Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)
1927-03-13 / 59. szám
Nyíregyháza, 19 Í7, március 13. * Vasárnap li<V 1lI. évfolyam. 59. ssém 3)dft?<»M«S htíjfv-wn és i Aiapttolta ÜÓtíA ELEK bórm 2"SO i6«nsö. Hn^e-tii-tT* 7-60 pengá. < F0Met*«iiEi0: Dr. 9. SZABÓ LáSZLO. fltoth ii hrMrifckaek aB ai& tt Mit ejfc&iíüéay. { Fwai&a »n«rk*wc(ő; V&HT9S K. ANfeOft. Uwtrticszlöaeo ás kla4«Mvrtafr SZEGHENYl-UT 9. SZAM. Taleíon «z«m 138. Postecbenue, ÜUaúí&tQkja um ttbtaaa* Építési botrány. | A közérdeket általában kell, hogy érdekeljék mindama közdolgok, amelyekkel' kapcsolatban az újságok akár nagydobot verve hangzatos frázisokat röpitenek széjjel, akár alaposabban is foglalkoznak azokkal. A budapesti Széchenyi fürdő építése támasztott most nagy vihart Budapest törvényhatósági bizottságában és mindenütt tárgyalják azt az u. n. «botrány».-t, amely itt, az épités költ cégeinek 108 százalékka! való túllépését jelenti az előirányzattal szemben. Rögtön 'kutatják,, ki ezért a felelős? Hogyan lehetséges ily kolosszális túllépés? Az «eset» tanulságainak levonására valók az alább mondandók. Aki építkezéssel foglalkozott, avagy magát építésre elhatározta, tudja, hogy — különösen az utóbbi időkben, —igen kevés megfontolással történnek az építésre történő elhatározások. Rendszerint felötlik a gondolat, valaminek megépítésére. E gondolatot el kell plántálni, annak híveket kell szerezni.. Amikor valószínű, hogy az építésre elhatározás gondolata megérett, akkor, de ekkor már igen gyorsan elkészítendő tervet kérnek. A tervnek lehetőleg olcsónak kell fennie, de ha lehet, esetleg legjobban szeretik, ha a tervhez ingyen jutnak. Mert kérem: már mégis csak abszurdum, azért a kis papirosért oly sokat kérni, mint amit «ezek az építészek* kérnek! Hiszen laikus szemmel nézve a dolgot, felháborító is az, hogy a tervekért még fizetni is kell és a tervezők nem dolgoznak ingyen, csupa ambícióból! Nem-1 hogy örülnének, hogy dolgot ad j nekik az ember! Nos tehát, a tervnek, annak igen sürgősen és lehetőleg ingyen, de legvégső esetben nagyon olcsón elkészítettnek kell lennie. Következik a költségek megállapítása. Hát kérem: nem kell annak a kiszámításnak olyan nagyon pontosnak lennie. Csak ugy nagyjából, hogy mégis tájékozva legyen az építtető- «De kulcs átadásig minden bele legyen számítva!» Igy szói rendszerint a megbízás, tisztelet a kivételeknek. A tervező, természetesen ugy óhajtja, hogy az épités megtörténjék. Ezt csak ugy remélheti, ha mindent, a legegyszerűbb kivitelben számit. És elkeszül a «hozzávetőleges költségszámitás», a legegyszerűbb felszerelések és méretek számbavétele mellett. A ter- l vezés programmjából sokszor lé- J nyeges dolgok is kimaradnak, amik-1 re az építtető nem gondolt és csak később látja azok szükségét. No, de az ilyen csekélységnek «oda se neki». 4 Következik az árlejtés. Részletes költségvetés kell. Ez is, a már meglevő és talán erősen kiegészítésre szoruló tervek alapján készül el, mindent a legszerényebben számítva, nehogy dugába dőljön a dolog. És az árlejtést lefolytatják. Pályázatok egész tömege mozog bizonyos költségösszeg körül. Kiválasztják a legolcsóbbat. És mérget vesz rá mindenki, hivatalos funkcionárius éppen ugy, mint a városatyák, hogy ez az építmény enynyibe, vagy annyiba kerül. A magasabb ajánlatot tevőket kinevetik, hogy milyen horribilis nyereséget akartak elérni, vagy «nem tudtak számolni». Diktum-faktum, az olcsó «Michel» megkapja a munkát. Megindul az építés és mindenki nyugodtan dörzsöli a kezét, hogy most milyen nagyszerű alkotással szaporodik a közvagyon, igen olcsón és majd micsoda remek bevétel származik az építmény hozamából. Ámde evés közben jön meg az étvágy. A kiviteli tervek elkészítésekor kisüinek egyes «szükségletek». Ezek még mindig belé tervezendők a keretbe. Épités közben nincsen sok idő a spekulálgatásra, épiteni kell, gyorsan kell a munkaterveknek készülniük. -A vállalkozó nem vár, a tervek késői kézhezvétele esetére kárigénye támad, óvatosan kell kezelni a vállalkozót és a tervező sietve, hozzátervezi a még felmerült «ujabb kívánalmakat® és megy a munka lóhalálában, mindenki gyönyörködik az építmény gyors haladtán, mig végre tető alá kerül az épület és bekövetkezik a fagy, a téli üzemszünet. No ekkor már «lehet egy kissé kifújnia magát» a tervezőnek is és az építtetőnek is. Ekkor érkezett el a számottevés ideje és a hátralevő munkák