Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-17 / 87. szám

22 iiu-ii iunvimrmnin JNíVíRYXDÉK. BWSBHBHtfBBHKB RBMm 197. ápr 17. A nyiregyházi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. 1020—1927. ss. Árverési hirdetmény kivonat. Sikorszky Ferenc végrehajtatónak lakosi Béla végrehajtást szenvedett ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX tc. 144., 146. és 147. § ai értelmében elrendeli a végrehajtási árverést (1.360.000 kor.) 108 pengő 80 fii!, tőkekövetelés, ennek 1926. évi »o vember hó 14. napjától járó •% kamata, (60 000 kor.) 4 80 pengő megállapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított (»0.000 kor,) 7-20 pengő, valamint a esatlakozottnak kimondott Newyork életbiztosító társaság magyar országi képviselősége 60 forint 18 krajczár, Vancsisin József (102.000 korona) 8'16 P és 1200 kgr. buza tőkekövetelése és járulékai behajtása végett; a nyiregyházi kir. járásbíróság területén lévő, Tiszabercel községben fekvő s a tiszaberceli !>78. szám* betétben A+l sorsz, 543/4. hrsz. alatt foglalt Bakosi Béla nevén álló, a beltelekben fekvő 145 D-öl területű szántóból álló ingatlanra egész ben (2.800.000 kor.) 224 pengő kikiáltási árban. Azután a liszabereeli 920. számú betétben A-j-1. sorsz, 542. hrsz. alatt foglalt Rákosi Béla nevén álló, a beltelekben fekvő 200 Q öl területü szántóból álló ingatlanra, egész ben (4 000.000 kor.) 320 pengő kikiáltási árban C. 3. sorsz. alatt Imi Erzsébet kiskorú javára bekebelezett haszonélvezeti jog sérelme nélkül. Végül a tiszabereeli 480. számú betétben A-j-1. sorsz., 541. hrsz. alatt foglalt Bakosi Béla nevén álló, a beltelekben fekvő 157 Q-öl területű ház és udvarból álló ingatlanra egészben (26.000.000 kor.) 2080 pengő kikiáltási árban, C. 9. sorsz. alatt Imi Andrásné Stefán Erzsébet javára bekebelezett özvegyi jog sérelme nélkül és a C. 14. sorsz. alatt Imi Er zsébet javára bekebelezett haszonélvezeti jog sérelme nélkül. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Tiszabercel község házánál megtartására 1927. évi május hó 12. napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t. c. 150. § a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási árnál kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. XLI. tc. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 •/o-át készpénzben vagy az 1881 LX t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881. LX. t.-c. 147., 150, 170 §§.; 1908. XLI. U 21. §.) 3. A kincstár, valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége mint árverelő bánatpénzt letenni nem köteles. Nem kötelesek bánatpénzt letenni az 1889. XXX. tc. 10 §-ának második bekezdése alapján adómentes záloglevelek kibocsátására jogosított és Budapesten székelő részvénytársaságok és szövetkezetek, valamint az 1898. XXIII. tc. alapján alakult Központi Hitelszövetkezet, a javukra zálogjoggal megterhelt ingatlan elárverezésénél. Abban az esetben, melyben az árverelő a törvény értelmében a bánatpénzt elveszti, a bánat pénz letétele alól felmentett árverelő a telekkönyvi hatóság felhívásának kézhezvételétől számított nyolc nap alatt a bánatpénznek megfelelő öszszeget biroi letétbe helyezni köteles. (1908. XLI. tc. 21. §., 1911. XV. tc. 15. §.) 4. Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet igérni senki sem akar, köteles nyombari a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi száza lékáig kiegészíteni. Ha ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, ígérete figyelmen kivül marad és az* árverésben, melyet haladéktalanul folytatni kell, részt nem rehet. A bánatpénz letétele alól felmentett árverelő a bánatpénz kiegészité sének megfelelő összeget sem köteles letenni. (1908. XLI. tc. 25. §.) Nyíregyháza, 1927. január 26-án. Dr. HETEY, s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteleül: 2170 BENEDEK, kiadó hirdetmény. Közhírré teszem, hogy ügyfeleim, Bartos Klára és társai a néhai Halmos Márton és felesége, Wollner Terézia hagyatékához tartozott, nevezetteknek osztatlanul közös tulajdonában álló házi-, vendéglői- és konyhaberendezési ingóságokat f. évi április 25-én d. e. 9 órakor Nyíregyházán, a Bessenyei-tér 14. számú házban közben jöttömmel nyilvános árverésen eladják. A vételárat azonnal fizetni, a megvett ingókat azonnal elszállítani kell. Vevó'k a vételáron felül fizetik a vételi illetéket. A többi feltételeket nálam lehet megtudni. Nyíregyháza, 1927. március 18. Dr. Horthy István 2021—3 kir. közjegyző. K. 8985—1927. Hirdetmény. A m. kir. földművelésügyi miniszter ur 36089—1926. számú rendeletével az 1894. XII. tc. 58. §-ában nyert felhatalmazás alapján a kukoricamoly elleni védekezést kötelezővé tette é* annak irtását hatósági ellenőrzés alá helyezte. Felhívjuk az érdekelt gazdálkodókat, hogy a városháza hirdető tábláján kifüggesztett, valamint az összes tanyabiróknak e tárgyban kiadott részletes utasítást tanulmányozzák át és annak rendelkezéseit pontosan tartsák be, mert a mulasztók ellen a legszigorúbb eljárás fog megindittatni. Nyíregyháza, tt27. április 8. 2130-2 VÁROSI TANÁCS 80 fillérért közöl le a „Nyirvidék" egy tízszavas apróhirdetést, ka állást kapni, vagy alkalmzattat fogadni akar! Amerikai ujságiró cikke a vencsellői magyarokról. Kemény György író útja a szabolcsi falvakban. — A Krakomperger és a Szumer család. A nagy ezüst érmet is meg Kellett kapnia, de időközben foglyul esett és évekig volt Szibériában. Igazán rászolgált arra, hogy őt is vitézzé avassák.. Az említetteken kívül ott ér-, deklődött még Pajer Mihály sqgor is,, aki ugyancsak vitéz katona volt és sokáig szenvedett orosz hadifogságban. Türk György, Türk Jakab és a felesége egyre azon érdeklődtek, hogy van Krakomperger sógor meg a felesége, aki nekik testvérük. Krakomperger .Ferenc se maradhatott el, aki ugyancsak megjárta Amerikát és a spórolt pénzen vett birtoka révén a legmódosabb gazdák egyike Vencsellő nagyközség, ben. Krakomperger Gyö>rgy nemrégiben járt Amerikában, de balul ütött ki a dolga, mert Kanadán keresztül jutott Amerikába és ift Buffalo mellett levő Lockporton elcsípték és visszaküldték Európába. Igy aztán igen költséges volt neki a kirándulás. Gyönyörűen verőfényes őszi napon kapaszkodtunk fel a Nyíregyháza vidéki kisvasutak néven ismert kocsisor apró fülkéjébe és elindultunk Vencsellő felé. Útközben érintettük Buj, Paszab, Tiszabercel, Gáva és OávaVencsellő községeket. .Szép, rendes és jómódúnak látszó szabolcsi községek ezek s igazán nagy kár, hogy nem járhattuk be kocsin ezt a szép vidéket. Ismerősök a Tisza mellett. Gáva-Vencsellőnél egyszer csak nevemen szólított valaki és egy szép szál, pirospozsgás képű fiatal magyar lepett a kocsiba, akiről azonnal megállapítottam, hogy a buffaloi Krakomperger «Csáii>> veje. nevezet szerint Szumer András, aki szörnyen megörült a jövetelünknek, mert szerinte, «ugy vártak már bennünket, akárcsak a zsidók a Messiást». Vencsellőn azután szép lassan bekocogtunk a Szumer Mihály uram tisztes portájára, amely hamarosan megelevenedett a "Krakomperger és a Szumer családok tagjaival, de lassankint jöttek még nagyon sokan, akiknek rokonaik vagy ismerőseik vannak Amerikában. De nem is csoda, mert hiszen mindenki tudni akart valamitazokról, _akik olyan szerencsések, hogy Amerikában lehetnek. Különösen is nagyon boldog volt a fiatal Szumer Andrásné, született Krakomperger Marcsa, akit egyéves korától kezdve n^m láttak Amerikában lakó szülei. Könybe" lábadt szemekkel kérdezősködött az édesapja, édesanyja és a fiútestvére felől, akiket íge

