Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-13 / 84. szám

jNfYiRYiaáx. 1927. április 13. Harc a magyar földért Irta: Radnóti Isiván. Küzdésekkel teli gazdasági életünk problémái sohasem ugyanazok. Mint ahogy az időjárásban is az eső és a napsütés váltakozva követik egymást, éppen ugy a magyar Töldön való gazdálkodásban is hol itt, hol ott merülnek föl sürgős, megoldásra váró, égetően aktuális feladatok. A termőföldnek sincs mindig szüksége termékenyítő permetező esőre, néha 1 jobb, ha csak a melengető nap érleli a sárguló gabonát. | A mezőgazdaság természetadta \ folyamatait követi a gazdasági küz-' delem. Volt idő, amikor az volt a sokat hangoztatott jalszó: többet termelni! A világégés viharos esztendőiben, mikor az exportálás lehetőségeit mind a négy vi ágtájon a lövészárkok és drótsövényei: embervért szomjazó halálsorompója vágta el, a többtermelés szüntelen való hangoztatásával akartuk gazdáinkat minden vonalon a nagyobb termések elérésére rábírni. A katonának kenyér kellett, a magyar föld amúgy is dus magtára volt a minden oldalról körülzárt központi hatalmaknak. Az illetékesek, az érdekképviseletek tollal' j szóval és példával, hihetetlen nagy propaganda erővel állottak neki, hogy a többtermelés gondolatát belegyökereztessék a kis és nagy gazdák gondolat- és munkakörébe. Gazdasági tudósaink ujabb és ujabb termelési módokon és eszközökön törték a fejüket, a nemesítő telepekről pedig a többettermő fajták gyors egymásután kerültek ki a szántóföldekre. Nagy össszefogással egy cél érdekében dolgozott akkor mindenki: minél több kenyeieí és élelmiszert kiizzadni a harcolóiknak s a dolg'ozó polgároknak. vMa teljesen megváltozott a gazdasági front arculata. Ma nem a fegyverrel harcolók táplálékáért termelünk, ma a gabona és á többi termények maguk vívják élet-halál harcukat a forrongó világpiacokon. Nincsenek válaszfalak, drótakadályok és lövészárkok az országok szántóföldjei között, ma az egész földkerekség egy irtózatos, kiismerhetetlen és kiszámíthatatlan nagy világharctér, hol a mezőgazdaság verejtékkel és munkával előteremtett árui harcolnak kétségbeesetten a legcsekélyebb árkülönbözetért is. A háborúból kimentett vagy újonnan teremtett emberi és nemzeti értékek egymás ellen törő nagy kaoszában ma a többtermelés helyébe a jobban való értékesítés propagandája lépett. Mert minek termeljünk többet, ha a tengeren tuli buza nagy konkurrenciája mellett például az eladott jabona termelési költségeit se- tdja a magyar gazda az eladáskor megszerezni. Hol marad az intenzivebb termelés intenzivebb munkájának nagyobb költsége, ha a pincékben évek hosszú sora alatt eladatlanul hevernek a telt boroshordók s. a zöldség és gyümölcs elszállittatlanul rothad el a nagy nyári melegben. A többtermelés jelszava után ma egy, hatalmas felkiáltó jelet kelt tennünk: jól értékesíteni! A békekötés utáni gazdasági évek szomorú veszteségei, a magyar terményeknek a világpiacokon és az export lehetőségek körül szégyenszemre elvesztett csatái rá kell észméltessenek mindenkit, az értékesítés problémájának sürgős megoldására.