Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 47-73. szám)

1927-03-15 / 60. szám

1927. wiircius 15. Egy Kert satcai lakos levelei a szerkesztöséglies a kövezés ügyében. Az alábbi levelet kaptuk: Nagyságos Szerkesztő Ur: „Ha per, úgymond, hadd legyen per" mondám, mikor b. lapjában az utcák kövezéséről megjelent pa naszos leveleket olvastam s azon­nal elhatároztam, hogy én is beállok a pereskedők, akarom mondani a panaszosok közé, bár engem egyáltalán nem füt a Péter és Pál urakéhoz hasonló szenvedély. Ne« akarok ismétlésekbe bo­csátkozni a város szépségét il­letőleg, mert ezt a kérdést ná­lamnál hivatottabbak ugy is ki merítették már, bár azt a tényt még sem tudom elhallgatni, hogy a város belső része évről­évre tényleg Ízlésesebbé lesz Mégsem irigylem az itt lakók tói sem a kövezetet, sem a vi­rágos parkokat, öntözést stb, csak rosszul esik, hogy ezzel szemben vannak utcák, — az egyik cikkíró ur is emlit ilyene­ket, melyek úgyszólván a város keletkezése óta megvannak, de, sajnos, majdnem olyan állapot­ban, mint keletkezésük idején | voltak. Ezek közé tartozik a Kert-utca és Inczédy-sor is s ezek lakóinak érdekében panasz kodom. Ha ugyanis megindulunk pl. a Kossuth-téri jóillatu virágos parktól egy tavaszi vagy nyári délután s végigmegyünk a ki­fogástalan rendben tartott Kállói­utcán, könnyen beleringathatjuk magunkat ama nem is elérhetet­len álomba, hogy folyton szé­pülő törvényhatósági városban vagyunk. Mikor aztán eljutunk az Inczédy-sor és a Kert-utcai keresztezéshez, az ottani 4 — 5 méteres árok kvalifikálhatatlan illata és kinézése okvetetlenül kizökkent e hangulatból s aka­ratlanul arra kell gondolnunk hogy itt már nem is rendezett tanácsú, hanem a már elfelejtett mezővárosi hangulat uralkodik. Mi nem kérjük a város bölcs vezetőségét, hogy köveztesse ki kecsiutunkat, megelégszünk, ha gyalogjárónkkal teszik ezt meg, de még ennél is előbbrevalónak tartanánk, hogy tömessék be, illetőleg betoncsatornával helyet­tesítsék árkunkat, amint azt a Bujtos utcáival még a boldog békevilágban tették, mert ezek az árkok még a csordakihajtás­nál is jobban rontják a város városi színezetét. Nagyon jól tudjuk, hogy egyszerre nem lehet Nyíregyháza minden utcá- | ját modernné varázsolni, csupán jj a rendkívüli állapot késztet arra, hogy renden-, illetve soronkivül kérjük annak megváltoztatását. Levelem közzétételét kérve s azért előre is hálás köszönetet tolmácsolva, vagyok Szerkesztő Urnák őszinte tisztelője : Egy Kert-utcai iakos. — Megérkezett Purcsy Náci. Itt van hát valóban a várva-várt nagy primás, a magyar alföldi urihá­zak kedvelt muzsikusa Purcsy Ná­ci tegnap érkezett kiváló zenekará­val es március 15-én, kedden mu­tatkozik be a Koronában. Évek óta nem láttunk olyan érdeklődést ci­gányzenekar iránt, mint amilyen Purcsy Nácit fogadja. 934 ujság jelenik meg lagyarországon. á vidéki városok közül legtöbb újságja Debrecennek vas. A Magyar Statisztikai Társaság­ban tegnap Elekes Dezső székfog­lal óelóadast tartott az időszaki saj­tóról. Elmondta, hogy Magyaror­szágon 934 újság jelenik meg, ebből 618 Budapesten és 316 pedig vidéken. A vidéki városok közül a legtöbb újságja Debrecennek van: 19. Az újságok legnagyobb részét a hetenként egyszer megjelenők al­kotják, ilyen újság 280 van. Az újságok többsége magyar nyelven jelenik meg. A nem magyar nyel­vűek száma csupán 3 százalék. a szabolcsi országotok és a u\o ák köve terem. Látogatás a tokaji „Haberins" kőbányákban. (A Nyirvidék tudósítójától.) Már régóta készülődöm, hogy meglátogassam a tokaji «Huber­tus» kőbányákat, amely elnevezés az agilitásáról közismert Reök István nyugalmazott huszáralezre­destől ered, aki tudvalevőleg meg­alapítója és vezető-tulajdonossa volt ezeknek a bányáknak, jelenleg pedig igazgatója a vállalatból ala­kult hasonló nevü részvénytársa­ságnak. A napokban egy reggelen rá is szántam magam, hogy átrán­duljak Tokajba. Az utazás nem ment simán, de talán nem is volna érdekes egy ilyen kirándulás, ha az embert nem érnék apró-cseprő kalamitások. így például harminc perccel a vonat­indulás előtt, azzal a boldog tu­dattal ültem föl a Dessewffy-téri megállónál a villamosra, hogy ide­jében kiérek az állomásra, sőt még arra is lesz időm, hogy a Kurcz pacsi pompás pörköltjéből is el­fogyasszak egy kis adaggal, meg­fejelve egy pohár habzó világos sörrel, esetleg kettővel, ha futja az időből s mig képzeletemben mái­magam előtt láitam