Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-29 / 71. szám

A Leánykálfineunm fejlődése. Az a lankadatlan és céltudatos gyűjtő munka, melyet két év óta egy ember, soha nem szűnő s a csapások súlya alatt sem hanyatló energiával folytat, a mai időkben példátlan eredményre vezetett, amennyiben a szintén sok után­járást igényelt állami támogatással együtt 5 milliárdon ielül jár az az összeg, ami a Leánykálvineum céljaira együtt van. A hétfőn tartott igazgató tanács­ülés ismét nagy lépésekkel vitte előre ez intézet kifejlesztésének ügyét, amennyiben versenytárgys­lás hirdettetett egy nagy torna­terem és szertár épitési munká­lataira, amelyben állandó emelvény (szinpad) is készül, hogy az intézet előadó, vallásos s bemutató esté­lyeinek céljait is szolgálja s igy a város kultúr és hitépitő mun­káinak köspantja legyen. A jövő tanévben már itt rendeztetnek a most folyó vállásos előadó dél­utánok, melyeknek közönsége egyre tágul s melyek egyúttal a tovább képző tanfolyam céljait is szol­gálják. Ujnbban dr. Mltrovics Gyula, Nagy István, dr. Láng Nándor tar­tottak nagysikerű előadásokat, so­ron vannak Hoffer András, R. Kiss István, Gulyás József, Szűcs Ernő további előadásai A tornaterem végében tenniszpálya készül a bentlakó leányok sportgyakorla tainak bővítésére. Az ujabban megvásárolt szomszéd háztelek az inlézeli lelkész lakásául ala­kittatik át, hogy a Jelkész állandó érintkezésben lehessen az intézet lakóival. A napokban folyt ie az első szakfelügyelői vizsgálat, amely a keliő szellemi eredmény megálla­pítása mellett különösen a 15—20 éves intézeteknél sem található szertárgazdagságoi emelte ki, < mely egy kiváló Minerva vetítőgéppel szaporodott, mintegy 600 darab diapozitivvel felszerelve. Hogy az intézet tej- és zsír ellátása biztosíttassák s a topább­képzős növendékek a szükséges gyakorlati ismereteket elsajátít­hassák, kimondotta az igazgató­tanács egy tehenészet (10 tehénnel), sertéshizlald i (30 seriéssel) be­állítását, a baromfitenyésztés «agy arányú bevezetését, konyhakert és gyümölcsös létesítését, mely cé­lokra egy 60 holdas birtokot kíván venni, közvetlenül a város alatt. Görömbei Péter már nézett is ki alkalmas területet, aki az elnökkel együtt megbízatott a vétel eszköz lésére. Az intézetnek ilyen befek­tetésre pénze nem lévén, ez ügylet lebonyolítása ugy terveztetik, hogy a szükséges vételár és első beruházás költsége törlesztéses kölcsönként vétetik fel s a birtok összes jövedelme, valamint a tej-, zsir-, húsár különbözet mindaddig törlesztésre fordittatik, mig az egész kölcsön kifizettetett, igy 20—25 év, esetleg rövidebb idő alatt a birtok teljesen ingyen jut az intézet tulajdonáha. A mellett igen kedvező bérfizetési feltételek mellett a város is átad 20 hold földet, 1 km. távolságra a város­tól, melynek jövedelme már köz­vetlenül az árvák ellátásainak céljait szolgálja. Kimondatott a Kálvineum szom­széd háztelkének is 200 q búzáért 198?. március 20. megvétele, amelyre helyeztetnek át az intézet udvaráról a gazáa sági épületek, hogy az egész nagy telek a szükséges játszótér s tennisz­pálya kivételével kertté Jegyen át­alakítható. Kisérje áldás továbbra is a nagy­it ivatású református intézeteket ! Tudósító. . »» íH c*« , Szabolcsvármegye és TtsiabM község koszo­rúja ¥as?