Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)
1927-03-29 / 71. szám
J.927. március 29. mmwBZL A Tiszántal egész építélparossága a Tiszántúli Épitőiparosok Szövetségének megalakítása mellett. Tömeges csatlakozások mindenfelől. Most már megállapítható, hogy alig talált még lelkesebb viszhangra gondolat, mint amit Piszer János nyiregyházi építész a Tiszántúli Ipar és Kereskedelem hasábjain fölvetett, nevezetesen az,hogy tömörülniük kell a tiszántúli építőiparosoknak. A Tiszántúli Ipar és Kereskedelem szaklap minden egyes száma a csatlakozások egész sorozatát közli. Ez mindennél eklatánsabban igazolja, hogy a szervezkedés szükségességét egyre jobban átérzik a tiszántúli épitó'iparosok. Piszer János nagyon is helyesen jelölte meg az utat: csakis a szervezkedés vezethet a tiszántúli épitőiparosság boldogulásához. Csak igy nyerhetnek orvoslást a tiszántúli épitó'iparosok egyre súlyosabb és súlyosabb sérelmei. Így védhetik meg életérdekeiket a folytonos támadásokkal szemben. Hatalmas megmozdulásról van itt szó, amelyre már is élénken fölfigyelnek. Ezer és ezer építőiparos sorakozik föl, hogy egzisztenciák jogait biztosítja. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagyirányu — az egész Tiszántúlra kiterjedő — szervezkedés huzamosabb időt és nagyobb munkát igényel. És e munkának leg lelkesebb támogatója a Tiszántúli Iparés Kereskedelem szaklap, amely ezzel is megmutatja, hogy igazán együttérez, egyfitt küzd a tiszántúli építőiparosokkal. Mint a Tiszántúli Ipar és Kereskedelem legújabb száma jelenti, áprilisra tervezik a Tiszántúli Építőiparosok Szövetségének megalakulását. Ez a nagy esemény Debrecenben fog lefolyni, nagy lelkesedéssel várják a Tiszántúl építőiparosai. Keresstény Iparosok Országos Szövetségének nyíregyházi csoportja tegnap délután díszközgyűlést tartott. A díszközgyűlés szónokai ör. Czettler lenő egyetemi tanár a szövetség elnöke és Müller Antal főtitkár részletesen ismertették a közép és kisipar igényeit, törekvései!. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) — A keresztény kisiparosok országos szövetségének nyiregyházi csoportja tegnap délután három órai kezdettel díszközgyűlést tartott a gazdák otthonának dísztermében. A díszközgyűlésen iparosaink teljes számmal megjelentek. Törekvéseik e város társadalma előtt ismertek s hogy mennyire megegyeznek a józanul itélő s nemzeti alapon álló társadalom irányelveivel, mi sem bizonyíthatja jobban, mint az> hogy a díszközgyűlésen számosan vettek részt más társadalmi osztálybeli érdeklődők is, Dr. Kállay Miklós főispán, mint a nyiregyházi csoport diszelnöke is jelen volt a díszközgyűlésen. Ott láttuk a hallgatóság sorai között Énekes János prépostkanonokot, dr. Szarka Sándor törvényszéki tanácselnököt, Horváth Bertalan h. pénzügyigazgatót, dr. Klekner Károly igazgató főorvost, Sikorszkv István iparfelüg>előt, s társadalmi eleiünk számos kiváló hölgy és férfi tagját, továbbá a gazdatársadalom képviselőit, akik jelenlétükkel azt a nagy szolidaritást dokumentálták, melyet nemcsak a nemzet, hanem az annak előmenetelét munkáló kisiparosok is méltán elvárhatnak.. A díszközgyűlést Huray János elnök nyitotta meg a Hiszekegy elmondásával s afelett való örömének kijelentésével, hogy a díszközgyűlésen kiváló egyéniségeket láthatnak vendégékül. Az üdvözlések után az elnök felkérésére Müller Antal főtitkár beszámolt az iparosság törekvéseiről. Törekvésük rugója az, hogy j vissza kívánják helyezni' az iparos j társadalmat abba a tisztelt hely- ; zetbe, melyben a céhek idején volt. j Ez az iparostársadalom