Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-05 / 52. szám

1927. március 10. JSÍYíKYiBKK, Diadal Mozgó Máraius 4 én, 5 én és (i án, pénteken éi szombaton 5, 7 éi 9, vasárnap 3, 5, 7 éa 9 órai kezdettel A hercepoS csókja Béesben, a múlt század 50 ea éveiben játszódó bájoa történet 7 felvonásban. —'Főwereplő: Claire Rommer, Legény a talpán Vadnyugati kaland fi felvonásban. Főszereplő: Hoot Gibion, Előzetes jelentés: Március 7-8-án, hétfőn és kedden Jaok London regénye: A tengeri farkas és A csempészek kapitánya a Tulipán-kutat is bemutatják, amely rendkívül egyszerű és főleg olcsó láncos szer­kezet s tökéletességével meglepe­tésszerűen fog hatni a gazdákra. (A szerkezet lényege a kut lánc célszerű kivitele. Egy uj vastagsá­gú és horganyozott drótszálakból sokszorosan font drótkötélre mé­terenként 3 vízmérő edény van ri­fűzve és egyszerűen csavarral meg­rögzítve. A lánc teljesen rozsda­mentes, azon egyetlen csapágy, vagy tengely nincsen és igy annak kopása évekig ki van zárva. — A drótkötél egyébként bármely vas­üzletben beszerezhető és házilag fel­szerelhető. A másik lényeges ré­sze a láncszállitó dob. A vízfel­vevő edényekkel felszerelt kútlánc I nyílt kutakba szabadon fügve eresz- | tetik le, az a forgattyú forgatására »pater noster«-szerüen szállítja a vizet az előtte elhelyezett vizlá­dába. A kútlánc a drótkötél laza feléke­lése miatt az edényekben levő vizet visszaengedi folyni a kútba és ezért télen sem fagyhat be és nyáron is mindig friss vizet szállít. Üzemzavar e szerkezetnél éve­kig ki van zárva és ára, 3 méter kut­melységre 120 pengő, azontúl a lánc méterenként 4 pengő. Modell megtekinthető Nyíregyhá­zán, a Buza-téren és az egyesület titkári hivatalában (vármegye­háza fsz. 33.), ahol az meg is ren­delhető. mezőgazdaságban. Ha meg fogjuk látni az emberi zsenialitásnak ezt a legmodernebb produktumát, el fogjuk hinni, amit Henry Ford mond legujabb könyvében, hogy t. i. egy gazda egész évi munkáját tizenöt munkanap alitt e» le­het végezni Ford-gépikkel. A konzervatív magyar gazdasá­gok is belátták már a talajművelő Fordgépek kiszámíthatatlan elő­nyeit, a teherautóktól azonban ed­dig még idegenkednek. Lassan-las­san azonban ez a felfogás is meg fog váltózni s az'ilyen bemú tatók­nak épen az az agrikulturális hasz­na van, hogy közvetlenül, gyakor­latilag mutatja be a mezőgazda­sági gépipar legújabb produktumait s ha száz gazda közül csak egynek szottyan kedve, ha csak próbaké­pen is egy ilyen gép megvételére és hasznalatára, akkor már megtö­rött a közöny, utat hasított magá­nak az emberi kultura a konzerva­tivizmus sokszor károsan csökö­nyös ellentállásán: Győzött a haladás eszméje! Mert akárki, akármit mond, mégis csak nagy különbség az, ha én a termésemet, mely keresztek­ben fekszik kinn a mézőn, szabad prédájául kártékony állatoknak, ma­daraknak és tolvajoknak, húszon ötödrész annyi idő alatt be tudom hordatni a csűrömbe teherautóval, mintha lomha ökrösszekerek lassú­ságára bízva napokig, sőt hetekig vagyok kénytelen kinnhagyni egész évi munkám ellenértékét a tarlón, kitéve az időjárás szeszélyének és a már fentemiitett egyéb veszedel meknek, Amerikában már a legfavorizál' tabb szállítóeszköz a könnyű teher­autó ,amely a lóigát már teljesen kiküszöbölte, hogy az egyéb állaf által vontatott szállitómüvekről ne is beszéljünk. A március 13-iki bemutatón egyébként 3 uj és egy 5 éves Ford traktor került bemutatóra. Utóbbi annak a tendenciózusan terjesztett hirnek a megcáfolására, hogy a Ford-gépek néhány évi használat után teljesen elkopnak és munka­képtelenek. A teherautók közül egy­tonnás és féltonnás kocsik lesznek bemutatva. A tenyészállatkiállitással kapcso­latosan gépkiállítás is lesz, ame­lyen Papp Géza oki. gazda,a Sza­bolcsvármegyei Gazdasági let titkárának legújabb találr Egy összeégett öt éves leányt hoztak be a nyíregyházi Erzsébet kórházba, ahol a rend­őrség nem tudja kihallgatni, mert csak cigányul tnd. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A nyíregyházi Erzsébet kórház­ba egy égési sebekben szenvedő kisleányt hoztak be, aki eddig is­meretlen szerencsétlenségnek esett áldozatul. A leányka Glonczi Júlia, akit Tiszalökről hoztak be. A nyír­egyházi államrendőrség tisztvise­lője ki akarta hallgatni az öt éves cigánylányt, aki azonban egy szót sem szól. Cigányul tud valamit, de magyarul egy szót sem, igy a sze­rencsétlenség körülményeiről csak a csendőri jelentés megérkezése után tájékozódhatnak a rendőrsé­gen is. WMNNMWM Új élet a tanyán. r ni. Állításaim egyike szerint a ta­nyai uj élet alapföltétele az, hogy a tanyák épületei a közlekedés főbb utronalaí mellett húzódja­nak épugy, mint ahogy ezt a nyugati határszéli községekben láthatni. Fejtegetésem tovább fű­zése céljából egy futó pillantást vetek a szabolcsi térképre, köze­lebbről az utakra. Az úthálózat a térképen megkapóan szép. A valóságban pedig, mint ezt a köz­igazgatási bizottság üléséin el­hangzott jelentésekből, az auto­mobil verseny alkalmából elhang­zott dicsérő szarakből tudjuk, a többi megyékhez képest, jó utai vannak. És mindig jobb utai lesz­nek, hiszen — mint a Nyirvidék közli — „serényen, szakadatlanul folynak az útépítő munkálatok azok szerint a jövőt megalapozó elgondolások szerint, amelyek vár­megyénk munkás, lelkes alispán­ját, Mikecz Istvánt, a vármegye • útépítési programrnjának megal kotásánál vezették." (L. Nyirvidék 34. sz.) Nyíregyházáról, mint a térképről olvashatni, sugárkélt futnak a különféle utak, mig a tanyák, az utak közt keleties rend­szertelenséggel tarkázva a határt, terülnek el. Nyíregyháza város határának úthálózati térképének olvasása közben arra a kérdésre keres feleletet az őlvasó, hogy hát: miért e bujócskajáték mikor a technika vívmányainak áldásai­ban minden gondolkodó fej részt akar venni mindenki belekapcso­lódik az ipar és kereskedelem forgatagába, mindenki több vilá­gosság után és fölfelé törekszik ? Hát minek ide jó út, ha csak idő­és alkalomszerüleg, bizonyos sze­zonban használják ? Hogy a no­mád életet folytatott népek a fo­lyók mentén telepedtek le, ez érthető; de, hogy a termelő, ki terményét értékesíteni akarja, pók­ként miért húzódik a zugba, ezt csak hagyományos rossz szokás­nak lehet minősíteni, de mente­getni nem. A tanyai nép egyolda luságának, fejletlen kereskedői Városi Mozgókép Színház —ji—•i—iiiiiiiii iiimii ni niT* * i i inunmm jn r-^-^ Tiir——tt8P~— Március hó 4-én. 5 én és 6 án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3,5, 7 és 9 órakor ZORO és HUHU it főszereplésével: „A gsrod^badeiii főkapitány Vadregényej