Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-04 / 51. szám

JKYÍmMIL 1927. március 4. De mi is résen vagyunk A közelmúltban, amikor a bel­ügyi költségvetést tárgyalták, kinos feltűnést keltett a szocialisták or­gánumának és vezetőinek agresz­sziv állásfoglalása a csendőrseg és rendőrség fenntartására beállított té telek ellen. Régi frázisukat ismét elő szedték és azzal vádolták meg az emiitett tiszteletreméltó testülete­ket, hogy rendeltetésük az osztály­uralom megvédése. Ugyanabban az időben a bécsi szocialisták is tet­tek illetéktelen kirohanásokat az ál­lítólagos magyar fegyverkezés el­len, Parisban" pedig, a szocialis­ták nemzetközi kongresszusán Peyer Károly adott hangot ugyan­ezeknek a gondolatoknak. — Most kipattant aztán egy olyan esemény, amely éles világot vet arra, hogy ezek a támadások nem történnek tervszerűség nélkül, ha­nem azokban határozott és céltu­datos rendszer bontakozik ki. A hegyeshalmi állomáson letartóz­tatták a szökésben levő Szántó Zol­tán egykori helyettes népbiztost, aki a budapesti politikai rendőrség megfigyelése szerint hónapok óta tervszerű propagandát fejt ki Ma­gyarországon a kommunista ura­lom érdekében és nagy aparátus­sal rendezkedett be a bolsevista esz­mék terjesztésére. Saját beismerése alapján az is megállapittatott, hogy a hálókocsiban utazó és káprázta­tó eleganciával tündöklő bolsevis­ta agitátor Moszkva megbízásából végezte propagandasztikus munkás­ságát és onnan kapja a pénzt köz­veszélyes működéséhez. Ma már a hűvösön ül a Szántó népbiztos­dinasztia e jeles tagja s igy mó­dunk és alkalmunk lesz a büntető­eljárás rertöén arra, hogy misz­sziójának részleteit és itteni össze­köttetéseit egész terjedelmében megtudhassuk. Annyit azonban máris látunk, hogy a vörös szer­vezkedés sohasem szünetel és per­manens tevékenységet igényel a rendőrség részéről az agitáció el­lenőrzése és megakadályozása. Tehát igenis nagy szükség van arra, hogy a csendőrség és rend­őrség teljes létszámban és komplett szervezetben őrködhessék a jogbiztonság fölött, mert hisz nagyon jól tudjuk, hogv a bolse­vizmus bevallott célja mindenütt a fennálló állami és társadalmi rend felfordítása. Konszolidált ország­ban és konszolidált viszonyok kö­zött nem sok reményük van arra, hogy a gyakorlatban már rég meg­bukott ábrándjaikat megvalósíthas­sák. De ha sikerülne felbillenteni állami rend egyensúlyát, ak­könyörtelenül berendezkednék a legridegebb osztályuralom szel­lemében, dacára annak, hogy most az osztályuralom túltengését igyek­szik bizonyítani. Jelenlegi rendünk az összes osztályok harmóniáján alapszik, hiszen látjuk, hogy a köz­rend fenntartása körül a fegyverek tényleges alkalmazása ugyszólva sorra se kerül. De azt, hogy a ta­nultak és tapasztaltak alapján egy rend is kiváljék az egészből és osztályuralmával az összeséget ter­rorja és rabigája alá hajtsa, ez el­len védekezni akarunk utolsó le­heletünkig. Kottából álmodozókés megemészthetetlen frázisokat nyög­décselők már egyszer igen magy bajba keverték nemzetünket, csak most kezdünk kilábolni ebből ba­jokból, naivság és ostobaság vol­na a magyarság részéről, ha — amit fel se lehetne tenni — újra beugranék az agitációnak. Látjuk a vörös összjátékot, de bizunk ab­ban is, hogy van erőnk arra, hogy minden igyekezetük esetén is csak dőre kiserlet maradjon. Földes Drogéria: Főposta melletti sarok. az kor A rendőrség lefoglalta és mint bűnjelet az ügyészségre szállította a RocMitz-íéle szesz­gyárban felrobbant gép alkatrészeit. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Az utóbbi időben egyre-másra előforduló robbanások között csak futólag emlékeztünk meg arról a robbanásról, amely Mándokon tör­tént. Itt a Rochlitz-féle szeszgyár­történt a szerencsétlenség. A ka­zán felrobbanása megsebesítette Róth Sándort, akit beszállítottak a kórházba. Róth Sándor sebesülése nem oljan súlyos, mint a többi ! robbanásoknál előfordult, nem egy ? esetben halált okozó sérülések. A Rochlitz-féle szeszgyárból be­hozták Nyíregyházára azt az öntött vas csövezetet, amelynek repedése a szerencsétlenséget okozta. Az ál­lamrendőrség a gépalkatrészt, mint bűnjeleket lefoglalta és átküldötte a kir. ügyészségre, ahol a beér­kezett adatok alapján megindul az eljárás a mándoki robbainás ügyé­ben is. Nyiregyházán a választók uj névjegyzékében csak öttel van több választó, mint a tavalyi jegyzékben. Nyíregyháza. (A Nyirvidáfc tu­dósitójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Nyir­egyházán is befejezést nyert a választók összeírása. Az össze­írás eredményét is megállapítot­ták már és "kitűnt, hogy az uj névjegyzékben mindössze öttel több választó szerepel, mint a tavalyi­ban. Kerületenként a választók száma a következő : (A zárójel ben a tavalyi névjegyzékben sze­replő választók számát tüntettük fel.) Az elsőkerületben 786, (671), a második kerületben 1 151, (945), a harmadikban 712, (761), a ne gyedikben 550, (756). az ötödik­ben 426, (566). a hatodikban 632, (767), a hetedikben 689, (743), a nyolcadikban 759, (668), a ki­lencedikben 680, (727), a tizedik­ben 566, (622), a tizenegyedikben 877, (706), a tizenkettedikben 935, (911), a tizenharmadikban 927, (898), végül a tizennegyedik ke­rületben 1410, (1354) választó van. Eszerint az idei névjegyzékben szereplő választók száma 1 1.095, az idei névjegyzékben pedig öttel több, tehát összesen 11.100 vá­lasztó van. Megjelent a pénzügyminiszter rendelete a késedelmi kamatokról és adóbehajtási illetékekről. A rendelet jelentékeny könnyítéseket tartalmaz azokra nézve, akik pontosan fizetnek. (A „Nyirvidék" tudósitójától.) A jelenleg még alkotmányos tárgyalás alatt álló adómérséklés iránti törvényjavaslat 63. §-a közadókezeléséről szóló 1Q25. évi 600 P. M. sz. hivatalos összeállítás 31. § ának 1. be­kezdését akképen módosította, hogy az az adózó, aki esedé­kessé vált tartozását az esedé­kesség napjától számított 3 hó napon belül befizeti, évi 6%-os s ha ezentúl fizeti be, évi 12°/o-os késedelmi kamatot köteles fizetni és pedig az esedékesség napjá­tól a befizetést megelőző hó­napnak a végéig. Az az adózó pedig, aki 1926. év végén fennállott adótartozá­sát legkésőbb 1927. évi junius hó 30-ig teljes ősszegében be­fizeti, az 1925. évi december hó 31-ig járó időre — tekintet nélkül a késedelem tartamára — 5%-os késedelmi kamatot fizet. Az érvényben levő szabályok értelmében már elszámolt kése­delmi kamatok visszatérítése ezen rendelkezés alapján nem kérhető. Városi Mozgókép Színház Március 3-4-5 6 án, csütörtökön, pénteken és szombaton 5,7 és 9, vasárnap 3,5, 7 és 9 órakor főszereplésével: „Appocflzbadeni főkapitány" Vadregényes szeralmi kaland 6 felvonásban. f\z autós Kisasszony (IZZÓ kerék) Vígjáték 7 felvonásban. Főszereplők: MONTÉ BLUE és PATSY RUTH MILLER Csütörtökön a 9, pénteken a 7 és 9, vasárnap az 5, 7 és 9 órai előadások kettonaaetfie ki véreitől. Hétfőn A vörös alkony és Amerikai arisztokraták Kedden Diadal Mozgó Máreius hó 3-án, csütörtökön utoljára 5, 7 és 9 órakor A legrosszabb asszony j Társadalmi dráma 7 felvonásban. v Főszereplők; Mary Astor és Levis Stone. I A KINCSí Dráma 6 felv.-ban. Főszereplő: Werner Krauss. Előzetes jelentés: Március 4-én, 5 én és 6-án, péntek, szombat és vasárnap Hercegnő csókja Claire Rommer. Legény a taSpán Hoot Gibson. A behajtási illetékre nézve pedig a 600. sz. hiv. összeállí­tás 72. §-ának 2. bekezdése a következőleg módosul Az adóbehajtási illeték 4%, ha a zálogolás foganatosíttatott, vagy megkiséreitetett és további 6%, ha az árverés megtartatott vagy kiséreltetett A késedelmi kamatok és adó­behajtási illetékek tárgyában kö­zölt fenti rendelkezések 1927. évi március hó 1-től lépnek ha­tályba. Az adózó közönség ezen ren­dplkezések hatályba lépése foly­tán igen figyelemreméltó anyagi előnyben részesül s igy saját érdekében jár el, ha a fent kö­zölt rendelkezések szem előtt tartásával teljesiti adólerovási kö­telezettségét. Fontos ujitása a rendelkezé­seknek a múlttal szemben, hogy 1. a késedelmi kamatok be­fizetését megelőző hónapnak a végéig számitandók (a múltban annak a hónapnak a végéig, melyben a befizetést fél teljesí­tette). Tehát 1%-kal feltétlenül kevesebb kamat számitható fel, mint ezt megelőzően, 2. a közadók minden év ja­nuár, április, julius és október 1 én válnak esedékessé s a kö­vetkező hónapok 15 éig kamat­mentesen fizethetők. Aki ezen határidőt be nem tartja, az ese­dékesség napjától a befizetés napjáig évi 12%-os kamatot tartozott fizetni. A fenti rendel­kezés folytán, aki az esedékes­ség napjától számított 3 hóna­pon belül, tehát az évnegyed végéig kifizeti az összes esedé­kes tartozását, az csak 6 p/o-os késedelmi kamatot fizet. Ha nem fizeti ki, ugy 12%-os ^vi kamat számítandó fel terhére. 3. Rendkívül figyelmet érde­mel a fenti rendelkezésnek az 1926. év végéig fennálló tőke­tartozások utáni 5%-os kamat­befizetési kedvezménye azon lekre nézve, akik ezen tartozá­saikat 1927. évi junius hó 30-ig rendezik. Ezen hátralék befizetésénél a beszedő közegek 1926. évi de-

Next

/
Thumbnails
Contents