Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-02 / 49. szám

JSÍYÍRYIDÉK. Egy keletkező világ. ni történt a Jupiteren? — Óriási kataklizmákat jelentenek az obszervatóriumok. biztosabban álljon, dacoljon az idővel, az enyészettel, a viszon­tagságos élettel. A jó kertész, ha észreveszi a gyümölcsösében a gyökérsarjakat, még mielőtt ezek megerősödnének, levágja; az el­lopott nedveket az anyafához hajtja. Ilyen nedveket hajtanak fel mindazon anyavárosok, melyek hatalmas kül- és kertvárossal •eszik körül bástyaként magukat. Ezek nem egyebek, mint egy-egy modern várak. Nos, ezekbe a várakba (gyárakba, műhelyekbe, üzletekbe, csarnokokba, labora­tóriumokba) hordják a gyors köz­lekedési eszközökkel a vár alatt lakók mindazt, amire a harcosok­nak szükségük van. Az, ki gyor­san ád, kétszer ád, mondás igaz­sága itt is áll; ezért nemcsak arra van szükség, hogy jó és gyors közlekedési eszközök legye­nek (mert ezek magukban véve mit sem érnek, ha nincs ki, nincs mit szállítson), hanem arra is, hogy szakavatott termelők és ezek mindég kéznél, a közlekedés vo­nalai mellett legyenek. Csakis igy védelmezheti a vár lakója a vilá­gosság fegyverével a vár alatt lakó jobbágyokat; avagy — a másik hasonlattal élre — igy bocsáthatja messzeágazóan a fa gyökereit és szívhatja a föld ned­veit, az egészséges nedvkeringés kellékeit. Karolja föl tehát szere­tettel az anyaváros tanya-gyerme­kének ügyét és ez majd csügg az ajkán, miként a gyümölcs a fán. — Fagylalttal „keresztel­tek" egy hajót. Ha egy uj hajót vizre bocsátottak, a hajót az erre a szerepre felkért „ke­resztanya" ugy szokta „megke­resztelni", hogy egy palack pezs­gőt vágott a hajó orrához e sza­vakkal: „ Megkeresztellek N. N. névre!" Amerikában azonban tilos a pezsgő; nemcsak inni nem szabad a szeszes italokat, hanem eladni és szállítani sem. Eddig nem avatkoztak bele a hatóságok, ha a hajót pezsgő­vel keresztelték; most azonban egy tulbuzgó rendőrtiszt a „Flo­rida" nevű gőzös keresztelése alkalmával lefoglalta a pezsgős üveget, melyet a szertartásnál fel akartak haszná.ni. A kereszt­anya ugy segített magán, hogy a legközelebbi fagylaltgyárból tiz font fagylaltot rendelt por­cellánedényben s pezsgő helyett ezt dobta a hajó orrához a „ke­resztelés* alatt. — Helyreigazítás. Lapunk teg­napi számában az ev. énekkar hangversenyéről szóló referádánk­ba sajnálatos sajtóhiba csúszott be, melyet ez alkalommal rektifikálunk. Dr. Vietórisz József költeményét Kmotrk Margit urleány szavalta, nem pedig az ott szereplő elferdí­tett névvel megjelölt hölgy. Hölgyek figyelmébe! Szolid áron elegáns angol és francia kosztümöt, tavaszi kabátot, szövet ós selyem ruhákat a legszebb kivitelben k é S Z i t SIPKAY ZSUZSÓ női szabó. Zrínyi Ilona utca 3., bent az udvarban. 