n szeretne látni és vágyik hozzájuk Amerikába. A valósággal gyerekmenyecske kissé szégyenlősen hozta elő kérésemre néhány hetes magzatát, az október 19-én született Katókát. Az Amerikában fakó nagyszülők kívánságára lefényképeztem a fiatal mamát Katókával együtt és elküldtem Buffaloba, hogy gyönyörködhessenek bennük a boldog nagyszülők. Diskurálás közben hazajött a mezőről a családfő, idős Szumer Mihály és igaz magyar barátsággal köszöntött minket hajlékában. Már az első látásnál nagyon megkedveltem ezt a tagbaszakadt, értelmes magyar embert, akinek németesen hangzó neve mellett nagyszerű magyar sziv van a keblében. Hogy^ ránkborult az este, pompásan magyar vacsorához ültünk, megtelt az első szoba rokonokkal és ismerősökkel, két szál cigány is Jcerülközött s nagyhirtelenében megtartottuk magyarosan a komaságot. Ittunk egypárszor ugy a "kislány, mint a szülők és nagyszülők egészségére, no meg a rokonok és barátok jóvoltára is, de még Szt. János se maradt ki a hosszú áldomásból. Elkövetkezett oda hamarosan Futkos Jakab is, aki valamikor Buffaloban lakott és Zimmer Ignác barátunknál bártendereskedett. Odakerült Knayer Ferenc is, aki szintén sok ideig volt Amerikában és pedig Newyorkban lakott. Knauer Ferencné, született Kereczki Mária se maradhatott el, mert hiszen ő volt a hivatalos «gólya néni», aki a kis Katókát hozta Szumerék házához. Ott voltak még ifi, Szumer Mihály aki a háború alatt a 65-ik gyalogezred vitéz őrmestere volt és 1914. október 5-én ő kapta az első kitüntetéstSok vencsellői ember él kint Amerikában. Vencsellőről egyébként nagyon sokan mennek az utóbbi időben Kanadába. Elégedetlenek az emberek, mert nagy az adó. A termés ugyan elég jó lett volna, de az őszön nem igen volt ára a búzának, mert csak 360.000 koronát kaptak érte métermázsán kint. Krakomperger Keresztélynénagy. sirások közepette kérdezősködött a Károly fia, a menye és az unokája felől. Tiszteli, csókolja őket mindközönségesen és nagyon szeretné még őket látni az életben. Bátor öreg asszony, aki megjegyezte, hogy öregsége mellett is nagyon szeretne kimenni Amerikába. Özvegy Krakomperger Mihályné a Buffaloban lakó Miska fia iránt érdeklődött és nagyon megörült, amikor elmondtam neki, hogy személyesen ismenem a Miska gyereket. Fene egy jó táncos, annyit mondhatok. Megcsillant az öregasszony szeme valamicskét az anyai büszkeségtől, de minc^árt hozzá is tette, mondanám meg a Miska gyereknek, hogy valamicskével kevesebbet táncoljon és gondoljon néha az őt nagyon /Szerető öreg édesanyjára, mert a szegény embert még Vencsellőn is húzza az ág. Türk Mihályné a leányának. Türk Borbálának küj^i szives üdvözletét. Türk Borbálának Posta Mihály volt a férje. Jelenleg Buffaloban lakik. Szumer .Mihályné a Buffaloban lakó Cserpák Andrást és családját tisztelteti lélekkel. Cserpák János az ugyancsak Buffaloban lakó testvérét, Cserpák Andrást tisztelteti és értesiti, hogy hálistennek felépítette már a házát. Polyák Jánosné, szül. Cserpák Anna az uráról szeretne tudni, aki huszonnégy év előtt került ki Amerikába és állítólag Chicagóban lakik jelenleg. Az Ohio állambeli Loraínban lakó Bezerédy János iránt a jelenleg Vencsellőn lakó, de tokaji származású testvére, Bezerédy Mária érdeklődik. Poharazás mellett. Szóval nagy az érdeklődés, általános a kérdezősködés meg a szives tiszteltetés minden vonalon. Poharazás közben ifj. Szumer és Pajer Ferenc katonaélmény

ekről be-