Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-23 / 67. szám

4 ^JÖÍBSIDSK 1927. március 23. Diadal Mozgó Máreiss k® 22 éa, kedden utoljára 5, 7 éi 9 órakor Conrad Veidt főszereplésével PIRANDELLO „IV. Henrik" c. színdarabja filmen Az élő álarc 8 felvonásban. HCHMED HERCEG KALANDJAI Fantasztikus mesejáték. Lőtte Reiniger világhírű árnykép­filmje 5 felvonásban Btízetes jelentés; Márc. 23., 24., szerdán és csütörtökön Szerelmes kandúr. Syd Cliaplin. jegyző üdvözölte a község elöl­járósága és képviselőtestülete ne­vében az agg lelkészt — kidom­borítva polgári erényeit. Kiváló tartalmú beszéde nagy hatással volt a hallgatóságra.. Az ünnepelt könnyező szemekkel bár, de friss lelkierőre valló gon­dolatokkal tele szavakkal mondott köszönetet minden egyes üdvözlés után. Végül az énekkar által elő­adott bezáró énekkel és a Him­nuszszal a megható díszközgyűlés befejeződött. Bankét. Déli 1 órakor a ref.. -iskola nagy­termében 120 teritékes bankét volt, .amelyen a következő menü volt ügyesen felszolgálva: Csiga leves, borjupörkölt, kolozsvári ká­poszta, torta, gyümölcs. A banketen szebbnél-szebb, ér" tékesebbnél-értékesebb tartalmú po­hárköszöntők hangzottak el. Baltazár püspök izzó hazaszere­tettől áthatott beszédében a Kor­mányzót éltette.. Mikecz István al­ispán a vármegyei törvényhatóság nevében a jubiláns lelkészt, majd Baltazár püspököt éltette, aki iránt törhetetlen tisztelettel és szeretet­tel ragaszkodik és akit a magyar kálvinisták büszkeségének vall. Sza­vait dörgő éljenzés fogadta... Vass Mihály lelkész Tóth Gáborra, mint a ref.. özvegyek és árvák gyám­intézetének elnökére, Korocz Jó­zsef az egyházi és világi hatóságok együtt működésével kapcsolatosan Mikecz alispánra mondott pohár­köszöntőt, kiemelve a főiskolai hallgatók segélyakciója, a .levente­mozgalom és a vármegyei útépí­tések körüli hervadhatatlan érde­meit. Borbély Sándor dr.. a pré­dikátori karra s Különösen annak kiváló jelenlévő képviselőjére, Ko­rocz Józsefre, Görömbey Péter a jubiláns feleségére, Kauzsay-0dön a község lakosságára és főjegyző­jére, Szokolay András presbiter Tóth. Gáborra, Veress Károly az együttmunkálkodó szeretetre, Ba­kos Sándor Fedor István főjegy­zőre és családjára, Kun Szabó Gyula az egyházi tekintélyekre, Vitéz Ignác a szolgabirákra, Per­péth Ferenc a jelenlévő hölgyekre, dr. Walter Géza az «ismeretlen magyar adófizető poIgárra», — az adómorál történeti fejtegetéseivel — mondtak fordulatos, hatásos po­hárköszöntőket. .Ezután felfris­sült hangulatban a bankét véget ért. A vendégek nagyobb része kellemes emlékekkel leikében el­hagyta Nyirbogdányt, ahol a mai napon bőven megfüröszthette lel­két a szellemi kincsek tárházában. Este kitűnően sikerűit táncmulat­ság volt a ref. elemi iskola két termében Jóni Kálmán nyirbak­taí híres cigányprímás zenekará­val á ezzel teljesen lezárult a for­•máiban és tartalmában egyaránt páratlan ünnepnap, hogy tanulsá­gai éljenek tovább a lelkekc:.i — munkálandó a szebb magyar jö­vendőt, minden magyarok leg­szebb álmát: a magyar feltáma­dást... Dnszik Lajos tegnap tartotta meg előadás­sorozatának befejező részét. á hollandiai gyermeknyaraltatás a magyar élet lesújtó kritikája. — Találkozás a császárral a doorni tölgyes mélyén rejtőző kastélyban. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Hétfőn délután tartotta meg Du­szik Lajos előadássorozatának be­fejező részét az ev. Kossuth reál­gimnázium dísztermében nagy kö­zönség jelenlétében. A tegnapi elő­adás főtárgyát a hollandiai tanul­mányút ismertetése képezte, ezt megelőzőleg azonban még egy visz­szapillantást vetett Párisra s egy pár szines képben bemutatta ot­tani megfigyeléseit. Ha eddigi előadásai folyamán hallgatóságának figyelme fokoza­tosan nőtt, most valamivel bővült is az érdeklődés köre s közelebb hozta egymáshoz a hallgatók lel­két, meri több izben olyan húrokat pendített meg, melyeknek rezgése nagyon mélyre, a lélek legmélyére hatolt le. Szinte magyar fajának teljes sze­retetével, rajongásaval irja le azt az általa feledhetetlennek felismert jelenetet, amikor Rotterdamban a szállóba belépve a sok idegen nyel­vű feliratok között magyar nyelvű útbaigazítást talált. Sehol nem ta­lálta ezt meg európai utján. Minde­nütt csak azt látta, hogy idegenül, árván állunk a népek nagy társa­ságában s íme a kis Hollandiában olyan emberekre talált, akik tudják, hogy vannak magyarok is a vilá­gon, sőt akik együtt is éreznek ve­lünk. Csak fokozódik lelkesedése, ami­kor Hágáról beszél s elmondja Wredenbach báróval való találko­zásukat, aki a magyar gyermeknya­raltatási akciónak fáradhatatlan, minden áldozatra kész irányitója. — Akkor, amikor a látogatást tette, már 23.000 magyar gyermeknek a neve volt törzskönyvezve a bári iro­dájában. Elismeréssel jelzi, hogy a hollandiai gyermeknyaraltatási akció tulajdonképeni megindítója a debreceni Tisza István tudomány­egyetem egyik magántanára — amint Wredenbach báró mondotta — »Kalman Kalak. Ez a lelkes re­formátus pap végigjárta egy nyá­ron Hollandiát, végig prédikálta a városok és falvak templomaiban s lelkes szavai olyan nagy hatást vál­'tottak ki, hogy Hollandia embersze­rető népe magához fogadta a szo­morú sorba került magyar gyerme­keket. Kérésükre a báró elvezettette őket egy közeli hollandus család­hoz, ahol magyar gyermek volt. — Leírhatatlan volt mindkét részről az az öröm, amidőn hivó szavukra egy 10—12 éves kis magyar leány röpült a nyakukba. És mikor az örömkönnyeket le­törölték arcukról, a fájdalomnak és a szégyenérzetnek uj könnyei csil­lantak meg szemükben. Az 56 éves hollandus papa rajongó szeretet­tel ölelte magához a kis magyar (leányt s lassan a beszélgetés során kiderült, hogy ez a hollandus papa nyolc derék gyermeket nevelt fel s nyolc gyermek után — vagy ta­lán éppen ezért — még maradt a szivében hely egy kis magyar le­ánynak is, akit már második nyá­ron árasztott el szivének meleg sze­retetével. Szomorúan kiáltott fel akkor csak bent a lelke mélyén egy hang, tegnapi előadásában pedig hangosan is; hol vannak a magyar városok, tanyák minden jóban dúskáló gazdagjai? Akik a disznók elé öntik a tejet, miért nem veszik észre a magyar élet szomorú virá­gait? És nagyon nagy igazság volt eb­ben a feijajdulásbain. A doorni kastélyban. A tanulmányút legértékesebb je­leneteit a doorni kastélyban tett látogatás sa császárral folytatott egy órás beszélgetés adta. Leirjaazt a miliőt, melyben a császár él. A császár megalázottságában is nagy. Ha külső