Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)
1927-03-11 / 57. szám
KYIHVi DSK. 1927. március 11 áz ösztöndijtörvény. Bizonyára az egész közvélemény iielyesiéssel fogadta azt a törvényjavaslatot, amit a napokban nyújtott be a kormány a közszolgálati alkalmazottak gyermekeinek tanulmányi ösztöndijairól. A javaslat szerint az állam bevételi feleslegeiből egymillió pengőt ad a köztisztviselők gyermekeinek tanulmányi ösztöndíjra, és pedig egy-egy gyermek részére 400 usque, 1000 pengőt évenként. Eddig is voltak az államnak bevételi feleslegei s azokat általában beruházásokra fordította. Kétségkívül mind igen fontos és szükséges célok voltak azok. De ennél fontosabb és szerencsésebb beruházás kevés van. Mert ez is beruházás, — gyümölcsöző befektetés a jnagyar kultura fejlesztése érdekében, — amely kultura pedig Magyarország feltámadásának legbiztosabb záloga. A világháború előtt ösztöndijak létesítése, illetve adományozása nem állami, hanem társadalmi feladat volt. Iskoláink bőségesen eí voltak látva jóltevők kegyes alapitványaival, amelyek segítségére siettek a diákoknak és szülőknek a tanulás és taníttatás anyagigondjaiban. Ezek az jilapitványok azonban bankbetétekben vagy értékpapírokban elhelyezett tőkék voltak s igy az inflációs idők eredményéként sok más értékkel együtt ezek is csaknem teljesen megsemmisültek. Egyik nagyobb középiskolák tanárával beszélgettünk alig két hete hasonló témáról s szomorúan mondta el, hogy több mint száz olyan kegyes alapitvánek tőkeösszege pengő értékbenf csak nyokat kellett összevonni, amelypár fillért tesz, — kezelése tehát többe kerülne, mint amennyi a tőkeösszeg, — pedig ezeknek kamatjövedelme békében egy-egy tanuló konviktusi kosztpénzének felét fedezte. íme tehát, csak egy iskolánál több mint száz tanuló élete lesz nehezebb, küzdelmesebb, ahhoz, amidőn az otthoni támogatás is természetszerűleg gyérebb. Fanatikusan hinnünk kell a magyar társadalom regenerálódó képességében és erejében — tehát abban is, hogy eljön majd az idő, amidőn a társadalom ezen a téren is megteheti és megteszi kötelességét. "Tvla, sajnos, ez lehetetlen., így a kormányzatnak kellett kezébe venni ezt a kérdést is, hogy segítséget nyújtson ott, ahol a segítség a legégetőbb. Sajnos, hogy ez csak kismérvű lehet. Hiszen az egymillió pengő, — bármilyen nagy összegnek látszik is — valójában csak egy csöpp a tengerbe. A rendelkezésünkre álló, megközelítő pontosságú statisztikai adatok szerint a közép- és felső is kolai tanulók száma, — akik az ösztöndíj szétosztásánál figyelembe jyhetnek — kerek számban 50.000. Áz egymillió pengő pedig, a szándékolt 400—1000 pengős részié . tekben való felosztással csak körülbelül 1500 tanulónak elegendő. Elenyészően csekély szám. Száz tanulóból csak 3 részesülhet benne, holott bizony 30 olyannak volna szüksége rá, aki méltó is a segítésre. De bármilyen kevés is, — eddig azok is nélkülözni voltak_ kénytelenek a segítséget. Az államháztartás jelenlegi helyzete pedig nem enged "többet, örömmel kell tehát üdvöhez is juttasson hasonló természetű segítséget — mint az egyébkínt a törvényjavaslat indokolásában ígéri is, — ez csak ezen a téren első és kétségkívül nagyon szerencsés lépés volt, — mely után bizalommal várhatjuk a többit is. Dr. Vass Sándor. ünnepelnünk és vágyakozásunkat ki kell terjesztenünk a régi Nagymagyarország minden rögére. Tüzes leiekkel kell lángolnunk, égnünk a 48-as eszmék perzselő tüzében. mert csak akkor bizhatunk Magvarország feltámadásában. Hivunk azért benneteket polgártársak! Tegyétek félre a mindennapi munkát, a közömbösséget, a nemtörődömséget és ne felejtsétek el, mit köszönhetünk ennek a napnak. Tőlünk hetvar.-nyolcvan kilométerre bezzeg ünnepelnének ezen a napon önként és szabadon, sírva 6s örömmámorban! Azért Ti, akiknek inemcsak szabad, de kötelességetek is ünnepelni, gyertek e» mindnyájan a nemzeti oltár tüzéhez! Az ünnepély március hó 15-én, kedden délután 3 órakor lesz a városháza előtti téren. Az ünnepély sorrendje a következő: 1. Himnusz. Előadja a m. kir. 12. gyalogezred zenekara Kiss János karnagy vezetésével. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Szohor Pál városi főjegyző. 3. Magyar Hiszekegy. Előadja a Városi Dalegylet Jakab József karnagy vezetésévél. 4. Ünnepi beszéd, mondja Ferenczv Károly a Kálvineum lelkésze". 