Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-08 / 54. szám

4 J^flYIDElL MM— vew—mkíto las mteamv 1927. március 8. m —— in a 1111 Vetítőgépeket kapnak á községek. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Az iskolánkivüli 'népmüvelés ü|gyé riek rendszeres és tervszerű tovább­fejlesztése céljából a kultuszminisz­térium a vármegy eközségeit fo­kozatosan filmek ós diapositivek vetítésére egyaránt alkalmas vetítő­gépekkel kívánja ellátni. Evégből leiratot intézett a Sza­bolcsvármegyei Iskolánkivüli Nép­művelési Bizottsághoz, melyben sürgős jelentéstételre hívja fel, hogy mely községekbe kellene el­sősorban vetítőgépeket küldeni. A bizottság ezúton is felhívja a községeket, hogy a vetítőgépre vo­natkozó igényüket legkésőbb e hó 10-éig a bizottsághoz (Vármegye­háza 26. sz.) terjesszék be. A vetítőgépet igénylő községnek az alábbi kérdésekre kell választ adnia; 1. A község neve. 2. Lakosainak száma. 3. A lakosok főfoglalkozása. 4. A lakosok nyelvi megoszlása. 5. Van-e helyben népház? 6. Ha nincsen népház, hol fog a gép elhelyezést nyerni? 7. Milyen nagy a terem, amely­ben a gép elhelyeztetnék (hosszú­ság, szélesség, magasság). 8. Van-e a teremben villany­áram? 9. Tűzrendészed szempontból a terem megfelelő-e (Hány kijárata van a teremnek). 10. Van-e helyben vagy a kö~ zelben villanytelep? Milyen az áram feszültsége? 11. Van-e a községben olyan egyén, aki a vetítőgépet szaksze­rűen tudja kezelni? 12. Külön megjegyzések.. Tekintettel arra, hogy a gépek szétosztása még e hóban megtör­ténik, a bizottság a később érkező igényléseket nem veheti figyelembe. L S IANE HAIO SZERELMI ZÚZ az Apollóban zerelmi tűz szerdán csütörtökön c harleston táncfüm az Apolióban Az ev. leánygimnázium már­cius 13-án műsoros előadást rendez a Korona szálló dísztermében. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Vasárnap délután tartja meg az ev. leánygimnázium jótékonycélu műsoros délutánját, melynek tisz­ta jövedelmét az ifjúsági segitőalap javára fogja fordítani. A műsoros délutánra az ifjúsági körök nagy szorgalommal készülnek s ismei ve a leánynövendékek ambícióját, biztosan számíthatunk arra, hogy jól sikerült délután keretében fog­ják bemutatni szorgalmuk és tu­dásuk eredményét. A műsor még nincs sorrend saerint megállapítva, annyit azon­ban máris sikerült megtudnunk, hogy az énekkar három számmal szerepel, lesz két tréfás jelenet, egy négykezes zongoraszám, -egy melo­dráma hegedű-zongora kísérettel, egy csoport tánc és egy magántánc szám, továbbá Gyóni Qéza költe­ményeiből is bemutatnak egy-két szeb költeményt. A közönség körében igen nagy az érdeklődés a műsoros előadás iránt s ugy értesülünk, hogy az et sősorban már alig van még le nem foglalt ülőhely. A műsorra majd még rátérünk, amikor részletesen fogjuk közölni azt, hogy az egyes számokban kik és milyen szereppel vesznek részt. Kardos Ilona operaénekessé törők és arab népdalokat énekelt a Lafonfaine Irodalmi Társaság nyíregyházi moliammedán irodalmi délutánján. A Lafontaine Társaság szom­bati irodalmi délutánját a mohám- j medán nép és müköltészetnek és * zenének szentelte. Az irodalmi délutánon nem nagy számú, de a kultura mélyebb vonatkozásai iránt is érdeklődni tudó közönség