Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-17 / 87. szám

Nyíregyháza tanyavilága nj életlehetőségek előtt áll. Szohor Pál városi főjegyző, helyettes polgármester nyilat kőzik a tanya civilizációját fokozó intézkedésekről. Munkatársunk a húsvéti ünnepek alkalmából felkereste Szohor Pál városi főjegyzőt, helyettes polgármestert, akihez kérdést intézett, hogy a tanya lakosságának szellemi pallérozásával párhuzamosan várhatók-e olyan intézkedések is, amelyek a tanya népének civilizációját fokozzák és a tanyát a városhoz közelebb hozzák. Szohor Pál h. polgármester a következőkben volt szíves válaszolni kérdésünkre: a közigazgatás feladatait. ban, nagyon megkönnyíti a közigazgatás feladatait. Az egymáshoz közel fekvő tanyák könnyen elérhető iskolákat kapnak, amelyek részben a város, részben as, egyházaink vezetése mellett igen magas színvonalon állanak és az elemi iskolai szükségleteket teljes mértékben ki tudják elégíteni. Ezek mellett analfabéta tanfolyamokat rendezünk és továbbképzés célkjából vasárnapi előadásokat tartunk, melyek mind hivatva vannak megerősíteni és kiszélesíteni tanyabokraink törekvő népének intelligenciáját. JNÍYÍBYIDKIC:. 1927. április 17. Dr. Kovách Elek kir. közjegyző a centennáriumi ünnepségek alkalmával a tanyanépének pallérozása érdekében javaslatot terjesztett elő a képviselőtestületnek, ahol el is határozták a tanyai népmüvelés intenzivebb fejlesztését. Az erre irányuló munka máris jelentős ened ményekhez jutott. Ezekre az eredményekre Geduly Henrik püspök ur rámutatott a vármegyei közigazgatási bizottság tegnapi ülésén. — i tanyarendszer megkönyiti Nyíregyháza társadafrriának és közigazgatásának életében rendkívül fontos szerepet foglal el a tanyák kérdése, óriási kiterjedésű határunkban szétszórva feküsznek a tanyabokrok, melyeknek lakosai néha csak órák hosszáig tartó ut után érhetik el a központot, ahol bevásárlásaikat végzik, a közigazgatásnak, a bíróságoknak segélyét \ehetik igénybe, ahol ügyvédet vagy orvost találhatnak és ahol igen erős, vallásos érzelmeiknek adhatnak templomainkban kifejezést. A íanyabokor-rendszer, mely szinte páratlan az egész országElső feladat a tanyákhoz vezető ntak kiépitése. A tanyai kultura emelésében ránk váró legelső feladat a tanyákhoz vezető úthálózatok megépítése. — Ugy érezzük, hogy a tanyákat a várással szemben évtizedek óta elhanyagoltuk, mert amig a város belterületén úthálózatok és más természetű közintézmények épültek az utolsó évek lázas tempójában, addig a tanyák nem kapták meg a közintézményekből reájuk eső részt. Az utóbbi időben újra és újra felmerült képviselőtestületünk előtt is ez a kérdés s a legutolsó alkalommal, midőn a villamos müvekkel kötött szerződésünk meghosszabbításáról tárgyaltunk, egyenesen olyan határozatot hozott a közgyűlés a városi tanács javaslatára, hogy a szerződés alapján a város évenként megillető mintegy 25.000 pengő haszonrészesedés kizárólag a tanyai utak kiépítésére fordittassék. Érdekes do- ' log, hogy a javaslat ellen a képviselőtestületnek éppen azon tagjai szavaztak, akik a .tanyabokrokban laknak s akik legjobban érzik a kőutak hiányosságát. Azt gondolom azonban, hogy ez az ellenzékiség inkább a villany kivezetése ellen szólt, mintsem a tanyai utak kiépítését akarta volna megakadályozni. Az 1927. évi költségvetésünk keretében már utjelzőtáblák felállítására biztosítottunk előirányzatot, mely lehetővé teszi, hogy a tanyabokrok között szerteágazó diilőutak jórészét utjelzőtáblákkal láthassuk el, melyekre nemcsak az idegeneknek van szükségük, de ió hasznát fogják venni maguk a nyíregyháziak is, akik a város belterületét elhagyva nem igen tudnak a szerte-ágazó keréknyomok között tájékozódni. Közigazgatási kirendeltséget állítanak fel. A második fontos lépés, melynek részletes kidolgozása már is folyamatban van, a közigazgatási kirendeltségek felállítása. Hasonló jellegű intézményeket Kecskeméten és Debrecenben találunk, mint amely városok határa háromszorosan meg haladja Nyíregyháza területét. E kirendeltségek a helyszínen elvégzik a kisebb jelentőségű közigazgatási feladatokat és néhol anyakönyvvezetéssel, rendőri büntetőbíráskodással, rédia kezeléssel s más olyan természetű közigazgatási feladatokkal vannak megbízva, melyek belekapcsolódnak a mindennapi életbe és a lakóhelytől távoli központok adminisztrációja sok idő vesztességet idéz elő. A közigazgatási kirendeltségekkel kapcsolatban tervbe vettük a tanyabokrok kereteihez mérten önkéntes tűzoltóság szervezését is, melyhez a leventeintézmény során kiképzettfiatalok kitűnően fegyelmezett anyagot tudnak szolgálStni. Impulzust adott e tervhez a királytelki szőlőben legutóbb előfordult tüzeset, melynek egy ház esett martalékául, amennyiben se megfelelő tűzoltó szerek," se ahoz értő lakosság nem állott rendelkezésre. Pedig leventéinket kioktatják a tűzoltásra s ha egyszerű felszereléseket bocsátana a város a tajnyabokrok rendelkezésére, ugy ez a probléma teljes megoldást nyerhetne. Küzdelem a gyermekhalandóság ellen. Messzebbmenő tervek azok, hogy a gyermekhalandóság leküzdésére igyekezzünk intézményeket létesíteni tanyabokrainkon. A feladat azonban jelentékeny anyagi áldozat mellett nem látszik kivihetetlennek, mert hiszen egyszerű szülőházak felállítása mellett megoldható volna, hogy ugy az anyák, mint az újszülött gyermekek állandó felügyelet alatt állanának s az orvos által irányított ellenőrzés és tanácsok, a szegénysorsuaknál esetleg az anyáknak a szülőházban való elhelyezése nagyban csökkentené elég jelentős gyermekhalandóságunkat. Általában arra kell törekednünk, hogy a tanyák népe közé vigyük Ibe á kulturát szellemi és fizikai formában egyaránt. A tanyák népe elhagyottan él, messze vannak tőle a varosban fekvő kulturtényezők és amig az elmúlt évtizedek alatt minden törekvésünk a belterület fejlesztéséne és városiassá tételére irányult, addig a jövőben fokozott gondot kell fordítanunk a tanyák kiépítésére, melynek egyes állomámai azok a tervek lesznek, melyeket a fentiekben elmondottam. Böttykös Béla volt gégényi református lelkész üzenete a tengerentúlról a szabolcsiaknak. Levél Leechbnrghböl a Nyirvidék szerkesztőségéhez. (A »Nyirvidék tuNyiregyháza dósi tójától.) Megirta a Nyirvidék, hogy Böttykös Béla volt gégényi ref. segéd lel készt az amerikai Leechburghba választották az ottani független magyar ref. egyházközség lelkészévé. Böttykös a Nyirvidékből olvassa a szabolcsi híreket és amikor elébe jutottak azok a sorok, amelyekben sajnálattal tudattuk a kiváló magyar kálvinista messze idegenbe távozását, levelet irt lapunk szerkesztőségéhez. Ez a levél mélyen bevilágít az amerikai magyarság életviszonyaiba és azért is kedves nekünk, mert szívből jövő üzenete a körünkből eltávozott magyar papnak és üzenete több szabolcsi magyarnak, akiknek nevét a levél felsorolja. Böttykös Béla levele a következő: Kedves Szerkesztő Ur! Meghatva olvastam kedves lapjuk egyik legutóbbi számában rólam való kedves megemlékezésüket. Bizony ez nekem nagyon jól esett és nagyon köszönöm. Én is ugy vagyok most a Nyirvidékkeí, mint az a fiatal hölgy, aki a lap valamelyik számában visszakéri a tandiját, hogy az első sortól az utolsóig elolvasom a lapot, nem véve ki még az apróhirdetéseket sem, cie nem azért teszem ezt' hogy mindent elolvassak, ami a ? kezembe akad, hanem azért, mert I minden örömet okoz, ami az ott- | honra emlékeztet. Szinte ugy érzem, hogy