Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-09 / 81. szám

JsÍYIHVIDEK. 1327. április 9. SPORT. Hatalmas érdeklődéssel várja városunk sportközönsége a NyTVE- Ny KI SE mérkőzést. Tegnapi számunkban már közölttik, hogy két helyi nagy riválisunk vasárnap játsza le bajnoki mérkőzését. Ma már nemzetiszínű plakátok hirdetik a nagy sporteseményt, a NyTVE ésa'NyKISE találkozását és mái* az utca képén is meglátszik, hogy vasárnap valami nagy eseménye lesz városunk közönségének Az utcasarkokon, a Rottaridesz-tőzsdében a szokottnál nagyobb csoportok vitatkoznak, tárgyalják az esélyéket és számítják a lehetőség ádta összes eseteket, hogy alakulhat a vasárnapi küzdelem De ez alkalommal érthető a különös izgalom. Hiszen nemcsak a riválisok egyszerű küzdelmét jelenti ez alkalommal a NyTVE—NyKisE mérkőzés, hanem csak egy pillantás a bajnoki listára és már láthatjuk is, hogy mit jelent a vasárnapi küzdelem eredménye. Három csapat, a DKASE, BL'SE és a NyTVE áll — a vesztett pontokat figyelembe véve — egyformán és bár a a NyKISE és a DVSC pillanatnyilag egy-két ponttal többet vesztett mint az előzők, elég egy eldöntetlen, vagy egy váratlan vereség, hogy éppen az utóbbiak legyenek a komolyabb bajnokjelöltek. A vasárnapi mérkőzés rendkívül fentos mind a két csapatra nézve. Ai Önbizalmát újra visszanyerő NyTVE egy NyKISE elleni győzelem esetén hatalmasat iavitna helyzetén és ezáltal már biztosítva ts van, hogy az első három helyezett között ott lesz, de egyúttal akkor már legkomolyabb aspiránsa is lett az első helynek. A NyKISE viszont győzelme esetén átvenné a NyTVE szerepét, de a két pont megszerzése neki annál is fotitosabb, mert ha ez nem sikerül, így még csak jő helyezésre sem számithat. Az előkészítésen, a heti tréningeken meg is látszottak ezek a körülmények. Komplett, jó kondícióban és erő tréningben levő csapatokat fogunV látni vasárnap egymással szemben és reméljük, hogy a fontosságához képest szép, élvezetes mérkőzés keretében fog a helyi hegemónia eldőlni. MINDENFÉLE NYOMDAI ÉS KÖNYVKÖTÉSZETI MUNKÁK ÍZLÉSES KIVITELBEN SZOLID ARAK MELLETT KÉSZÜLNEK A J Ó B A - NYOMDÁBAN, NYÍREGYHÁZÁN, SZÉCHENYI UT 9. TELEFONSZÁM: 139. Hankiss lános egyetemi tanár Párisból egy speciális vetitógépet hoz, amelyen Nyíregyházán is he fogja mutatni az Ombres Chmoises csodálatos képsorozatát. Nyíregyháza. (A „Nyirvidék" tudósítójától ) ,,Ombres Chinoises" kinai arcképeknek hívják azokat a bájos, finom képeket, melyek nemsokára elfognak minket egy délutánra vezetni a ki3 furcsa sárga testvérek birodalmába. Oda, abol Buddha kercsu pagodáiban olyan más istenség lakik, a barackvirág —• illatos kis kerti utakon gondtalanul tudnak még kacagni, oda, ahol pici, sár^a napernyők sely mén mosolyogva lebben a nap sugár. Nem nagyképűségből mondom franciául a kis műfaj nevét. Az „Ombres Chinoises" francia műfaj és francia birtok. Egészen kivételesen kapta meg dr, Hankiss János professzor, a debreceni egyetem nagynevű tanára, a napokban Párisban tartott előadásai alkalmával az előadási jogot és ezzel együtt azt a speciális vetítőgépet, amely még sokáig lesz egyetlen nálunk. A gondtalan kacagó westai Kínáról