Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-29 / 71. szám

J.927. március 29. mmwBZL A Tiszántal egész építélparossága a Tiszán­túli Épitőiparosok Szövetségének megalakítása mellett. Tömeges csatlakozások mindenfelől. Most már megállapítható, hogy alig talált még lelkesebb visz­hangra gondolat, mint amit Piszer János nyiregyházi építész a Tiszántúli Ipar és Kereskedelem hasábjain fölvetett, nevezetesen az,hogy tömörülniük kell a tiszán­túli építőiparosoknak. A Tiszántúli Ipar és Keres­kedelem szaklap minden egyes száma a csatlakozások egész sorozatát közli. Ez mindennél eklatánsabban igazolja, hogy a szervezkedés szükségességét egyre jobban átérzik a tiszántúli épitó'iparosok. Piszer János nagyon is helyesen jelölte meg az utat: csakis a szervezkedés vezet­het a tiszántúli épitőiparosság boldogulásához. Csak igy nyerhetnek orvoslást a tiszántúli épitó'iparosok egyre súlyosabb és súlyosabb sérelmei. Így védhetik meg életérde­keiket a folytonos támadásokkal szemben. Hatalmas megmozdulásról van itt szó, amelyre már is élénken fölfigyelnek. Ezer és ezer építőiparos sorakozik föl, hogy egzisztenciák jogait biztosítja. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagy­irányu — az egész Tiszántúlra kiterjedő — szervezkedés huza­mosabb időt és nagyobb mun­kát igényel. És e munkának leg lelkesebb támogatója a Tiszán­túli Iparés Kereskedelem szaklap, amely ezzel is megmutatja, hogy igazán együttérez, egyfitt küzd a tiszántúli építőiparosokkal. Mint a Tiszántúli Ipar és Ke­reskedelem legújabb száma jelenti, áprilisra tervezik a Tiszántúli Építőiparosok Szövetségének megalakulását. Ez a nagy esemény Debre­cenben fog lefolyni, nagy lelke­sedéssel várják a Tiszántúl építő­iparosai. Keresstény Iparosok Országos Szövetségének nyíregyházi csoportja tegnap délután dísz­közgyűlést tartott. A díszközgyűlés szónokai ör. Czettler lenő egyetemi tanár a szövetség elnöke és Müller Antal főtitkár részletesen ismertették a közép és kisipar igényeit, törekvései!. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) — A keresztény kisiparosok országos szövetségének nyiregyházi cso­portja tegnap délután három órai kezdettel díszközgyűlést tartott a gazdák otthonának dísztermében. A díszközgyűlésen iparosaink teljes számmal megjelentek. Törekvéseik e város társadalma előtt ismertek s hogy mennyire megegyeznek a józanul itélő s nemzeti alapon álló társadalom irányelveivel, mi sem bizonyíthatja jobban, mint az> hogy a díszközgyűlésen számosan vettek részt más társadalmi osz­tálybeli érdeklődők is, Dr. Kállay Miklós főispán, mint a nyiregyházi csoport diszelnöke is jelen volt a díszközgyűlésen. Ott láttuk a hall­gatóság sorai között Énekes János prépostkanonokot, dr. Szarka Sán­dor törvényszéki tanácselnököt, Horváth Bertalan h. pénzügyigaz­gatót, dr. Klekner Károly igaz­gató főorvost, Sikorszkv István iparfelüg>előt, s társadalmi ele­iünk számos kiváló hölgy és férfi tagját, továbbá a gazdatársadalom képviselőit, akik jelenlétükkel azt a nagy szolidaritást dokumentál­ták, melyet nemcsak a nemzet, ha­nem az annak előmenetelét mun­káló kisiparosok is méltán elvár­hatnak.. A díszközgyűlést Huray János elnök nyitotta meg a Hiszekegy elmondásával s afelett való örömé­nek kijelentésével, hogy a dísz­közgyűlésen kiváló egyéniségeket láthatnak vendégékül. Az üdvözlé­sek után az elnök felkérésére Müller Antal főtitkár beszámolt az iparosság tö­rekvéseiről. Törekvésük rugója az, hogy j vissza kívánják helyezni' az iparos j társadalmat abba a tisztelt hely- ; zetbe, melyben a céhek idején volt. j Ez az iparostársadalom tiszteletet j hirdet