szerelmi kaland 6 felvonásban. flz autós Kisasszony (Izzó kerék) Vígjáték 7 felvonásban. Főszereplők: MONTÉ BLUE <*8 PATSY RUTH MILLER Csütörtökön a 9, pénteken a 7 és 9, yasárnap az 5, 7 és 9 órai előadások katonasenekizérettel. Hétfőn A vörös alkony és Amerikai arisztokraták Kedde n érzékének tudható be, másrészt AZ, hogy a közlekedési utaktól táv*l elzárkózottan lakik, mi az­tán társadalmi voltát kártékonyán befolyásolja, zárkózottá teszi ter­mészetét. Tények igazolják azt is, hogy a tanya mindég a legke­vésbbé járt helyen van, hová sok­szor hosszú és széles, egy vagy több út vezet. Ha az igy elfecsé­relt földeket össze lehetne mérni, bizonyára oly nagyság* parlag területet kapnánk, mely tékozlás, csonka helyzetünkben meg nem engedhető. A sok mindenre kí­váncsi statisztika figyelmét sza­bad legyen a fölösleges utak összeírására felhívni s ezzel egy­idejűleg arra, hogy milyen terület nagyságot nyerne a gazda, ha a tanyát a földjének arra a részére épitené, amely a közlekedési űt mellett van. Addig is, míg a ta­nyai házak is épitkezési rendsza­bályok szerint készülnek, sokat tehetnek erre vonatkozólag, ágy az iskolai, mint az ískolánkivüli oktatók a felvilágosításnak idő­és alkalomszerű eszközeivel. Meg kell értetni a néppel, hogy pem­csak a csárdának, kovácsműhely­nek s ujabban az iskolának van helye a főút mellett, hanem min­den épületnek, melynek gazdája nem akar remete életet folytatni; a világtól, a kultura fényétől, az emberszeretettől nem akar elfor­dulni. Mint ahogy nem temetkez­hetik a tanyai oda, ahová akar, ugy ne építhessen ott, hol neki, hanem ahol a köznek is érdeke. Ha pedig nem akar, úgy akkor a kázhelye kisajátítható legyen a szegények részére. Hiszen ugyií : „az Isten a szegények részét a gazdagoknál tette le", — mondja Tompa : Kenyérkő regéjében. Ha a tanyai lakosok a közlekedés főbb utvonalai mellett helyezked­nének el — s ezt nagyobb rész­ben meg is tehetik, amennyiben többnek több dűlőben sőt más határban is van földje — úgy nem rideg határ, de népes út kötné a várost a szomszéd hely­séggel. A tanya és város köl­csönhatása igy előnyösebb és na­i gyobb lenne anélkül, hogy amaz az egyensúlyozó, szabadsági ön­tudatot ápoló erejéből veszítene. Több megbecsülésben is részesül­nének a nagy áldozatok árán épült utak is, melyekkel most az intézőkörök ugy vannak, mint az egyszeri orvos a vakkoldussal, kit sikerrel megoperált, mégis tovább koldult behunyt szemmel. Vannak jó utaink, mégis elkerü­lik. Ha a rómaiak (Traján) pél­dáját követnénk, úgy a jó út ké­szítése mellett, ennek megbecsü. lésére, mementóként, a kilóméter jelző helyettazalkotók neveit,sót az áldozó községekét az áldozat nagy­ságával együtt meg kellene örökí­teni. Ez nemes versenyre szólítaná a községeket épugy, mint a ma­gánosokat. A selmeci szabály azt rendelte, hogy ha a polgár örö­kös, rokonok és végrendelet nél­kül hal el, vagyonának egyhar­mada utak és hidak javítására fordíttassák. (Kerékgyártó Á'pád dr, ; A műveltség fejlődése Ma­gyarországon 889—1301. X. Nem­zetgazdaság.) A kultuszminiszter pedig nemcsak uegativ, vagyis az utak rongálását tiltó, hanem po­zitív rendeletet adjon, melynek értelmében minden iskolában ta­nítsák, hogy kik és milyen áldo­»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents