Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-31 / 73. szám

>ÍYÍRYIBÉK. 1927. március 31. A XXIII. század regénye „metropolis" az Apollóbaa. Vannak Európában olyan film­rendezők, akiket nem lehet sem­miféle Ígérettel Amerikába csalo­gatni. Fritz Lang dr. is, aki a legnagyobb és legkolosszálisabb európai filmeket rendezte, a fejlett és királó német technika segítsé­gével, szintén ezek közé tartozik. Fritz Lángért már versenyeztek az amerikai gyárak, de hiába való volt minden, Fritz Lang dr. Euró­pában maradt. Fritz Lang — több mint egy éves munka|után — most készült el filínjével, a Metropolissal, amely egyike a legnagyobb "filmeknek, amelyeket Európában készítettek. A Metropolis a XX-ik század utópisztikus regénye. Tul Morus Tamás utópiáján, tul Carl Capek R. U. R.-jén, tul az eddig meg­alkotott ilyenirányú és tárgyú remekeken. Fritz Lang uj filmje megdöbbentően tárja elénk az emberiség jövőjét. A jövő század regényét még sohasem láttuk ilyen artisztikusan, reálisan és tiszta művészettel megalkotva. Fritz Lang nevét ezzel a filmmel az egész világ megismeri. * Mit mondanak a „Metropolis" film vezérszereplői ? Fritz Rasp „Mint kém szerepelek a filmben s Theodor Loos-sal viaskodom, ötször-hatszor támadtunk egymásra s egyik nagy jelenetnél a karomat oly erővel rántották meg, hogy kificamodott s két hétig nyomtam a betegágyat utána." Brigite Helm „Káprázat, — szivbemarkoló, hatalmas ez a film s felvételei annyira kimerítettek, logy legalább egy évig nem is gondolhatok ujabb íelvételekre." Theodor Loos i „Bárhogy is volt, egy bizonyos, hogy nem felejtem el ezt az időt. Mert ba gyakran meg is fáztam a felvételeknél, legalább tudtam, hogy érdemes volt. A reumáért, amit én a hideg vizben szereztem, Önök kaptak valamit, kedves nézőim: — a Metropolis vízzel elárasztott alsóvárosának felejt­hetetlen képét. mi TT M. II n i t­r m— (*) Turautakra 503-as ui Fiát­autó km.-ként 40 fillérért megy, megrendelhető Csépánynál. Telefon 45ó. 1786 A Nyíregyházi ügyvédi Kamara az igazságügy­miniszterhez terjesztett jelentésében a nyir­egyházi kir. törvényszék részére oj épületet kér hallatlan olCSÓ árban vasáraihatja bútorait az 52 év óta ismeretes szakképzett Suhanesz cégnél, hol óriási választékban a legfinomabb bútorok és mindenemü lakberendezési cik­kek kerüintu eladasn. bútorgyáros Üzlet: Kállói-utca 4. Miiheiy: Nádor-utca 11. Telefon: 319. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Nyiregyházi Ügyvédi Kamara most tartotta rendes közgyűlését dr. fárossy Sándor elnökletével. A közgyűlés legfőbb tárgya az igaz­ságügyminiszterhez intézendő je­lentés volt, amelyet dr. Fráter Er­nő titkár terjesztett elő. A jelentés rámutat az ügyvédi kar sérelmeire és főbb megállapításai a követke­zők: A szanálási akciónak az igazság­szolgáltatás terén észlelhető háta­sai nem mondhatók minden tekin­tetben örvendeteseknek.. Bár két­ségtelen, hogy elevenebb gazdasági élet mellett mi ügyvédek is inkább remélhetjük a kereseti lehetősé­geink emelkedését, melyek az or­szág leromlott gazdasági helyzeté­ben a normálisnál is kedvezőtle­nebbekké váltak, a magángazdasá­gok szanálása tehát reánk is na­gyon fontos kérdés, azonban egye­dül csak ettől lényegesebb javulást azért nem remél hevünk, mert az ügyvédi kar megélhetésének legna­gyobb akadályát, az irtózatos túl­zsúfoltságot rövidesen megszün­tetni alig lesz lehetséges. A jogi oktatás hiányos volta és különösen a háborús szolgálat kö­vetkeztében biztosított vizsgázást könnyítések következtében a fiatal ügyvédek száma még mindig sza­porodik. — Az ügyvédi munkakör tágítása