Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)
1927-03-20 / 65. szám
1927. március 20. J siY IRYI DEK. KKXfítKHBaws 11 SOS* SSWsliüa | KÖZGAZDASÁG. I Alakítsunk Gyümölcstenyésztő és értékesítő szövetkezetet. Harmadik, éve tartózkodom már itt Nyíregyházán és figyelem a gyümölcstermelési viszonyokat nagy érdeklődéssel, mint olyan egyén, aki Szilágymegyében élt, ahol a gyümölcstermelés egyik fő gazdasági üzletág. Mondhatom, hogy Szilágymegye nem marad hátra a Duna-Tisza közétől, a gyümölcs termelés terén, csakhogy amíg a Duna-Tisza közén a sárgabarack, a cseresznye és a meggy dominálnak, addig Szilágy megye az almatermelés terén felülmúlja a DunaTisza közét, valamint Szabolcsmegyét is, nem a minőség, hanem a mennyiség tekintetében. Szílágyban ugyanis termés esetén 10J0 (ezer) vaggon almát szállítottak el, Zilah, Szilágysomlyó, Szilágycseh, Zsibó, Tasnád vasúti állomásokról. Ilyen termés csak minden 4-ik évben következett be, mert a fa trágyázás, gondozásról, még fogilmuk sem volt. 12 évi ottlétem alatt 1907-ben, 1910-ben és 1912-ben volt nagy almatermés. Az almát legnagyobbrészt Németországba szállították és pedig német kereskedők,* akiket a gazd. egylet keresett fel, hivott meg Szilagyba és akik 7—800 vaggon almát vittek ki Hamburgba. Hogy lehetséges volt a német piacot igy megszerezni, annak oka> hogy az az óriási tömeg azt lehet i mondani, egyfajta alma volt, majd mind tóvári, az ezer vaggonból alig volt 50 vaggon, aranyparmeen, Iondoni pepin, batul, pónyik, jonathán. Ezért özönlöttek a német kereskedők és már juniusban kérdést intéztek hozzánk, hogy milyen almatermés Ígérkezik. Termés esetén aztán jöttek és elvitték az egész megye almatermését átlag 14 koronáért métermázsánként, vagyis 1.400..000 korona német pénz jött ezért be a megyebeli gazdák zsebébe.. Ez nem magas ár. Az itteni \ idei és tavalyi almaárak, kilónkint 4000 korona, majdnem kétszer magasabbak, de most általában minden drágább, mint a háború előtt. A tóvári almát pedig Magyar- I országon nem sokra becsülik, bel- j földre eladni csak keveset lehetett, j mert mi jobbhoz vagyunk szok- j va, de ezt az alacsony árat a gaz- j dák szerencsétlensége is okozta. Szabolcsmegyében a finomabb fajta gyümölcs van elterjedve, minőségileg jobb a szilágymegyeinél. Szabolcs- és Szatmármegye ta" j faja legnagyobb részben kitűnően j inklinál a gyümölcstermelésre. Nyír- i meggyesen vannak olyan 20—25 j éves szilvafák, amelyeknek emberderék vastagságú törzsén egyetlen repedés sincs, sima, mint a 3—4 éves fiatal fáé. Azt lehet mondani, hogy szinte mosolyognak ezek a fák a jóléttől. Nyiregyháza mellett egy kisgazda 2 holdas gyümölcsöséről 2 vaggon almáért 50 milliót kapott 1925-ben. Dacára a kiváló talajviszonyoknak, a gyümölcstermelés még sem elég ki£rjedt, nem efég bőséges' úgyszólván csak a helyi fogyasztás ellátására való, kivitelre nem juti mert kevés a gyümölcsfák száma. Persze a magyar gazda csökönyös. Mikor itt a gazdakörben felemii tettem, hogy a kisgazda birtokát hosszában és keresztben ültesse be gyümölcsfákkal, egyáltalán nem helyeselték. Azt mondták mindenkinek van kertje és abban van fája és az a 10—20 fa nekik elég. Arra nem gondolnak, hogy minden