Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-01 / 74. szám

Xyirvidék. I II I I II • II 1*27. április 1. á Bandi korcsma helyén épült üzlet bérletére ketten pályáztak. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nincs már Bundi, csak az em­léke él mind halványabban. Az egykori korcsma helyére készült az uj üzlethelyiség, elkészüllek a laká­sok is. Az üzlet bérletére ketten tet­tek ajánlatot, Salamon Kálmán és Klein Zsigmond kereskedők. Az iárverés eredménye^ az, hogy Klein Zsigmond rőfös és rövidáru üz­letet fog nyitni a Bundi korcsma helyén. Huszonöt millió iifer tej. A tejfogyasztás gazdasági és szociális jelentősége. Divatba kellene hozni a tejet s a nemzet halandósága és anyagi gondja jelentékeny. százalékkal apadna szemlátomást. Pedig eh­hez semmi más fortély nem kellene, mint a köztudatba átvitele annak, hogy: 1. Az egészségtelenül elhajaso­dásnak indult nők orvosi utmuta­tás mellett és diétikus étlap segítsé­gével, tejen és mértékletes tejtermé­kek táplálkozásával visszanyerik le­ányos karcsúságukat és rugékony­ságukat. 2. Mértékletes (nagyon kevés hus, sok főzelékes kisegítő étlap mellett) tej táplálkozás folytán, min­den kéndőzes, kinzó arcápolások és egyéb veszélyes, mesterséges testápolási raffinéria nélkül, a nők arcbőre rózsaszín vagy éppen bronzbarna patinát nyerne. 3. A rövidlátó vagy egyéb szem­bántalmakban szenvedők, mérték­letes vajfogyasztás mellett, visz­szanyerik szemük kifogástalanul működő képességét. (Daniában pél dául statisztikai adatokból állapítot­ták meg az orvosok, hogy a dán vaj túlságosan erőszakolt export­ja következtében a lakosság külön­féle szembetegségei emelkedtek!) Íme, csupán ez a három pont, amely mellé még további harmin­cat lehetne felsorakoztatni. Hol van még a szociális jelentősége annak, hogy ha a tejtermelés fokozásának országos, propagandikus szerve­zése mellett a szegényebb társa­dalmi osztályok a mai árakhoz ké­pest 50—60 százalékkal olcsóbban juthatnának vízmentes, egészséges tejhez? Ezek a szempontok szociális és egészségügyi jelentőségűek, de ezek mellett éppen olyan fontosak a gazdaságiak is. Tessék csak el­képzelni, hogy mit jelentene az nemzetgazdasági szempontból, ha a mai tejfogyasztás csupán megkét­szereződnék! Pedig a városi tejfo­gyasztás (a falvakról nincs sta­tisztikánk) ma is tiszteletreméltó. Az Országos Magyar Tejszövet­kezeti Központ kimutatása szerint csak Budapesten át és a köteléké­be tartozó tagoktól napi 25,000 li­ter tej jutott a fogyasztókhoz, évi 7,500.000 liter l,500.0oo pengő ér­tékben ; a nem tagoktól a tejfo­gyasztás 39 százaléka jut a közön­séghez, összesen tehát évi 25 ezer liter egészséges, páratlan hatású testkonzerváló táplálék kerül a hússal és egyéb mérgező fűszerek­kel agyongyötört emberi testszer­vezetbe, 5 és fél millió pengő ér­tékben. Ha már most ezeknek az adatok­nak a kétszeresét tudnók egyszer följegyezni a tejfogyasztás nepsze­rüsitesének a segítségével: nem­csak szegényes zsebünk, de egész­ségünk ereje is — nemzetgeneráló jelentőséggel — sok-sok vqnatko­zásban örvendetesen gyarapodna. Kik játszották tizenhat esztendővel ezelőtt a Jánoska c. tímdérjátékot Nyiregyházán ? Az idei bemetató előadás április 5 én este nyolc órakor lesz a Városi Színházban. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy előke­rült az a régi színlap, amely a háború előtti boldog békeévekben hirdeti Nyíregyháza közönségének a Jánoska c. híres Marton— Jakobv tündérjáték előadását. A színlap ezelőtt 16 esztendővel készült a Jóba-nyomdában & megtudjuk be­lőle, hogy a Leányegylet sóstói üdülője javára sorakozott fel akkor egész Nyíregyháza fiatalsága. — Kik voltak ezek a fiatalok, kik vol­tak a bájos tündérjáték szereplői, katonák, tündérek, fecskék, pil­langók és ki volt a tündérjáték címszereplője, ki volt Jánoska. — Erre az érdekes kérdésre felelünk meg most, amikor az egykorú szín­lapról leközöljük a szereplők nevét. A szinlapon a következőket ol­vassuk : »A leányegyesület Sóstón léte­sítendő szünidei gyermektelep ja­vára május hó 6. es 7-dikén a Vá­rosi színházban műkedvelő elő­adást rendez. Szinre kerül: Jánoska Énekes tündérjáték 3 felvonásban. Irta: Martos. Zenéjét szerzetté: Jacoby. Személyek: A nagymama: Szexty Lili. Margit, Böske leányai: Perlhri" movszky Sári, Vertse Bözsi. László Margit férje; Kubinyi Imre. János­ka kisfiok: Eckerdt Bözsike.' Káz­mér nagybácsi: Sztraka-Gódor Já­nos. Keresztapa; Rokosinyi Antal. Keresztmama: B. neje. A leányok: Stoller Ilonka. A báró: Neszly Gás­pár. Kovács Döme ügyvédjelölt: Szabó József. A tanár: Ballay Gyu" la. Magda, Jánoska nevelője.- A karácsony tündére: Jóba Berta. Ró­zsika: Vertse -Márta. Szobaleány: Palitz Juliska. Miska, a báró inasa: Pöppel Jóska. Vezér: Groák Pista. Katonák: Barzó Pista, Balczár Lajos, Bakos János, Bakos Kál­mán, Gr. Hoyos Gyurka, Kéry Gyula, Kreska Gyula, Milotay Laci, Milotay Gyurka, Ruzsonyi Miklós, Turóczy Árpád, Krisztián Béla. Pillangók: Csengery Lilike, Ha­vas Etuka, Hoffmann Bertus, Fü­zesséry Márta, Kéhler Sárika­Udvarhölgyek: Csengery Lenke, Csengery Margit, Geduly Bözsike, Geduly Gyöngyike. Lovasok: Bartsch Gabi, Csen­gery Pubi, Kovács Gabi, Stockin­ger János. Tündérek: Balczár Irma, Erdélyi Ica, Friedmann Ilus, Guttmann Ró­zsika, Gyurcsán Ica, Meisels Klá­rika, Metzky Margit, Pöppel Vili, Stoller Ilonka, Szalay Lili, Szalay Manika. Helyárak: Páholy 12 korona. Földszinti ülőhely 3 korona. — Erkély 2 korona. II. emeleti er­kély 60 fillér. Diákjegy 50 fillér. Karzat 50 fillér. Jegyek előjegyezhetők május 2-ig Szabó József titkár urnái, 2-iká­tól kiváltható Jakabovics Fanny kis­asszonynál. — Kezdete este 8 óra­kor.« Most újra plakátok hirdetik, hogy megint csak jótékony célra szinrekerül a gyönyörűséges tün­dérjáték. Uj tündérek, uj katonák, uj pillangók és fecskék neve szól egy uj generációról, de a színlap lelke, a jótékonyság gondolata ugyanaz, a Jánoska ma is a jóság szolgálatába szegődött és ma ta­lán sokkal, de sokkal több szük­ség van az emberek nagy jóságára, mint tizenhat esztendeje, amikor csak szegény, szenvedő egyesek voltak. Ma szegény, szenvedő vérző maga az ország es ma nem adni, ma fösvénynek lenni, ma elzárkóz­ni a szent célok támogatása elől többé nem egyéni, hanem nemzet­közi ügy, nemzet elleni vétek. A Jánoska ma is hiszi, hogy tobo­rozni fog, hogy eljönnek a kis gárdában való gyönyörködésre a mai nagyok is. Április 5-én lesz a Jánoska bemutatója a Városi Szín­házban és a jegyek már is készen vágják a közönséget. lind többen esnek össze az utcáss, akiket ® szegényház sem, a kórház sem fedett elhelyezni. Ezntán£az Erzsébet kórházban kapnak elhelyezést az utcán Összeeső betegek. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A kórházakban sokszor szóvá'ett túlzsúfoltságot bizonyára mérsé­kelni fogja a kórház kibővítése. A zsúfoltság miatt több izben megtör­tént, hogy kevésbbé súlyos ese­tekben nem lehetett felvenni a fel­vételre jelentkezőket. Az utóbbi időben mind gyakrabban fordult elő, hogy a nyiregyházi utcákon itt is ott is összeesett valaki. Már azt lehetett hinni, hogy az összeesés fwammamar sawovsjiaww súlyos betegek is szoronglak, ter­mészetesen a kórház nem vette fel a beszállított beteget. Ilyenkor az­tán a városra került a sor és a rendőrséggel egyetértően a városi szegényházba vitték az utcán ösz­szeesett embereket. Csakhogy ez a helyzet sem tartott soká, mert a szegényházban mégis csak ápolni kellett a nem egyszer hosszabb ápolásra szoruló beteget. A szegényház pedig nem arra való, hogy ott ápoljanak, hanem arra, hogy az ínséges, munkaképtelen embereket elhelyezzék benne. A vá­rosi tanács ezért az utcán össze­eső betegek elhelyezése tárgyában a vármegye alispánjának döntését kérte, amelyről az alispán tegnap értesítette Nyíregyháza város ta­kácsát. Eszerint a jövőben az utcán összeeső betegek közül azokat, aki­ket nem lehet lakásukra szállítani és ott megfelelően ápolni, az Er­zsébet kórházban helyezik el. gww«Mww. )M iiw>t wM(iim« iniii»t «w; azért van, hogy igy a mentőkocsi bevigye a betegei a kórházba, ahol ezen az uton, akárhogy is, de fel­vették a beteget. A mentők által igy beszállított betegek megvizsgálása után a kórházban nem egyszer megállapították, hogy az illető, aki összeesett, nem olyan súlyosan beteg, hogy kórházi ápolásra volna kikerülhetetlenül szüksége és mint­hogy a kórházban egyetlen egy fé­rőhely sem volt, ugy hogy nagyon autótaxi-vállalat modern új Kocsija megrendelhető: Nyírfa-otca 17. sz. • Telefon: 478 Hogfan kell sérárpát termeszteni ? ! Ha sörárpát akarunk termeszteni nem elegendő egyedül a termés­nagyságára törekedni, mert arinak minőségileg is meg kell ütni a mértéket. Ezért nem akármilyen vidéken számithat a gazda kiváló sörárpára s az Alföldön ritka eset­ben sikerül jó minőségű sörárpát termeszteni, mert ennek termelésére a dombvidékek alkalmasabbak. Ne­héz, humuszdus, kötött talajokon ne erőltessük a sörárpa termesz­éit, hasznosabb lesz ott takarmány­árpát termeszteni. Dombos vidé­ken is inkább edzettebb, rozsda iránt ellenállóbb, korán érő fajtá­kat termeljünk. Akármilyen fajtát válasszunk is, sohase feledkezzen meg a gazda a leggondosabb talajmivelésről, mert a sörárpa csak gondosan mű­velt talajon adhat jó termést. A tarlóháníá^, az őszi méiy ezántás el­maradhatatlan, .amely ha a talaj összeálló, rögösödésre hajlamos, még Ősszel meg is fogasolandó, tavasszal pedig különösen nagy gondot kell fordítani a kellő pilla­natban végzett lehető legtökélete­sebb porhanyitásra. A talaj elké­szítésének annyira gondosnak kell lenni, mintha kertet munkálnánk. A sörárpát termesztő nagyobb gazda okvetlenül sortrágyázó vető­géppel vesse el a magot, mert ezzel adhatja meg legkönnyebben és !eg­hathatósabban az igényes sörárpa zavartalan fejlődéséhez szükséges, vizben oldható foszforsavat és pedig "katasztrális holdanként 80— 110'kg. szuperfosífátot.. Ha szór­tan kell a szuperfoszfátot alkal­mazni — ami nélkül sörárpát nem is lehet termeszteni — még ősszel vagy télen, de legkésőbb a tavaszi fogasolás előtt kell elszórni kat. holdanként 150—200 kg. szuper­foszfátot. Nagyon előnyös a szu­perfoszfát közé 30—40 kg. 40 szá­zalékos kálisót is keverni, sőt ha a talaj táp álóanyagban nagyon sze­gény, ugy könnyen felvehető nit­rogént is kell alkalmazni és pedig kat holdanként 25—30 kg. csili­salétromot a sorba adott szuper­foszfáthoz keverni, illetve 50—60 kg.-ot, ha szórva nyer alkalmazást. Ha mésznitrogént alkalmazunk, akkor 50—75 kg.-ot keli abból kat. holdanként egymagában ki­szórni, beboronálni s csak egy héteí. későbben a szuperfoszfátot.

Next

/
Thumbnails
Contents