jelent meg. Nyíregyházán vannak, akik különösebb érdeklődést tanúsítanak turáni testvéreink és igy török és tatár rokonaink iránt, azonban saj­nos, ennek az érdeklődésnek nem láttuk semmi nyomát a török és ta­tár irodalmi értékeket megcsillan­tó, tehát "a maga nemében eléggé ritka és eléggé" turáni nyíregyházi irodalmi délutánon. Amüsort Rónay Jenő elnöki megnyitója vezette be, aki rámu­tatott az idegen irodalommal való foglalkozás jelentőségére. Arról, hogy a nyíregyházi Lafontaine Tár­saság Byron emlékünnepet rende­zett, n agy angol lapok hoztjk tu­dósítást és ezzel hatásosan szol­gáltuk a nemzet érdekeit- Az elnöki megnyitó után Kardos István kul­turtanácsnok felolvasta Germanus Gyula egyetemi tanárnak az arab költészetről szóló tanulmányát, amely egy ismeretlen világ szépsé­géit tárta fel a nyíregyháziak előtt. Nagy hatást keltett dr. Garay Gyu­láne finom intuícióval kidolgozott szavalata, amellyel Abu Zuwaib Allah utján c. költeményét szó­laltatta meg klasszikusan művészi előadásban. A betanulás és inter­pretálás tekintetében egyaránt ne­hézségeket okozó nagy verset a benne csillanó költői képek köny­nyedségével és kellemével győzte .le a kiváló előadó. Egyik fénypontja. volt az irodal­mi 'délutánnak Kardos Ilona ope­raénekesnő bemutatkozása. A ro­konszenves fiatal művésznő nagy zenei tudásról, mélyen átérző szív­ről és ragyogó orgánumról tett ta­núságot. Török, arab dalokat, majd tatár balladát adott elő tiszta intonálással és szines, meleg can­tilénával Vertse K- Andome zon­gorakisérete mellett. A művész­nőt tüntetően forró taps köszöntöt­te minden énekszáma után, ugy, hogy ráadást kellett adnia. Nagyon tetszett a közönségnek az az arab mese is, amelyet Gál István tanár olvasott fel és a forró arab szív lüktetését éreztük, ami­kor Kiss Lajos, a jósa Muzeum igazgatója három gyönyörű beduin dalt adott elő. A Koránból olvasott bölcs és szép mondatok zendültek fel végül. Zsukotiiszky Rudolf ol­vasta fel a mély értelmű sorokat kivételes, művészi előadói erővel és színezéssel. A nyíregyházi mohammedán dél­után éppen a Rhamazán ünnep­nek, a török böjti ünnepeknek meg­nyitó napjára esett és igy történt, hogy a budapesti török konzul nem jelent meg az irodalmi délutánon. Hogy érzi Magái? Figyelje meg a kettőt. Az egyik fáradtan felkel, a regge­linél megrázkódik, el'oandu­kol a boltba, veszekszik a tár­sával, délben nincs étvágya, a gépirókisasszonnyal ordít, mert „hallatlan" egy „1" — el írta, dühösen hazamegy, a kutyát jól megrúgja és elátzkozza önmagát és az egés világot. A másik — hisz látja! Az első pülantásra tudja ön mi van vele! Senki nem bir boldog mosolyá­nak ellentállani, s Önnek felesleges Őt kérdezni: No, hogy van ? Mire vezethető vissza ez a nagy külömbség? „Kruschen" használa vagy teában bevéve! Más semmi. Ön állandóan üde és éber! „Kruschen" minden reg­gel egy millió optimistát szerez. Hihetetlen — de igazi Minden gyógytárban is drogtiidban kapható, ára üvegenhónt 6.— pengő. tára. Egy kis késbegy gyei Egy üveg100 napig azaz3 hónapig O J s igy napi 6 fillér az egészség fenntartása. naponta reggal a kávéban Vezérképviselőség és szétktildési központ Magyarország részére Mihály Ottó Gyógyárunagykeieskedés -3 Budapest VI. Podmanitzky- u. 43 • Telephon 122­| Tóth Sándor. 