Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-27 / 70. szám

Nyiregykáza, 1§Í7, mdriltts 27, * Vasárnap XLVIIl. évfolyam 70 w&m JSÍYiRVIDBK. ElSfesíénl érafe haiybvn te vtdékan: S«y Mr« S'50 p«ngö. N*gytMi«vr* 7-60 p«mgS. Karita*tvtee)«kMk ú tanitfkaak 2M» en^eömésy. hmm Alapította JÓBA ELEK FdMWfcMxtfi : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. FalaMJa axerkMatö : VERTSE K. ANDOR. MnMMWMMgflWW MIIl ll l' W . WM MMM HB—W tiBW—l Wanugsaae?^ SmrkMztdaéQ <to ktocfóhlvctal: SZÉCHENYI-UT » SZÁM. Tataion aafew tSO. Postachaqua TflTíín Kéziratokat aan adunk vtaaz*. BEETHOVEN. Irta: Vertse K- Andor. Ma száz év-e költözött el meggyö­tört teste az élők világából, de szel­leme élni fog addig, mig emberi kultura lesz a Földön. Csak élete vége felé érte el a dicsőség, az el­ismerés egy-egy fellobbanó sugara, de a testi megpróbáltatások, anya­gi gondok és az élet mindennapi kellemetlenségei sokszor juttatták eszébe, hogy a földön, emberek kö­zött él s nem a zene transzcenden­tális atmoszférájában. Ma száz éve, hogy meghalt Beethoven, de emberi nagysága még most sem bontakozott ki azok­ban a gigantikus méretekben, ame­lyek méltóak lennének az ő emlé­kéhez. Az egész kulturvilág meg­ünnepli ezt a száz éves évfordu­lót, de ez a kulturvilág valójában csak diszes, ragyogó palást, amely­lelki rongyokat," minden iránt kö­zönyös nyomort és gőgös tudat­lanságot takar. Beethoven az emberek legna­gyobb részénél idegen, mert a mu­zsika nyelvén még nagyon kevesen értenek. Ujabb száz évnek kell el­múlnia, amikor őt általánosan is­merni fogják. A zenei analfabetiz­mus fokozatos megszüntetése fogja megvilágítani és érthetővé tenni Beethovent, akinek művei­ben örök értékek szunnyadnak ki­iknázhatatlan mennyiségben. Tévedés azt hinni, hogy Beetho­ven csak muzsikus volt.' Próféta, költő, filozófus és humanista volt, csak a zene volt a nyelve és har­cos fegyvere. Próféta volt, mert halhatatlan igéket hirdetett, költő, mert a sziv legmélységesebb ér­zéseit olyan drámai "kifejező erővel és olyan emberien senki nem tud­ta kifejezni, mint ő, filozófus, mert műveiben az élet titkát kutatja és humanista, mert a Beethoven-mu­zsika a legegyetemesebb emberi zene, a krisztusi szeretet apoteó­zisa. Beethovent megismerni, őt meg­közelíteni nem könnyű feladat. — Még azoknak sem, akik zenei alap­ismeretekkel rendelkeznek. Évtize­dek kulturája, zenei nevelése szük­séges ahoz, hogy a nagyközönség ne csak érthetetlenül bámulja az ő nagyságát, hanem élvezze is mu­zsikájának elragadó szépségeit. Az elengedhetetlen zenei alapismerete­ken kivül hangversenyek látogatá­sa, nagy műveszek játékának be­idegzése szükségeltetik hozzá. — Ehez hosszú icfő kell, mert Ma­gyarországon még nagyon el va­gyunk maradva a zenei kultura te­kintetében, amelynek áldásaiban a tanulóifjúságnak csak igen kis százaléka részesül. Épen ezért van nagy jelentősé­ge annak, hogy abban a világün­nepben, amelyet a halhatatlan ze­neköltő emlékére rendeznek min­den olyan kis városi közületben is, ahol az emberi kultúrának csak egy parányi mécsese ég, mi nyír­egyháziak is résztveszünk. A Sza­bolcsvármegyei Bessenyei Kör hi­vatásának magaslatán és annak tel­jes tudatában rendezi meg azt a három estre terjedő Beethoven-cik­lust, amelyen