Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 98-122. szám)

1927-05-17 / 111. szám

jmVíryidbk. 1927. Május 17. Mi van Joachimsthalban ? Megszoktuk, hogy minden Ma­gyarországon történt fontos politi­kai mozzanatra összegyüfekszik a kisantani, hogy konferenciáján meg­beszélje helyzetét és teendőit. Ter­mészetesen ezek a teendők mindig Magyarország ellen szólnak, amint­hogy az egész kisantant létének egyetlen célja a zsákmány bizto­sítása. Mindazonáltal lényeges kü­lönbségeket észlelünk a most meg­tartott joachimsthali konferencia és az eddigiek között, aminthogy egé­szen más a kisantant sajtójának kisérő áriája is. Mig azelőtt cseppet sem leplezték habzó gyülö.'ettei az energikus rendszabályok hangozta­tását, most a Magyarországgal való megegyezés nyomult előtérbe. En­nek a hangulatváltozásnak kétség­telen oka gróf Bethlen Istvání római utjának sikerében gyökeredzik. Azelőtt bezzeg könnyen bántak velünk. Mit számított nekik a vér­vesztés sebeiben vergődő Magyar­ország, a lefegyverzett, kifosztott szegény áldozat, akivel senkisem tö­rődik. Most azonban, hogy megkö­töttük az olasz—magyar barátsági szerződést s ezzel hafafrnas bará­tot szereztünk magunknak az olasz nemzetben és az európai politika egyik vezéregyéniségében, Musso­liniban, hogy megszűnt a szomorú magyar izoláció, bezzeg egész más húrokat pengetnek szomszédaink is. Ma már kezdik belátni, hogy Ma­gyarország mégis csak számbaveen­dő valaki, melyet sem elsikkasz­tani, sem végleg kisajátítani nem lehet. Ha Európa egyik vezető nagyhatalma számba veendő értéket lát bennünk, valamit kell, hogy je­lentsünk a kisantant felé is. A kon­ferencia bevallott célja bizonyos/ módszerek megbeszélése, amelyek­kel Magyarország belekapcsolódjék Középeurópa gazdasági szövetségé­be olyképen, hogy gazdaságilag restauráltassék a volt osztrák—ma­gyar monarchia népeinek egysége. Középdunai szövetséget, meg kö­zépeurópai Locarnot emíegeünek és hangsúlyoznak a híradások, ezekre irányul a megbeszélés. Kétségtelen dofog, hogy a mai helyzet sem nekünk, sem szomszé­dainknak nem kielégítő. Amikén 1 mi szenvedünk a Trianoncsinálta szük határok közölt, ők is megérzik annak a hatalmas gazdasági felü­letnek megbontását, amit a _ régi monarchia képviselt. E belátás és a szükségadta helyzet következmé­nyeképen mi sem vagyunk ellensége annak, hogy értelmes és az összes érdekek mérlegelése és honorálása alapján közelebbi gazdasági kap­csolatba kerüljünk a kisantant ál­lamaival. Nem zárkózunk el tehát attól, hogy méltányos egyezséget kössünk a szomszédállamokkal. Lás­suk a feltételeket! Ha jók, vállal­juk, ha rosszak, jobbakat kívá­nunk. Locarnóro! azonban, vagyis olyan megegyezésről, mellyel végleg elkötelezzük magunkat a mai po­litikai helyzet meüett, nem beszél­hetünk. Ezt csak a béke határoza­tainak gyökeres revíziója alapján cselekedhetjük. Mert amit erőszak vett el, azt még valamikor visz­szaszerezhetjük, de amiről'önként mondunk le, az örökre elveszett. Tehát mi nem mondunk le semmi­ről. »Mert mi nem felejtünk, nem felejthetünk.« A kilencedik cserkészkerület tiszti értekezlete, nyíregyházi öreg cser­készek fogadalomtétele a Sóstón. Előadás az őrsök kiképzéséről. - A debreceni nagyerdőben épült kerületi cserkészház a szabolcsi cserkészeknek is rendelkezésére áll. — Minden szabolcsi magyar adakozni fog cserkészeink háza javára. — A cserkészetnek nem szabad túlterhelnie az ifjnságot, meg kell őrizni a cserkészmozgalom romantikáját. — Cserkészfiúk főzték a sóstói pompás ebédet, amelyen a vármegye alispánja, a Táros polgármestere is megjelent. A vármegye főügyészének fogadalomtétele a