fogunk ballsni örökigaz mesét. Mindennel ami piciny é kedves, a boldogság és gondtalan ság fogalmát szoktak associálni; pedig nem ugy van ám! A mi kis sárga testvéreinknek a messzekeleti birodalmában, ennek a kis. igazán a boldogságért a világra penderedett nációnak is ép olyan egészen rendes kis embersorsa van, mint nekünk. Van sok kis Butterflev-tragédia az Aladin operettek kultura-fcltos árnyékában. De Kína talán még mindég inkább a régi fajta operettek csen des kis tanyája, ahol a kuitura is olyan folt. amely tisztit. A debreceni francia szeminárium előadása fog nekünk minderről képet adni. És Kína, a vén Európa pajkos unokája, friss, öntudatos, egészséges kacagásárai hadd hitesse el egy délutánra íegalabb ezekkel a kiábrándult nagyszülőkkel, hogy igy is történhetik. Legközelebb az előadás pontos dátumát is'közöljük. Husvét után szeretettel várjuk tavalyi kedves ismerőseinket. Egy kétségbeesett apa Nyíregyházán kereste eltűnt íiát, aki aznap este Nagydoboson felakasztotta magát. „Uram Istenesei, most téged kérlek, bocsásd meg, oh bo csásd meg bűneimet — iria hossaú lefele vég$a az öngyil kos Szabó András, amikor a kötelet már a kezében tartotta (A »Nyírvidék tudósítójától.) A napokban egy kétségbeesett apa érkezett Nyíregyházára Nagydobosról. -Váratlanul eltűnt fiát kereste a városban, Szabó Andrást, aki a családnak kellemetlen adósságot csinálva elutazott Mátészalkára és onnan nem jött viszsza. A fiatalember Nagydoboson hetven pengőt kért Balla gyógyszerésztől, mert amint mondotta, ezt a pénzt Spitz Henrik patikus kollegája kéri sürgősen. Mátészalkára kell vinni a pénzt Spitz Henriknek. Meg is kapta a hetven pengőt, de a szülei csakhamar megtudtak, hogy semmi sem igaz a kölcsönkérésből. A könnyelmű fiatalember a pénzt elköltötte és amint utóbb kiderült, Debrecenbe utazott egy »Ictika« nevű asszonyismerőséhez. — Szabó András kétségbeesetten kereste Nyíregyházán a fiút és már lemondott arról, hogy meg is találja, amikor a Máv. állomáson találkozott vele. Debrecenből jött. A családra szégyent hozó adósságért erősen korholta fiát, aztán együtt utazták haza, Nagydobosra. Este'a fiú megvacsorázott, éjszakáig kimaradt, reggel 9 óráig aludt, aztán délben a csűrben felakasztva holtan találták. Egy hat méter magas oszlopra akasztotta fel magát Szabó András. Létrát támasztott rá és ott fent még egy pár sort írt hosszú búcsúleveléhez. A létrát kirúgta maga alól és olyan magasan függött, hogy talpa 120 centiméterre volt a földtől. - Az öngyilkosság előtt minden tárgyat kirakott a zsebéből, ott találták azt az árkus papirosra írt levelet is, amelynek ez a címe; »Végszavaim szüleimhez^ A levél ezzel az érdekes vallomás sal kezdődik:- »Az élelem sok megpróbáltatáson mentem keresztül, de ez csak azért volt, mert nem gondolkodtam komolyan. Most itt hagyom ezt a nyomorult világot, amely megmutatta nekem 'az édesVárosi Mozgókép Szinház lila, p»«te!fon utoij ra! 5, 7 és 9 órai kezdettel séget, de viszont a keserű poharat is fenékig kiiíaítá velem. Isten áldja meg tehát drága jó apám, én már közeledem a vég felé«. Valóságos pszichológiai \ i/sgálódáshoz adnak érdekes anyagot a le

