Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-19 / 64. szám

JNÍYÍRYIBE3L 19ST, Március 19 A becsület sebei. A napokban olyan eset történt « fővárosban, amilyenre a magyar bíróság történetében példa még nem volt: az ügyészség kénytelen volt súlyos gyanuokok alapján egy magyar birót előzetes letartóztatás­ba helyezni. A t?tt, amivel gyanú­sítják, szörnyű. Azt állítják róla­hogy megvesztegethető volt s hiva­tali méltóságát illetéktelen vagyon­szerzésre használta fel. Nem tud­juk, milyen lesz ebben az ügyben a végső döntés, nem tudjuk, fel­mentéssel vagy elitélissel fog-e vég­ződni ez a csúnya botrány, de már az az egy tény, hogy biróról van szó. elegendő ahhoz, hogy meg­döbbenésünket a legmagasabbra fokozza. Valószínűleg súlyos gya­nuokoknak kellett felmerülni, ha az ügyészség erre a komoly lépésre elszánta magát s a tőgyanusitottal eoryütt az ügyvédek és könyvszak­értők egész serege ellen indítta­tott vizsgálatot. Ez az eset annál szörnyűbb, mert egy olyan ember került gyanúba, íki hivatalból az igazság és pártatlanság legfőbb ore kellett volna, hogy legyen, aki más emberek sorsa felett mondott ítele­tet annál a hatalomnál fogva, amellyel a magyar állam őt felruház­ta. Szomorú, szégyenletes és rette­netes, hogy ez az eset megtörténhe­tett s annyi kellemetlen botrány után most még ez az ujabb is elhomályosítja a magyar becsüle­tesség eddig meglehetősen felhőt­len horizontját.. Az ország millió és millió polgára igazság után ki­ált, elvárja a kormánytól, hogy a purifikáció munkáját irgalmatlan kézzel eT fogja végezni, mindenre és mindenkire való tekintet nélkül. Nem szabad megengedni, hogy az igazságban és a becsületességben való hit megrendüljön; nem sza­bad megengedni annak a véleke­désnek az elterjedését, hogy nagy lopásokat és csalásokat büntetlenül szabad elkövetni, míg azt, aki egy darab kenyeret ellop, hogy ne éhe­zek, irgalmatlanul börtönbe kül­dik.. Ha nem következik el a pu­rifikáció, akkor a magyar közélet lelkében megrendült az a hit, hogy a becsületesség és tisztaság az élet legfőbb erényei. Magyarország éppen mai megcsonkított állapotában százszor jobban érzi az erkölcs uralmának szükségességét, hiszen minden jó magyar tudja, hogy a jövő nagy feladatok megoldását'sürgeti. Ép­pen ma kellene mindenkinek a be­csületesség bajnokának lenni, pél­dát adni annak a sok, sok millió egyszerű polgárnak, aki ideálokat és példaképeket keres. Ez a sajná­latos eset nem érintheti a magyar birói kar egyetemének becsületét, amely mindég vitán felül állott Éppen az az általános megdöbbe­nés, amely ezt az eltévelyedest nyo­mon kiséri, bizonyítja legjobban, hogy mennyire magasan áll a ma­gyar polgárok szemében a birói kar becsülete, mennyire valótszj­nütlennek tartják, hogy egy ilyen eset egyáltalán megtörtén he'ett. Egy régi közmondást alkalmazva, azt mondhatnók, hogy az eltévelye­désnek e példája csak erősiti az általános szabályt, amely csodálat­tal adózik a magyar birák igaz­ságszeretetének és becsüIetessEgé­nek. Éppen ezért kell azonban a purifikációt irgalmatlan kézzel el­végezni, hogy azok, akik ártatlanok s akik közé a sors véletlene egy ilyen megtévedt embert sodort, presztízsükben ne szenvedjenek csorbát más bűnéért. Tisztaságot, becsületességet