tiszteletet j hirdet a nemzet iránt, de hasonló ; megbecsülést kér a rnagu munkássága számára is a nemzet minden rétegétől.. Az iparosságnak súlyra van szüksége gazdasági, társadalmi és politikai téren egyaránt. Ennek az elérésére több irányú követelése van az iparos társadalomnak. Követelik a közmunkákban való részesedést. Ezt pedig intézményesen csak ugy látják biztosítottnak, ha az 1911. évi közszállitási szabályrendeletet gyökeres révizió alá veszi a kormány. Másik követelésük az, hogy az ipar hitelszükségletét elégítse ki a kormány. Az eddig nyújtott 50 milliárdos hitel csak csekély hányadát tudja kielégíteni az igényeknek. Maga az iparosság is munkálkodik a hitelszükséglet kielégítésén, amennyiben hitelintézetet alapított a fővárosban két milliárd korona alaptőkével. Hitelre azért van szükségük, mert dolgozni akarnak. Éppen ezért a legnagyobb megnyugvással fogadták Vass József kijelentését, hogy a munkanélkülisegélyt nem fogja meghonosítani, ellenben munkaalkalom nyújtására módot fog adni. Ezt kívánja a keresztény, közép és kisiparos társadalom is. Munkát kérnek ők js s nem kívánják kitenyészteni a notórius munkakerülők táborát. Igen fontos kívánságaik merülnek fel az úgynevezett kontárkérdéssel kapcsolatban. Ezt a kérdést teljesen liquidálnf kell. Ebben az irányban különben Czettler Jenő dr. országos elnök, országgyűlési képviselő a legközelebbi napokban hosszabb beszédet fog mondani a parlamentben. Ma ugy áll a dolog, hogy a kisiparos csak a munkát végzi el, a vállalati lehetőségbői pedig jóformán teljesen ki vannak zárva. Részletesen szól a kartellek törekvéseiről, melyek által teljesen tönkremegy a magyar kisipar. Példákat sorakoztat fel az építési anyag kartellei életéből s azt statisztikai adatokkal is támogatja. Ez az egyik főoka annak is, hogy a magánépitkezés nem. tud megindulíii s így a kisipar nem jut munkalehetőséghez, sőt ha a kartellek révén munkához is jut, a munkadijat ők állapítják meg a legminimálisabb mértékben. A beszédet a jelenvoltak többször fogadták helyesléssel s annak elhangzása után hosszasan juttatják kifejezésre tetszésüket. Dr. Czettler Jenő felszólalása. Müller Antal főtitkár beszéde után dr. Czettler Jenő mond nagy hatást keltő beszédet. Beszéde bevezető részében a társadalmi szolidaritásról szól, melynek örvendetes valóságát látta a nyíregyházi díszközgyűlés alkalmávaí. Hangsúlyozza, hogy az egyes társadalmi osztályok közé való ékverési aknamunka távol áll minden magyar társadalmi osztálytól, idegen törekvéseket kell ez aknamunka mögött keresni. Egymásra van utalva különösen a kisgazda és a kisiparos társadalom. Békében s később a háború és a forradalmak idején pedig ennek a nemzetközi szervezetnek éppen az volt a legfontosabb törekvése, hogy ezt az egymást szervesen kiegészítő társadalmi osztályt válasszák el minél jobban egymástól s ingeieljék egymás ellen.. Gyakorlati példákkal mutat rá arra, hogy a két osztály még a legjobb gazdasági viszonyok meil».t sem élhet meg egymás nélkül, ínnál kevésbé teheti meg azt maFelveti azt a kérdést, hogy mi lehetett az oka annak, hogy amikor az összes harctereken idegen érdekek szolgálatában hősiesen tudott helyt állani a magyarság, saját erdekeinek védelmére már nem tudott tömörülni? Németországgal vont párhuzamot s ugy látta, hogy nálunk nem volt meg a társadalmi szolidaritás, a polgári társadalom szervezettsége, mig Németországot éppen ez tette ismét naggyá, .tekintélyessé. Sorra veszi ezután azokat a kérdéseket, amelyeket Müller főtitkár is tárgyalt s uj megvilágításban mutatja be az iparos