alakjan meglát­szik is az elmúlt idők sok vihara és szenvedése, tekintete még min­dig meg tud villanni, amikor né­péről, népének megaláztatásáról be­szél. Ilyenkor a szelíd nagyapai alak sudárba egyenesedik s erezni lehet szavaiból, egyéniségéből, hogy a császár beszel. Theologiai kérdést vet fel a csá­szár magyar vendégei előtt, majd később átsiklik a beszéd a nemzeti élet eseményeire. A lelke fáj a csá­szárnak, amikor arról beszél, hogy Franciaország azzal is meg akarta alázni Németországot, hogy tisz­teletet nem adva szines katonákat szabadított a németekre. Emlékez­tet az 1871-iki eseményekre, ami­kor I. Vilmos gárdaezredének legje­lesebbjeivel védte meg a kétségbe­esett Párist a csőcselék fosztoga­tásától, ezzel is kifejezésre juttatva azt, hogy az ellenfelet is megilleti a tisztelet, Franciaország azonban még ilyen tiszteletre sem méltatta a németeket. A németek ezt nem fogják soha elfeledni. Kérdésükre azokról a magyar po­litikusokról beszél a császár, akiket ismert. Andrássy Gyuláról, a ber­lini kongresszus kiváló diplomatá­járól emlékezik meg meleg han­gon. Károlyi Mihályt is ismerte s egy legyintő gesztussal el is in­tézte értékelését. A legnagyobb el­ismerés hangján emlékszik meg Ti­száról, akit embernek tartott a szó legigazibb, a valódi férfit jelentő értelmében. A császár azzal vilá­gítja meg Tisza valódi férfiúi nagyságát, hogy ő volt az egyetlen egy ember, akt nemet mondott ne­ki valaha. Amikor a háború elején arról volt szó, hogy az oroszokat be kell engedni a magyar Alföld­re s ott kell azután összetömi őket, mindenki hozzájárulását ad­ta, csak az egy Tisza István volt az, aki nemet mondott s akinek tiltakozó szavát még a császár is tiszteletben tudta tartani. A császár hite erős az isteni Gondviselésben. Hiszi, tudja, hogy a német nemzet elégtételt fog kap­ni a történelem folyamán s ez a hite erőssé teszi. Ezt a hitet kötöt­te a két magyar ev. pap lelkére is, hogy ezt ápolják, hirdessék. Az előadás végén a közönség lel­kesen megéljenezte Dúszik Lajost, aki négy előadásában igen kedves emlékeket hagyott hátra. Óriási válaszlék saját készít ményu kárpitos é s butoráruköan i heti és havi részletfizetésre, háló, ebédifi, leányszoba, uriszoba és iroda berea- : dezézek, sezlon, matrac, bőrgarnitúrák, 4 I hajlított székek, szőnyeg és sezlon- Á r takarók, vas és rézbutorok, az 50 éve j j ismeretes ..Sahanesz" cég utódánál: Ma, kedden utoljára UFA vígjáték esték! Szeretve a késhegyig Szerelmi bonyodalom 8 víg felvonásban. Ossy Qswalda parádés szerepében. Kisérő UFA műsor. Szerdán ricardo CORTEZ Csütörtökön Rudolf Valentino méltó utódjával VULKÁN A természet és a szerelem regénye 7 felvonásban. Táncon szerzett felesén Vígjáték attrakció Blóaiások kezáete: 5, 7 és 9 órakor. bútorgyáros, kárpitos és bótarárn csarnokában. Telefon : 319. Kállói utca 4. • Nyírbátor község elöljáróságától. ad. 683/1927. K. sz. § Árverési hirdetmény. Nyírbátor község tulajdonát képező Nagyvendéglő 1927. évi május hó lével bérbeadatik. A bérleti föltételek községi elöljáró­ságnál a délelőtti hivatalos órák alatt megtekinthetők. Utolsó ajánlati nap 1927. április 1. délelőtt 12 óra. Nyírbátor, 1927. március hó 19. 1659 ELÖLJÁRÓSÁG.

Next

/
Thumbnails
Contents