Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-30 / 97. szám

T 1927. április 30. JNíyíryidék. sik pontjában — éíénk hozzászó­lásra adtak alkalmat. Az Eötvös­alap Tanitók Házában a szobaala­pitványokra pályázatot tesz közzé az elnökség. Kubacska István, apostolkodó lrive az Eötvös-alap­nak, bejelenti hogy az ő fia be­fejezte főiskolai tanulmányait, há­lásan ismeri ef, hogy fia a Tanitók Házában gondos atyai neve'ésben részesült, megköszönte 5 választ­mánynak azt a jóságát, hogy esz­tendőkön át egyik fiának módot szolgáltatott a szabolcsvármegyei tanitók szobaalapitványi kedvezmé­ményének neki adományozásával, a Tanitók Házában való tanulmány folytatására. Elnök kijelenti, hogy az egyesület életében annyi érté­kes munkát kifejtett Kubacska Ist­vánnal szemben a választmány er­kölcsi kötelességének tett eleget akkor, mikor egyik fiát a szoba­alapítvány kedvezményében részesí­tette. Elnök a 111. egyetemes kon­gresszuson való tagul jelentkezésre kéri a tanítóságot. László Gyufa bejelenti, hogy Baltazár Dezső püs­pök utasította az egyházakat, mint iskolafenntartó községeket, hogy a kongresszusra jelentkező tanítóik­nak anyagi támogatást nyújtsanak. Vitéz Somogyi Dezső, Abod Imre» Szabó Antal, Bökényi Dániel fel­szólalása után az a vélemény ala­kult ki, hogy szüksége forog fenn annak, mely szerint Szabolcsvárme­gye tanítósága tömeges számban jelenjék meg a kongresszuson. — Mérlegelendő lenne: hogy minden község szervezze meg egységes ta­nítótestületét és ha már egyénileg valamennyien nem is mehetnek föl: küldjenek ki képviseled tagot, kinek költségeihez járuljanak hozzá. A legegészségesebb keresztülvitel az lenne, ha egyetlen szabolcsi község egységes tanítótestülete se maradna le a III. Tanügyi Kongresszuson való képviseletről. A választmány, felkérte efnökét, hogy ugy a gk. mint ev. egyházkerü étek püspökeit nyerje meg arra, me.yszeriní az iskolafenntartó egyházközségeket utasiisák a kongresszusra fennenő tanitók anyagi támogatására. A vá­lasztmányi elnök javaslatára üd­vözli a »Néptanitók Lapja« szer­kesztőségét, a lap hatvanadik évfor­dulója alkaímábó 1. Szüksége forog fenn annak, hogy a Tanítóegyesület alapszabályát, a fejlődő korszellem­hez módosítsák. A választmány ak­ként határozott, hogy bevárja az Országos Szövetség elnökségének ily irányú alapszabály tervezésé^ mert qz egységes szellemben törté­nő egyesületi rendvitel lehet alapja az egységes tanügyi életnek. Az egyesület elnöksége két páfyatétei kitűzésére nyert felhatalmazást. A Tanitók Szövetkezete 80, Abod Imre 40, Bá intfy István 80 pengőt ajánlottak fel a páfyatétei jutal­mazására, illetőleg kidolgozására. A legjobb két dolgozat szerzője fog részesülni jutalomban. Sziívássy József egyesületi pénz­tárnok terjesztette efő számadását és költségelőirányzatát. 470 tagja van az egyesületnek és nagymérvű hát­raléka. Ugy a számadás, mint a költségelőirányzat a közgyűlés megerősítése alá tartozik. Vitat\ál­tott ki a tagsági dijak kérdése. Vitéz Somogyi Dezső kéri az el­nökséget, hogy kövessen el min­den lehetőt, mely szerint az általá­nos Tani'.