társadalom nemzetfenntartó jelentőségét s innék alapján követeli jogaiknak teljes mértékben, intézményesen vájó biztosítását. Amikor az iparos társadalom tagjai ezer és tizeze: számra vesznek részt a kötelességek teljesítésében, vagyont, vért és életet is áldoznak a nemzet ügyéért s szemben velük a nagytőke képviselői baj esetén a «d^pot»-ban maradnak, legyen meg az a jogi is a kisiparosnak, hogy áldozatainak arányában részesüljön a közmunkákban.. A mai viszonyok mellett a kisiparos nem tudja, hogy. a vállalaton lesz-e haszna, mert a kartellek ár emelésétől függ egész, exísztencjája, a kartellek azonban tudják, hogy mit fognak keresni. Csak ugy tudnak az iparosok jövőjük érdekében dolgozni, ha öntudatra neveljük őket. Határozott céllal kell előretörniök s akkor boldog lesz az országgal együtt az iparostársadalom is. A nagy hatást keltő s a tetszésnyilatkozatoktól sűrűn félbeszakított beszédet lelkes örömmel fogadta a közönség, melyért a kisiparosok nyíregyházi' csoportja nevében külön köszönetet is mondott Tluray János elnök. A jelentős és rendkívül értékes díszközgyűlést a Himnusz eléneklése zárta be. 3 pompás nyv Dsiggi-Dsiggi a legszenzációsabb könyv, ami az utébhi évekbe* megjeleni. Parcus Leó, v«lt német tényleges tiszt utazását, kalandjait irja le. Küzdelmeit a bolíviai őserdő sövény és állatvilágával érdekesebben, izgatóbban — és mégis egyszerű természetességgel — nálánál ne héz volna elmondan\ A vasat m-g aem i-merő, fehér embert sohasem látott, eiBhertv&dászó és emberevő indián törzs kötelékében eltöltött hónapok leírása páratlanul izgató. A törzs belső élete % házasság és szerelem egyszerű elintézése, a viságrajövés és elmalás (életfa—halállá} problémáinak szokatlan megoldása stb. hossza időn át elmélkedésre készteti az olvasót Mindez n»io mese, ha ae m szamom valóság és ebből a vak ságból „feleséget" is hozott magának Parcas Leo, emberevő fe-eséget, aki ájuldozik a naptól és világosságtól, egyet'en ruhadarabja egy ó: ska zsebóra egy zsinóron, aki irtózik a fehér emberül (Parcus Leó le tvolt barnulva) fél a háztói, de már egy hét múlva kacéran viseli a selyemrahát. Ezen köny v ára bordószínű egész vészonkötésben képekkel 8 pengő. Megrendelhető részletre is és pedig átvételkor utánvéttel 3 P éa a portó fizetendő, havonta pedig 2'50 pengő. Roald Amundsen: Az északi sark meghódítása A hatalmas, alhuraalaku, egész vászonba kötöt', dús aranyozású diszmű finom papiroson számos gyönyörű fényképfelvétellel, tartalmazza a ,Norge' útját Amundsen és otitársai leírásában. E mű a jelenkor egjik legnagyobb problémáját, az ..Éjféli Nap" birodalmának c. oda világát teszi szemléletessé. Tizenkét kalturnyeiven jelenik meg egyidejűleg. Ára 20 pengő, amely 5 havi egyenlő részletben fizethető. Átvételkor utánvéttel 4 pengő és a portó fizetendő. Quo vadis ?. e. Több, mint bárom évtizede szállóige már ez a két szó, amellyel Szienklevicz Henrik szinte egy csapásra meghódította a müveit vil^g olvasóközönségét. Mintha érciie öntött és márványból kifaragott alakok elevenednének meg.- ugy állnak szemközt ebben a hires regényben ?z elhanyatló pogány Róma és a kezdet kezdetén vajrdó keresztény társadalom legendás képviselői. Kö;el 500 eredeti rajz il] luszirá'ja s két vastag kötetet,amelynek j ára, modern egészvászon disz! kötésben, klilön tokban 16 pengő > 4 havi részletre. Átvételkar fizetendő 4 P és a portó. Készpénzrendeléinél portót aea számítunk fel. Tessék ezt kitöltve lenti címre elkiHdenl. Palladis r.-t.-nak BUDAPEST V., Akadémia-utca 10. Ez«»el megrendelem k é r s é 2 s$£ é e r t a
