Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 74-97. szám)

1927-04-02 / 75. szám

három évig vándorolni kell, csak aztán kapja meg a Bizonyságleve­let. A legényeknek sem szabad es­ténként, soká kimaradniok, er­kölcsösen, vallásosan kell élniök. A 17. cikkely pl. a következőket mondja: »Senki a Legények közül az úgy­nevezett korhelyhétfőn (blau^rMon tag vagy más dolog .evő napokon ne merje a munkát elkerülni fél, vagy környülállások szerint .'gesz heti- keresetének vesztesége alatt, melyet a Mester kifogni és a Céh­ládába adni tartozik, némely ré­szét belőle az elhenyélt időhöz ké­pest visszakapván«. A cikkelyek többi pontja a mes­terségről, a Remek készítésének fel­tételeiről szól. Ha a segéd által készített Remekben nem találnak hi­bát, akkor a segéd huszonöt forin­tot fizet a céhladába és mesternek nyilvánítják. Ilyen alkalommal a cikkelyek szerint nem szabad ebé­cici, uzsonnát vagy más lakomát rendezni. A kathoükus hívőknek, mesterek­nek, segédeknek, a kán tormisén dí­szes ruhában kell megjelenniük, körmeneteken a céh jelvényeivel inig kell jelenniök. A céh életéről, a céhládáról, a mester özvegyérői és egyéb kérdésekről pontos útba­igazítást ad a céhkönyv, amely ta­núja annak is, hogy a szürszabó­ságot százesz endőve! ezelőtt s/in­magyar iparosság művelte a ma cseh" rabigába vert és idegennek hazudott Rimaszombatban. A Jósa Múzeum hálás köszönet­tel fogadta Kozák István értékes ajándékát. Nyíregyháza az egyetlen ?áros Nagymagyar országon, amelynek vasul! állomása íélbenmaradt, csonka épület. A vasuii állomás épülete szűk és csúnya, s nem méltó NviregYházáüiGz. Habkisasszony pént«k, szombat, vasárnap a Diadalban. Gulyás Menyhért társulata április i én tartotta utolsó előad sát Sátoraljaújhelyen (A «Nyirvi !ék» tudósítójától.) Gulyás Menyhért társulata Nyír­egyházán ápri:is 16-án- kezdi meg előadásait. Ugy volt, hogy addig, Sátoraljaújhelyben játszik a tár­sulat. Most azonban egy váratlan esemény" jött közbe és Gulyásék pénteken este tárto.ták utolsó elő­adásokat. A társulat hirtelen távo­zásának oka a filmszínház előadá­sainak megindi'ása, a filmeket ugyanis más időpontra nem lehe­tett lekötni s igy (Julyás Menyhért társulata járt rosszul. Egyébként Sátoraljaújhely közönsége igen nagy elismeréssel van Gulyásék iránt, amit az alábbi pár sor is iga­zol, melyekben a sátoraljaújhelyi lapok a következőkép nyi'atkozn'ak a letűnt szezonról: A színi szezon végéhez ért, Pén­teken tartja a társulat Utolsó elő­adását, melyen Endrődy Miklós jutalom játékául az Asszonykám c. operett kerül bemutatóra. A lefolyt szezon legteljesebb bi­bizonyitékát szolgáltatta Gulyás Menyhért igazgató kiváló vezetői és művészi képességeinek megértő és áldozatkész hajlandóságainak, melyekkel a szezon alatt a legjobb műsort adta azzal a társulattal, mely a legdicsérőbb elismeréseket érdemelte ki magának. Viszont nehéz helyzetben lévő városunk is elment a színművészet iránti áldozatkészségének legmesz­szebbmenő határáig s jmfiínt a múlt­ban itt szereplő társulatokkal tette, (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Nekünk már nem tűnik fel, mert sajnos, megszokiuk, a Nyi:egyhá­zára érkező utasokra azonban minden bizonnyal igen kedvezőt­len benyomást tehet a vasúti ál­lomás épületének félbenmaradoít­sága. Ez a csonka, felemás épül t körülbelül ugy fest, mintha va­laki elegáns kabátot vesz magára, de a lyukas cipőjéből kilátszik a hüvelykujja. Azt hisszük, minden nyíregyházi polgár azon a véleményen van, hogy ez az állapot tarthatatlan. Sem a Magyar Államvasutakhoz, sem pedig Nyíregyházához nem méltó ez a furcsa építmény, ame­lyet eltűrhettünk a háborús évek nyomoru-ágai között s a gazda­sági összeomlás szomorú kor­szakában, de nem türhetün ív Cl most, amikor talpraálltunk, s almi­kor az elmúlt évtized mulasztásait helyre akarjuk pótolni. Az állam­vasutak egyremásra épitik palotái­kat, ennek az intézménynek gaz­dasági fellendülése és beruházó te­vékenysége valóban imponáló és elismerésre méltó, de tudomásul kell hogy vegyék azt is, hogy a nyíregyházi állomásépületnek. az eredeti tervek szerint való kiegé­szítése most már nem várhat to­vább. Ez az esztétikailag, közegészség­ügyi és forgalmi szempontból is kifogásolható ócska, szűk épület megérett arra, hogy lebontsák, any­nyival is inkább, mivel egész Nagy­magyarországon Nyíregyháza az