Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-06 / 53. szám

JVYÍKÖIDÉK 7 Gyorsiróverseny Nyír­egyházán. Versenyre előkészítő gyors­írási tanfolyamot rendez a Nyíregyházi Gyorsíró Egyesület. Nyíregyháza, március 5. (A Nyir­vidék tudósítójától.) Megírta már a Nyirvidék, hogy a Nyíregyházi Gyorsíró Egyesület ez év május havában a Gyakorló Gyorsírók Társaságának közremű­ködésével országos gyorsiróver­senyt rendez. A méreteiben is igen impozáns s versenyfokai tekinteté­ben is.igen magas nívón álló gyors­iróverseny előkészületei már javá­ban folynak. Nyíregyházán ma már igen sok gyorsíró van, akik szeretnének ezen a versenyen résztvenni, gyorsirási készségüket megtartani, vagy azt fokozni, szeretnének gyakorolni, talán nincs szükségük a gyorárásra most, de gyakorlás hiányában eset­leg sokat felednek, ezért a Nyíregy­házi Gyorsíró Egyesület elhatároz­ta, hogy egy ingyenes haladó tanfo­lyamot rendez "az egyesület tagjai számára. — Ennek természetesen egyik legfontosabb célja az volna, hogy a . Nyíregyházán tartandó jryorsiróversenyre az egyesület tag­jait szakszerűen előkészítse, előzetes házi versenyeket tartson, amelyek­bői megállapítható, hogy melyik tag körülbelül mely szótagszámon indulhat. A fiatal egyesületnek már is nagyon sok kiváló gyorsíró-tagja van, akik ha ezen tanfolyamon résztvesznek, sok dicsőséget hozhat­nak az egyesületnek. A gyakorló •órák a városi felső leér. iskolában lesznek, melynek egyik termét az Igazgatóság szíves volt a Gyorsíró Egyesület céljaira átengedni. — A gyakorló órák 9-én délután 6 óra­kor kezdőditek s a tagok részére tel jesen ingyenesek. Ugyanakkor tag­felvétel is lesz. HALLATLAN olcsó árban vásárolhatja BÚTORAIT SUHANESZ kárpitos és butoriru csarnokában. Óriási váhssték mindennemű búto­rokban. Kállói-utca 4 Telefon 319. | KÖZGAZDASÁG. VHtn-é szükség gazdasági ismertető iskolára ?. Mielőtt erre a kérdesre tüzetesen felelnénk, vessünk egy pillantást a múltra és tegyünk fel egy másik kérdést : Miért kellett önálló poli­tikai párttá egyesülni a kisgazdák­nak? Mert számbelileg az ország lakosságának 70 százalékát képezik épen azért az 5 éves háború alatt a legtöbbet a gazdák véreztek. A háború alatt gazdaságaik tönkre­mentek. A sok vér és pénz áldoza­tot mivel hálálta meg az ország ? hogy mindenüket elrekviráiták ; — csakis az ő terményeiket maximál­ták, mig az ipari cikkeket nem. A vörös uralom és később az oláh megszállás a gazdákat sújtotta leg­jobban : ő tőlük raboltak legtöbbet mert hiszen tulajdonképen csak á föld a termelési tényező. A kisgazda közönség erkölcsi tu­lajdonságai is olyanok," melyek őt hivatják vezető szerepre. Takarékos szorgalmas, nem könnyen hevülő, a megszokott úttól nehezen tér el. Anyagi áldozataik is a háború alatt megdöbbentően nagyok voltak. Ezért kell kisgazda parlament, amely az ország többségét képező kisgazda és földműves párt érdekeit tartja szem előtt. Az adó- és közoktatási politika, a földbirtok politika, a szövetkezeti fcx>litika, a gazdaságok felszerelése a többtermeléshez, gazdasági közok­tatás, földműves munkások és a kisipar támogatása. Rövid katonai szolgálat. Falvakban fegyveres pol­gárőrség szervezése, szerepeltek a párt programmjában. Egyik párt sem követheti ezeket oly erősen mint a kisgazda- és föld­mives-párt; de más pártnál k a programmpontok elkallódnak. A' kommunizmus a kisgazdák el­lenállásán tört meg, mert egyik el­1 