nekem is van valami közöm minden eseményhez, ami Szabolcsban történik. így aztán elképzelheti kedves Szerkesztő Ur, mit érezhettem, mikor egyszerre váratlanul saját magammal találom szemben magamat kedves lapjukban. Hát még emlékeznek reám? Hiszen ugy tűnik fel, hogy én már nagyon régen eljöttem és az emberek olyan hamar felejtenek. De bocsásson meg kedves Szerkesztő Ur, én most ugy borongok itt, mintha valami nagyon szomorú sorsom volna s abból vágyódnám haza. Pedig ennek éppen az ellenkezője van. Hála Istennek, nagyon kedves környezetbe jutottam, ámelyben jól is érzem magam és megvagyok a sorsommal elégedve. Hogy a honvágy elővesz néha egy kicsit? Istenem, hiszen magyar vagyok, az én szivemből is dalolta a' költő: »Itt élned, halnod kell!« Keserű magyar sors, hogy nem válthatjuk be mindenben a Jcöltő szavát. Pátrohaiak Leechbürgh-ben. Nagyon köszönöm azon való sajnálkozásukat, hogy elkerültem Szabolcsból, de előbb állapitsuK meg, hogy csakugyan elkerültem-e? Én néha ugy érzem, hogy nem, legalább is, amikor híveimre tekintek. Hiszen gyülekezetem tekintélyes része szabolcsi, sőt egy nagyobb csoportjuk éppen az én szűkebb hazámba Pátrohára való és hogy kedves Szerkesztő Ur esetleges kételkedését eloszlassam, mindjárt ide is iktatom szabolcsi egyháztagjaim névsorát azzal a megjegyzéssel, hogy tudtommal még ezeken kivüí sokan élnek városunkban szabolcsiak, akikkel azonban ittlétem alatt még nem volt módomban találkozni, lévén ők más vallásúak s igy kevesebb a találkozás lehetősége. Mintha otthon volnék Szabolcsban. £n tehát derék s vallásos híveim között sokszor ugy érzem magam, mintha nem is tettem volna •tneg azt a néhány ezer mértföldnyi utat, hanem otthon volnék Szabolcsban. Azaz, van mégis, ami különbséget tesz a két hely között, az egyik a környezet, a munkánk minémüsége. Itt az élet sokkal elevenebb, lázasabb, mozgalmasabb, mint otthon, hiányzik a magyar Alföld méltóságos nyugalma. És a munka is más. Otthon is nagy dolog komoly vallásos, munkás gyülekezetet nevelni és azt megtartani, de itt szinte emberfeletti munkát kíván, mert itt azért is külön kell küzdeni, amit otthon készen kap az ember, a magyarságért. Nem azokról szólok, akik otthonról jöttek ki, mert azok kevés kivétellel megtartották magyarságukat, hanem szélok az itt született generációról. Rózsahegyi Kálmán ur irja a Pesti Hírlapban közölt amerikai naplójában, hogy a második generáció elvész a magyarság számára. Hát ez szomorú igazság. És ezt a folyamatot talán egyedül a. lelkészek emberfeletti munkája késleltetheti, de meg nem állíthatja. Az itt született generáció angol iskolákban, angol iskolatársakkal együtt, angol szellemben nevelkedik és ez a szellem annyira más, az ifjúra s a gyerekre nézve sokkal csábítóbb mint a miénk. ("Ez nem azt jelenti, hogy jobb, mint .a miénkre én kicsiny és uj vagyok ahhoz, hogy kritikát gyakorolhassak.) És ha 8 esztendei tanulás után a gyerek kikerül az angol iskolából, ingyen angoí könyvtárak állanak rendelkezésére, angol szinház, mozi' s más szórakozások hívogatják, igy természetes, hogy inkább angol lesz, mint magyar. Küzdelem a magyarság lelkéért. A mi eszközeink viszont feettébb hiányosak ennek az egyensúlyozására. Jóformán a lelkipásztor sokoldalúsága, szívóssága és a szülők jóakarata az, ami itt számításba jöhet. A szülők jóakarata sokat segit abban a tekin^ben, Jár

ványos betegségek idejé

n SSSE IgiMldi keserűvíz biztosan és gyorsan eltávolítja a sEerrezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket és ezáltal jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét. Kapkalé kis és nagy Ivcgben. Srétfcfildési hely; Igmándi keserfiviz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve.