Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-06 / 53. szám

Hyíryidék 1926. március 6 A visszavert támadások A miniszterelnök genfi utazása előtt felszólalt a parlamentben, s hatalmas beszédben utasította visz. sza az ellenzék részéről ellene irányított vádakat. Ha összevetjük ezt a beszédet azzal, amelyben Pallavtcim szórt súlyos vádakat a miniszterelnök ellen, anélkül azonban, hogy bármit is bizonyítani tudott volna, az öröm és szomorúság kétes érzései között hánykolódunk. Örülnünk kell azon az erkölcsi "t'ensőbbségen, amely a miniszterelnök beszédét áthatotta s el kell szomorodnunk azon a rosszakaraton, amellyel Pallavicini gróf a kormány ellen fordult, de tulajdonképen csak a vergődő nemzetnek osztott ujabb sebeket. A miniszterelnök beszédét halálos komolyság hatotta át. Nem volt ebben léha szellemeskedés, egyetlen könnyelmű szó sem. Olyan komoly volt, mint maga az ügy, mely tárgyát képezte s oly méltóságteljes hangú, mint azt megkövetelték azok a vádak, amiket fensőbbséggel vert vissza. Lehetetlen bárkinek js, aki igazságot s nem pártpolitikai szempontokat keres, ezután a beszéd után meg nem győződni a miniszterelnök eljárásának teljes jóhiszeműségéről s az ellene irányzott támadások célzatosságáról. A magyar ellenzéknek, ha tényleg élne benne csak egy szikrája a haza és nemzet iránt való szeretetnek, ezután a beszéd után a bünbánás útjára kellene térnie s az őszinte magábaszállás utján vezekelve felmentést kérnie a maga számára a hazától, amely ellen napról-napra vétkezett. Bajos volna a hely rövidsége miatt pontról-pontra követni a miniszterelnök okfejtését, azt a szigorú logikai csoportosítást, amely kétségbevonhatatlan felsőbbséggel bizonyít egy jóindulatu s teljes jóhiszeműséggel eljáró ember ártatlansága mellett. Nem is -tudjuk mire vélni az ellenzéknek ezt az Igész fékevesztett akcióját, nem! tudjuk mire vélni azt, hogy a miniszterelnöknek döntő fontosságú genfi utja előtt ilyen útravalót adott ajándékba. Folytonosan arról 'beszélnek, hogy a franküg>

r felderítése az ország érdeke, mintha volna egyetlen hang is, amely ne ugyanezt mondaná. Ugyancsak az ország érdekeire való hivatkozással mondanak minden bizonyíték mellőzésével olyan beszédeket, amelyek százszor, ezerszer többet ártanak, mint minden frankügy. Csodálkozhatunk-e azon, ha a miniszterelnök, aki átérzi a helyzet teljes komolyságát, arra kérte az ellenzéket, hogy tekintsen el olyan nyilatkozatoktól, melyek az országra veszélyt jelentenek. Kíváncsiak vagyunk, liogy a miniszterelnök megnyilatkozása után vájjon a jobb belátás útjára tér-e a magyar ellenzék vagy tovább folytatja azt az offenzívát amely minden céltalansága mellett is ofy sok kárt okoz a külföld előtti presztízsünknek. Tett-e az ellenzék tagjai közül bárki is annyit, vagy annak csak százádrészét, mint amit Bethíen Istvánnak köszönhet az ország ? Nem a nemzet ellen, elkövetett árulás-t az, hogy nagyfontosságú külpolitikai tárgyalások előestéjén. rut rágalmak özönével bo. csátják útnak a miniszterelnököt, holott azután a ragyogó beszéd után amelyet a parlamentben mondott, csak a legnagyobb rosszakarat keverheti bele személyét az átkos frankügybe. A nemzet azonban ítélt. Az egész ország egységes bizalma kíséri Bethlen István grófot genfi útjára s amilyen egységes ez a bizalom a miniszterelnök személye iránt, ugyanolyan egységes a A nyíregyháziaknak március 14-én vasárnap délután bemutatják, miként énekelnek bele a fonográfba úgy, hogy az éneket a fonográf visszaadja. Szenzációs előadás a Korona nagytermében. — Hortobágyi pásztordalok, románcok, betyárnóták bemutatása. — Ecsedi István egyetemi tanár Nyíregyházán. Nyíregyháza, márc. 5. (A «Nyirvidék» tudósítójától). Nyíregyházán március 14-én, vasárnap délután fél 6 órakor szenzáció számban menő előadás lesz, a melyet bizonyára hatalmas közönség "hallgat meg. Ezen az előadáson dr. Ecsedy István a debreceni egyetem magántanára bemutatja a Hortobágyon gyűjtött eredeti szövegű és dallamu" paraszt és betyámótákat. Ecsedy István professzor, a kiváló néprajzi iró évek hosszú során át járta a Hortobágy pásztorlakóinak tanyáit és fáradtságot, költséget nem kiméivé, összegyűjtötte a legszebb, legjelemzőbb dalokat, romancokat es balladákat. Nemcsak szöveget gyűjtött, de összegyűjtötte a dallamokat is. Fonográfot vitt magával a pásztorok közé, akiket sikerült jávennie, hogy beleénekeljenek a fonográfba, amelynek lemezei 'igy megőrzik az ősi szépségekben, sajátos magyar vonásokban gazdag nóták dallamát és zamatos eredeti elő-, adási módját is. Az igy éveken át összegyűjtött anyag feldolgozásában részt vett Bodnár Lajos, a debreceni kollégium zenetanára, aki a fonográffai felvett dalokat otthon újra leépekelte, zongorára tette, ugy, hogy a fonográf közvetítésével a hortobágyi róna dalait tisztán, anélkül, hogy- színükből, ízükből vesztettek volna, mielőtt az előadási pódiumra kerülhettek. Ecsedy professzornak óriási sikere volt Debrecenben, mikor a hortobágyi dalokat, a maguk szűzies tisztaságában bemutatta. Első előadásán a kollégium nagytermében olyan volt a tolongás, hogy sem Balthazár püspök, sem Debrecen polgármestere nem férhettek a terembeEcsedyék megismételték előadásukat a debrecen, "Munkásotthonban, ahol ugyancsak páratlanul nagy érdeklődés kísérte a hortobágyi költészet interpretálását. Most a Bika nagytermében ezernyi sokaság előtt fogják megismételne az előadást. Bizonyos, hogy Nyíregyházán is hasonlóan páratlan sikere lesz a szenzációs előadásnak. Miben áll ennek az előadásnak páratlan volta ? Soha nem hallott, rendkívül érdekes tartahnu és muzsikáju dalok a hortobágyi pásztorok nótái. Az előadó Ecsedy professzor fogja ismertetni a nótákat. Magával hozza a fonográfot is, amellyel a Hortobágyon járt. A nótákat egy nagyszerű baritonista Sütő József énekli Bodnár tanár zongorakisérete mellett. Sütő Nyíregyházán bele fog énekelni a fonográfba, mint a hortobágyi pásztorok tették és a fonográf vissza fogja dalolni a felvett nótát. — A nyíregyházi előadás három részbői fog állani. Első része a fonográf felvételt magyarázza és mutatja be. A második részben -Ecsedy professzor pásztordalokat és románcokat, a harmadik részben pásztorballadákat és betyárdalokat mutat be. A nyíregyházi előadás bizonyára érdekelni fogja magukat az iskolákat is, amelyeknek ifjúsága a népköltési gyűjtés kérdésével foglalkozik, ezt a kérdést tanulmányaiból Ismeri és érdekelheti a fonográf fal történt gyűjtés eredménye. ÉrÉdeklődést fog kelteni azonban az

1 |előadás a nagyközönség körében is, annyival is inkább, mert az előadásra a belépőjegyek, amelyeknek jövedelmét a népdalgyűjtemény kiadására fordítják, olcsóak, 30, 20 és 10 ezer koronás árban kaphatók Ferenczi könyvesboltjában. Diadal Mozgó Péntek, szombat, vasárnap MBi van eladé? Jackie Coogan A kis rongyszedő! Egy szegény kis árvagyerek regénye 7 felvonásban.' Ezenkívül: Dalol az élet? (Mikor a tavaszi álom vis&zatér,) Szerelem hajdan és ma 6 felv.-ban. A főszerepben; Ethel S

hannon és Wallage MacDonald lőadások kezdete: pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Jön: „fc tornádó" és „Oh, ezek a férjek" Véres verekedés egy nyíregyházi korcsmában. A verekedésnek két sebesültje van, akik összesen tiz szúrást kaptak. Hires verekedők. Nyíregyháza, március 4. (A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi Erzsébet-kórházba két súlyosan sebesült legényt szállítottak be, névszerint Murár Andrást és Drapsza János. Mind a ketten annak a véres verekedésnek áldozatai, amely vasárnap zajlott le a Laktanya-ténen lévő Raducziner-féle korcsmába. A kórházba szállított legények közül Murár András 7, Drapsza János pedig 3 sebet kapott. A verekedésben a hires Magyar-Czirják József járt elől, aki rettegett verekedője Nyíregyházának és legalább hat esetben folyt ellene már eljárás. Verekedő társa Bodnár József, aki szintén részt vett a korcsmai hadakozásban. MagyarCzirják, Bodnár, továbbá Sztanek János és Tomasovszky József — mint ismert kötekedő — duhajkodva, hangos dalolással rontottak be a korcsmába és minden különösebb ok nélkül kötöttek bele az ott iddogáló Murár Andrásba és Drapsza Jánosba. A nagy verekedésre csődület támadt s a rendőrség a verekedőket ártalmatlanná tette. A kísértet - Apolló Ottó Gehiihf — Apolló Hétfőtől - Apo'ló Pár szó a nyíregyházi kutyaórületról. Az elemi iskola második osztályában ugy tanítják, hogy a kutya háziállat, három főrészé van és hogy nagyon hűséges állat ésatöbbi, ésatöbbi. Az ismereteim azóta, hagy ezt hallottam,' még a kutyákat illetőleg is lényegesen gyarapodtak. Vannak kis kutyák és nagy kutyák, mint ahogy a nóta is mondja: «Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiába...» Vannak aztán olyan kutyák, amelyek ugatnak, ez a fajta egy cseppet sem veszedelmes, mert az ilyen egyik sem harap. Azonban az a fajta, amelyik nem szokott ugatni, az már veszélyes, mert hisz a közmondás is mondja: «Amelyjk kutya nem ugat, az Tiarap». Őrizkedjünk tőlük. Ha az utcán szembe találkozunk ilyenneJ inkább menjünk át a túlsó oldalra. Egyszer olvastam valahol egy verset, amelynek egyik szakasza a kővetkezőkép. végződött: «Hej éri uram Isten, de felvitted a talpnyaló kutyáknak — manapság — a' dolgát». Tehát ilyen kutyák is vannak. Hallottam, hogy valaki a szive hölgyét «kutyukámnak» nevezte. Oh! Istenem, ments meg engem az ilyen «kutyukáktól»,. mert ez a kényes, szeszélyes, télen prémes és mindég csupa selymes faj, ez egy borzasztó valami. A tartása rengeteg sokba kerülhet s az ilyen magamfajta vékonypénzü legény egy «kutyuka» bírásáról nem is álmodhat. No. de elég a tréfából és a hoszszu bevezetésből. Jöjjön a dolog komolyabbik része. Tegnap a szerkesztőségből kiindulva, a Széchenyi-uton, Zrinyi Ilona-utcán és Kossuth-téren át' a Lengyel cukrászdáig, ugv a délutáni órákban találkoztam kilencvenhárom férfival. — Részben gyermekek, részben felnőtparlamenti ellenzék elitélésében is. Ez a beszéd csak fokozza a nemzetnek a miniszterelnök személye iránti szeretetét, amely régen megadta számára a felmentést, bármennyire is keservesen fáj ez a tény bizonyos irányzatnak.