Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-15 / 60. szám

J^Y1K¥ÍI)Í£1L 1927. március 1 Sorrend. Lapunk tegnapi számában érde­kesen került "egymással szembe két különböző vélemény a városi utca­rendezési programmal kapcsolat­ban. Az egyik cikkiró kevesli, hogy a Bujtoson csak egy utcát fognak kikövezni, hanem mindjárt há­rom utcának a kikövezését sürgeti, a másik cikkiró pedig ezt az egyet is sokalja a Bujtostól és azt vitat­ja, hogy a város régebbi utcáit il­letné az elsőbbség, mint p. o. a Honvéd-utca, Nádor-, Rózsa, Eöt­vös-utca. Illő, hogy lapunk ebben a kér­désben a saját maga véleményét is leszögezze, mert igy ugy néz ki a dolog, mintha a nagy közvéle­ményre nézve teljesen közömbös Volna a dolog és a közvélemény je­len orgánumának nem volna meg a maga véleménye és csak a külön­böző vélemények puszta regisztrá­lására szorítkoznék. Persze legkönyebb volna az egy­szeri bírónak a példáját követni, aki mikor a felperes kereste fel bi­zalmas információ végett, annak adott igazat, mikor meg az alperes tette ugyanazt, akkor meg annak adott igazat, sőt mikor ezt meghall­va, a felesége szemrehányást tette neki, hogy miért ilyen ingadozó és köpenyegforgató, hogy mikor a felperessel beszél, annak is azt mondja, hogy »Kendnek van iga­za«, mikor pedig az alperessel be­szél annak is azt feleli, hogy »K«nd nek van igaza« — hát a feleségét is azzal elégítette ki, hogy »Na lá­tod anyjuk, neked is igazad van!« Hát persze hogy nekünk is ez lenne legkönnyebb, ugy felelni, hogy bizony egyiknek is igaza van, meg a másiknak is,, mert hát egy városnak a berendezkedése feltét­lenül megkívánja, hogy minden ut­cája rendesen, városiasan, járha­tóan ki legyen kövezve s lakóinak mindazt a kényelmet megadja, amit egy városi életnek a nívója megkö­veteL Ha azonban ebben a rendezke­désben és kiépítésben mégis bizo­nyos sorrendet kell követni és nem lehet az összes utcákat egyszerre burkolni és szépíteni, akkor a sor­rend meghatározásánál mégis csak dönteni kell és a mi kategorikus véleményünk nem léhát más, mint­hogy ennél a kérdésnél az igazság­nak kell győznie minden más szem­pont felett." Az igazság pedig nem lehet má­sutt, mint a régi városrészek mel­lett. Prior in tempore, potiorjure. Mondja a régi jogász. Korábbi szerzés korábbi jog. Azok a városrészek, amelyek régebben kap­csolódtak be a városi életbe és ré­gebb idő óta járulnak hozzá a vá­rosi közterhekhez, amelyekből a város minden kulturálás berendez­kedése épült, azoknak igenis el­sőbbségük van azok felett, melyek ujabban keletkeztek és a városi élet terheit csak rövid pár évtized óta viselik. \A Bujtos még ma is »kertség«. Igaz, hogy a legújabb városi épít­kezési szabályzat szeri it már b;l e­lekké van nyilvánítva, de ez a jogi helyzete még alig két évtizedes. Azok, akik ott az azelőtti kertek he­lyén bizony elég mély fekvésű tala­jon építkezni kezdtek, azok ösmer­ték a helyzetet, látták a talajviszo­nyokat. tudhatták, hogy ott bi­zony ősszel, télen járhatatlan dág­vány van. Ha mégis építkeztek és terjeszkedtek és evégből ezt a te­rületet választották, pedig édes Is­tenem a város régi egészséges ut­cáin is mennyi beépítetlen üres te­lek, falusias ' terjengősségü udvar van, amelyekre három annyi la­kóház férne el, mint amennyi rajta van, hát ha mégis nem ezekei vá­lasztották és szerezték meg építke­zési célokra, hanem lementek a dág Ványba és a város különben ,is nagy területét ujabb területekkel bő vit­ték, akkor ne panaszkodjanak, hogy télen megközelíthetetlen és járhatatlan utcákon kell lubickol­niok. Látták, hogy hova építenek:, tudták következményeit. Tehát