láttuk Mikecz István alispánt, Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsost, Nyíregyháza város polgármesterét, Szeszta^ Zoltán dr. kormányfőtanácsos, vármegyei főügyészt, Virányi Sándor fő. jegyzőt, Szohor Pált, Nyíregyháza város főjegyzőjét, Kardos István kulturtanácsost, dr. Vietórisz József főgimnáziumi igazgatót, dr. Szesztay András, dr. Mikecz Ödön, dr. Nagymáthé András ügyvédeket, a cserkészintézőbizottság tagjait, a vármegye, a város társadalmának reprezentánsait. A nyíregyházi csapatok élén Kozák István, Tamáska Endre, Kollonay Zoltán, I Szathmáry László, Gábry Bertalan tisztek jelentek meg. A Barosscserkészek mindjobban fejlődő zenekara is felvonult Ruzsek karnagy vezetésével és széles körben nagy tetszéssel fogadták pompás zeneszámait. Istenünk áldj meg, hogy jó munkát végezhessünk A vármegyei tiszti értekezlet délelőtt fél 11 órakor kezdődött a sóstói vendéglő nagytermében. Az értekezletet, amelyen Rácz Lajos kir. gazdasági főtanácsos elnökölt, a cserkésztisztek a tüzesitő, lendületes cseszkészindulóval kezdték meg. Az induló elhangzása után Mezey Béla vezetőtiszt imádkozott bensőséges érzést fakasztó szavakban kérte; Istenünk, áldj meg, hogy jó munkát végezhessünk és résen állhassunk a bűnökkel szemben Krisztus Urunk érdemeiért.« Rácz Lajos gazdasági főtanácsos kerületi elnök megnyitó beszédében meleghangon üdvözölte Kardos István kulíurtanácsnokot,, aki nemcsak hivatalos kötelességből, de szive szerint ie igaz, szerető, támogató hive, barátja a cserkészmoz galomnak. Üdvözli elismerő szavakkal a szabolcsvármegyei intézőbizottság vezetőit, akik lelkes munkával készítették elő a mai nagy cserkésznap sikerét. Az erjedő világ Rácz Lajos kerületi elnök ezután mélyenjáró szavakban mutat rá a magyar cserkészmozgalom különös jelentőségére. Sajgó sebeink érzik — mondotta, hogy a világ erjed. Az idegesség, nyugtalanság ma szimptomája az emberiségnek igazolja, hogy a magyar cserkészetnek ma sokszorosan jelentős feladata van. Ma a fiatat cserkészlélekbe a nemzetmentő feladatok véresen komoly feladatainak tudatát visszük be. Ez talán fájdalmas, mert hiszen a gyermeki lélek világa a napsugaras kedv, a kacagó öröm, de igyekszünk megtalálni a határt a komoly tennivalókban és igyekezni fogunk megtalálni a gy*rmeklelkek egészséges egyensúlyát biztosító eljárást. Milyen legyen a cserkészek őrse? Az elnöki megnyitó után felhangzó lelkes éljen jelezte a kerületi elnök iránt érzett általános rokonszenvet. A megnyitó után Widovszky Kálmán, a Magyar Cserkész népszerű szerkesztője, ellenőrző bizottsági tag, az örsvezetői kérdésről tartott lebilincselően érdekes előadást. Kifejtette, hogy igazi cserkészmunka csak akkor van a csapatban, ha az örsvezetők megállják helyüket. Az örsvezetőnek cserkészideálnak kell lennie, erős erkölcsi bázison nyugzó, igazmondó, jellemes fiúnak, aki a cserkészideált őszintén meg akarja közelíteni. Legyen fegyelmezni tudó, gyakorlati és öíletkészséggel felruházott, öntudatos cserkész. A nagy tetszéssel fogadott előadás után több értékes felszólalás történt. Bessenyei Lajos kerületi ellenőrző megbízott meggyőző érveléssel mutatott rá az őrsképzés egyedüli helyes módozatára. A csapatban kezdődik az örsvezető képzése, folytatódik az örsvezető iskolában, majd befejeződik az örsvezetői táborban. ő is hangoztatja, hogy az erkölcsi rátermettség a «Conditio sine qua non«-ja a cserkész szellemnek. Nagy hatást kelt az előadó amikor hangoztatja, ne terhel, jük tul nehéz feladatokkal a cserI készfiukat, legyen a cserkészet a kacagó fiatal sziv öröme, jókedve. Ignátz József, a pallagi gazdászok cserkésztisztje, Tamáska Endre vármegyei intézőbizottsági ügyvezető elnök, Grünfeld Ferenc nagykállói tiszt, Salák Béla, a debreceni gör. kath. egyház cserkészcsapatának tisztje szólt a cserkészképzéshez, majd Witz Béla országos elnök rezümálta a felszólalások tartalmát. Hangoztatta az elnök, hogy a cserkész munka mértékében meg kell találni az egészséges középutat. Őrizzük meg a cserkészélet napfényes romantikáját, de ezen a téren sem mehetünk abba a túlzásba, hogy a cserkészéle-; egyenruhások kalandkeresésében merüljön ki. A felszólalások és az elnöki összefoglalás sok gyakorlati kérdést tisztáztak, majd a debreceni kerületi székház kérdésére tértek át. A nyíregyháziak, szabolcsiak kerületi székháza Debreczenben Általános érdeklődést, nagy örömet keltett a tiszti értekezleten Rácz Lajos kerületi elnöknek az a bejelentése, hogy amikor a magyar cserkészvilág boldogan veszi tudomásul, hogy a fővárosban az országos szövetség cserkészházhoz jutott, lesz már háza, otthona 'a IX. kerület cserkészeinek, igy a szabolcsi és nyíregyházi cserkészeknek is. A cserkészház céljára Debrecen város a nagyerdőben öt hold földet engedett át. Itt lesz a kerület központja, összejőve elek, táborozások helye. Mintaménes ,minta, baromfitelep, faiskola, növényvédelmi parcella áll itt a cserkészek rendelkezésére. Mert a cserkészeknek, akik falura fognak kerülni, érteniök kell a gazdasági ismeretekhez is, ha azt akarjuk, hogy egészséges nemzeti érzésük, gondolatviláguk propagálása sikeres legyen. A debreceni központi ház felszereJön Bánky Vilm

a az Apollóba! ——————•——— immbbmm^MMMMMMB——— ——