a nemzet iránt, de hasonló ; megbecsülést kér a rnagu munkás­sága számára is a nemzet minden rétegétől.. Az iparosságnak súly­ra van szüksége gazdasági, társa­dalmi és politikai téren egyaránt. Ennek az elérésére több irányú követelése van az iparos társada­lomnak. Követelik a közmunkákban való részesedést. Ezt pedig intézménye­sen csak ugy látják biztosítottnak, ha az 1911. évi közszállitási sza­bályrendeletet gyökeres révizió alá veszi a kormány. Másik követelésük az, hogy az ipar hitelszükségletét elégítse ki a kormány. Az eddig nyújtott 50 milliárdos hitel csak csekély há­nyadát tudja kielégíteni az igények­nek. Maga az iparosság is munkál­kodik a hitelszükséglet kielégítésén, amennyiben hitelintézetet alapí­tott a fővárosban két milliárd ko­rona alaptőkével. Hitelre azért van szükségük, mert dolgozni akarnak. Éppen ezért a legnagyobb meg­nyugvással fogadták Vass József kijelentését, hogy a munkanélküli­segélyt nem fogja meghonosítani, ellenben munkaalkalom nyújtá­sára módot fog adni. Ezt kívánja a keresztény, közép és kisiparos tár­sadalom is. Munkát kérnek ők js s nem kívánják kitenyészteni a notórius munkakerülők táborát. Igen fontos kívánságaik me­rülnek fel az úgynevezett kontár­kérdéssel kapcsolatban. Ezt a kér­dést teljesen liquidálnf kell. Ebben az irányban különben Czettler Jenő dr. országos elnök, országgyűlési képviselő a legközelebbi napokban hosszabb beszédet fog mondani a parlamentben. Ma ugy áll a dolog, hogy a kisiparos csak a munkát végzi el, a vállalati lehetőségbői pedig jóformán teljesen ki vannak zárva. Részletesen szól a kartellek tö­rekvéseiről, melyek által teljesen tönkremegy a magyar kisipar. Pél­dákat sorakoztat fel az építési anyag kartellei életéből s azt sta­tisztikai adatokkal is támogatja. Ez az egyik főoka annak is, hogy a magánépitkezés nem. tud megindul­íii s így a kisipar nem jut munka­lehetőséghez, sőt ha a kartellek révén munkához is jut, a munka­dijat ők állapítják meg a legmini­málisabb mértékben. A beszédet a jelenvoltak több­ször fogadták helyesléssel s annak elhangzása után hosszasan juttatják kifejezésre tetszésüket. Dr. Czettler Jenő fel­szólalása. Müller Antal főtitkár beszéde után dr. Czettler Jenő mond nagy hatást keltő beszédet. Beszéde be­vezető részében a társadalmi szo­lidaritásról szól, melynek örven­detes valóságát látta a nyíregyházi díszközgyűlés alkalmávaí. Hang­súlyozza, hogy az egyes társadalmi osztályok közé való ékverési akna­munka távol áll minden magyar társadalmi osztálytól, idegen törek­véseket kell ez aknamunka mögött keresni. Egymásra van utalva különösen a kisgazda és a kisiparos társa­dalom. Békében s később a há­ború és a forradalmak idején pe­dig ennek a nemzetközi szervezet­nek éppen az volt a legfontosabb törekvése, hogy ezt az egymást szervesen kiegészítő társadalmi osztályt válasszák el minél jobban egymástól s ingeieljék egymás el­len.. Gyakorlati példákkal mutat rá arra, hogy a két osztály még a legjobb gazdasági viszonyok meil».t sem élhet meg egymás nélkül, ín­nál kevésbé teheti meg azt ma­Felveti azt a kérdést, hogy mi le­hetett az oka annak, hogy amikor az összes harctereken idegen érde­kek szolgálatában hősiesen tudott helyt állani a magyarság, saját er­dekeinek védelmére már nem tu­dott tömörülni? Németországgal vont párhuzamot s ugy látta, hogy nálunk nem volt meg a társadalmi szolidaritás, a polgári társadalom szervezettsége, mig Németországot éppen ez tette ismét naggyá, .tekin­télyessé. Sorra veszi ezután azokat a kér­déseket, amelyeket Müller főtitkár is tárgyalt s uj megvilágításban mutatja be az iparos társadalom nemzetfenntartó