1 Tegnap délután két órakor egy nemes magyar sziv dobogása állt meg a Mindenható kifürkészhetet­len akaratából és Nyíregyháza vá­ros társadalma ismét szegényebb lett egy kiváló, egész életében mun­kás varosa és hazája javára tevé­kenykedő férfiúval. Meghalt Tóth Sándor, az István malom alapi­tója és tulajdonosa, a város képvise­lőtestületének volt tagja, a Szabolcs­vármegyei Malomegyesület alelnö­ke. Tóth Sándor a kassai gazdasági akadémiának volt kiváló pövende­ke, majd az akadémia elvégzése után gróf Sennyei és gróf Andrássy Tivadar uradalmaiban fejtett ki ál­talános megelégedést és elismerést keltő, sikeres munkásságot. —Nyir egyháza város mindenoldalú fel­lendülése idején ennek a fejlődés­nek jelentős mozzanata volt, ami­kor Tóth Sándor 1907-ben meg­alapította és szorgalmas, áldoza­tos munkával felvirágoztatta az Ist­ván malmot. A malmoknak, igy a nyíregyházi István malomnak is, nagy jelentősége volt a háborús élelmezés nehez napjaiban, majd a háborút követő gazdasági ösz­szeomlás idején. Tóth Sándor a legnagyobb akadályokat is energi­kusan leküzdő, hazafias kötelesség­tudással állította vállalatát a lakos­ság, a város és a szűkebb közössé­gen át a küzdő nemzet érdekeinek szolgálatába. A megfeszített mun­ka, az áldozatos lélek emberének mutatkozott ezekben a válságos na­pokban. A város ügyei iránt mindig odaadással érdeklődő tagja volt Nyíregyháza város képviselőtestüle­tének evek hosszú során át 1923-ig. Közgazdasági szaktudása, puritán egyénisége, gazdag tapasztalatai predesztinálták arra, hogy a Ma­lomegyesület vezető tisztségeinek egyikét ieáruházzák. A román meg­szállás idején az István malom na­ponta ki volt téve az oláh katonák kapzsiságának és a malom értékes gépeiből sokat elrabolt a zsák­mányra éhezett oláh hadsereg. — Mindez fájdalmat okozott Tóth Sándornak, de nem tört meg, tovább dolgozott kitartással, mig makacs betegsége megállást nem parancsolt Halálát hozzátartozóin szerető barátain kívül a város szé­les rétegei gyászolják őszinte rész­véttel. Az elhunytban Ballay Győ­ző őrnagy, Gróman László intéző, és Goór György főhadnagy apósu­kat gyászolják. A család a következő gyászjelen­tést adta ki : Özv. Tóth Sándorné szül. Greksa Mária mélységesen fájó sziwel,de Isten akaratán megnyugvó lélek­kel tudatom, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa, testvér és rokon Tóth Sándor okleveles gazdatiszt, malomtulajdonos, Nyíregyháza vá­ros képviselőtestületének tagja, a Szabolcsvármegyei Malomegyesület alelnöke 63 éves korában, boldog házasságának 32-ik évében hosz­szas szenvedés után folyó hó 6-án délután 2 órakor örök álomra tért. Kedves halottunkat a ref. egyház szertartásai szerint folyó évi már­cius hó 8-án délután 3 órakor fog­juk a Buza-tér 9 számú gyászház­oól az északi sírkertben örök nyu­galomra helyezni. — Nyíregyháza, 1927. évi március hó 6-án. Drága halottunk Isten veled! özv. Greksa Ignácné anyósa. Tóth Mária férj. Pozsgay Józsefnél testvére. Erzsébet, Irén, Sarolta, Mária, István gyer­mekei. Ballay Győző, Ballay Anikó, Gróman Terike, Gróman Ilike, Goór Gyurika unokái. Ballay Győ­ző, Gróman László, Goór György vejei .

Next

/
Thumbnails
Contents