óegyesü'eínek mind.n sza­bolcsi tanito rendes tagja legyen. László Gyula a tagsági díjba' be szeretné kalkuláltaim a »Szaboicsi Tanitó« előfizetési díját. Szabó An­tal a nagykállói tanítótestület pél­dáját ajánlja követésre, hol a tag­I ságokkai járó terheket havi rész­letekben fizetik le hozzá. Dobray Elemér arra kéri az elnökséget, hogy a hátralékokról kimutatást küldjenek az igazgatókhoz, kik: esetleg kisebb havi részletekben is a hátralékokat begyűjtik és be fog­ják szolgáltatni a központnak. A vezetőség a tagsági dijak befizetését szorgalmazni fogja. Elnök bejelentette, hogy az egye­sület tisztikarának mandátuma 1926 december végévei lejárt, igy a tisztújító közgyűlést már meg kel­let volna tartani. Megakadályozta ebben a mult évben tartott jubiláris közgyűlés. Az idei tavaszra terve­zett gyűlésre nézve pedig Prékopa István és társainak indítványát ter­jeszti elő, kik arravaló tekintettel' hogy a »Tanitók Szövetkezete* és a »Szabolesvármegyei Tanitók Ott­hona® folyó évi május hóban ren­des közgyűlést tartanak, őszre ké­rik a Tanítóegyesület közgyűlését kitűzni. Az indítványt a választ­mány elfogadja és a közgyűlés Hagyar Általános Fordító Iroda Belügyminiszteri hitelesítéssel 6 nap alatt végez fordításokat bármely nyelvről magyarra és viszont. Magyar Hirdető Iroda Fiók Fordító Osztálya Nyíregyháza, Városház udvar 52. Telefon: 287. sz. megtartásának őszi időpontjára nézve elnökséget javaslatra kéri fel. Elnök az »Otthon« közgyűlésére való meghívással, a választmány tagjainak közreműködő fáradozá­saikért köszönetet mondva, az ülés befejezést nyert. Kovács Istvánnak, a mártír nemzetőr főhad­nagynak emléktáblája Döme Ferenc nyíregyházi kereskedő áldozatkészségéből iétesölt. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szombaton történt az impozáns emlékünnep, akkor leplezték le ünnepi keretek között Kovács Ist­vánnak, a vértanú halált halt nem­zetőr főhadnagy emléktábláját, amely szülőházának, a Luther-utca 13. számú háznak falában helyeztek el. Az ünneplő sokaság sorából már akkor többen érdeklődtek, hogy az emléktábla közadakozás­ból, vagy magánosok áldozatkész­ségéből épült-e fel. Itt meg kell említenünk, hogy nem közakadozás ból, nem is többek áldozatkész­ségéből hanem egy embernek, egy lelkes nyíregyházi kereskedő­nek, Döme Ferencnek költségei­ből teremtették elő a szép emlék­táblát. Döme Ferenc kereskedő a tiz millió koronát kitevő költsége­ket önként ajánlotta fel a jelenleg tu­lajdonát képező ház emléktáblával való megjelölése érdekében. Ez a mai napokban ritka nagy áldozatkész­ség serkentőleg hat bizonyára má­sokra is és ^zt a reményt táplál­ja, hogy nagy célok érdekében él az áldozathozatal erénye a polgár­ságban. Szigorúan büntetik Nyíregyházán is azokat, akik a rohanó villamosra ngranak fel. Egy hóig terjedhető elzárás és pénzbüntetés jár a kocsira felugró vakmerőknek. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Tegnap délelőtt a sebesen futó villamoskocsira felugrott egy fia­talember. Lehet, hogy a vonat le­késésétől félt, lehet, hogy virtus­kodásból tette. A rendőrőrszem le­szállittatta a kocsiról a vakmerő fia­talembert, akit igazoltatás után elő­állítottak a rendőrségen is. Mun­katársunk illetékes helyen érdeklő­dött az iránt, mi lehet a büntetése a villamosra ugrálóknak és van-e szükség Nyíregyházán ezen a téren erélyesebb intézkedésre. Igen, Nyíregyházán — mon­dotta informátorunk — az ujabb időben az a