lenforradalom követte a másikat és ezeknek eredménye nem volt, mert a kisgazda közönség szervezetlen volt, de a külföldet mégis meggyőz­te, hogy itt egy kisebbségi terror uralkodik. A tanúság tehát az, hogy a föld­mivelő tömeget szervezni és tani­tani kell, amint szervezve volt az ipari munkások kis tömege. A másik tanúság, hogy oly inga­tag alapra, mint az ipari munkásság az ország jövőjét — bizni nem le­het. A bolsevizmusnak még mindig vannak számos hívei, akik csak ked­vező alkalomra várnak, hogy ismét uralomra jussanak és ezzel csak ugy tudunk szembeszál lani, ha ve­lök szemben jól szervezett nagyobb tömeget állítunk. Erre Qsak a kis­gazdák és földművesek tömege al­kalmas ,amely semmi politikai ka­landban részt nem vett és vélemé­nyét nem változtatja. A kisgazdák és földművesek vál­lain kell az ország jövőjét felépíte­nünk. Ennek a tömegnek egyedüli hibája sem az ő hibája, az, hogy eddig nem foglalkoztak vele. Ne gondoljuk azonban, hogy a kereskedők és iparosok érdekéi el­lenkeznek a gazdák érdekével, mert ha a gazda vagyonos, akkor jói van dolga a kereskedőnek, iparos­nak és a honorációnak is. Mindezekből következik, hogy a kisgazda és földműves közönséget képezni kell a maga kenyérkerese­tére, hogy általa a több termelés megoldható legyen. Ez a képzés más uton nem' érhető ei, mint a gazdasági ismétlőiskolákban, ahová minden ismétlőiskolás heti két órán bejárni köteles, de csak egy miniszteri rendeletbe kerül és lehef abbói heti 3 vagy 4 óra is. Hogy az iskola életre keljen, a vezető* intelligenciának kell erre hatni, a kisgazda közönségnek pe­dig szivvel-lelekkel támogatni. Ha ez meglesz, csak akkor számitha­tunk arra, hogy a kisgazda közön­ség a saját kebeléből neveli a ve­zető intelligenciát. Csokalyi Fényes Károly, oki. gazda, szől. és bor. szaktanár. NYÍLT-TÉR* Sándor Endre nevezetű egyénnek a »Nyimdék« tegnapi számában megjelent nyílttéri közleményeit megerősítem annyiban, hogy a mintegy 3 hétig fennállott csendes­társi viszonyt nevezett ur eltávolítá­sával megszüntettem. Ami azt az állítólagos »követelést« illeti, ha olyan is volna — arra nézve a bi-' róság lesz hivatott dönteni. Flóhr Béla. Kilünö anyagból, legszebb kivitelben már 350.000 koronáért kőzitek fuzot, gummi (soványító) fiizőt, haskötőt, mell­tartót, harísnyatartokat hozott anyag­ból is tökéletes szabással és precíz munkával Átalakítást, tisztítást, javítást jn'áuyos áron gondosan, pontosan. Gyönyörű anyagraktá­ram rendelési kényszer nélkül be* mu'atouu — Tsztviselők és család­3 tagiaúnak 10% árkedvezmény! | BORGIDA VIKTORNÉ Körte-ntea 2. Mám. JNislís ural! Magas jutalékkal agilis ügynököket koresünk Nyíregyháza és környékére Ajánlatok ,B-li«tás ügynök" a kiadóba SIRK0YEKET és sirszegélykövet, emléktáblákat grá­nit, márvány és terméskőből készít és raktaron tart, temetőkben beiüvésést, aranyozást és minden e szakba vágó munkákat szakszerűen és jutányos áron eszközöl „ , _ . Kovács Lajos kőfaragó mester, Rákúczf-ut 23. sz, 1045-3 *E rovat alatt feőzlötte<ért sem a szerke ztőséi;, sem a kiadóhivatal tel -­lősséget nem vállal. Egy liter fajbor igen jó zamatu, italmérőknek 3500Mofoziii KOVÁCS, Rákóezi-utea 32. Telefonszám 295. 975-10 Zárt ajánlati verseny utján eladunk: Borsodmegyében, Finke község határában, Sáppusztán, négy részlet­ben egyenkint 195 köbméter tölgy hasábfát, egy részletben 16 köbméter tölgy szersiámfát, és egy részletben 178 köbméter dorongfát, ab erdő ki­termelve, ölbe rakva egyáltalában. A fa minőségeért és esetleges mennyi­ségben hiányaiért a zárt ajánlati ver­seny megtaftása után nem szavatolunk. Ajánlatok folyó évi március hó 12-ig hozzánk, az ajánlati ár 10% ának megfelelő bánompénzzel együtt be­adandók. Az ajánlatok felbontását március hó 14-én délelőtt 11 órakor Nyiregyhizán, Széchenyi-ut 28. szám alatti irodánkban fogjuk eszközölni. Az ajánlatokhoz kötve nem vagyunk s jogunk lesz sz ajánlatokat mind visszautasítani, vagy a megjelenőktől nyomban uj ajánlatot kérni. Illeték, forgaJmiadó és a felmerülő költség vevő terhe. A vevő a vételárat azon­nal készpénzben kifizetni tartozik. Azonnali nem fizetés esetében vevő bánompénzét elveszti, a vételi ügylet hatálytalanná lesz s vevő költségére és veszélyére a vételt bárkivel meg­köthetjük. A kitermelési hely Ede lény vasúti állomástól 5 kilóméter távolságra fekszik és az erdőig kőut I vezet. Kelt Nyíregyházán, 1926. évi már­cius hó 2-án. Dr. KOMJÁTHY KÁZMÉR és Dr. SZABÓ ZOLTÁN 1074 2 ügyvédek. 'A nyírbátori kir. járásbíróság mint telekkönyvi" hatóság. 74—926. tksz. Árverési hirdetmény és árverési feltételek. Szabolcstnegyei Takarékpénztár vég­rehajtatónak Truczkó Péter és neje Zékány Ilona végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató ké­relme következtében az 1881. LX. tc. 144., 146. és 147. §§. értelmé­ben elrendeli a végrehajtási árverést 2.400.000 kor. tőkekövetelés, ennek 1925. évi március hó 1. napjától járó havi lV 2°/o kamata, 250.000 kor. eddig megállapított per és vég­rehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 350 000 kor. költség, valamint a csatlakozottnak kimondott Nyirbátori Közgazdasági Bank rt. 3.000.000 kor. tőkeköve­telése és járulékai behajtása végett, a nyirbátori kir. járásbíróság terüle­tén levő Kisléta községben fekvő s a kislétai 145. sz. betétben A I. 1—2. sor 420., 421. hrsz. a. foglalt Truczkó Péter és neje Zékány Ilona nevén álló házas beltelek 22 475.000 kor, kikiáltási árban, továbbá a kislétai 562. sz. betétben A -f- 1—3., II. 1.5—8., III. 1-7.,+ 1, sor. 1336/1, 1336/2., 1386/3., 1160;, 1277., 1168/1 c. 1233/3, 1285/1. c. 1728/1 a., 1328/2. a., 2135. b. hrsz. alatt foglalt ingatlanok és 6/302. rész közöslegelő illetőség 31.030 000 kor. kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverés­nek a tkvi hatóság hivatalos helyi­ségében (I. emelet 1». ajtó) megtar­tására 1926 évi május hó 5 nap­jának d. e. 9 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. tc. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső iagatlant a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908. XLI. tc. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10*/o át készpénzben, vagy az 1881. LX te, 42. §-ában meghatározott ár­folyammal számított, óvadékképes ér­tékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni é3 az árverési feltételeket aláírni. (1881. LX. tc. 147., 150., 170. §§.; 1908. XLI. tc. 21. §) Nyírbátor, 1926. február l én. Dr. Czike Ferencz s. k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül: Tar Antal, 1115-1 jb. irodafőtiszj ÁRION FOGKRÉM-FOGPOR fehérít, Ildit, konzervál! a mai kor legtökéletesebb fogkrémje és hogy erről meggyőződjék, fáradjon be KÖZPONTI DROGÉRIABA <- Nyíregyházán, hol IMGYEM KAP egy próbtubust. Ha egyszer meg­próbálja, sohasem használ mást. 924-5

Next

/
Thumbnails
Contents