v él további sorai is. Minden közelebbi ismerősétől egyenkint búcsút vesz. Nem minden testvéréi 1 volt egyformán jó viszonyban, de azoknak is megbocsájt, akik félreismerve megbántották. Egy kisleánytól is búcsút vesz, aki »a világ nyelyc« és szülei nézeteltérése miatt nem lehe'.ett az övé. És búcsút vesz forró visszagon.dolással egy »Icuka« nevű fiatalasszonytól is, aki Debrecenben lakik és akit öngyilkossága előtt meglátogatott. Azt kéri, hogy abban a ruhában temessék el, amelyben öngyilkos lett, mert ebben ' beszélt utoljára kukával. Még végrendelkezik is levelében. Minden vagyonát Jenő testvérére testálja és er.ys átkot mond mindazoknak, akik csak egy szóval is ellentmondanak akaratának. A jól olvasható levél kusza sorokkal végződik. Ezeket már a létrán írta, közvetlenül a gyilkosság előtt. Uram, Istenem, írja most Téged kérlek, bocsásd meg, óh bocsásd meg vétkeimet. Á kötél már kezemben van«... Igy halt meg, bűnbocsánatot kérjj ve, Istenéhez imádkozva, a szerencsétlén; meghasönlott lelkű fiatalember, akit nagy részvéttel temettek el a nagydobosiak. (*•»«»•«»*-»» ZsiyáayhejDSölel. Az Apolló szombati, szenzációja. Thomas Eilswoith, ai a legnagyobb ame.ikai fi , mkriíikusok egyike, az elmúlt hetekben azt irta magazinjában, hogy az utolsó év egyik legnagyobb alkotása az a film, amely »A három rossz emb?r« cimen kerül előadásra Amerikában. A három rossz ember három szolgalegény az e,yik farmon, szakállasak, elhanyagol ak, egy pe-ci í se hinnéd őket gentleman éknek - és mégis ragyogó aranyos szivük \an. Zsiványok. Mondjuk igy. De a becsüseiük mélyebb mint a városi embereké. Nem alázatoskodnak és ha törvénnyel állanak szemben, nem mímelik az ártatlant. Georg O'Brien, aki a Tüzparlpában aratta a legnagyobb sikerét és érkezett be a sztárok előkelő galériájába, ezzel az alakításával

7 a legnagyobbak közé emelkedett. A kemény férfiasság, a mindig inponá!ó erő, reprezentatív képviselője az az ember, aki a prairiek világából indult a nagy filmművészeket megillető Pantheonba. Sokat dolgozott, míg neve eljutott a mindennél többet jelentő köztudatba. A film hősnője Olive Borden, a »Fügefalevé!« fősze.eplője, akinek szépségét csak Rabindranath Tago:e u ná eirni. A szeme külön világ: ragyogó, kacagó szempár, ő maga pedig olyan, mint a csodás szép álom, amelyre sokáig emlékezünk, amelynek sokáig örülünk, jön, felvillan s pillanat múlva tovatűnik. A »Zsi\ánybecsület«cirnü filmjében több, mint egy órán gyönyörködhetünk szépségében. A »Zsiványbecsület« cimü nagyszerű Fox-attraknót szombaton és vasárnap mutatja be az Apolló. .Za ári

át ko

r 90.80 volt. Goeths halhatatlan remekműve filmen, 10 fiivonásban. Főszereplők; Emil Jannings, Göste Eckmann, Camille Horn. Kisérő műsor; Éljenek a múmiák, Tinta Matyi Kalandja és Ufa Hiradó. A 7 és 9 órai előadások katoriazenekisérettellovárosi hölgyíodrász és manikör Ali a n é. kOzÖDSÖg rendelkezésére Szabó Károly higiénikusán berendezett úri es női fo irász terI

méhen, TaVarók-pa'ota. — Külön lift: terem! 1374-16