5. Nemzeti Dal. (Petőfi.) Előadja a Városi Dalegylet. zölnünk ezt is. És nem lehet kifogásolnunk azt sem, hogy egyelőre csak a köztisztviselők gyermekei részesülnek segítségben. Hiszen a köztisztviselők az állam legközelebb álló gyermekei! A kormány bizonnyal fog keresni és találni is módot arra, hogy a középosztály többi részfNyíregyháza város polgársága hagyományos tisztelettel és a nemzeti eszméhez való torhetetlen ragaszkodással ünnepli meg márcins 15-ét. Dr. Bencs Eálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester felhívása a város közönségéhez. — A kedd délután három } órakor kezdődő ünnepet Szohor Pál főjegyző nyitja meg. j Az ünnepi beszédet Ferenczy Károly, a Kálvinenm lelkésze mondja. — Az ünnepély programmja. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Nyíregyháza város polgársga évről-évre impozáns együttérzéssel áldoz a nagy márciusi eszmék emlékének. Akármilyen kedvezőtlen az idő a polgárság tízezrei vonulnak fel március 15-én a városháza előtti térre, hogy meghallhassák az ünnepi szónokot és a felhangzó szavalatokat, lelkesítő ének és zeneszámokat. Az idei emlékünnep kedd délután 3 órakor lesz és az ünnepségre dr. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester a következő lelkes szavakban hivja fel a közönség figyelmét: Március 15-ikének 79-ik évfordu- » lóját ünnepeljük ebben az esztendő- f ben. A város polgársága minden- | kor hagyományos tisztelettel és a | nemzeti eszmékhez való törhetetlen ragaszkodással ünnepelte me^ e napot. Emberi méltóságunk törvényesés intézményes elismerését köszönhetjük március 15-nek, és nincs igazuk azoknak, akik azt hiszik, hogy a 48-as eszmék ma már nem időszerűek. A gyönyörű magyar mult nekünk mindenkor kedves es időszerű, mert ebből kell erőt és vigasztalást merítenünk mai szomorú helyzetünkben a S2íbb jövendőre. A nemzeti élet legfontosabb megnyilvánulása a szabadság és a függetlenség vágya. Ennek az ünnepe március 15-ike. Ezért kellmeg6. A szabadság napján. (Szatmáry István.) Költemény, előadja Bartsch Miklós, a Kossuth főgimnázium VIII. oszt. tanulója. 7. Turul madár. Előőadja a Városi Dalegylet. 8. Óda. Irta : ifj. Radványi Sándor, előadja Tüdős Zoltán, az áll. tanitóképzőintézet V. évfolyamának növendéke. 9. Szózat. Előadja a katonazenekar. Nyíregyháza, 1927. március 8. Dr. Bencs Kálmán, m. kir. kormányfőtanácsos polgármester. Aki Suhanesz-féle bútort vesz, ottan nincsen sohanesz. ÜÜF Beszélgetés Városi Mozgókép Színház Március hó 10 én és 11-én, csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9 órakor M mezt&Beva asszunk Henry Bataile drámája filmen 10 felvonásban Főszereplő: Kisérő műsor: Hsrrgr mint sheriff burleszk 2 felv. Vasúti katasztrófa burleszk 1 felv. Monte-Carlo látképe. Csütörtökön a 9, pénteken a 7 és 9 órai előadások katonasenekisérettel. Szombaton T^BC a KŐ körül Főszerepben: LAURA LA PLANTE. HeláEkaraván Tstn Mix-szel. Vasárnap (A «Nyirvidék» budapesti" munkatársától.) A piarista rendház második emeletén van a lakása dr. Balanyi Györgynek, a kitűnő történetfilozófusnak. Mikor benyitok hozzá, éppen dolgozik. Asztalán megírt ivek, jellegzetesen apró gyongybetükkel. Nehezen oldódik meg a nyelve. Kecskeméten született 1886-ban. Itt végezte el a gimnáziumot, az egyetemet Pesten hallgatta. 1903ban lépett a piarista-rendbe.' 1910 tői 1916-ig Szegeden tanár J 1916tól Budapesten. A munkásságáról kérdezem. — Már az ggyetemen foglalkoztam a XIII. és XIV. század történelmével. Ekkor terelődött rá a figyelmem Assisi Szent Ferenc alakjára. Még ezen évek alatt Írtam első dolgo'zatomat róla s azóta is állandóan érdekel alakja és történeti szerepe. Szegeden különösen pedagógiai kérdésekkel foglalkoztam, főképen a történettanítás didaktikai módozataival. A világháború kitörése után érdeklődésem önkéntelenül a világháborút megelőző évtizedek történeté-ne fordult. Behatóbban kezdtem tanulmányozni a legújabb kor történetét, hogy világos képet tudjak alkotni a .világháború közvetlen előzményeiről és fölidéző okairól. Ebbeli tanulmányaim eredménye egy csomó cikk és első nagyobb önálló mun kám: a Világpolitika, mely a Franklin Társulat Kultura és Tudomány sorozatában jelent meg. Ugyanitt látott napvilágot a Balkánprobléma története c. összefoglaló munkám is. Ezjrányu munkásságom alapján a Pázmány Péter Tudományegyetem 1923-ban magántanárává habilitált. Érdeklődésem eredeti tárgyát, a középkor történetét Sfem hanyagoltam el. Szent Ferenc mellett különösen Dante ragadott meg s a Dantejubileum alkalmával több cikk mellett lefordítottam a nagy költő Monarchiáját, mély az Élet kiadásában jelent meg. Ugyanitt jelentet meg Szent Ferenc fordításaim: a Commercium Sancti Francisci cum Domina Paupertate és a Speculum Perfectionis. A Szent István Könyvek számára megírtam 1924-ben Szent Ferenc- életrajzát, majd A szerzetesség történetét. A centennárium altimával megírtam Szent Ferenc harmincives, tudományos életrajzát, Még mindig franciskánus tanulmányókkal foglalkozom, ha ezekkel végeztem, a piaristaJönnek MAI L Jönnek