Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-20 / 88. szám

2 JNfYÍRYIDÉK. 1927. április 20. Ausztria ingadozó államisága. A négyszáz esztendős Habsburg uralom egyetlen törekvése volt; Ausztriát naggyá, gazdaggá és ha­talmassá tenni! Amíg a Habsburg uralom élt, addig biztosítva is volt Ausztria szerencséje. — Nemhiába vált közmondásossá e latin mon­dás: Ó tu Félix Austria! ó, te sze­rencsés Ausztria, akinek szerencsé­jéért császárok versengtek. Ennek a szerencsének nagy ára volt s ha valamiért vérkönnyeket kellett hul­latni négyszáz esztendőn keresz­tül, akkor" ennek okát Ausztriában kereshettük s ha vérkönnyeket kel­lett hullatni, akkor a vérkönnye­ket hullató nemzet a magyar nem­zet volt. Az osztrák nagyhatalmi törekvé­sekért s Ausztria épségéért visel­tük a nagy háború minden borzal­mát. Feldaraboltatásunkat nagy­részben Ausztriának köszönhetjük. A békekötést követő évek még egy ideig kedveztek Ausztria sze: rencséjének, de azután csakhamar elkezdődött az oszlás, a zavar s az osztrák császárok kitartottja, Ausztria s a virágzó császárváros, Bécs lassanként Európa népeinok könyörületességére szorult. Négy­száz esztendős szenvedésünkért nem érzünk elégtételt, még ke­vésbbé kárörömet azért, hogy évek óta mint európai problémát hall­juk emlegetni Ausztria leromlását s kényszerű fel segélyezését. Ausz­tria példája tanulságot nyújthat belső és külső ellenségeinknek a tekintetben, hogy egy állam csak akkor támaszkodhat államisága meg ingathatatlan fundamentumára, ha az az állam, államiságának alapjait a maga emberségéből rakja le. Ha erőit önmagában birja s ha meg­próbáltatások jönnek, akkor ezen megpróbáltatásokat saját anyagi és szellemi erejének sorompóbaállitá­sával és .felfokázásával tudja le­küzdeni . A békekötés óta hányszor és hányféle formában halljuk már Ausztria csatlakozásának gondola­tát Németországhoz s ennek a szándéknak szülőanyja nemcsak a faji összetartozandóság, hanem Ausztria tehetetlensége és életkép­telensége, amely nem tud gyám nélkül, saját lábán megállani. Hetek óta általános választások teszik még hangosabbá az ausztriai hangzavart. Az elkeseredés fanati­kusai és a rendszertelenség radiká­lisai megszámlálhatatlan pártárnya­latban küzdenek egymással, azok­kal a kevesekkel szemben, akik az egykor szerencsés Ausztria szeren­csétlenségét meg akarják akadá­lyozni. Ebből a küzdelemből nem kerül ki egyik párt sem oly abszo­lút többséggel, amely majd bizto­sítani tudná az egyenletes kormány zás lehetőségét. A fokozódott za­var előre veti árnyékát s ha a je­lekből előre itélni lehet, ugy Ausz­tria iskolapéldáját szolgáltatja an­nak, hogy hogyan nem lehet egy államot kormányozni. Nem akarjuk Magvarországot s a magyar politikai állapotokat ösz­szehasonlitani, de jóleső elégtétel­lel állapítjuk meg, hogy a magyar politikai élet célkitűzésekkel halad (fclőre a maga utjpfn s felfelé ívelésé­ben csak megnyugtatásul szolgálhat mindenkinek, aki a magyar állam­v kormányzás művészetét figyeli. A viszonyok és körülmények s a ja­vunkra szolgáló összehasonlítás nyugtathat meg arra nézve, hogy megpróbáltatásteljes időkben szük­ség van a belpolitikai tömör egy­tségre s a kormányzat erejére és ha­tározott útmutatására. Ausztria ingadozó államisága, mint államjogi negatívum szolgálhat megelégedésünkre és bátorításunk­ra, hogy Magyarország fundamen­tuma Szent István óta — kőszik­lára épült! A budapesti nemzetközi vásár kedvezményei. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Áprilij 30-án nyitják meg az Iparcsarnok összes helyiségeiben és külön erre az alkalomra épített pavillonokban a Budapesti Nem­zetközi Vásárt. A vásár rendező bizottsága azok számára, akik a magyar árukiálütást meglátogat­ják, különböző kedvezményeket biztosított. Ezeket a kedvezménye­ket elsősorban természetesen vidéki és külföldi látogatók vehetik igénybe. A magyar hatóságok, valamint közlekedési vállalatok által a Buda­pesti Nemzetközi Vásár idejére engedélyezett kedvezmények kizá­rólag csak az élvezheti, aki a vá­sár vezetősége által kiadott vásár­igazolványt megszerzi magának. Belföldiek számára kétféle vásár­igazolvány készült: külö,n a látoga­tóknak és külön a kiállítóknak. A látogatóknak április 29-től má­jus 12-ig nyújtanak menetdijked" vezményeket. A látogatói vásáriga­zolványok erre vonatkozó szövegei megfqjelő tájékoztatást adnak. A látogatói vásárigazolványok a vá­sár tb. képviselőinél szerezhetők be. A vásárigazolvány névre szól és csak egy személy veheti igénybe azt. Az igazolványok gyermekek részére nem érvényesek. A mu't évi kedvezményektől lé­nyegesen eltérő körülményként ki­emeljük az.t, hogy ebben az évben a Budapesti Nemzetközi Vásárra kedvezményesen utazó kiállítók­nak és látogatóknak a kiindulási állomáson íeljesáru jegyet kellvái­taníok, mellyel ingyen utazhatnak vissza. Éppen ezért a menetjegyek az utazás végéig gondosan meg­őrzendők. A látogatók elszállásolásáról Bu­dapest Székesfőváros Idegénforgal­mi Hivatala és pályaudvari kiren­deltségei gondoskodnak. Lakásokat bárki előre is meg­rendelhet, ha a vfísárigazolványrol leszakított levelezőlapot b?küldiaz idegenforgalmi hivatalnak. Termé­szetesen mindenki olyan áru lakást kérhet, amely társadalmi és va­gyoni viszonyainak leginkább meg­felel. A vásár május 9-én zárul. A minisztérium ujabb rendelete a lakás- és üzletbérek felemelése s már megengedett felmondások korlátozása tárgyában. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) A m. .kir. minisztérium 1927. évi március 18-án keltés március23-án életbeléptetett 2220—1927. M. E. számú rendeletével rendkívül je­lentős változtatásokat eszközölt a mostanáig érvényben volt 2840— 126.. számú rendeletén, amellyel az üzleti célra használt helyiségek bérét és felmondását korlátozta, nemkülönben a lakásügynek sza­bályozása tárgyában kiadott .5200— 1926. számú rendelet több fontos intézkedésén is. E régebbi két ren­delet módosítása kétségkívül a ~ bérlök érdekeinek megvédése céljából történt; ugylátszik, a háztulajdonosok egy része, a kormány megítélése sze­rint, ma még megengedhetetlen mérvű béremeléssel állott elő, ré­szint kapzsiságból, részint pedig egyenesen azért szabott megfizethe­tetlen magas bért, csakhogy vég­re bérlőjétől megszabadulhasson. A rendelet a már megszerzett jogokat védi meg a túlkapások el­len, azoknak a megtámadott bér­lőknek sietve védelmére, akik sok esztendőre kötött szerződéssel és az ezzel járó nagyobb kockázat esetleg súlyos anyagi áldozat — árán is biztosítani kívánták üzle­tük számára az állandó helyiséget; viszont a bérbeadó részére is biz­tosítja 100 százalék erejéig azt az aranyértéket, mint amennyit a bérbeadó a szerződéssel a ma?a részére bér fejében kikötött. Valószínűleg sok bonyodalom­nak a szülője lesz azon erélyes in­tézkedés, amely — a rendelet meg­jelenése előtti időre visszamenő­leg - a tulmagas bérben való kényszerű megállapodást, vagy az ennek hiányában bekövetkezett fel­mondást hatálytalannak mondja ki, utóbbit még az esetben is, ha a bérbeadó azóta a bérleményt eset­leg már másnak ki is adta bérbe. A rendkívül tömören szövegezett rendelet főbb intézkedései — a könnyebb megérthetés okáért szán­dékosan lazábban fűzött monda­tokban —, a következők: 1. A rendelet lratálya kizárólag csakis azokra a bérleti szerződé­sekre terjed ki, amelyeket a) a fe­lek még 1924. április 26-ika előtt kötöttek meg, amellett b) a szerző­dés időtartama határozottan kivolt kötve; c) s a fizetendő bér kész­pénzben volt megállapítva. Nem tesz különbséget, hogy a bérleti szerződés üzlethelyiségre, vagy la­kásra vonatkozik-e s hogy írás­ban vagy szóval lett-e mégkötve. 