helyett az utóbbi évek alatt egyik-másik igazságügyi intézke­désben az ellenkező álláspont ér­vényesülését kellett konstatálnunk. Mintha olyan felfogás töreked­nék befolyásra, amelv a »Jura no­vit Curia« álláspontjára helyezked­ve az ügyvédi foglalkozás jelentősé­gét a jogszolgáltatás tevén kevésbé értékelné. Mintha feledésbe men­tek volna azok a nagy értékek, amelyekkel a magyar ügyvédi kar a jogszolgáltatás fejlesztéséhez hoz­zájárult és az ügyvédi közreműkö­dés jelentőségét sok tekintetben aláértékelvén, ezt a társadalmi osztályt a saját sorsára akarná bízni. Az ügyvédi kart kellemetlenül érinti, hogy az ujabban beterjesz­tett törvényjavaslatokban, ameny­nyiben az ügyvédi foglalkozással érintkező intézkedésekről van szó, az ügyvédi kar képzettségében és erkölcsi tőkéjében meglevő garan­ciák nemcsak fel nem használtat­nak, sőt ellenkezőleg olyan intéz­kedések foglaltatnak, amelyek az ügyvédi közreműködés terét szűkí­tik és ezáltal az ügyvédi kar nehéz helyzetét még inkább súlyosbítják. Az ügyvédi kar képviseletének a törvényhozásba való bevitele min­denesetre mindannyiunknak há­lás köszönetét váltja ki, nem mu­laszthatjuk el azonban kifejezést adni annak, hogy az ügyvédi kar­nak csupán 2 rendes és 2 póttag­gal való képviselete kevesebb an­nál, amire az ügyvédi kar számánál és szellemi értékénél fogva számi" tottunk. Az ügyvédi kar felsőházi képvise­letére vár az a feladat is, hogv azok a törvényjavaslatok, amelyek az ügyvédi kar megélhetését és er­kölcsi érdekeit érintik, speciális ügyvédi szempontokból is megfe­lelő bírálatban részesüljenek. A mult év folvamán több olyan igazságügyi törvényjavaslat látott napvilágot, amelyek az ügyvédi kar érdekeibe mélyen belevágnak. El­sősorban hivatkozunk az örökösö­dési eljárás novellájára, amely mellőzi az ügyvédi kart olyan jogo­sítványok megadásánál, amely jo­gosítványok az ügyvédi kar tagjai­nál a jogbiztonság követelmé­nyeinek minden tekintetben megfe­lélnének. Az okirati kényszer­ről szóló törvényjavaslat egyene­sen megszükiti azt a teret, ame­lyen az ügyvédi kar eddig mű­ködhetett. Ez a törvényjavaslat nem szünteti meg a községig jegy­zői magánmunkálatokkal járó jog­bizonytalanságot, sőt egyenesen törvényesiti ezeket a magánmunká­latokat, amikor az okirat terén csak a kir. közjegyzőket ruházza fel külön jogosítvánnyal, mellőzi azonban annak kimondását, hogy okiratok szerkesztésével a közjegy­zőkön kívül egyedül csak bejegy­zett ügyvéd van jogosítva foglal­kozni. Sérelmes az ügyvédi kaya a részvénytársasági jog reformjara vonatkozó törvénytervezetnek azon intézkedése, amely a részvénytár­sasági közgyűlések jegyzőkönyvé­nek vezetését a közjegyzők hatás­körébe utalja át. Mig a törvényja­vaslatokkal szemben legalább mó­dunkban van előre is kifejezésre juttatni aggályainkat, a jogszolgál­tatás rendszerébe vágó miniszteri rendeletekről csak megjelenésük után veszünk tudomást, holott sze­rény véleményünk szerint az ügyvédi kamaráknak gyakorlati ér­tékű észrevételei itt még kevésbé volnának előzetesen is mellőzhe­tők. A polgári peres eljárásban az egyes értékhatárok túlzott feleme­lése és a felebbezési lehetőségek megszorítása az egész polgári per­rendtartást hátrányosan érintő olyan intézkedések, amelyeknek MEGJELENT A SZABOLCS VÁRMEGYE ÉS NYÍREGYHÁZA CÍMTÁRA Szerkeszti: Vertse K Andor. 