Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-10 / 82. szám
Xyíryibék. 1927 április 10. tQANÁf/ ,£HÖIAÜl i I ni ni ni iwiiwnin ÉRETT NVIICAT 1P* 0IAI BAN A N A LEGJOBB TÁPLÁLÉK | 8P. TELEFON : 982-85. | Diadal IHozoé Április hó 11-én és 12-án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor: A Schill Brigád hősei Történelmi dráma a napoleoni időkből 8 felvonásban — Főszereplő; Imogene Rebertson ZoroHuru Hágai oroszlán Az idei szezon legjobb Zoro-Huru filmje. Előzetes jelentés. Április 13., 14., szerdán és csütörtökön: BOHÉMEK Lilian Gish és John Gilbert Marconnay Tibor Kacagva tört ki a faun a pagonyból . . . Uj Tersek. Este van és olvasok. Marconnay Tibor Uj verseit olvasom. Izzó háttérben szines brokátot szövöget valaki. Az arany és vörös; a bíbor és a mély zöld tobzódva és harsogva omlanak, egyre | dolatokra készti. i A versek egyöntetűségét az érj ték adja meg. Itt nem lehet váloj gatni. Minden költeményben meg•' találjuk az egyéni megnyilatkozást, a lyrája bizarr közvetlenségét < s a kifejezések gazdagságát. A Természet óriási tükrében önmagát látja, a saját duzzadó energiáját s a kettőt egybekapcsolja, mint összetartozó egészet: Isten aklotását. A »Derüs nap«-ban írja: Fekete szemeim a hajnalt isszák és érzem már, hogy tiszta, mindig tisztább az életem élettől és haláltól. 1 A szikrázó fény tengerekbe lépek! Derűs tűz fátyolozza a vidéket s egy csepp felhőfolt nincs a láthatáron. Már nem gyötörnek új és régi gondok. Erdőbe járok. Élet vize zsong ott s minden vándornak csobban friss ezüstje. Szép, mikor szivéből büszke-bánatos magassága kilobban, szép, ahogy benne él e föld az életében s ahogy meglátja tájait. S paraszti falvak óriás-határán a gömbölyű, kövér szélmalmok meredeznek, lassú karjukkal engedelmesen érezve a futó szellők minden zamatját. S még messze visszalátjuk a szabályos föl és alábukó bús árnyakat, omlanak és kápráztató halomban csudás alakot öltenek; fölette lampionok ezrei hintáznak, gömbjük néha egy lobbanássai elég öntüzében; táncosnők jönnek a fényben s levesznek a misztikus homályban, poroellán testük ragyogó és hajlékony, arcuk nevet édesen; egy Faun bontakozik ki az izzó háttérből s ölelve és diadalmasan tárja karjait a Végtelenbe, a Tűz után a Szépség felé s az Erő öntudatával. Igen, este van és én olvasok. Marconnay Tibor könyvét olvasom. És érezhetném-e tisztábban e köl teményeket másképen, mint a brokát súlyos ragyogásában ? A szavaknak bősége és színekbe-ragyogása az első, ami megkapó e költeményekben. A formatechnika művészete kiforrfott s a szavak muzsikája egészen egyéni, sokszor dübörgő zene, mely magasabb régiókba emel. 1 Modernsége nem álarc és nem utánzás, de lelkéből fakadó magas értelem, mely a kifejezések dús skálájában vetítődik vissza. — E könyvben nincsenek köznapok; csak ünnep van, dísz és áhítat; csodálat és élet; verőfény és komorság; misztikus csönd és .harsogó dal; döbbenetes igéret és feltornyosodó fenyegetés; csak szürke, egyszerű és semmitmondó köznapok nincsenek. Kis dolgokról, egyszerű jelenésekről nem is szeret írni. Csak a Nagyszerű mindent-,átfogó hatalmassága és ereje kényszeríti írásra. Fantáziája is erős és a lehetetlenségből valóságot korbácsoló. A Dolgok jelentőségében lelki energiákat érzékeltet, filozófiai mélységeket tár föl s az olvasót nagy gjonmelyek titkos varázzsal őrlik meg a drága gabona szemeket áldott, magyar kenyérré. Hogy gyönyörködése valóságos gyönyörködés, a versében érezhetjük legjobban, melyet Feleségéhez ír e címen: (Te vagy szememben) Mindig csak Te viseled a fájdalmat, a bánatot, a munkát, a léhák helyett is s komoly szépséged le nem győzik üveggyöngyök káprázatai. Ugy látlak Téged alázatosan a hivalkodók lármájában, mintha mindig térdelnél a földön, mintha fából faragta volna térdeidet valami áhítatos, hajdani egyszerű Alkotó! A Költő, aki e verseket írta, csakugyan költő, ki szárnyalásában meg nem állhat, ki még mindég igér e könyvben, igér valami nagyszerű alkotást, mely az egyszerűségig érik, hogy mindenki magáénak érezhesse. Á Költő önmagát adja, a Költő lelkét szórja széjjel pazarló kedvében, hogy érezzék és gyönyörködjék az ő gyönyörködését; szeressék szerelmét; erőt merítsenek erejéből, tisztaságot tisztaságából, művészetet művészetéből. A könyv tartalmi szépsége mellet összeállításában is érdekes és szép, az olvasóra kellemesen hat a könyv kiállítása is, mely a Kultúra kiadóvállalat munkája. Tartallyné Stima Hona. A Mezőgazdasági Kamara Kállay Miklós főispán elnökletével tartott ülésén leplezték le dr. gróf Almás sy Imre arcképét. Március hó 7-én délután tar totta igazgatóválasztmányi ülését a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara dr. Kállay Miklós kamarai elnök, Szabolcsvármegy főispánjának elnöklete alatt. Az igazgatóválasztmányi ülésen Koós Mjhály államtitkár, Országos Mezőgazdasági Kamara igazgató is résztvett s megjelentek az igazgatóválasztmány tagjai is csaknem teljes számban. Az ülés tárgysorozatán szereplő ügyek közül különösen behatóan tárgyalta meg a választmány a minőségi dohánytermelés érdekében szervezés alatt álló Dohánytermelési Verseny kérdéseit s az ezzel kapcsolatban 1928. év márciusára tervbe vett Dohánytermelési Szakkiálli ás ügyét. Helyesléssel vette tudomásul a választmány az igazgató és az előadók jelentéseit a folyamaiban le^-ő [ügyekről s több gazdaszempontból nagyjelentőségű kérdésben jelölte meg a Kamara elvi álláspontjátIgy megállapította a választmány hogy bármennyire nehézségekkel jár is a kukoricamoly kötelező ír tása tárgyában kiadott miniszteri Városi Mozgókép Színház Április hó 9-én és 10-én szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor Amiről az egész város beszél (Nem vagy legény, Chester!...) — Egy ártatlan nőcsábász vidám kalandjai 8 felv. Főszereplő: Virginia Lee Corbin, Jégáradat (Vasököl—Aranyszív.) Egyszerű emberek nem mindennapi története 6 felvonásban. — A főszerepben: V iflla Dana. Szombaton a 7 és 9, vasárnap az 5, 7 és 9 órai előadások katonazenekisérette ül Hétfőn Páncélterem banditái Kedden rendetet végrehajtása gazdaszempontból, ennek enyhítéséről szó sem lehet, mert egyrészt tengeri term^ésünk terén már is mérhetetlen károsodások észlelhetők, másrészt cirokktermelésünket egyenesen a pusztulás fenyegeti a kukoricamoly rohamos terjedése és szaporodása következtében. Határozatot hozott a választmány, melynek értelmében felterjesztésben kéri a Pénzügyminisztertől az állatforgalmiadó mielőbbi eltörlését, a Fölmivelésügyi Minisztertől pedig a tenyészállatbeszerzési hitelek kamatmérséklését. A Kamara szakoktatási és szakismere terjesztési tevékenységére vonatkozó jelentéseket, a Kamara hat téli gazdasági iskolájáról, több tanfolyamáról és több száz előadásáról teljes helyesléssel és tetszéssel vette tudomásul a Választmányqpány. A tárgysorozaton szereplő ügyek letárgyalása után vette kezdetét az ünnepség, melyet dr. gróf Almásy. Imre a Kamara örökös tiszteletbeli elnökének tiszteletére rendezett a Kamara. Ezen ünnepségen a Földmivelésügyi Miniszter képviseletében: Surgóth Jenő m. kir. gazdasági felügyelő vett részt az ünnepségen. Megjelentek továbbá dr. Hadházy Zsigmond Debrecen sz. kir. város és Hajduvármegye főispánja, Nábráczky Béla vármegyei főjegyző, ,Zöld József városi gazdasági tanácsnok, Varga Kálmán gazdasági akadémiai igazgató, felsőházi tag, Laubner József a Magyar Nemzeti Bank fiókjának főnöke, Juhász Árpád m. kir. gazdasági főtanácsos, Jékey. Sándor ny. főispán, Weszpréiny Zohán ny. főispán, Kondor Mihály miniszteri tanácsos, állategészségügyi főfelügyelő, Székács Elemér m. kir. gazdasági főtanácsos, a választmányi ülésen résztvett igazgatóválasztmányi tagok s a magyar gazdatársadalom több kimagasló egyénisége. Kállay Miklós kamarai elnök üdvözölte elsőrendben dr. gróf Almásy Imrét, aki öt éves elnöki működése alatt a Tiszántúl gazdatársadalmának osztatlan szeretetét és bizalmát nyerte el s akitől azon alkalomból sem . akar. búcsúzni a Tiszántúl. gazdaközönsége, amikor arcképét megfestetve a Kamara székházában helyezi el, hanem e réven is azon benső kötelékeket kívánja kifejezésre juttatni, melyek dr. gróf Almásy Imrét a Kamara örökös tiszteletbeli elnökét a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarához és a Tiszántúl gazdaközönségéhez fűzik. Surgóth Jenő m. kir. gazdasági főfelügyelő Mayer János földmivelésügyi miniszter nevében üdvözölte dr. gróf Almásy ímrét az arckép leleplezési ünnepélyen a miniszter őszinte sajnálatát tolmácsolta, hogy az ünnepségen személyesen megjelenni hivatalos elJroglaltsjÉga miatt nem állott módjában. Hadházy Zsigmond főispán üdvözlő beszédében a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara öt éves működéséről s az ezen idő alatt elért eredményekről emlékezett meg, reámutatván arra, hogy mindez elsősorban dr. gróf Almásy Imréinek a Kamara első elnökének elévülhetetlen érdeme, nemkülönben azonban dr. Rácz Lajosnak, a Kamara páratlan agilitásu, fáradságot nem ismerő igazgatójának, kit épen a napokban ért legfelsőbb kitüntetés. Felhasználja tehát az alkalmai, hogy a Kormányzó Ur Öfőméltóságának legfelsőbb kézira" (