2. Az ily szerződéseknél a felek­közös megegyezéssel szabadon ál­lapíthatják meg, hogy mennyi bért 'fizessen a bérlő a rendelet által ki­tűzött időponttól kezdődőleg, a még hátralevő szerződéses évekre. E kezdő időpont a rendelet szerint; 1927. augusztus 1., ha oly üzlethelyiség bérletéről van szó, amelynek évi alapbére 1200 koronát nem halad meg és 1928. február 1., ha az évi alapbér az 1200 koronát meghaladja; lakásoknál pedig az alapbérre való tekintet nélkül 1928. május 1. 3. Ha a felek nem tudnak meg­egyezni, ugy mind a bérbeadó, (mind a bérlő jogosult a térletet a rendes felmondási idő megtartásá­val felmondani, ugy azonban,, hogy a bérleti viszony megszűnte ez esetben sem következhetik be a 2. pontban felsorolt kezdő időpontok előtt.. Sőt azután is, ha a bérbeadó megegyezés hiányában, a bérletet így felmondta, még mindig módjá­ban |á|ll a bérlőnek a bériletet a szer­ződésben kikötött időpontig fenn­tartani azáltal, ha 1927. " április 7-ig írásban közli a bérbeadóval ezen szándékát s egyúttal azt is, miszerint hajlandó a bérletéért az alap­bér 100 százalékának megfele­lő bérösszeget fizetni. 4. Ha a felek nem tudtak meg­egyezni, viszont a felmondást meg elmulasztották, úgyszintén akkor is, ha megtörtént ugyan a felmondás, de nem szabályosan és ezért nem érvényesen: a bérlő a fentebb 2. alatt emiitett időpontoktól kezdő­dőleg olyan bérösszeget köteles fi­zetni, amely az alapbér 100 száza­léknak felel meg. 5. Ha a bérbeadó ily üzlethelyi­ség bérletét (támaszkodva a 2840 ­1926. számú rendeletnek idáig ér­vényben volt 7. §-ára) azon az ala­pon mondta fel, mert a bérlőjével nem tudott megegyyezni az 1927. május I .napjától fizetendő bér nagyságára nézve, ez a felmondás hatálytalan; s ép igy hatálytalan az a' bérleti szerződés is, amelyet az igy felmon­dott helyiségre nézve a bérbeadó netalán az uj bérlővel már megkö­tött . Miután tehát az ily hatálytalan­ná vált felmondás ugy íekín'endő, mintha meg sem történt volna, a bérbeadó s a bérlő kíséreljék meg újból a megegyezést s ennek meg­hiúsulta esetén teljesítsék — a je­len rendelet szabályai szerinti felmondást; mert máskülönben a bérleti viszony tovább folyik a szerződésben kikötött időtartamig s az alapbér 100 százalékának meg­felelő bérösszeg fizetése mellett. 6. Ha a felek még 1927. március 23-áka előtt megegyeztek a bérre nézve s bérlő arra kötelezte magát, hogy a hátralevő szerződési évek­re az alapbér 100 százalékát meg­haladó bért fizet, a bérlő ezen megegyezéstől visszaléphet, ha ezt a szándékát a bérbeadóval 1927. április 7-ig közli s egyben azt is, miszerint hajlandó az alap­bér 100 százalékának megfelelő bért fizetni. Az igy felajánlott bér a visszalépés közlését követő bérne­gyedtől kezdve fizetendő. 7. A rendelet megengedi, hogv 1927. április 7-ig a felek bár­melyike az alapbér ujabb megálla­pítását kérhesse; de ha a jelen­legi alapbért is már a bíróság álla­pította meg, ugy most a megálla­pítást csak olyan bizonyítékra való hivatkozás mellett lehet kérelmez­ni, amely a korábbi birói eljárás­ban nem' szerepelt. Itt utoljára! SZERDÁN Te csak pipálj Ladányi szerdán CSÜTÖRTÖKTOL Aranyhattyu VASÁRNAPIG A százon legmagyobb sikerű operettje.

Next

/
Thumbnails
Contents