1193 1927. március 10. JSÍYíKYiBKK, (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A csillagászok közt hónapok óta élénk feltűnést keltenek azok a je­lenségek, amelyek legújabban nap­rendszerünk egyik hatalmas boly­góján, a Jupiteren játszódnak le. A 630 millió kilométeres távol­ságban levő égitest felületén hó­napok óta rejtélyes változások men­nek végbe. Különösen a nyári hó­napokban voltak élénkek a titok­zatos jelenségek, amelyek méretei ha már a hatalmas teleskopok is láthatóvá teszik — tekintettel az óriási távolságra — emberi képze­letet felülmulóak lehetnek. A Jupiternek, amelyet szabad szemmel is látni, világító tányéra 11-szer nagyobb, mint a földé, köbtartalma pedig akkora, hogy jó öreg bolygónk, amelyen mindnyá­junk élete öröme, szenvedései le­játszódnak, 1925-ször férne el benne. A csillagászok jól ismerik felü­letét, mert igsn gyorsan vég­zi forgását tengelye körül, ami közben minden része lát­hatóvá válik. Míg Földünknek egy hü kísérője van, a kihalt Hold, addig a Jupi­ter kilenc ilyent mondhat magáé­nak. Ezek nem egyenlő nagyok, különféle távolságokban is kerin­genek a bolygójuk körül, négyet már régótaf ismerünk, az öt kiseb­bet csak a modernebb optikai esz­közök segítségével találták meg. Tavaly ősszel a világhírű Camil­le Flammarion által 1883-ban ala­pított Juvisy Observatoriumban ész revettélc, hogy a bolygó foltos, sávos felületén valami nincsen rendben. A rendszeres időközökben felvett fényképek nem egyeztek egymás­sal. Monsieur M. Quanisset,. akire a fényképezés hárult, vette először észre, hogy naprendszerünk e tá­voli tagjának életében fontos, mond hatni forradalmi változások játszód le. A felfedezés után természetesen rendszeresen és sűrűbben kezdték figyelni a Jupitert és az observato­rium óriási távcsöve mind gyak­rabban és gyakrabban irányult rá. A botygó felületén eddig az egyen­lítő tájékán egy fehér, tiszta sávot lehetett megkülönböztetni. Az egyenlítő vakító fehérségű , gőzsávja felett és alatt egy-egy 5 söté.ebb szabálytalan és elmo- ] sódott szélű szürkésolivzöl­des, szűrkésrózsa?zinü sáv vagy öv volt látható. Ezek az aequatoriális boreális sáv­erősségben úgyszólván egyenlők voltak évtizedeken keresztül, talán az utóbbi kissé gyengébbnek volt mondható. A sarkokon szintén meg lehetősen egyenlő sötét foltok lép­tek fel. Ezeket a felületi tulajdon­ságokat jól ismerték, hiszen a tengelye körül 9 óra 50 perc alatt megforduló bolygó minden egyes pontját megmutatta a csillagászok­nak. A sávokba", ugy látszik bizo­nyos önálló mozgások Is van nak. Érdekes például az a megfigye­lés, amely szerint a sarki részek körforgása 9 óra 50 perc, az egyen­lítő részek körforgása 9 óra 55 perc alatt történik. Mi történt tehát tavaly óta? Megfordult világ van a Jupi­teren. Az egyenlítő fehér sávja megma­radt. De az alatta levő kissé gyen­gébb boreális sáv folyton erősbö­dött a felette levő austriális sáv rovására (az elnevezések fordítva vannak, mert a távcső megfordítja a bolygó képét), míg végre^ iden nyáron csak egy gyenge sötét sáv maradt meg az anakelőtte hatal­mas, jól látható sötét gyűrűből. Míg a boreális rész folyton sötéte­dik, sőt a sarki részek is tetemesen árnyékosabbakká válnak, addig az ellenkező pólus mindjobban vilá­gosabb és világosabb lesz.. A sá­vok és árnyékok színe is tetemesen változik. Á zöldes vöröses-szürkés színek hol erősebbek, hol gyen­gébbek lesznek. Kétségtelen, hogy óriási válto­zások, irtózatos kataklyzmák szín­helye lehet a bolygó felülete, mert ilyen nagymérvű átalakulások, ame lyek millió és millió négyszögki­lométereken át terjednek és több­százmillió kilométeres távolságban is érzékelhetők, nem lehetnek fel­hők vagy gőzsávok változásai. Van a bolygó austrális félgömb­jén két képződmény — mert így kell nevezni, hiszen n em tudják biztosan micsoda —, amelyet már régóta ismerünk. Az egyik a hires vörös folt. Ezt már 1665-ben fel­fedezi a híres Cassini primitív távcsövével. Rendszeresen 1878 óta figyelik a csillagászok. Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap: „A prodzbadeni főkapitány" és flz autós Kisasszony Főszerepben: Monté Blue és Patsy Ruth Miller. I Városi Mozgókép Színházban. Ebben az évben még feltűnő vörös szinü. Ez állandó marad 1883-ig, amikor lassan elkezd halványodni. 1924­ben már csak gyengén vöröses, inkább szürke szinü ez az óriási 42.000 kilométer hosszú, 15.000 kilométer széles képződmény. 1901 ben uj vendég jelenik meg közvetlenül a »Vörös folí« után. Ez a nagy tropicalis austrális per­turbáció követi a vörös foltot a for­gásban. 1918-ban kezdi alakját vál­toztatni és kissé gyengül a szine, amely addig galambszürke. 1925. óta itt is elég gyökeresen változik a helyzet. Először is a vörös folt, amely 42 év óta folyton halványo­dik, úgyszólván egy napról a má­sikra élénk vörös szint öltött. A nagy perturbáció pedig annyira el­fátyolosodott, hogy alig lehet már kivenni. Felmerült a kérdés, mi is történik tehát a Jupite­ren? A tudósok sokat nem tudnak mon­dani. Annak dacára, hogy sokat haladt a tudomány, csak feltevé­sekre kell alapítani mindent, fel­tevésekre, amelyek alapjai bizo­nyos analógiákon nyugszanak. Fel kell tenni, hogy a Jupiter egy keletkező világ. Egy élete első stádiumában élő bolygó. Egy égitest, amelyen még szerves élet nincsen. Ahol izzó, folyó állapotban van minden. — Gigászi erők megnyilvánulásai, po­koli erupciók magmatika törések, gőzfelhők és gázkitörések, amelyek ezer és ezer kilométer magasba tör­nek, jellemzik ma a Jupiter felszí­nét. Hogy az észlelt változások lé­nyegükben micsodák, arra nehéz felelni. Valószínűleg az előbb em­lített kataklizmatikus jelenségek so­rozata az, amit gyenge szin- és foltváltozás alakjaban látunk. — Hogy pedig a váratlan változások a rövid idő alatt nagy felületi szin- és folteltolódások miért ép­pen most következnek be, arra vo­natkozóan is csak feltevésre va­gyunk utalva. Valószínű, hogy az idén fellépő hatalmas napfoltok, amelyeket 160.000 kilométer átmé­rőjű óriási eruptív jelenségeknek lehet felfogni és amelyek már az aránylag nyugalmi állapotban levő Földön is nagy mágneses és me­teorológiai zavarokat okoztak, okoz­ták a millió és millió kilométer tá­volságban levő Jupiteren is azt, amit csodálkozva figyel ma meg a csillagász a csendes, sötét éjjel­ben . Egy egész család vizbefnlladt korcsolyázás közben. A Mai Nap irja : Szörnyű csa­ládi tragédia játszódott le Német­országban SchWerin mellett a hangenbrützi tavon. Brandes János iparos 20 éves fia alatt a gyenge jégréteg korcsolyázás közben be­szakadt és a fiatalember elmerült a tóban. A fiu szülei jelen voltak a szerencsétlenségnél s ennek lát­tára fiuk segítségére siettek, de mind a ketten szintén a víz alá merültek. (MTI.) • • • • • Valkó Lajos az ideiglenes pénzügyminiszter. A kormányzó, Bud János pénz­ügyminiszternek külföldi hivatalos tartózkodása tartamára a pénzügy­minisztérium ideiglenes vezetésé­vel dr. Valkó Lajos külügyminisz­tert bizta meg. (MTI.)

Next

/
Thumbnails
Contents