kis birtokon könnyen elhelyezhető a fenti módon vagy I utak mellett, mig sok gyümölcsfa ] ugy, hogy más termény elől nem | foglalja el a "helyet és esetleg ad olyan jövedelmet, ami megfizeti évi haszonbérét. Bár nem járok mindenütt, a gyümölcsfák gyönyörű fejlődését észlelem. Öriási jövője van itt a gyümölcstermelésnek. Nyiregyháza, Ibrány, Nagyhalász, Napkor, Ujfehértó stb. községek elsőrendű gyümölcstermő helyek. Almából el van terjedve az aranyparmen, Jonathán, Babul, Törökbálint, sikulai, néha Belflör is kerül a piacra, ujabb ültetvényekben a Londoni pepin. Almákból a Jonathán, Aranyparmen, Londoni pepin, Belflör vagy Batul teljesen elegendő a termelésre. Szilvákból, a Besztercei, Muskotálybesztercei, Olaszkék, Nagyzöld ringló és Albán ringló volna csak termelendő. Meggytermő vidékeken a meggyre is súlyt kell helyezni. Lehetőleg j kevés fajt nagy tömegben kell ter- j melni, hogy külföldi kivitelünk le- j gyen, csak a nagytömegű egy fajta gyümölcstermés érdekli a külföldi ; kereskedelmet. t Szövetkezeti faiskola. A szabolcsmegyei gyümölcstermelés megszervezését egy gyümölcstermelési és értékesítési szövetkezet alakítása utján lehet megalapozni és pedig ugy, hogy egy szövetkezeti faiskola állíttatnék fel, amelyből minden tag, bizonyosmondjuk 5—20 P. részjegy ellenében megfelelő értékű gyümölcsfát kapna. Későbben is --a tagok gyümölcsfaszükségletüket előállítási áron szerezhetnék be. A faiskolának vasúthoz közel és oly községben kel! lenni, ahol, olcsó a munkáskéz. Szakértő közreműködése. A szövetkezet alkalmazna egy szakértőt, aki nemcsak a faiskolát kezelné, hanem a tagokat sorra látogatná és a gyümölcsfa védekező ápolására, a gyümölcsös tulajdonosának munkásait betanítaná.. Amely községben egy bizonyos számú tag jelentkezik, oda a szövetkezet egy gyümölcsfapermetező gépet adna. A fák védekező ápolása nagyon fontos, mert mindenféle növényi és állati kártékony annyira el van terjedve a vidéken, hogy 1925-ben nem jött egészséges alma a piacra. A mult évben is igen sok fussieladimus alma volt, a moniIia és az almamoly pedig rengeteg károkat okozott. Az értékesítés kérdése is igen fontos, mert ha a gazda jól tudja eladni gyümölcsét, és abból hasznot lát, a gyümölcstermeléshez is mindjárt kedvet kap. Mindezek a kérdések szövetkezeti Uton oldhatók meg legelőnyösebben. Lehet, hogy rövidesen megkapjuk azt a kiváló, és tekintélyes ' egyént, akinek a neve már garan- j ciát ad a szövetkezet életképessé- I gére és akkor ..egy nagy lépéssel j vittük előre a gyümölcstermelés I ügyét. Csokalyi Fényes Károly, szől. bor. szaktanár, oki. gazda. Ad. 216-1927. K. sz. ff Arlejtési hirdetmény. Kállósemjén község elöljárósága, egy, egy-szoba, konyha, kamara és pincéből álló toldalék épület felépítésére, illetve a felépítés munkadijjára zárt Írásbeli pályá zatot hirdet A munkálat áll: Kőműves, ács, asztalos és bádogos munkálatból. A meglevő épület mintegy 16 méter hosszban, melyen fedőlék van mintegy 30 centiméterrel felemelendő lesz. Mindennemű anyagot, kivéve ajtók és ablakokhoz valót, az " építtető község ad, valamint napszámosokat is. Tervezet a községházánál bármikor megtekinthető. A zárt írásbeli ajánlatok március hó 26 ig adhatók be, azon lul beadottak figyelembe nem vétetnek. Építtető község még kiköti, hogy az ajánlattevők között, tekintet nélkül az árakra szabadon választhat. Kállósemjén, 1927. március 16. KÁLLAY, 1577 1 hivatal vezető főjegyző. i Meghívás. Gallérját, ingét, ruhifestését, vegvtisztitást kedden 3 óráig beadja, szombat délután készen Kapja. Szalontay Elek gőzmosóda, Holló-u. 1. 