r.e panaszkodjanak, hanem várjanak türelemmel. Az »óvárosiak« tényleg sok-sok évtized óta várnak arra, hogy ők is hozzájutnak a városias­ság bizonyos előnyeihez, amelyek­nek megvalósításához már csak­nem kétszáz év óta járulnak hoz­zá türelemmel és kitartással, az osztó igazság tehát kétségtelenül amellett szól, hogy az övék legyen az elsőbbség és á bujtosiak majd csak azután következzenek, ha az óvárosnak mindazon forgalmas na­gyobb utcája ki lesz kövezve, ame­lyeknek rendbehozatala égető szük­séget képez. A Nádor-utca, Honvéd utca, kü­lönösen ez az utóbbi igazon olyan forgalmas, az Eötvös utca pedig annyira központias fekvésű, és esős időben olyannyira járhatatla­nok, hogy ezeknek a kikövezése va­lóban halaszthatatlan. Épigy áll á Csillag-utca, Virág- és Nádor-utca is. Ezek az utcák az első megszál­lásból valók. Az ujjáalapitó ős la­kosság jól választotta ki ezeket a helyeket telepedésie. Ezek a leg­egészségesebb fekvésű városrészek. Itt kellene voltaképen a városi fej­lődést minden eszközzel iámogami és elősegíteni. Nem pedig az egész­ségtelen és nedves jjj városrésze­ken. Ezek a régi telkek, illetve azok ® tulajdonosai már tényleg több mint száz év óta járulnak hozzá minden városi teherhez, aminek a belváros fejlett utcái és terei mo­dern és városias kiinézésüket kö­szönhetik. Illő, hogy most már rá­juk is sor kerüljön. Ezt tartjuk az igazságos és elvi­tázhatatlanul helyes felfogásnak. * Most azonban, hogy már benne vagyunk a városfejlesztési témá­ban, legyen szabad felhívni a vá­ros elöljáróinak fokozottabb figyel­mé tés ha kell erélyét a MÁV.-val szemben a vasúti bejáró kérdésére. Annak idején, idestova husz év­vel ezelőtt a város olyan feltétel mel lett adott át a Máv.-nak bizonyos területeket ingyen a pályaudvar bő­vítésére, hogy a Máv. köteles lesz a vasúti bejáró utcát a Széchenyi ut torkolatáig »városias jellegű bur­kolattal és kövezettel« ellátni. Megfoghatatlan, hogy a Máv. ezt az egyedüli ellenszolgáltatást a nagy értékű ingyen telek ellenében mai napig sem teljesítette. És mégmeg­foghatatlanabb, hogy a város elöl­járói ezt a kérdést ennyi ideig ilyen megoldatlan állapotban hagyják. A szóban forgó bejáró ut egye­nes megcsu'olása minden kultúrá­nak. A por, a sár, ami itt fogadja a városba érkéz őutast, egyszerűen utálatos. Hát, ha a Máv. nem akar jó­szántából eleget tenni nincsen bíróság!!?? Egy kis erély mellett már az egészet el is kellett volna felejteni!! Illetve egy kis erélv mellett már régen takaros kövezeten kellene robognia az utasoknak. Sasi Szabó L. Nagy sikerre! zárni! a nyíregyházi tenyész­állatkiáliitás. A fürge kis Ford-traktorok mindinkább népszerűek lesznek (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Szabolcsvármegyei Gazdásági Egyesület és a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség által Nyír­egyházán rendezett kétnapos te­nyészapa állatkiáliitás tegnap nagy sikerrel zárult. Egész délelőttön át jöttek-mentek 'az autók, kocsik, sze­kerek, özönlött a sok érdeklődő a kiállítás területére. A város részé­ről 8e.ic s Kálmán dr. m. kir. kor­mányfőtanácsos, polgármester és Szobor Pál főjegyző is megjelen­tek a kiállításon," amelyre igen nagy számmal hajtották fel a szebb­nél-szebb nemesfajta állatokat. A Guttmanin-féle fatelepen a magyarfajta bikák, kosok és kan­sertések voltak elhelyezve az egyik oldalon, mig a terület másik olda­lát a gépkiállítás foglalta le. Ott láttuk a Kühne-gépgyár mezőgaz­dasági eszközeit és az Első Magyar Mezőgazdasági Gépgyár r. t. ké­szítményeit, valamint a Cormick­trakíorokat. A Ford-traktorok és ta­lajmüvelőgépek a szemben lévő min takertben nyertek elhelyezést, az itt levő istállókban pedig a piros­tarka bikákat szállásolták el. A zsűri már a délelőtt folyamán elvégezte feladatát s a bírálatokról jegyzőkönyvet is vettek fel, amely­nek alapján a pontos eredményt az alábbiakban közöljük: A magyarfajta bikák csoport­jánál: APOLLÓ Hétfőn a §r a i£ed<8ew HATALMAS ül"A ATTRAKCIÓ UJ DUB Biró Lajos „Toinette" c. regénye filmen. A XX-ik század filmje 12 felvonásban. Coftia Hgápia» Alfréd Abel a főszerepben. Szerdán Margaí-ette Liwingaton Csütörtökön világfilmje: A kóristaleány Egy mágnásfiu és kóruslady szerelme. GhaFleston t&ncfilm II, Dicsérő oklevelet nyertek: 1. Jármy Menyhért dr., m.' kir. gazd i­sági főtanácsos Kótaj, magyar­fajta bikái; 2. Dessewffy Emil gróf királytelki uradalmának magyar­fajta bikái; 3. Lónyay Gábor grcf pátrohai gazdaságanak magyarfaj­ta bikái. Elismerő ckleytlet nyer ek: 1. Gödény Ferenc nyiradonyi birto­kosmagyarfajtabikái; 2. Vay László gróf berkeszi gazdaságának ma­gyarfajta bikái/ A pírostarka bikák csoportját ál Dicsér ö oklevelet oyerek: a) Nagy tenyésztők: 1. Özv. Jármy Já­nosné Nagyhalász; 2. »Nyírség« mezőgazdasági r. t. Görögszállás; 3. Özv. Herceg Odeschalchi Zo­árdné Rétköz; 4. Klár Sándor Nyír­egyháza, bikái, b) Kistenyésztők: 1. Orosz Tamás vencsellő ilakos »Zoltán« nevű; 2. Nasch Jenő ke­mecsei lakos »Matyi« nevű és 3. Garai Mihály nyíregyházi (Rozs­rét bokor) lakos »Bandi« r.evü bi­kája. A juhok csoportjánál: Dicsérő oklevelet nyer.ek: l. Egri főkáptalan Polgár; 2. Des­sewffy Emil gróf királytelki ura­dalma; 3. a »Nyirség« mezőgazda­sági és ipari r. t.; 4." az Ujfehértói Takarékpénztár r .t. bérgazdasága; 5. Szabó Zsigmond, Görögszállás. A sertések c-;oporijá ál: Dicsér ő oklevelet uyer.ek: 1. Reviczky József Nyirmártonfalva; 2. Özv. Herceg Odescalchi Zoárd­né Rétköz; 3. a Mandy-uradalom, Nyírbátor; 4. Liszkay Dezső Nyír­egyháza; 5. Ujfalussy Dezső dr. nyirmihálydii gazdasága. A kiállításon nagy látogatottság­nak örvendett a Lengyel Nándor cukrász büfféje. A talajművelő bemutatón nagy feltűnést keltett a kis Ford-rakió­rok ördöngös munkája. A bemuta­tóról egyébként lapunk más he­lyén számolunk be. ••*4*s«k keadete: S, 7 éc 9 érakor. Egy feormáayzásőrtés történt az elíimlí hónapban, azt is egy asszony fea?ctte el Nyíregyháza. (A Nyirvidék tudó­sítójától.) Az államrendőrség nyíregyházi kapitánysága abban a jelentésében, amelyet a vármegye közigazgatási bizottságának március havi ülésén terjesztettek elő, az elmúlt hónap­ban elkövetett bűncselekmények kö­zött mindenek előtt egy kormány­zósértést említ meg. Ezt egy Lőwi Sándorné nevü utazQ ügynöknő követte el a vád szerint. Az állami és társadalmi rend ellen egy bűn­cselekményt követtek el Nyíregyhá­zán. Ennek tettese egy Duszkó András nevü Máv. munkás. Az emberi élet és a testi épség, to­vábbá a vagyonbiztonság ellen nem követtek el az elmúlt hóban fi­gyelemre méltó bűncselekményeket Az elkövetett bűncselekmények kö­zött a legnagyobbszámban lopás történt, összesen 63 esetber^ A nyíregyházi kir. törvényszéki fogházban e hó elsején összesen 270 jogerősen elítélt, 23 fe!ebfc e­zés alatt álló, 61 vizsgálati fog­ság, volt. A 354 fogoly között 253 nő és 101 férfi. A rabok műhely­munkájuk jövedelméből 191.69 P-t szállítottak be az államkincs tárba. Wv^-i «•« *»«» w •». — Német tatfolyam. A német tanfolyam II- félévére megkezdőd­tek a beiraíások- Felvétetnek ke/ dők és haladók, tetszésszeritu egyénenkénti vagy együttes okta­tásban, 2lapos módszerrel. Heti 2 lecke tandíja havonként 8 penjjő­(Viráj-utct. 8- Udvari lakás."

Next

/
Thumbnails
Contents