ári Pál budapesti emlékművén. Proháss&a Ottokár püspök mondotta az ünnepi beszédet. Impozáns ünnep Sereiében méltatták Szabolcs sgabaúsághos fiának magyar hitre gyújtó mártiréletét. Budapest, (A »Nyirvidék« tudó­sítójától.) A márciusi napfényben dus zász" lódisz színei tündökölnek a Nem­zeti Muzeum koriníhusi oszlopain, lépcsőházán és cimerek drapériák ékesítik a vaskerítést is. A nagy negyvennyolcas március izzó han­gulata árad ezen a vasárnapon, amelyen Vasvári Pálnak, Petőfi, Jókai küzdőtársának, a harcokra lelkesítő és harcban vérző szabad­sághősnek emlékét ünnepli a fővá­ros magyar ifjúsága. A gör. kath. Vasvári Pál Kör ifjai agitáltak lelkes hazafiúi szívvel a magyar gör. kath. egyház örök büszkesége, Vasvári Pál születésé­nek századik évfordulóján az em­lékmű megteremtése érdekében és a fáradhatatlan agitáció sikerhez jutott. A főváros és a nemzet egye­temének támogatásával megvalósí­tották az emlékmű tervét. Ligeti Miklós szobrász művész a Nemzeti Muzeum lépcsőfalába illesztette a vörösszürke magyar márványt, amelyén gyönyörűen megmintázott relief Vasvári Pál szép magyar feje. Arany rojtos bibor függöny köríti az emlékmüvet, amelyet az! ünnep­ség kezdetén fehér lepel takar . Vasárnap délelőtt 10 óra után lelkes közönség sorakozik fel a Nemzeti Muzeum kertjében. A lépcsőkön a ludovikások, a cserké­szek az Egyetemi Énekkar tagjai állanak. A lépcsőn helyezik el a koszorúkat. A Kormányzó, a fő­rendiház, az országgyűlés koszo­rúja után egy hatalmas, művészi kiképzésű, pálmával ékesített ba­bérkoszorú kelt feltűnést hatalmas kék-fehér szalagjával: Vasvári Pál szülővármegyéjének, Szabolcsvár. megyének koszorúja, amellyel a ha­zafiúi hagyományok kultusza terén előljáró vármegye mély hatást kel­tett ezúttal is. A vármegye koszo­rúját dr. Tóth László főjegyző fog­ja elhelyezni az emlékművön. Kí­séretében Téger Béla, lapunk mun­katársa jelent meg az ünnepségen. A vármegye koszorúja mellett Tiszafüred községnek értékes ezüst koszorúja kelt méltó feltűnést. Vas. vári Pál Tiszabüdön született s az ezüstkoszoi u szülőhelyének büszke­öntudatát jelképezi. Tiszabüd köz­séget Kende Miklós főjegyző, Papp Mihály községi főbíró, dr. Kriszt Béla orvos képviselik. Nyíregyházá­ról itt van Tóth Pál gör. kath. tani­tó, a gör. kath. tanítók országos egyesületének elnöke. A Magoszt Fedák Miklós szerencsi esperes, igazgató, a Magyar Görögkatholi­kus Nők Országos Szövetségét fes­tői magyar ruhás női csoport kép­viseli, akiket Máday Lajosné ve­zet. A budapesti g. kath. egyház nevében Melles Emil van itt, Papp Antal érseket Szemák István kép­viseli. Az érkező notabilitásokatö egye­sületeket, küldöttségeket a Vasvári Pál emlékmübizottság elnöke, dr. Bacsinszky Vladimír volt kormány­biztos és agilis titkára, dr. Ktáj­nyák Gábor fogadják. Tábornokok, főpapok, cserkészek, diszmagyar­ruhás notabilitások, festői egyen­ruhás küldöttek szines csoportké­pe rajzolódik a Muzeum-kert tabló­jára. A Kormányzót Jánky Kocsárd tábornok, hadseregfőparancsnok, a honvédelmi minisztert Köller György tábornok képviseli. Megér­kezik Szcitovszky Béla belügymi­niszter, Beöthy László, a főrendi­ház elnöke, Zsitvay Tibor az or­szággyűlés elnöke, Balogh állam; titkár, a Magyar Tudományos Aka­démiát, Ferenczi Zoltán "a Petőfi Társaságot képviseli. Budapest fő; város polgármestere helyett Líeber Endre tanácsnok jött el, hogy át­vegye a szabadságszeretetet hirdető uj emlékművet. Itt van Prohászka Ottokár püspök, Bakó László a Nemzeti Színház örökös tagja, akik a leleplezési ünnepségnek egy­egy történelmi jelentőségű mozza­natát adják. És a fekete magyarru­hák, szines menték, uj egyenru­hák színfoltjaiba egy negyvennyol­cas honvéd egyenruhája vonja magára a figyelmet, az utolsó negy­vennyolcas honvéd Lebó István jött el Petőfi, Vasvári, Jókai korá­nak tanuja. A Muzeum lépcsőzetén felzeng Városi