teljes képet nyerhet a nyíregyházi müveit és kulturáért rajongó közönség a nagy flamand zeneköltőről. Megismerhetjük majd Beethoven röviden összeállított életrajzát, hallani fogiuk a leghiva­tottabb művészek előadásában az ő szerelmes dalait, kamarazenem fi­veit, zongora és hegedüszonátáit» operanvitányát, zongoraversenyét és legvégül a gyönyörű Pastorale-szim foniát, amelyet a budapesti filhar­monikusok derék gárdája fog ne­künk eljátszani. Olyan gyönyörű programm ez, amely abszolút művészi érték te­kintetében is méltó Beethoven em­lékéhez. De a Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör is megbecsült szerzett magának azzal, hogv ezt a hatalmas ciklust megrendezte. Mert ő is megbecsülte azt a nyír­egyházi közönséget, amely min­dig meleg érdeklődést 'tanúsított azok iránt a komoly törekvések iránt, amiket ez az érdemes kultúr­egyesület programmul zászlójára tűzött. A becsi bank, amelytől Nyíregyháza városa 1882-ben 610.000 forintot veti kölcsön, a hátralévő 794.000 korona tartozás helyett megelégszik koronánként 10 osztrák garassal, de Murányi László dr. jogi elabo­ratnmában azt bizonyítja, hogy nem kell valorizálva fisetinnk. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) Nyíregyháza város képviselőtes­tülete csütörtökön délután 3 órakor tartotta e havi rendes közgyűlését, amelyen a képviselőtestület tagjai kis számban jelentek meg. A köz­gyűlést dr. B'ncs Kálmán kor­mányfőtanácsos, polgármester a Hiszekeggyel nyitotta meg. A közgyűlésen elnöki bejelentések ez­úttal nem voltak, és igy közvetleniif rátértek a tárgysorozat feldolgozá­sára. Az O. F. B. végzését Licht­mann Miklós és 'társai, valamint a Sertéshizlaló és Húsfeldolgozó Rt. létrejött ingatlanátruházási jogügy­let tárgyában, tudomásul vette a közgyűlés. Matulka Ódön özvegyé­nek megadta a temetkezési járan­dóságot, de ennél többet, temet­kezési segélyt nem adott. Jakab Lajos volt városi alkalmazott sem kapta meg a kért kegydijat, mert mint ideiglenes alkalmazottat nem illeti meg. A város utolsó fundális kölcsöne. A közgyűlés legfontosabb tárgya a bécsi kölcsön valorizált törlesz­tésének ügye volt. A Nyirvidék megírta, hogy a kölcsön rendezése érdekében dr. Bencs Kálmán kor­mányfőtanácsos, polgármester és Szohor Pál főjegyző Bécsben vol­tak és a fővárosi Hoffmann bank­ház közvetítésével olyan megegye­zésre jutottak a bécsi bankkal, hogy a város a békebeli kölcsön hátra­lékának csak bizonyos százalékát fogja fizetni, de ezzel a kölcsön befejezést nyer, a város lekötött ingatlanait véglegesen feloldják. A tanács ezt a megegyezést elfogad­hatónak, megnyugtatónak találta és a szakosztályok is a tanács állás­pontján voltak. A közgyűlésen ezt az álláspontot Szohor Pál főjegy­ző ismertette. A bécsi kölcsönt — mondotta a főjegyző 1882-ben vette fel Nyíregyháza városa. Akkor 610000 forint volt a kölcsön összege. En­nek a kölcsönnek érdekes feltétele volt, hogy a város 1932-ig nem fi' zetheti vissza, csak a meghatáro­zott részletekben lehet a 610.000 forintocskákat megadni a bécsi banknak. A város tehát meg se kísérelhette volna a rendezést. Most, amikor a kölcsön kifizetése aktuálissá vál­hatott, a képviselőtestület utasítást adott a tanácsnak, hogy készítsen megfelelő tárgyalások alapján