Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-30 / 72. szám

Xyíryibeíl 1927. máreius 30. Hátrább az agarakkal. Körber osztrák miniszterelnök hatáskörét túllépve egy alkalommal belekotyogott Magyarország belső ügveibe, mire Tisza István ezt a parlament ülésén egy előkelő idegen magánpassziózásának minősítette az ország közvéleményének felriadó tapsai közepette. Ma újra felzúgott a tapsorkán Gróf Bethlen Istávnnak Henderson Ar? tur voJt angol miniszterhez küldött sneidig sürgönyére, mert az egész magyar nemzet lelkéből jött az az orronvágás, amit a kotnyeles angol szocialista kapott a miniszterelnöktől. Hisz évek óta folyik a felbőszítő izgatás a magyar nemzet belpolitikája ellen, léha emigránsok és kiforratlan szocialista vezetők részéről, mellyel szemben alig akad védekezésünk. — Hogy most még idegen emberek is merészkedjenek beleszólani Magyarország belső ügyeibe s arrogáns hangú sürgönyökkel akarják a kormány nyugodt és körültekintő politikáját befolyásolni, az már csakugyan nem volt tovább tűrhető s minden magvarnak jól esik, hogy hosszas védekezés és magyarázgatás helyett magyarosan odavágott Bethlen, ahova kell. A háborút elvesztettük s azóta a legképtelenebb erkölcsi és anyagi szörnvtetteket büntetlenül követhet el "ellenünk a győztes országok kara. ökölbe szorított kézzel kellett néznünk, hogy miként szedik el országrészeinket, mállasztják széjjel azt a tömör erőt, melyet Magyarország a Közép-Duna mentén képvisel. Megraktak ellenőrző komissiókkal, még íróasztalaink fiókját is összehányták fegyvert keresve; ellenünk zúdított »megszállók« elvitték -vagonjainkat, állatainkat, sőt telefonkeszülékeinket, mindezt némán kellett szenvednünk, mert hisz a győztes Európa parancsolta. De hogy inci finci emigráns kölykök és nemzetközi ábrándhóbortok után futkosó szocialisták által informált akárkicsodának is beleszólása lehessen abba, hogy mi mit miért és hogyan intézünk él, mely irányban és milyen eszközökkel keressük fejlődésünk útját, azt nem tudjuk és nem akarjuk eltűrni. Erre felelt keményen és határozottan Bethlen István s amikor ennek módját az egész ouszág osztatlanul magáévá teszi és helyesli, reméljük, hogy a külföld is megérti belőle az értenivalókat és a Henderson mesterek megülnek otthon a saját kaptafájuknál . Hogy azonban egészen őszinték legyünk, ezalkalommal valóban örültünk Henderson beavatkozásának, mert hogy Bethlen Istvánnak alkalma nyílott erre a bravúros visz szavágásra, melyre mindannyian büszkék vagyunk. Elmúlt idők emlékei kelnek szárnyra lelkünkben, azoké az időké, amikor még Magyarország is számottevő tényező volt az európai hatalmak koncernjében: amikor mi is voltunk valakik. Ha erőinktől megfosztottak is, becsületünk és önérzetünk megmaradt s ha kétrét görnyedünk <is a ránk rakott terhek súlya alattt: packázni velünk nem fognak. Viszont belső örömmel tölt el Bethlennek e legújabb sikere, aki óvatos és köreltekintő elhatározásaiban, mint igazi kormányférfiuhoz illik, de határozott és kemény cselekedeteiben. Azokban a községekben, ahol felszabadították a lakásokat, tatarozás fejében nem engedélyeznek adómérséklést. (A Nyirvidék tudósitójától.) Az 1927. évben foganatosítandó háztatarozások adókedvezménye tárgyában a m. kir. pénzügyminisztérium 1927. évi 42900. szám alatt rendeletet adott ki melynek értelmében a lakásrendelet bérk'orlátozó hatálya alá tartozó városokban és községekben adómérséklés illeti meg azt a házbirtokost, aki akár bérbeadott, akár bérbe nem adott házát az 1927. évben legkésőbb november hó 30-ig kizárólag a saját költségén tataroztatja és a tatarozási költségének összege az 1927. év* kiveíett házadóalapjának 20 százalékát eléri vagy meghaladja. Ez a kedvezmény csakis a kötőit lakbérek alá eső városok és községeknek azon tartozó háztulajdonosait illeti meg a tatarozandó épület, vagy épületrészeire, melyekkel a háztulajdonos szabadon nem rendelkezhet. Azokban a községekben ahol a szabad rendelkezés visszaállitatott tatarozás fejében adómérséklés egyáltalán nem engedélyezhető. Az adómérséklés mérve, a tatarozás megkezdés befejezésének bejelentési hatái ideje tekintetében az 1925. évi XVIII. t.-c. illetve ennek kiegészítéséről szóló 1926. évi XI. t.-c. végrehajtási utasításában fog lalt rendelkezések az irányadók. Az evangélikus egyházközség háromemeletes bérpalotái építtet a Káliéi-Luther utcák és Luther téren levő telkére. A bérházban körülbelül 30—40 lakást fognak elhelyezni, á földszinten üzlethelyiségek lesznek. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Nagyjelentőségű kérdéssel foglalkozott a nyíregyházi ág. h. ev. egyházközség tanácsa és képviselőtestületi szombati tanácsülésén, illetve a vasárnapi közgyűlésén. Oly nagy horderejű kérdést vitattak meg a tanácskozások alkalmával, hogy pusztán csak azt véve figyelembe, mit jelent 35—40 lakásnak építése, lehetetlen, hogy fel ne figyeljen reá városunk egész közönsége. Arról volt ugyanis szó a tanácskozások alkalmával, hogy az egyházközségnek tulajdqnát képező, úgynevezett Kovács Soma-féle telken, melyhez hozzákapcsolódott a korábban is az egyház tulajdonában volt telekrész, amelyen jelenleg Geduly Henrik püspök lakása áll, olyan monumentális épületet emeljen az egyházközség, mely megfeleljen egyfelől annak a helynek, ahol az a telek fekszik s igy a fejlődő Nyíregyházának is késő időkre is díszes épülete legyen, másfelől pedig szociális igényeket is elégítsen ki azáltal, hogy mint bérház hajlékot adjon 35—40 családnak. Az egyházközség képviselőtestületének tagjai a legnagyobb megértéssel fogadták Szohor Pál pénzügyi bizottsági elnök előterjesztései s a megindult vita folyamán az az egyhangú vélemény alakult ki, hogy az épületnek megépítése egyházi és szociális szempontból egyaránt szükséges s kívánatos volna, ha a terv keresztülvitele minél előbb megtörténne. Az egyházközség képviselőtestülete éppen ezért felhatalmazást adott az elnökségnek arra, hogy lépjen érintkezésbe valamelyik neves budapesti műegyetemi tanárral s kérje fel az arra vállalkozót a szükséges tervek elkészítésére. — Amennyiben pedig a sürgősséget kimondotta az egyházközség, egyut tal felhatalmazást adott az elnökségnek arra is, hogy az építkezéshez szükséges amortizációs költséget szerezze meg. Ha igy a terv idejekorán elkészül s a kölcsönt is sikerül minél előbb megszerezni, - ugy a terv szerint már ez év augusztus havában megkezdik az' építkezés munkáját. A terv az, hogy a Kállói-utcán, a Dr. Demjén József orvos házánál kezdődő, a Luther-utcára nyiló, majd a Luther-téren folytatódó hatalmas telektömbre egy háromemeletes épületet építenek. Természetesen beleesik ebbe a jelenleg püspöki lakásul szolgáló épület is, melyet az építkezés céljainak megfelelően átalakítanak s három emeletre emelnek. Az építkezés híre bizonyára örömet fog kelleni széles körökben. Általa jelentékeny mértékben enyhülni fog a lakásínség s egyben a nyíregyházi épitő és rokoniparok Városi Mozgókép Színház Ma, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor Párbaj a pusztán (A szerelem korbácsa,) — Dráma 10 felvonásban. Főszerepben: Greta Garbó és Antonio Moreno A pünkösdi princ (Szervusz, Bonifác!) — Vígjátét 8 felvonásban. A főszerepben; — Richárd Dix és fllice Miils. A » oraí előadások katonazenekisérettel! munkásai is jelentékeny munkaalkalomhoz jutnak s ez csak fokozn; fogja azt a megelégedést, melyet a vármegye székházanak és a kórháznak építése keltett. Oiadai Mloaggs

éi Március hó 29 én, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor: UFA 2 attrakció UFA ÁRTATLAN ZSUZSI Jean Gilbert] operettje filmen, S felvonásban. Főszerepben: Vili Fritsch és Xénia Desnt. A hárem szüze Regénv a máiványbörtönök falai között 9 felvonásban. Főszerepben a két nagy francia művész : Huguette Duflos, Leon Mathot. Előzetes jelentés. Titi a csíb4s2^ir>á.Sy Píerre Gillesnek, a Le Matínben megjelent világhírű regénye atén két részben, 12 felvonásban. WK* i'tfmBWp "ff ; ••,,' '.•?,.£ 'Jü Fekete Lajos: Béklyózott erők feltámadása. „Sir a kislánya Balaton pariján", játsza a cigány a .Koronában" és én az egyik sarokasztal meilé húzódva olvasom Fekete Lajos verseskötetét, a „Béklyózott erőic feltámadásá"-t. Nagyon sok verseskötetet olvastam már.. Magyart, németet, olaszt, angolt, franciát. Egyíknek-másiknak évekig hatása alatt, voltam, de egyik sem váltott ki belőlem ilyen mély. primér hevü érzést. Tóth • Árpád, az általa lefordított, Wilde : Readiogi fegyház balladáját igy jellemzi : egyszerű szavak kevés díszű zenéje Én sem tudok mást mondani Fekete Lajos verseskötetérő!. És mégis... Az egyszerű szavak kevés díszü, de mégis hatalmas, orchesztrikus zenéje megfog, fogva tarf, hogy vissza vezessen az egyszerű, de kevés díszü, nagyon szomorú, de magasztosan nagyszerű magyar múltba. Egy gyászosan fekete, vigasztalan kép rajzolódik lelki szemeim elé: a tatárjárás utáni Mügyarország sivár, kietlen pusztasága. Lsssage sánta ördöge hátára vesz és keresztül repül velem azon a gyászmezőn, mely rövid idővel ezeíótt, boldog nép boldog országa volt. Most nem a házak tetejét bontja fel, hogy megmutassa a benne lakókat. Ott már nincs mit keresni. Az üszkös gerendák alatt csak kóbor kutyák rágódnak testvéreik csontján. Embernek még halvány nyoma sincs. Elszéledlek a szélrózsa minden irányába, hogy megmentsék azt a vagyont, melyről csak a jövőben fog kiderülni, hogy kincs-e, vagy leher: életüket. És Lesaage ördöge elvonja előlem Szenzációs lesz A KIRAKATVERSENY*

3

1'*

6'