cserkészzászló előtt. (A »Nyirvidék« tudósi tójától.) Az első enyhe májusi vasárnap a cserkészeké volt a fülemüledalos, tündéri szép Sóstófürdőn. A IX. cserkészkerület tisztiértekezlete eb­ben az évben Nyíregyházán a Sós­tón zajlott le és ez az értekezlet a természet lelkesítő, ihlető milliőjé­ben, a magyar jövő ünnepévé ma­gasztosult. A tisztiértekezletet a fiatal és az öreg cserkészek foga­dalomtétele követte és a Sóstó teg­nap, vasárnap hangos volt acser­készmozgalomban fokozódó ifjúi erő, vidám, kacagó, lelkesedést su­gárzó megnyilatkozásától. Az országos elnök Nyíregyházán. A tiszíikerületi értekezletre és cserkészünnepségekre Nyíregyházá­ra érkeztek az Országos cserkész­szövetség és a debreceni kerületi központ küldöttei, akiket a sza­bolcsi cserkészek nevében Butílcr Sándor báró, vármegyei elnök és Tamáska Endre vármegyei intéző­bizottsági ügyvezető elnöke fogad­tak. Budapestről megjelentek: Witz Béla országos szövetségi elnök, dr. Molnár Frigyes külügyi főtitkár, Widovszky Kálmán, a »Magyar Cserkész« szerkesztője, országos el­lenőrző megbízott; a debreceni ke­rületi központ részéről Nyíregyhá­zára érkeztek: Rácz Lajos kir. gaz­dasági főtanácsos, a Tiszántúli Me­zőgazdasági Kamara igazgatója, a IX. cserkészkerület elnöke, Debre­ceni Ferenc ügyvezető elnök, M ezei Béla vezető tiszt, Bessenyei Lajos kerületi ellenőrző megbízott, Mil­leker Rezső egyetemi tanár, egye­temi cserkész tiszt. A nagy cserkész­napra több kerületi csapat küldöt­te el tisztjeit és cserkészeinek kép­viselőit. Itt láttuk a Tisza István tudomány, a Pallagi Gazdasági Akadémia, a Méliusz csapat, agör. kath. egyházközség cserkészei cser­készcsapatának küldötteit, a nagy­kállói, kisvárdai csapatok, a kis­várdai Gizella leánycserkészek kép­viselőit tisztjeikkel. A nagy cser­készösszejövetelen Szabolcsvárme­gye és Nyíregyháza reprezentánsai, a magyar jövőért küzdő vezérek is felvonultak. Ott láttuk Mikecz Ist­ván alispánt, Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsost, Nyíregyháza város polgármesterét, Szeszta^ Zol­tán dr. kormányfőtanácsos, várme­gyei főügyészt, Virányi Sándor fő. jegyzőt, Szohor Pált, Nyíregyhá­za város főjegyzőjét, Kardos Ist­ván kulturtanácsost, dr. Vietórisz József főgimnáziumi igazgatót, dr. Szesztay András, dr. Mikecz Ödön, dr. Nagymáthé András ügyvéde­ket, a cserkészintézőbizottság tag­jait, a vármegye, a város társadal­mának reprezentánsait. A nyíregy­házi csapatok élén Kozák István, Tamáska Endre, Kollonay Zoltán, I Szathmáry László, Gábry Bertalan tisztek jelentek meg. A Baross­cserkészek mindjobban fejlődő ze­nekara is felvonult Ruzsek karnagy vezetésével és széles körben nagy tetszéssel fogadták pompás zene­számait. Istenünk áldj meg, hogy jó munkát végezhessünk A vármegyei tiszti értekezlet dél­előtt fél 11 órakor kezdődött a sós­tói vendéglő nagytermében. Az ér­tekezletet, amelyen Rácz Lajos kir. gazdasági főtanácsos elnökölt, a cserkésztisztek a tüzesitő, lendüle­tes cseszkészindulóval kezdték meg. Az induló elhangzása után Mezey Béla vezetőtiszt imádkozott benső­séges érzést fakasztó szavakban kérte; Istenünk, áldj meg, hogy jó munkát végezhessünk és résen állhassunk a bűnökkel szemben Krisztus Urunk érdemeiért.