1927. * III. évfolyam. A CÍMTÁRBAN BENNE FOGLALTATNAK: az iparasok, kereskedők, ügyvédek, orvosok, mérnékék, gyógyszerészek, köz és magántisztviselők, tanárok, tanítók, szülészmők, pénzintézetek, iparvállalatok, földbirtokosok 100 holdon felül, gazdálkodók 50—100 holdif, 20—50 holdig, szőllőbirtokesok, kulturális- és sportegyesületek és minden, amire egy üzletnek vagy hivatalnak szüksége van. Kapható minden könyvkereskedésben és a Jóba nyomdában 8 pengőért. hátrányai a jogbiztonság szempont­jából messze túlhaladják ezáltal a szanálás címe alatt eszközölt kiadás megtakarítások értékét. Szerény vé­leményünk szerint pedig az ügyvédi képviseletnek további korlátozása, a nyilvános előadás által elintézen­dő ügyek értékhatárának kiterjesz­tése nemcsak az ügyvédikar mun­káját csökkentik, hanem az álta­lános jogszolgáltatás szempontjá­ból sem kívánatos intézkedések. Sérelmes a bírói ügyviteli sza­bályzatoknak érvényben lévő azon módosítása, amely a tudakozódási időt lényegesen megszorítván a kö­telességet teljesítő ügyvédet vagy egyáltalában megfosztja ennek le­hetőségétől, vagy pedig a tudakozó lapok vásárlásával legtöbbször át nem hárítható kiadásba kényszeríti. Az ügyvédi ingyenes munka, in­gyenes jogvédelem ma is éppúgy terheli az irtózatos megélhetési ne­hézségekkel küzdő ügyvédi kart, mintahogy akkor terhelte, amikor módjában állott ezt az áldozatot az igazságszolgáltatás érdekében meg­hozni. Az ügyvédikar anyagi erejét meg­haladó erőfeszítéssel igyekszik az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyug­díjintézetet újra talpraállitani, amig azonban az egyes tagok terhére előirt befizetéseket alig képesek tel­jesíteni, addig az igényjogosult munkaképtelenek és ügyvédi özve­gyek nem kapnak annyi segélvt egy évre, ami 1 hónapi megélheté­süket biztosítja. Nem megyünk annyira, mint egyik-másik társka­kamara és nem kérjük ezen intéz­ménynek teljes megszüntetését, szükségesnek tartjuk azonban, hogy ezen intézmény átszerveztes­sék, illetve decentralizáltassék. Az ingatlanforgalom megkötött­sége bénítja a gazdasági életet és el kell érkeznie annak az időnek, amikor ebben a tekintetben minden korlátozásnak meg kell szűnnie. — Az ügyvédi kar szempontjából fő­képen ez a megkötöttség okozza azt, hogy a perenkivüli ügyek leg­nagyobb része a községi jegyzők kezébe csúszott át, mivel az ingat­lanforgalom megkötöttségéből szár­mazó hatósági bizonyítványok kiál­lítása által az ingatlanforgalmat úgyszólván a kezükben tartják. — Ezen körülmény erkölcsi összefér­hetetlensége tekintetében aggályain­kat bátrak voltunk már a mul 1 évi jelentésünkben kifejteni. Most elégtétellel hivatkozunk arra, hogy Nagyméltóságod a jegyzői magán­munkálatok megszüntetését szin­tén óhajtandónak találja és remél­jük hogy az érdekelt más minisz­teri tárcák körében is ebben a te­kintetben a jobb belátás fog dia­dalmaskodni. firtfieteflen idegenkedés tapasz­talható a közigazgatási hatóságok­nál az ügyvédi közreműködés elle­nében. Ennek megnyilvánulásátlát­juk különösen abban, hogy a köz­igazgatási hatóságok lehetőleg mel­lőzik a határozatoknak a felekét kép viselő ügyvédekkel való közlését. — Pedig az ügyvédi képviselet a köz­igazgatási eljárás nívóját csak ked­vezően emelné és emellett az ügy­védi működésnek a közérdekre is kedvező uj teret nyitna meg. Hosszú idő telt el azóta, amióta ígéretet nyert az ügyvédikar arra, hogy a törvénykezési eljárásban az ügyvéd által előlegezendő bélyeg­költségek mértéke le fog szállíttat­ni. Azóta különösen a pengőszámi­tásra való áttéréssel kapcsolatban mód és alkalom nyílott volna ez igéret beváltására. Ezirányban is hiába vártuk a megfelelő rendel­kezést és igy ez az antiszociális intézkedés továbbra is sújtja az ügyvédikart. Az adózás terén az ügyvédi ka­marának nagyobb szerepkört kér­tünk biztosítani és egyúttal kértük,

Next

/
Thumbnails
Contents