Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-02 / 49. szám

1927. március 10. JSÍYíKYiBKK, id hírek. Miskolc város kétszáz munkás­lakás épitésére öt milliárd kölcsönt vesz fel. A belügyminiszter Püspökladány ba akarja áthelyezni a hajdúszo­boszlói járás szekhelyét. Háromfejű torzgyermeke szüle­tett Varsóban egy parasztasszony­nak. Csijevszky orosz tanár a világ­járványokról többek között azt fej­tegeti, ~ hogy a spanyol-járványt a napfoltok okozzák. A kolozsvári magyar színházban meleg ünneplésben részesítették Szentgyörgyi István színművészt 86. születése napján. A magyar külügyminisztérium­ban kettővel több tisztviselő van, mint az angolban. • Délamerikában a napokban ti­zenheten vhaltak meg a hőgutától. A főváros tiz év alatt 425 millió pengőt fordit közmunkákra. Az 1929. év végéig felépülő uj házak 25 éves adómentességet kapnak. A villamos centrálé felépítése há­rom év alatt 25.000 munkást foglal­koztat. A pénzügyminiszter leszállítja az egyszobás lakások adóját. Nyolcvan amerikai orvostanár és főorvos érkezik májusban Buda­pestre. Francia tőkével gyufagyáratakar­nak felállítani Miskolcon, amely40 százalékkal olcsóbban adná a gyufát. "Október óta 30—40 százalékkal drágult a bor. Magyar színtársulat alakul Páris­ban. 36.000 elintézetlen honosítási kér­vény van a belügyminisztérium­ban Mindéin harmadik gyermek tüdő­vészes a budapesti iskolákban. Megszüntették a vidéki színészet felügyelői intézményét. Csehország egyelőre nem szál­lítja le a katonai szolgálat 18 havi időtartamát. Nyugateurópában április 9-én életbelép a nyári időszámitás. M Suhanesz-íéle bútort fesz, ottan nincsen sohanesz. Pályázati hirdetmény. Ibrány község elöljárósága egy 1927. év május havában építendő 2 szoba, előszoba, konyha, kana rából álló, nős csendőrörs-pa­rancsnok részére szolgáló lakás felépítésére, továbbá egy jelenleg polgári lakásnak csendőr-laktanya céljára leendő átalakítására pályázatot hirdet. Az építési és átalakítási tervek és feltételek lbránv községházá­aál a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthetők. Az ajánlatok Ibrány község elöljáróságához cimevre részletes költség-előirányzattal ellátva folyó évi március 12 én d. u. 5 óráig adandók be. Az ajánlatok tárgyalása és a vállalatba adás az építkezési bi­zottság 1927. március 14-én 9 órakor tartandó gyűlésen Ibrány községházánál fog megtörténni, amelyen az ajánlattevők szemé­lyesen is megjelenhetnek. Ibrány, 1927. február 23. Jármy László s. k. Német Ján§s s. k. főjegyző. főbiró. 1079-3 A nyíregyházi leányfőgimnázinm igazgató­tanácsa az iskoiának licenmmá való fejlesz­tése mellett foglalt állást. A kötelező modern nyelvek közül a francia nyelvet fogják tanitani a nyíregyházi licenmban. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) Megírta a „Nyirvidék", hogy Adorján Ferenc, a nyíregyházi ág h ev. leánygimnázium igaz­gatója azzal a kéréssel fordult a szülőkhöz, nyilatkozzanak, me­lyik iskolatípust választják, a leányfőgimnáziumot vagy a li ceumot. Az 1926. évi XXVI. t.-c. három középiskolai tipust szer­vez : a gimnáziumot, a líceumot és a kollégiumot. Nyíregyházán kollégiumra, amely egyáltalán nem képesít semmiféle pályára, nincs szűkség és igy az iskola igazgatója csak a másik két is­kolatípus között kérte a válasz tást. Értesülésünk szerint a szü­lők kétharmadrésze, tehát nagy többsége a gimnázium mellett foglalt állást azzal az indokolás­sal, hogy a gimnázium képesit minden olyan pályára, ahol a középiskola végzését és egyetemi tanulmányokat kívánnak az ifjak­tól. mig a líceum, ahol latint nem tanítanak, az orvosi, to vábbá a nyelvész tanári pályára nem készít eiő. A nyíregyházi leánygimnázium igazgatótanácsa most foglalkozott a nagyjelentő­ségfl kérdéssel és a szülők ki­sebbségének indokolását fogad­ván, a líceum mellett foglalt ál­lást. Az igazgatótanács, amely­nek ülésén Szohor Pál főjegyző, a középiskola felügyelője elnö­költ, arra az; álláspontra helyez­kedett, hogy a nyíregyházi leá­nyok több hasznát veszik annak a modern nyelvnek, mert itt a leányoknak csak egészen kis százaléka megy tovább az egye temre. A nyíregyházi líceumban a modern nyelvek közöl a fran cia nyelv tanítását tartja helyes nek, hasznosnak az igazgató­tanács és emellett a modern nvelv mellett foglalt állást. A nyíregyházi leánygimná­ziumból tehát liceum lesz, ahol azonban minden bizonnyal tanít­ják majd fakultatív tárgyként a latin nyelvet fiis azok számára, akik azt kiszik, hogy a jövőben szükségük lesz erre a "studiumra is. Ha valaki látogatja ezeket a fakultatív tanítási órákat és bi­zonyítványt szerez, akkor majd ha az egyetemre kerül és olyan pályát választ, ahol okvetlen szükség van a latin nyelvre, ak­kor majd nem kell különbözeti vizsgálatot tennie. Ezeknek a diákoknak természetesen jóval többet kell majd tanulniok, mint nem iatinos társaiknak. Szafeolcsvármegye alispánja öt millió koronát küldött a müncheni magyar diákok egyesüle­tének a „Hungáriának" zászló költségeire. A müncheni konzul a szabolcsi tisztviselőkről. Szabolcsvármegye tisztviselői a nyár folyamán tanulmányúton voltak és egy nap eljutottak Münchenbe is, a müncheni magyar királyi főkonzulátusra, ahol az agilis, a magyarok édekeit igazán szivén viselő dr. Lászlófalvi Vélics László főkonzul, a konzulátus tisztviselői és a Münchenben ta­nuló magyar diákok körében fo­gadta a szabolcsiakat, azoknak a diákoknak a körében, akik hazá­juktól elszakítva, hogy valami még jobban emlékeztesse őket a szomorú magyar hazára, meg­alkották egyesületüket és 1926. julius 16-án fényes ünnepség keretében felszentelték „Hungaria pro patria" feliratú zászlójukat. E zászló alatt gyűlnek össze a magyar fiuk és ez a zászló a messze idegenben szimboliuma nemcsak a távoli magyar hazának, hanem az itthon gyakran olyan nagyon hiányzó összetartásnak is. És mindezeket nem mi írjuk a müncheni magyar diákok zászló­jára, ezeket a szabolcsvármegyei tisztviselők mondják, akik ott álltak Münchenben. Ott álltunk mi is a zászló alatt, — irják a tanulmányútról vissza­jött tisztviselők - s látva az ottani magyarok tevékenységét, összetartását, sok tekintetben el­maradt voltunkat a konzulátus udvarán, azon a kis területen, melyet ott is magyarnak éreztünk, ott a három szinü magyar zászló alatt szivben összeforrva a messze idegenben is hazájuk dicsőségére és feltámadására dolgozó magya­rokkal, tálát] mindannyian néma fogadást tettünk, hogy az ott látott összetartást, egymás támo­gatását, a tapasztaltak után itthon is tehetségünk szerint előmozdí­tani törekszünk, munkánkkal a magyar nevet mindenütt becsültté igyekszünk tenni Azt kérték a tanulmányútról visszatért tisztvi­selők Mikecz István alispántól, hogy a müncheni magyar diákok zászlójának költségeihez szíves­kedjék Szabolcsvármegye törvény­hatóságának hozzájárulását is ki­eszközölni. Mikecz István alispán lelkes magyar szivvel fogadta a müncheni magyar fiuk zászlója költségéhez való hozzájárulás gondolatát és 400 pengőt (öt millió koronát) utaltatott ki Lászlófalvi dr. Velics László konzul utján a müncheni magyar diákoknak. „A magam részéről meleg sze­retetlel kisérem mindenkor — irja vármegyénk alispánja a müncheni konzulhoz — egy jobb, szebb, boldogabb Magyarország kiküz­désére irányuló minden törek­vésüket, egyben megragadom az alkalmat arra is, hogy Méltóságod­nak hálás köszönetemet fejezzem ki azon meleg szeretetért, amellyel a külföldi tanulmányúton a múlt évben részt vett vármegyei tiszt­viselőket körülvette." A müncheni magyar konzul elismerve a pénzküldemény vételét, a többek között ezt irja Szabolcs­vármegye alispánjának: „Biztosithatom Méltóságodat, hogy az itteni magyar diákság törekvéseinek megvalósítása iránt tanúsított meleg érdeklődése és szeretete mindnyájunknak igen jól esik és kérjük, szives jóakaratát a jövőben se vonja meg tőlünk. Részünkről mindent el fogunk kö­vetni, hogy a Hungária müncheni magyar diákegyletben tömörült magyar főiskolai hallgatók egy jobb, szebb, boldogabb Magyar­ország kiküzdéséért az emberileg lehetőt megtegyék és annak mindég méltó harcosai legyenek. A vármegyei tisztviselők tavalyi tanulmányútja müncheni műkö­désem legszebb emlékei közé fog tartozni. Örülök, hogy éppen Szabolcsvármegye több kiváló reprezentásával megismerkedhet­tünk és őket az idegenben sze­rény tehetségünk szerint fogad­hattuk." Meleg hangú, hálás köszönő levelet írt vármegyénk törvény­hatóságához a müncheni magyar diákegyesület elnöksége is. „A hála különös melegségével köszönjük a támogatást — irják a müncheni magyar fiuk — annak a Törvényhatóságnak, amely a kegyetlen trianoni „békeszerződés" után az elüidözötíek és hazátlanná váltak, végtelenül nehéz, de a magyar hazaszeretet legmélyebb érzésétől áthatott fenkölt szerepet vállalta." A diákok ezután szent fogadást tesznek törhetetlen magyarságuk mellett és levelükhöz mellékelten megküldik a müncheni nagy lapok részletes tudósításait a „Hungária" diákegyesület impozáns zászló szentelési ünnepéről, amely a Ludwigskirchében folyt le a bajor hercegek és előkelőségek, a ma­gyar konzulátus tagjainak jelen­létében. PEiZ kölcsönt azonnal folyósittatok földre, hazra 8°|o kaimat mellett hosszú — 15, 20, 30 éves — törlesztéssel Wagner 1, Dessewffy-tér 4. ez. K: 6787/1927. Hirdetmény. Közhírré tesszük, hogy a városi erdő fa- és vadállományának kímélése céljából az erdőben minden néven nevezendő járást kelést a mai nappal megtiltunk. Felhívjuk tehát mindazokat, kik a városi gazdasági hivataltól fagyalvesz­sző szedésre és a város részére seprű készitésre engedélyt kaptak, hogy iga­zolványukat a városháza 8. számú szobájában azonnal szolgáltassák be, mert az engedély hatályát vesztette. Egyben figyelmeztetünk mindenkit, hogy az erdőben a száraz galyak szedése, később pedig a virág és gombaszedés, valamint az erdei utak­ról és sétányokról való szerteszét­bolyongás tilos. Az erdőrendészeti kihágást szigo­rúan ellenőrizzük és büntetjük. Nyíregyháza, 1927. február 25-én. 1151-2 VÁROSI TAKÁCS.

Next

/
Thumbnails
Contents