1587 1 Meghívás. A Balkányi Takarékpénztár Részvénytársaság 1926. évi XXX. rendes évi közgyűléséi Balkányban, az intézet helyiségében 1927. évi március hó 30-ik napján délután 4 órakor tartja, melyre a társaság részvényeseit tisztelettel meghivja az Igazgatóság. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és a felü gyelő bizottság jelentése az 1926. üzletévről, az 1926. évi mérleg megállapítása, a nyereség felosztása és a felmentvény megadása iránti határozat. 2. Igazgatósági tagok választása. 3. Felügyelő- bizottsági tagok választása. 4. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság tiszteletdijának megállapítása. Figyelmeztetés. A mérleg és a vonatkozó jelentések a közgyűlést 8 (nyolc) nappal megelőzően a társaság helyiségében az üzleti órák alatt megtekinthetők. A közgyűlésen csak azon rész- g vényes szavazhat, aki részvényeit a közgyűlés előtt legalább 3 (három) nappal a társaság pénztáránál, vagy Debrecenben az Általános Forgalmi Bank Részvénytársaságnál letétbe helyezte. 1576 I Csillárok kiárusítása minden elfogadható áron, kedvező részletfizetésre is, raktáron levő g háló és ebédlő csillárokat kiárusítom gyári áron alul. Alkalmi vétel. Tisztelettel: Kuliarek Ferenc míilak«t03,pnskamüves,fürdőberendez5 kerékpár és varrógép üzlete Nyiregyháza. Nyirvlzpalota. 1604-1 A Nyirbaktai Takarékpénztár Részvénytársaság 1927. évi március hó 30-án d e. 11 órakor tartja nyirbaktán üzleti helyiségében XX. évi rendes közgyük, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat : 1. Elnök által 2 jegyzőkönyvhitelesítő és szavazatszedő tag kinevezése. 2. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése, a mérleg bemutatása, a nyereség felosztása és a felmentés megadása. 3. Igazgatósági tagok választása. 4. Felügyelő-bizottsági tagok választása. 5. Indítványok. Nyirbakta, 1927. március 11-én. AZ IGAZGATÓSÁG. Jegyzet. Az alapszabályok szerint a közgyűlésen csak azon részvényes bir szavazati joggal, ki részvényeit le nem járt szelvényeivel együtt a közgyűlést megelőzőleg három nappal valamely pénzintézetnél — tehát intézetünknél is — letétbe helyezte s az erről szóló letéti jegyet intézetünknél bemutatta. Minden részvény 1 szavazatra jogosit. 1578-1 1001-1 Figyelem! Női szalma és selyem kalap átalakítása a legújabb divat formák után j 3-20 pengő. — Férfi puha és 1 kemény kalap tisztítása és formálása 2 pengő. — Női filz kalap átalakítása 2 pengő. — Szalma és filz kalap festését bármilyem szinre vállalok. — Valamint raktáron tartok a legszebb szinek és formákban női szalma kalapokat 6 P-tőI kezdve. 1 SZTERÍNKA NÁNDOR j kalapos mester. Tompa Mihály utca 33. r *oaep REG BEVÁLT JO M 1NOSEGBEN ucssámmmBmmmaeeamm aEaMm ammsa mamaaamm m i Ke c£vezöfize feszfe//é/e/e£ SINGER VA RRÓGÉP R ás Z V é MYTÁRSA8ÁQ NYÍREGYHÁZA, VAY ABAM-U. 2.