ja­vaslatot a kölcsön visszafizetésére. A bécsi intézet hajlandó is a meg­egyezésre és minden békebeli ko­rona fejében 10 osztrák garast kér. Igy összesen 57.875 sillinget fi­zetne a város. Ez az összeg aként áll elő, hogyha a még fennálló tartozást 800-zal szorozzuk, illet* ve, ha az elmaradt részleteket szo­rozzuk. Tehát a város a békebeli kölcsönt enyhébb természetű va­lorizációval fizetné meg. Keveseb­bet fizetne, mint amennyivel tar­tozik, ha a békebeli aranyértéket nézzük. A város által igy nyert engedmény felét a Hoffmann bankház kapná, a fele a városé. Papirkoronákban kifejezve tehát 680 millió koronába kerülne a kölcsön rendezése. Ha ezt az ösz­szeget most a város megfelelő ma­gyar kölcsön utján megszerezve a becsi kölcsön rendezésére fordítja, véglegesen megszabadul utolsó fun­dális kölcsönétől, ami kétségtelenül nagy megnyugvást kelt a közön­ségben. A bécsi intézet ugyanis kijelentené, hogy bármiféle továb­bi nemzetközi megegyezés ís lét. te sülne, amely szabályozná a bé kebelt tartozások valorizáld'dt Ausz tria és Magyarország adósai és hitelezői között, Nyíregyházával szemben nem lesz, nem leket sem­miféle további követelése. Az előadó főjegyző a tanácsi ja­vaslat ismertetése és indokolása után rámutatott, hogy időközben értesült a tanács arról a bírósági gyakorlatról, amely szerint a visz­szafizetési jog nélkül megkötött kölcsönügyleteknél az egyoldalú kikötés meg nem történtnek tekint" hető. Eszerint tehát, h£ a bécsi kölcsönt magyar bíróság elé visz­szük, megeshetik, hogy törli a be­táblázást a telekkönyvből, ameny­nyiben a város békebeli kölcsön­összeget letétbe helyezi. Ez nem is fog többe kerülni a városnak két millió koronánál. Azonban itt az a kétség merül fel, hogy vájjon befejezhetó-e így véglegesen az a kölcsönügy? Mi lesz egy esetleges nemzetközi érvényű döntés esetén? A kérdés igy áll: egyfelől 680 milliós áldozat, mintegy 55..000 pengő, de ewel a végleges ren­dezés biztosításamásfelöl a bí­róság utján megnyerhető törlés, valorizáció nélkül, tehát 680 millió megtakarítás, de mellette az a tu­dat, hogy a kölcsön esetleg nincs véglegesen elintézve. Kifizessük e most a kölcsönt, avagy vállaljuk a ki nem fizetéssel járó nagy rizi­kót ,ez most a kérdés, amelyről a képviselőtestületnek döntenie kell, mert a szakosztályok nem foglal­koztak a bírósági elintézés lehető­ségével. Murányi László indítvá­nyára a jogügyi bizottság újra tárgyalja a bécsi köl­csönt. A tanácsi javaslat ismertetése után dr. Murányi László ügyvéd emelkedik szólásra. Visszavonult­ságomból, eizárkózottságomból kezdte beszédét — kiléptem, m ri az a meggyőződésem. Hogy a köz érdekében fel kell sZóla(nom i n­nét• a javaslatnál, amelyet jogi­lag helytelennek, anyagilag hátrá­nyosnak tartok. Úgy éreztem, hogy. Női szürke és drapp divat pántos cipők ... 23 — pengő 287.500 K I Férfi divat fél és magas divat cipók 20'— pengő 25 0.000 K Női lakk divat pántos cipők 23*80 pengő 298,500 K | Kis női divat pántos fekete ..Trotteur" cipők 15 80 pengő 197.500 K óriási váiasztékbaa Benedekffyaél a Hungária Cipőáruházbati, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. Telefon: 195. Világhírű Salamander, Commers, stb. cipőuidonsSgok. Egyes szám ára 16 fillér. r

Next

/
Thumbnails
Contents