Mozgókép Színház Március hó 28 án és 29 én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor Párbajapasztán (A szerelem korbácsa.) — Dráma 10 felvonásban. Főszerepben: Greta Garbó és Antonio Moreno A pünkösdi princ (Szervusz, Bonifác !j — Vígjátéle 8 felvonásban. A főszerepben; — Richárd Dix és Alice Mills. A 9 órai ELŐADÁSOK katonazenekisérettel! Szerdán m Csütörtökön chansonénekesnő személyes felléptével Amig á ieényból asszony lesz.. | a Magyar Hiszekegy. Az Egyetemi Énekkarok adják elő a szabadsá­gért sóvárgó magyar szív forró hi­tével. A drapérias szószéken feltű­nik Bakó László impozáns alakja és megrendítő drámák dikciójának erejével és zengésével adja elő Pctrasovszky Leó szárnyaló ódá­ját. Majd áhítatos mély csendben viharzanak fel a nagy püspöknek, Prohászka Ottokárnak igéi. Nem szavakat mond. A magyarság evangéliumának, a könnyel és vér­rel irt magyar történelmek gyui­tó igéit. Jaj annak a nemzetnek, amely nem érti meg, nem érzi át, ezeket a fenséges igéket, nem méltó az a magyar névre, akinek lelké­ben nem bontakozik az uj hit, uj tavasz, amikor Prohászka a már­ciusi tavasz teremtő fényét és melegét sugároztatja be a szivekbe. Prohászka Vasváriról. A negyvenes évekban tavasz járt a magyar erdőkön, magyar mező­kön és ebből a tavaszból egy irra­conális ifjúság támadt, hogy 1848­ban a tettek funkciójába lepjen. Ez a lépcső volt az a Kapisztrin fal, ahonnan a szabadság igéit hir­dették. Vasvári Pál is közöttük volt, vezérük volt. Fejér Pál volt a családi neve. Pap fia volt. Ugv mondják orosz papé. De ez a pap­ság magyar volt és magyar szel­lemet sugárzott abba a népbe is, amely a határszélek vármegyéjében talán nem is beszélte a magyar nyelvet. "Vasvári felkerül Pestre. Ki küld­te? A lélek küldte. Rajongó akar; Jenni? Nem. A rajongas jön, mint az ég fuvallata, mint a tengerek árja. Iró lett. Antennája a szár­nyaló gondolatoknak, kisugározta­tója eszméknek, érzéseknek. És ta­nult! Magyar ifjúság! Hallod? Ér­ted? Vasvári Pál tanult, tanult a mozgalmas, lázas 1848-ban nem szűnt meg tanulni. És beszélt. Igaz, sok szertelen­ség, irreálizmus volt abban, ami­ről akkor az ifjúság beszélt, ő is beszélt egy dicsőséges proletáriá­tusról, egy szociális forradalom­ról, de szord-nót tett a felsége., tüzes hegedűre. Nem e^y osztály, egy néptöredék szabadságát, egész Magyarország felszabadulását hirdette, á hazát akarta felszabadítani. Ifjúság, ifjúság, ifjúság szép ál­ma! Vasvári Pál dacos, tüzes ifjú­sága, amely méltán haragszik az atyákra, akik annyi mindent elhi­báztak, annyi mindent nem tudtak megérteni. Ifjúság, amely tudta, hogy nem szabad felednie, e nnek a tüzes, a multat jelenbe olvasztó ifjúságnak élén állt Vasvári Pál. Az ő ifjúsága, a márciusi ifjúság volt a nemzet elementáris élőereje, a lelkesedés gyújtó", elementáris energiája. Vasvári hirdet ,e : jertek ifjak, itt a tettek ideje. E szirtfokról hirdet­te, hogy tiz év előtt, amikor Bu­dapestet elöntötte az árviz, látták a rombolás munkáját, amely meg­előzte az uj alkotásokat; jöjjön a romok helyén az uj nemzetépítés munkája, ő fogadta az első ma­gyar minisztereket a magyar ifjú­ság nevében és azzal az önérzet­tel, amely Szilágyi Mihály lelkét el­töltötte, aki tudta, hogy háta mö­gött a Duna jegén a nemzet köz­akarata áll. Vasvári Pál tudta, hogy mögötte a nemzet forró lelke­sedese, ereje van.. Nekünk is ez az önérzetes, da­cos ifjúság kell, az az ifjúság, am.ly a jelenben él, a jövőbe néz és a midiből veszi öniu datának hatalmas motívumait. Olyan ifjúság, amely nem felejt,

Next

/
Thumbnails
Contents