jelentőségét s in­nék alapján követeli jogaiknak tel­jes mértékben, intézményesen vájó biztosítását. Amikor az iparos tár­sadalom tagjai ezer és tizeze: szám­ra vesznek részt a kötelességek teljesítésében, vagyont, vért és éle­tet is áldoznak a nemzet ügyéért s szemben velük a nagytőke kép­viselői baj esetén a «d^pot»-ban maradnak, legyen meg az a jogi is a kisiparosnak, hogy áldozatai­nak arányában részesüljön a köz­munkákban.. A mai viszonyok mellett a kis­iparos nem tudja, hogy. a vállalaton lesz-e haszna, mert a kartellek ár emelésétől függ egész, exísztencjája, a kartellek azonban tudják, hogy mit fognak keresni. Csak ugy tudnak az iparosok jövőjük érdekében dolgozni, ha öntudatra neveljük őket. Határo­zott céllal kell előretörniök s ak­kor boldog lesz az országgal együtt az iparostársadalom is. A nagy hatást keltő s a tetszés­nyilatkozatoktól sűrűn félbeszakí­tott beszédet lelkes örömmel fo­gadta a közönség, melyért a kis­iparosok nyíregyházi' csoportja ne­vében külön köszönetet is mondott Tluray János elnök. A jelentős és rendkívül értékes díszközgyűlést a Himnusz el­éneklése zárta be. 3 pompás nyv Dsiggi-Dsiggi a legszenzációsabb könyv, ami az utébhi évekbe* megjeleni. Parcus Leó, v«lt német tényleges tiszt utazását, ka­landjait irja le. Küzdelmeit a bolíviai őserdő sövény és állatvilágával érde­kesebben, izgatóbban — és mégis egy­szerű természetességgel — nálánál ne héz volna elmondan\ A vasat m-g aem i-merő, fehér embert sohasem látott, eiBhertv&dászó és emberevő in­dián törzs kötelékében eltöltött hóna­pok leírása páratlanul izgató. A törzs belső élete % házasság és szerelem egyszerű elintézése, a viságrajövés és elmalás (életfa—halállá} problémáinak szokatlan megoldása stb. hossza időn át elmélkedésre készteti az olvasót Mindez n»io mese, ha ae m szamom valóság és ebből a vak ságból „felesé­get" is hozott magának Parcas Leo, emberevő fe-eséget, aki ájuldozik a naptól és világosságtól, egyet'en ruha­darabja egy ó: ska zsebóra egy zsinó­ron, aki irtózik a fehér emberül (Parcus Leó le tvolt barnulva) fél a háztói, de már egy hét múlva kacé­ran viseli a selyemrahát. Ezen köny v ára bordószínű egész vészonkötésben képekkel 8 pengő. Megrendelhető részletre is és pedig átvételkor utánvéttel 3 P éa a portó fizetendő, havonta pedig 2'50 pengő. Roald Amundsen: Az északi sark meghódítása A hatalmas, alhuraalaku, egész vá­szonba kötöt', dús aranyozású diszmű finom papiroson számos gyönyörű fényképfelvétellel, tartalmazza a ,Norge' útját Amundsen és otitársai leírásá­ban. E mű a jelenkor egjik legnagyobb problémáját, az ..Éjféli Nap" birodal­mának c. oda világát teszi szemléletessé. Tizenkét kalturnyeiven jelenik meg egyidejűleg. Ára 20 pengő, amely 5 havi egyenlő részletben fizethető. Átvételkor utánvéttel 4 pengő és a portó fizetendő. Quo vadis ?. e. Több, mint bárom évtizede szállóige már ez a két szó, amellyel Szien­klevicz Henrik szinte egy csapásra meghódította a müveit vil^g olvasó­közönségét. Mintha érciie öntött és márványból kifaragott alakok elevened­nének meg.- ugy állnak szemközt eb­ben a hires regényben ?z elhanyatló pogány Róma és a kezdet kezdetén vajrdó keresztény társadalom legendás képviselői. Kö;el 500 eredeti rajz il­] luszirá'ja s két vastag kötetet,amelynek j ára, modern egészvászon disz­! kötésben, klilön tokban 16 pengő > 4 havi részletre. Átvételkar fizetendő 4 P és a portó. Készpénzrendeléinél portót aea számítunk fel. Tessék ezt kitöltve lenti címre elkiHdenl. Palladis r.-t.-nak BUDAPEST V., Akadémia-utca 10. Ez«»el megrendelem k é r s é 2 s$£ é e r t a

Next

/
Thumbnails
Contents