követelünk a magyar közélet minden terén, mert minden ilyen sajnálatos eset egy-egy tőr­döfés Nagymagyarország gondola­ta ellen. Gzettler Jenő egyetemi tanár Nyíregyházára jön és előadást tart az iparosoknak. (A »Nyirvidék« tudósitójától.) Március 27-én a Keresztény Ipa­rosok Országos Szövetségének nyíregyházi csoportja országos gyű­lést rendez, amelyen meg fog je­lenni a budapesti központ számos vezető egyénisége is. Különösen az ad nagy jelentőséget a 27-iki gyű­lésnek, hogy erre az alkalomra Nyíregyházára érkezik Czettler Je­nő egyetemi tanár is, aki a dél­után 3 órakor kezdődő gyűlés ke­retében aktuális közgazdasági vo­natkozású kérdésekről előadást fog tartani a nyíregyházi iparosoknak. A délutáni gyűlést este bankét kö­veti a Kiss-téri Keresztény Mun­kás Otthonban. A Bessenyei Kor bérletet hirdet a Beethoven ciklusra. á ciklus három hangversenyén Kern Aurél, a Walöbaner ­Kerpely vonósnégyes, Relle Gabriella, Telmányi Emil, Doh­nányi Ernő és a budapesti filharmonikusok lépnek fel. — Felhívás a közönséghez. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A Beethoven centennárium min­denütt e világon mozgásba hozza azokat az egyesületeket, melyek­nek célkitűzése a művészeti szép ápolása és fejlesztése. A lelket ha­talmasan átfogó zene egyik legna­gyobb művelőjének, Bethovennek emléke arra ösztönözte a Bes­senyei Kört is, hogy belekapcso­lódjék az Országos Beethoven ün­nepségekbe s méltó formák között áldozzon a halhatatlan zeneköltő nagysága előtt. A Bessenyei Kör három hangversenyt rendez, me­lyeken a mai magyar előadó­művészek legjelesebbjei fogják meg szólaltatni Beethoven lelket. — A Bessenyei Kör elnöksége a ciklus­sal kapcsolatban a következő fel­hívást intézte a város müveit kö­zönségéhez. Mélyentisztelt Cím! A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör az 1827. év március 26-án Bécsben elhunyt nagy flamand ze­neköltő Ludwig van Beethoven halálának 100 éves évfordulója al­I kalmából 3 hangversenyre terjedő i Beethoven-ciklust rendez, amelyre mélyen tisztelt Címet és b. család­ját ezennel ünnepélyesen meghiv­juk. Beethoven a világtörténelem egyik legnagyobb lángelméje, aki az em­beri lélek legdrágább és legcsodá­latosabb kincseit ajándékozta a vi­lágnak. A szenvedést, a vágyako­zást, örömöt, fájdalmat, boron­gós tűnődést és filozófiai elmélye­dést a Mindenség örök titkaiba, senki ugy ki nem tudta fejezni szóval, tollal, vagy képírással, aho­gyan azt Beethoven zengő muzsi­kába öntötte. Az egész müveit világ megünnep­li ezt az évfordulót, mert Beetho­ven inemcsak egy nemzeté, hanem az egész emberiségé, az egész vi­lágé. S miután Beethoven liosz­szabb időt töltött Magyarországon és több müvében magyar zenei mo­tívumokat használt fel, közelebb áll a szivünkhöz és kétszeresen il­lő, hogy mi is kivegyük a részün­ket ebből a világraszóló megemlé­kezésből. Szerencsénknek fogjuk tartani, Micsoda fölséges megjelenés 40 év uián! Próbálja csak meg a sok ezerféle külsőleg használandó szépítőszert, hagyja csak tes­tét külsőleg ápolni és kezel­tetni, a legmodernebb és leg­drágább szerekkel, ha az Ön szervezete illetve anya­gcseréje nincs rendben, nem fog azsemrr.it sem használni, mertaz igazi szépség, egy nyalánk üde, friss és űatal ícitiel, az csak belülről alakul ki. Vegyen minden reggel egy csekélyke „Kruschen* -t a kávéjába vagy teájába (még jobb egy pohár meleg vízbe, fél órával a reggelizés előtt) s rendben tartotta belső szervezetét, tisztította vérit és felüdítette az egész belső rendszert. Mindn gyógytárban » drogériában , éra üv*genké:it 6.