vállalatba adása.. És rendszerint ekkor «sül ki», hogy a hozzávetőleges költségöszszeg «nem vág», egészen más (számot kapunk, akárhogyan is számolunk». És az épités költsége, erősen túlhaladja, a nagy «drukkolással» leszorított hozzávetőleges árat. Ekkor azután már mindenki okos lesz és mindenki tud hibáztatni, még az újságok is szakértőkké növik ki magukat és bizottságokért és ellenőrzésért kiáltanak. ((botrányának nevezvén az egész építést.. Azt senki sem tudja, hogy egy szerelme. A költőket legszebb dalaik megírására a szerelem túláradó érzésé ihleti. Példát erre harmadfélezer évvel ezelőtt Szaffó görög költőnő mutatott. Egyik megmaradt költeményében a szerelem istennőjéhez, Afroditéhez könyörög, ne engedje, hogy a szerelem gyötrelmei dúlják kebelét, de jöjjön segítségére, valamint máskor is alászállott a mennyekből aranyos kocsiján és isteni arcán sugárzó mosolylyal kérdezte, mi baja van és ki okozza szivének gyötrelmeit. Egész kötetre mennek azok a költemények, amelyekben a kétezer évvel ezelőtt élt római költő Propertius, .szive hölgyét, Cinthiát énekli meg. Dalaim cimen, igy énekel, Csengeti János fordításában: Kérditék, mért folyvást csak szerelmem dallom, Miért fakad a vers oly lágyan ez ajkon? Nem múzsa s Apolló készt eng:m a dalra, | Ihletem egyedül kedvesem ; sugallja. Egy-egy téveteg fürt homlokán ha , lebben, * Büszke himnuszt zengek fürtéiről menten ; Ha dalt ver a lanton alabastrom ujja, Bámulom, a húrt mily művészileg futja; Álmatag r szemeit amikor lezárja, Költői észméknek zsong bennem az árja; Akármit cselekszik, akármit beszél, ír, Dus forrássá válik még a semmiség is. Az olasz irodalom önálló fejlődésének idejében, a tizennegyedik században élt nagy költő, Petrarka, gyönyörű' költeményekben énekelte ' meg Laura bájait. Ezekben a versekben a költői képek, az érzelem árnyalatai, a természetnek a költőre gyakorolt hatása szerint változnak. Petrarka szerelmi szonettjeiből ide iktatom a Radó Antal fordításiban a következőt: Áldott legyen az év, a s a nap, Az óra és a perc is légyen áldott, S a hely s az ország, anol láttalak, Mikor szívemre raktad ezt a láncot! Áldott az első, kinos pillanat, Amelyben Ámor rajtam bosszút állott, Áldott az iv s a mérgezett nyilak, S a seb, amelytől nyugtot nem találok! Áldott a hang, amellyel én Madonnám, Dicső neved már annyiszor kimondám! S a köny s a sóhaj, érted mely eped. S amely dicsőit, minden papírdarab ka ! És áldott lelkem minden gondolatja, Hisz téged illet — mind csak tégedet! Magyar költőket is lelkesített gyönyörű dalok írására lángoló szerelmük: igy Kisfaludy Sándort, Szegedy Róza iránt érzett kesergői, majd boldog szerelme. A badacsonyi szüreten és Szigligetben kezdődött az a történet, melynek neve Himfy Szerelme. Meghitt beszélgetés közben Rostyné, Szegedy J?óza rokona, hegedűt adott a költő kezébe. — Itt van Sándor, vegye csak a kezébe. Róza kedvéért húzza el a legszebb nótát. Hallottuk ám, mit tud. Kisfaludy ránézett Rózára. A lápy szemei biztatták. Szavai szintén. — Én igen szjvesen hallgatom— Énekel-e hozzá? Rostyné közbeszólt: — Ha a hárfája itt volna: énekelned Róza nagy mester ám a hárfán és dalban. Kisfaludy Lavotta dalait húzta s utánuk néhány kuruc dalt. A leány érző lelke csak ugy szitta magába az édesbús dallamot. Könnye kicsordult. A költő észrevette. — Róza, .tanulja meg az én kedvemért a magyar dalt. Ugy-eszép? — Igazán szép, megtanulom. — Az én kedvemért? Róza nem szólt, de a költőnek a szeme "közé nézett. Ezt a nézést és . ezt a hallgatást a költő néma vallomásnak vette. Mikor a várhegy oldalán járkáltak és egy pillanatig tanuk nélkül voltak, igy szólt a leányhoz a költő: — Róza, ne haragudjék rám' ha megmondom, hogy én igazán és mélyen érzem, hogy jövendő sorsom aligha magától nem függ. Mikor a leány látta, hogy az ifjú nyilatkozatot vár, halk hangon igy felelt: — Korán van még ilyenre gondolni, hiszen először vagy másodemharisnya a nagy tavaszi divat! eredeti párisi eipődivat szivekbe*, J Erős kötési la MOSÓ- J 1 Kristálytiszta szöréífl la la & minden árnyalatba*. || selyem Minőségbeli • pengőtől. | francia selyem minőségben pengőtől. óriási választékban Benedekénél a Hungária Cipöárnházban, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. Telefon: 195. Selyemflór nő* harisnyák 8 pengőtől. Férfi divatiokni k 1-50 pengőtel. Gyermekzeknlk ét patewtharisnyAk. Egyes szám ára 1© fillér.