sajnálatos jelenség ta­pasztalható, ami egy időben a fő­városban is erélyes intézkedéseket tett szükségessé. A villamosokra felugranak, a legnagyobb sebeség­gel száguldó kocsikkal versenyre kelnek az emberek és nyaktörő cir­kuszi mutatványokkal felérő bravúr ral tapadnak a kocsi ajtajához, amelyet menet közben nyitnak ki. Napról-napra érkezik emiatt felje­lentés a rendőrségre, ahol minden esetben megindítják az. eljárást testi épség elleni kihágás miatt. A rendőrségen feljelentettek ügyét a járásbíróságon tárgyalják, ahol a testi épség ellen való kihá­gásért egy hónapi fogházig terjed­hető büntetéssel vagy nagyobb pénzbüntetéssel is sújthatják azo­kat, akik megfelejtkeznek, mivel tartoznak testi épségüknek. Eszterhaji Károlyt négy évi fegyházra ítélte, Eszíerhaji Linát felmentette a nyíregyházi kir. törvényszék. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Kondor Mihály szabolcsbákaj, ke­rülő gyilkosa tegnap állt a nyíregy. házi kir. törvényszék bírái előtt, hogy számot adjon kegyetlen tetté­ről. Esztérhaji Károly és testvére „ Eszterhaji Lina voltak a vádlottak, akikről annak idején megírta a Nyirvidék, hogy az elmúlt év szep­temberében az őket almalopáson érő Kondor Mihály szabolcsbákai csőszt egy vasvillával halántékon ütötték. A kötelességének teljesítése közben megtámadott csősz három nap múlva meghalt a kórházban. Eszterhaji Károlyt és Linát pedig a csendőrök bekísérték a nyíregy­házi kir. ügyészség fogházába. A halálos végű támadás, amely Sza­bolcsbákán Szalai Kálmán gazda kertjében történt, a tegnapi főtár­gyaláson tisztázódott és a biróság nem fogadhatta el Eszterhaji Ká­rolynak azt a védekezését, hogy Kondort nem akarta megölni, csu­pán önvédelemből használta vele szemben a vasvillát. A nyíregyházi kir. törvényszék Kosinszky tanácsa Eszterhaji Károlyt négy évi fegy­házra ítélte, Eszterhaji Linát azon­ban felmentette. Az ítéletet a vád­lott is, az ügyész is megfelebbezíe. Tudnivalók a Beethoven-hangver­senyről. A vasárnapi nagyszabású szim­fonikus estre vonatkozóan már most több igen jelentős tudnivalót közöl a rendezőség a közönséggel. A hangversenyen megjelenő nagyszámú hallgatóság csak ugy kerülheti el a ruhatárban való kel­lemetlen torlódást és tolongást, ha korábban jön a hangversenyre — A hangversenyt pontosan nyolc kor kezdik, ezért a közönségnek már fél 8-tól kezdve kell jönnie. A jegypénztár a lépcsőházban lesz, jegy nélkül senki sem léphet «e a ruhatárba sem. Akiknek állóhelyre Szól6 jegyük van, azok csak a kisteremben he­lyezkedhetnek el. A nagyteremben csak ülőhelyek lesznek. Azok a vidékiek, vagy különböző okokból visszamaradtak, akfc va­sárnapig nem váltották kj jegyüket, vasárnap délelőtt 11 órától fél 1 óráig Jakobovics Fanny tőzsdéjé­ben vehetik jegyüket át, este a hangverseny előtt pedig a pénz­tárnál. A tolongás elkerülése végen kívánatos a jegyek mielőbbi kivál­tása. ÍSrt estté®! Van szerencsém a n. é. közömig szíves tudomására hozni, hogy címfestő műhelyemet telefonnal szereltem fel, hol a legművészibb kivitelben min dennemü fa, vas, bőr, vászon és üveg cégtáblák készítését eszközlöm. Tisztelettel: Pál József cimfestő. Telefon : 487. Virág ucca 5. 6781-4 Szombaton és vasárnap Üzenet a túlvilágról! az Apollóban

Next

/
Thumbnails
Contents