egyetlen város, amelynek ilyen suta állomásépülete van. Rakoraky Iván képviselő április kögepép, Részt akar venui a „Szeressük" asztaltársaság kötelező ülésén. (A «Nyirvi-ék» tudósítójától.) — Rakovszky Iván nyugalmazott m. kir. belügyminiszter, Nyíregyháza város országgyűlési képviselője le­velet intézett a közismerten jóté­konykodó «Szeressük» Asztaltársa­ság elnökségéhez, amelyben közli' hogy április közepén Nyíregyházá­ra érkezik. A levélben Rakovszky Iván arra kéri az elnökséget, hogy erre az időre tűzzék a havonkint szoká­sos «kötelező» Összejövetelt. Mi­után a levélben azt igéri Rakovsz­ky Iván, hogy az érkezés pontos idejét is közölni fogja, a Kör el­nöksége ennek az érdesítésnek vé­tele után tűzi ki a kötelező össze­jövetel napját. Hogy kell kérniök a nyíregyháziaknak az ideiglenes házadómestességet ? A nyíregyházi m. kir. pénzügy­igazgatóság 22174—II.—1927. sz. alatt kiadott körrendelete többek között a következőket tartalmazza: 1. Az az adózó, aki saját hasz­nálatára épült házának rgy kisebb részébe lakáshiány miitt az épít­kezés befejezése előtt beköltözik és hiteit érdemlően igazolja azt, hogy ez építkezés teljes befeje­zését anyagi vagy technikai okok késleltették, akkor ilyen indokolt esetben a pénzügyminiszter meg­engedheti, hogy az ideiglenes ház­adómentesség engedélyezésére irá­nyuló kérvény beadásának határ ideje nem az épület egy részének időelőtti kényszerű használatba­ff Péntekes Szambaton Vasárnap GIGANTIKUS FILMALKOTÁS l METROPOLIS A modern korszak és a jövő élet regénye két részben, 14 felvonásban. .,Metropolis" előadások kezdete: pénteken és szombaton 5, 7 és 9 óra, vasárnap d. e. 10 óra es 3, 5, 7 és 9 óra Hétfőn Kedden vételétől, hanem az épület épité­séeek befejezásétól számíttassák. 2. Azok a háztulajdonosok, akik házaikat az 1920. évi XXIX. és XXXVI. tc. alapján megszerzett házhelyeikre építtették, azok ideig­lenes házadómentességben része­sittetnek abban az esetben is, ha ennek elnyerésére irányuló kér­vényüket a" házadóról szóló 1925. évi 200. P. M. számú H. Ö. 25. § ában megállapított határidő le­telte után, de legkésőbb 1927. junius hó végéig beadják. 3. Az 1. pont alatt említett adózók 1927. évi április hó végéig bélyegmentes beadványban kérjék a nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgató­ságtól az ideiglenes házadómentes­ségi ügytik újra való felvételét abban az esetben, ha erre irá­nyuló kérvényük elkésés cimén már jogerősen visszautasittatoti. 4. Különösen felhívjuk a 2. pont alattiak figyelmét arra, hogy ab­ban az esetben, ha a megnevezett házhelyekre felépített épületeikre nézve az ideiglenes házadómen­tesség engedélyezése iránti kér­vényüket ezideig még nem adták volna be, akkor haladék nélkül nyújtsák be. Ezen kérelmek is bélyegmentes beadványban ter­jeszthetők elő. Az eredeti felhívások a hirde­tési oszlopokon olvashatók el, vagy pedig szóbeli felvilágosítás a városi adóhivatalnál nyerhető. Bánatos ország Az Apollóban Bánatos ország Hétfőn-kedden Bánatos ország Becs 1915—1920 Bán atos ország Az Apollóban A bánatos ország Regény Bées szomorú napjaiból. Hétfőn-kedden Bánatos ország Kiterjesztették Nyíregyházán az emeletes házak építési körzetét. Nyíregyháza. (A «Nyirvidék» tu­dósítójától.) A város építési szabályrendelet­meghatározza, hogy Nyíregyháza mely utcái és terei azok, amelye­ken csakis emeleti házakat lehet építeni. A háborús évek nyomán támadt épitési nehézségek idején, az épitési kedv fokozására kimon­dotta a város képviselőtestülete, hogy esetről-esetre el is 'lehet te kinteni a szigorú határvonaltól, de ha valakinek meg is engedik, hogy az emeletes házak körzetébe föld­szintes épületet emeljen, feltételül kikötötték, hogy csak olyan föld­szintes házat épithet, amelyre ké­sőbb emeletet lehet húzni/ Most, hogy újra fellendülés előtt áll az épitési kedv, kiterjesztették az emeleti házak épitési körzetét és módosították a szabályrendelet­nek idevonatkozó paragrafusát. Az uj rendelkezés szerint a kö­vetkező terek és utcák, illetve ut­carészek .esnek bele az emeletes házak kötelező épitési körzetébe: A Kossuth, Bessenyei, Széchenyi, Gulyás Menyhért társulatával 1 szemben is meghozta az erején fe- jj lüli áldozatokat. Nincs semmi oka a közönségnek • sem arra, hogy ne várja vissza szeretettel és "bizalommal Gulyás Menyhért társulatát.

Next

/
Thumbnails
Contents