* A terményértékesités gyors és sikeres megszervezésének a gondolata át kell hassa ma nemcsak a küzködő kis és nagy gazdaembereket, hanem az egész nemzeti közvéleményt. .Ez nem osztályérdek, ez nem egy társadalmi osztálynak önző kenyérkérdése, ez egy Jetiport, de fölemelkedő és fejlődni akaró ország lét vagy nem lét kérdése. Mert a koldusbot ijesztő réme ott kovályog ma millió és millió, a magyar ezer éves rögöt munkál a magyar gazda háza felett. Amerika,- Kanada, a kivándorlási megszorítások ellenére is irtózatos erővel csábit. És ha az elhagyott falusi, tanyai kis házak valamikor boldog otthont adó falai szétporladnak, hiányos lesz itt a hangos jelszó: nemzeti összefogás, többtermelés, kultúrfölény, mert hiányozni fog' az a hatalmas nemzeti energiafömeg, mely a 'fiiszavakat hii megvalósításuk által reális készpénzre tudná váltani. Örülni kell annak, hogy ma már végrevalahára az állam, a minisztérium, és az érdekképviseletek is ráeszméltek a föld termése: fe legnagyobb bőségben megmaradt nemzeti erőforrásunk értékesítésének megszervezésére. Csak ne lanyhuljon el az irányítás, a támogatás, ne merüljön ki az egyedül a rtieddő, paragrafusokba cirkalmazott törvények és rendeletek holt gyártásában, hanem a gyakorlati élet által követelt villámgyors cselekvés utján vessük rá magunkat régi piacainkra s terményeink bel és külföldi eladásának kereskedelmi szellemű megszervezésével juttassuk hozzá minél hamarabb a magyaí gazdát a maga jól megérdemelt, becsületes és tisztességes jövedelméhez. Látogatás a Fehér torooybae, aliol Mátyás király a esetiek foglya volt ütazás Budapestié! Prágáig. — Nyíregyházi diákokba Repubiika Gseskoslovensia fővárosában. — Második levét. — Prága, április hó(A «Nyirvidék» tudósítójától.) Az ut Budapesttől Prágáig keservesen hosszú és fárasztó. A gyorsvonat jól kiépített pályán, valóban gyorsvonati sebességgel halad, de igy is tizenhárom órán át utazunk. A kocsiban sokan vagyunk, a 37 személyből álló csoporton kivül idegen utasok is felszállnak, aludn ilehetetlen. Eszembe jut a kinai halálbüntetések egy'ík válogatott fajtája, amikor az elitéltet addig nem hagyják aludni, amig az álmatlanságban idegei teljesen kimerülnek s meghal. Hiába, ebbe bele 'teli törődnünk. Mégis felvillanyozódunk, amikor a vonat besurran az ócska «Massaryk» pályaudvarra. (Nem messze van innen £z újonnan épült «Wilson» pályaudvar.) Prágában tanuló magyar főiskolai hallgatók várnak kinti az állomáson: Lipscher Lóránd komáromi mérnökjelölt, Satzke Ferenc aranyosmaróti és Tomory Béla budapesti joghallgatók, ők kalauzolnak el a Diák Otthonba, ahol letesszük csomagjainkat és megreggelizünk. Reggeli után nekivágunk a csehek fővárosának. Alig megyünk pár száz métert, máris csatlakozik hozzánk egy idegenvezető, aki megfelelő napidíjért vállalkozik a kalauzolásra. Megnézzük a régi városházát, világhírű órájával, mely a rendes időmutatáson kivül a hónapokat, a Nap és Hold járását is jelzi, s minden negyedórában RONDOLET! Adatik tudtára jeiön röndölet által mindazon egyénöknek. akiket illett, hogy Lepénd község érdemleges birája ögyéni akcijóm teljes felelőségével zajlik le Durbints sógor esete Citrom Katyiva! avagy Göre Gábor a kaszárnyában és az megdöglött falu bikája körül támadt veszödeimek. Az ebből támadt bajokban én magam személyöseh Martsa lyányom valamint Durbints sógor, Rezedáné szül. Citrom Katyi (akibe a sógor beléveszöködött ö. m. a f.) és az Kátsa tzigány is részt vösz. — Az egész veszödelmeket már mint a harmadik eresztésömet uramöcsém Nóti Károly íródeák két ftlmrészben és két szinpallásos jelenetben pörcentötte. " Ennélfogva elröndölöm a helybeli népességnek, hogy akibe szusz van mögjelenjék a Diadal mozgódéban április 16-án és 17-én nagyszombaton és húsvét vasárnapon ünnepélyes fogadtatásomra antul is inkább, mert az ez ellen vétőket saját birói botommal mögcsapintom. Ugyan akkor a lepedőn látni fogják Keserű mézeshetek 2 felvonásos burlexot. Kelt, Lepéndön irtam én magam ö. ni. a f. Durbints sógor finrA (^áhnr Kátsa tzigány V*Ore ^BDOV . . , , , oiró ur s. k. hamis tanuk s. k. felpattan az óra fölött lévő ket ajt<í amelynek nyílása előtt elvonulnak az apostolok, s ugyanakkor egy csontvázember rángatja egy kis harang drótkötelét. Ilyenkor rendesen összeverődnek az idegenekből álló csoportok, hogy láthassák ezt a különlegességet, amelyet nem szabad elmulasztania senkinek sem, aki Prágában jár. Vezetőnk megmutatta a régi kivégzések színhelyét s a kivégzettek emlékét megjelölő keresztalakban kirakott apró kőkockákat. Husz János szobra emelkedik a régi városháza előtti téren, mig mögötte a régi Ghetto helyén épült az uj városháza, amelynek bejárata előtt jobb oldalt annak a zsidó rabbinak a szobra áll, aki állítólag a Gólemet készítette. Rövid az idő, az autó rohan velünk a Moldován át a Károlyhidon, föl a régi királyi várbaahol most Massaryk köztársasági elnök és Benes lakosztálya van. A minisztériumok egy része is itt van elhelyezve, Hradsin-nak nevezik ezt a részét Prágának, amelyből sokban magyar vonatkozású J^rténel,mi mult lehellete árad felénk. Talán a bécsi Burgnál is nagyobb ez a palota, amelynek első és főépületét Mathias cseh király építtette egy Szamosi nevű budapesti építésszel. A királyi palotával van szemben Mária Terézia férjének a palotája, itt sorakoznak a Wallenstein-palota, Fürstenberg-palota, a Belvedere-villa, de az ujabb nagyságok is itt keresnek otthoni maguknak, Kramarz volt miniszterelnök villája is itt van ezen a környéken. r Megnéztük a királyi palotában a két spanyol termet. Mindkettő fehér, dus aranyozással. Utoljára 1883-ban tartottak bennük udvari bált s azóta csak Massaryk elnök használta, aki 60-ik szüle tésnapja alkalmából estélyt adott a diplomaták tiszteletére. A palotának ez a része ujabb keletű. Közvetlen mellette van a Szent Vitus székesegyház, amelynek középső hajóját most tatarozzák. Ebben van a Moldovába fullasztott Nepomuki Szent János síremléke, amely több mázsa ezüst felhasználásával készült. Itt van a Jagellók gyönyörű oratóriuma, amelyet a szomszédos Jagelló-palotával fedett híd köt össze. Itt nyugszanak a Podjebrád fejedelmi család és a régebbi Habsburgok hamvai. A Jagelló-palota a legrégibb ezen a környéken. Ócska csigalépcsőn megyünk föl a hatalmas emeleti lovagterembe, ahol valamikor fényes lovasünnepségekét tartottak. .JEz volt az országgyűlés terme is, közvetlen mellette van a iónt nem, amelyet már restauráltak. A lovagteremben most szorgos munka folyik, kőmivesek és szobrászok vakarják elő a nem/égiben felfedezett freskókat, amelyekre egész fal • réteget húzatott valamelyik Jagelló, aki attól félt, hogy a terem össze fog dőlni. A boltozatok pilléreit is hatalmas vasrudakkal kapcsoltatta össze éppen ebből az okból. Nem messze, a régi sánc mellett van az aranycsinálók, az alkimisták utcáit, amely festői látvány s igazi tipikus régi prá:;ai városrész. A várfalba és emellé épített házakból, helyesebben házacskákból áll, amelyek közül akkora h volt, ho7y szé'e^sége nem haladta meg a 2 métert, ellenben a magassága olyan volt. hogy a csatorma nem volt feljebb a kala_pom szélénél. Minthogy azonban a ház a várfalban épült, amely 5 emelet magasságit s a várárok felőli oldalon teljesen sz:tbad, a házacs-