« Rácz Lajos gazdasági főtanácsos kerületi elnök megnyitó beszédé­ben meleghangon üdvözölte Kar­dos István kulíurtanácsnokot,, aki nemcsak hivatalos kötelességből, de szive szerint ie igaz, szerető, tá­mogató hive, barátja a cserkészmoz galomnak. Üdvözli elismerő sza­vakkal a szabolcsvármegyei inté­zőbizottság vezetőit, akik lelkes munkával készítették elő a mai nagy cserkésznap sikerét. Az erjedő világ Rácz Lajos kerületi elnök ezután mélyenjáró szavakban mutat rá a magyar cserkészmozgalom különös jelentőségére. Sajgó sebeink ér­zik — mondotta, hogy a világ erjed. Az idegesség, nyugtalanság ma szimptomája az emberiségnek igazolja, hogy a magyar cserkészet­nek ma sokszorosan jelentős fel­adata van. Ma a fiatat cserkészlé­lekbe a nemzetmentő feladatok vé­resen komoly feladatainak tudatát visszük be. Ez talán fájdalmas, mert hiszen a gyermeki lélek vilá­ga a napsugaras kedv, a kacagó öröm, de igyekszünk megtalálni a határt a komoly tennivalókban és igyekezni fogunk megtalálni a gy*r­meklelkek egészséges egyensúlyát biztosító eljárást. Milyen legyen a cser­készek őrse? Az elnöki megnyitó után fel­hangzó lelkes éljen jelezte a kerü­leti elnök iránt érzett általános ro­konszenvet. A megnyitó után Wi­dovszky Kálmán, a Magyar Cser­kész népszerű szerkesztője, ellen­őrző bizottsági tag, az örsvezetői kérdésről tartott lebilincselően ér­dekes előadást. Kifejtette, hogy igazi cserkészmunka csak akkor van a csapatban, ha az örsvezetők megállják helyüket. Az örsvezető­nek cserkészideálnak kell lennie, erős erkölcsi bázison nyugzó, igaz­mondó, jellemes fiúnak, aki a cser­készideált őszintén meg akarja kö­zelíteni. Legyen fegyelmezni tudó, gyakorlati és öíletkészséggel felru­házott, öntudatos cserkész. A nagy tetszéssel fogadott elő­adás után több értékes felszóla­lás történt. Bessenyei Lajos kerületi ellen­őrző megbízott meggyőző érvelés­sel mutatott rá az őrsképzés egye­düli helyes módozatára. A csapat­ban kezdődik az örsvezető képzése, folytatódik az örsvezető iskolában, majd befejeződik az örsvezetői tá­borban. ő is hangoztatja, hogy az erkölcsi rátermettség a «Conditio sine qua non«-ja a cserkész szel­lemnek. Nagy hatást kelt az elő­adó amikor hangoztatja, ne terhel­, jük tul nehéz feladatokkal a cser­I készfiukat, legyen a cserkészet a kacagó fiatal sziv öröme, jókedve. Ignátz József, a pallagi gazdászok cserkésztisztje, Tamáska Endre vár­megyei intézőbizottsági ügyvezető elnök, Grünfeld Ferenc nagykállói tiszt, Salák Béla, a debreceni gör. kath. egyház cserkészcsapatá­nak tisztje szólt a cserkészképzés­hez, majd Witz Béla országos el­nök rezümálta a felszólalások tar­talmát. Hangoztatta az elnök, hogy a cserkész munka mértékében meg kell találni az egészséges kö­zéputat. Őrizzük meg a cserkész­élet napfényes romantikáját, de ezen a téren sem mehetünk abba a túlzásba, hogy a cserkészéle-; egyenruhások kalandkeresésében merüljön ki. A felszólalások és az elnöki összefoglalás sok gyakorlati kérdést tisztáztak, majd a debre­ceni kerületi székház kérdésére tér­tek át. A nyíregyháziak, sza­bolcsiak kerületi székháza Debreczenben Általános érdeklődést, nagy örö­met keltett a tiszti értekezleten Rácz Lajos kerületi elnöknek az a be­jelentése, hogy amikor a magyar cserkészvilág boldogan veszi tudo­másul, hogy a fővárosban az or­szágos szövetség cserkészházhoz jutott, lesz már háza, otthona 'a IX. kerület cserkészeinek, igy a szabolcsi és nyíregyházi cserkészek­nek is. A cserkészház céljára Deb­recen város a nagyerdőben öt hold földet engedett át. Itt lesz a kerü­let központja, összejőve elek, tábo­rozások helye. Mintaménes ,minta, baromfitelep, faiskola, növényvé­delmi parcella áll itt a cserkészek rendelkezésére. Mert a cserkészek­nek, akik falura fognak kerülni, ér­teniök kell a gazdasági ismeretek­hez is, ha azt akarjuk, hogy egész­séges nemzeti érzésük, gondolatvi­láguk propagálása sikeres legyen. A debreceni központi ház felszere­Jön Bánky Vilm a az Apollóba! ——————•——— immbbmm^MMMMMMB——— ——

Next

/
Thumbnails
Contents