— pengő. Egy leég 100 napig azaz 3 hónapig i X igy napi 6 HlUr az agititeg fa Vezérképviselőíég és szétküldési központ Magyarország réméft Mihály Ottó Gyógyáru nagykereskedés -,j Budapest VI. Podnaanltzky- u. 48 Telephon 133—W ha mélyen tisztelt Cimedet és b. családjai viszontláthatjuk a Beetho­ven-ciklus hangversenyein. Kiváló tisztelettel A Szabolcsvármegyei Bes­senyei Kör Elnöksége. * A Szabolcsvármegyei Bessenyei Kör hangverseinyrendezősége a Beethoven-ciklus 3 hangversenyére bérletet hirdet, amelyre az előjegy­zések a Fere.iczi-féle könyvkereske­désben már a mai naptól kezdődő­leg eszközölhetők (Telefon 318.) A bérleti díj összege ugy van megállapítva, hogy sokkal olcsóbb és^ előnyösebb, ha valaki mind a három hangversenyre lekötelezi ma­gát, mint ha egyenként vásárolja meg a jegyeket. De előnyösebb a bérlet igénybevétele azért is, mert ezzel biztosítottuk magunknak egy­és ugyanazon helyet mind a há­rom hangversenyre, ami az egyen­kint való jegyvásárlásnál úgyszól­ván teljesen kizárt dolog. Tájékoztatásul közöljük a bér­leti dijakat, valamint az egyes hangversenyre szóló jegyek arait. Bérlet mind a három estére: I. rendű 18 pengő, II. rendű 13 pengő 50 fillér, emeleti páholv 65 pengő. Az egyes hangversenyekre érvé­nyes jegyek árai: Az első, vagy a második es­tére: • \ I. rendű 7 pengő, II. rendű 5 pengő 50 fillér, emeleti páholv 25 pengő. A harmadik estére: I. rendű 9 pengő, II. rendű 7 pengő, emeleti páholy 30 pengő. Az állóhelyek árai: Az első vagy a második estére 2 pengő, a harma­dik estére 2 pengő 50 fillér. A jegyeket, mint már említve volt, a Ferenczi-féle könyvkereske­dés fogja árusítani s ugyanott esz­közlendők az előjegyzések is. (Te­lefon 318.) * A BEETHOVEN-CJKLUS RÉSZ LETES PROGRAMMJA. I- Hangverseny április 3-án. — Kamaraest. 1. Bevezető beszéd. Tartja Kerti Aurél. 2. Beethoven: F-moll vonósné­gyes (Op. 95.) Előadja a Wal baucr—Kerpely vonósnégyes tár­saság. 3. Beethoven: »An die férneQe­liebte«. Előadja Relle Gabriella operaénekesnő. Zongorán kiséri Kósa György. Szünet. 4. Beethoven.- Septett. Előad­ják a U/aldbauer—Kerpely vonós­négyes társaság és a M. kir. Ope­raház fúvósai­* * * II. Hangverseny április 10-én. — Szoíiátaest. 1. Beethoven.- F-dur hegedű-zon­gora szonáta. Előadják Telmányi Emil hegedűművész és Dohnányi Ernő dr. zongoraművész. 2. Beethoven: Zongoraszonáta Op. 27. (Mondscheín). Előadja Dohnanyi Ernő dr. 3. Beethoven: Románc. Előad­ja Telmányi Emil, zongorán ki­séri Dohnányi Ernő dr. Szünet. 4. Beethoven: Kreutzer-szonáta. Előadják Telmányi Emil és Dohnanyi Ernő dr. * » * III- Haagvcrsany május 1-én. — Zenekari esi. 1. Beethoven: Leonóra III. Nyi­tány. Dohmányi Ernő dr. vezény­letével előadja a Budapesti Filhar­móniai Társzság. 2. Beethoven: Es-dur zongora­verseny. A Budapesti Filharmó­niai Társaság kíséretével előadja. Dohnányi Ernő dr.

Next

/
Thumbnails
Contents