az illatos fcorju­pörkölt pirosló halmát, a viüaimos­kocsi egyszerre csak megállt. Ez a megállás,nem okozott volna különösebb feltűnést, ha története­sen megállónál állt «vofna meg az újonnan átfestett bájos kis kocsi­De tudtommal a Marton-féle autó­üzlet előtt nincs megállót jelző tábla. Márpedig a villamos itt állt meg. A kosivezető hcátrakacsintott a kalauznak, mire ez a kocsi belső lámpáinak kapcsolóját kezdte nagy szakértelemmel csavargatni, hun jobbra, hun balra, de a kocsi csak nem akart megmozdulni. Szeren­csére a főellenőr is velünk «uía­zott», tanuja volt a vasúti baleset­nek s igy egyértelmüleg állapí­tottuk meg, hogy baj van. A sze­mélyzet is, meg a közönség is. Né­melyek káromkodtak, nem véve fi­gyelembe az idevonatkozó leg­újabb rendeletet, mások, akiknek nem volt különösebb sietős dol­guk, kárörvendően nevettek, az uta­sok harmadik része azonban igaz­hitű muzulmánokhoz illő fatalista közönnyel tért napirendre az ese­mény fölött. — Ha Allah ugy akarja, akkor úgyis elérjük a szerencsi vonatot­Ha pedig nem, szálllhatunkje szembe az ő bölcs akaratával? A kocsi majd csak meg fog indulni s ha nem indul meg, az is jó! £n azonban a cselekvés embere lévén, nyomban a tettek mezeje léptem. Elhatározásomat közöltem a főellenőrrel, s miután megkötöt­tem vele a szóbeli szerződést, hogy nélkülem semmi szin alatt meg nem lógnak a kocsival, a fnár fentemiitett au'óüzletbe men­tem be, hogy telefonon érdeklőd­jem meg a villanytelep nagyra­becsült vezetőségétől a baleset mi­benlétének okát. Mi sem természe­tesebb, hogy a központtól ezt a tö­mör választ kaptam: — Vidékkel beszél! Már t. i. a villanytelep. Tehát meg kell várni, mig a villanytelep «lebeszél.» Megnéztem az órámat s rögtön tisztában voltam azzal, hogy a kispörköitnek fuccs. Úgyszintén a söröknek is. Még jó, ha jegyet tudok váltani. Kocsi természetesen egyetlen egy sem jött, mert azok már régen kinn voltak az állo­máson. Csak befelé jövő kocsik voltak, utassal és csomagokkal tel­ten. Gyalog már istenkísértés lett volna megkockáztatni az utat, ez egyértelmű lett volna a lekéréssel. Néhány sikertelen kísérlet után végre mégis csak beszéltem a vil­lanyteleppel. — Kimentek megvizsgálni a baj okát — hangzott a válasz. Letettem a kagylót s kirohantam az üzlet­ből. Egy öreg ur, a villamoskocsi utasai közül épen akkor akart meg­szökni egy időközben elcsípett konflison. — Nem oda Buda! Kiáltottam utána s előszedve rövid távfutói multam roggyant maradványait, utána csörtettem az öregnek s röp­tiben felkapaszkodva erre a nem épen modern, de ez egyszer igen hasznavehetőnek bizonyult közle­kedési eszközre, bemutatkoztam a sors viszontagságos kegyéből ne­kem juttatott útitársamnak s ki­fújtam magam. — Nyomja meg a gombot apám! Biztattam a derék személyfuvaro­zót, aki megértő lélekkel csapkodta ostorával a jármű elé fogott abra­kos jószágot, amely azonban nem igen akarta tudomásul venni- a no­szogatást, s mindig visszazökkent megszokott, eredeti tempójába. Az órámra tekintve azzal is tisztá­ban voltam, hogy jegyváltásra sem lesz időm. Allah kegyes volt. Szemcsésen elértük a vonatot. A villamos talán még azóta is ott van, utasaival együtt. A próféta növessze meg a szakálukat! Jegy nélkül ugrottam be a sze­rencsi vonat egyik kocsijába. (Folyt, köv.) Rövid Mrefc Miskolcon. Salamon István kő­művesmester meggyilkolta Balko­vics Jenő kötélveró-mester felesé­gét, majd súlyosan megsebesítette ennek sógorát s azután öngyilkos lett. Albánia delegátusa a népszövet­ségnél tiltakozott az albán -olasz szerződés ellen. A miskolci törvényhatósági bi­zottság szubvenció helyett évi húsz­ezer pengőig terjedő ' segélyt sza­vazott meg a színház részére. 6200 ülőhelye lesz a világ leg­nagyobb mozijának, amely New­yorkban épül. Ui református templom épül a fővárosban a Horthy Miklós ui kö­zelében. 160 ezer utódállambeli e mber szerezte vissza eddig magyar ál­lampolgárságát. Angliában elintézettnek iekin ik a fiumei magyar kikötő kérdését. A Bicsérdy-kura következtében éhenhalt Fischer Kató, egy kalo­csai gazdag földbirtokosnak a leá­nya. A spa tyol katonaság szabadítot­ta ki a benszülöttek fogságából az Uruguay szerencsétlenül járt reoü­lőit . * Svájcban. 54 frank pénzbüntetés­re ítéltek és azonnal elbocsátottak egy telefonoskisasszonyt, aki egy telefonon megbeszélt és kihallga­tott randevút beárult a férjnek. Aradon felmentették a bigámia vádja alól Scholtz Alajos fakereske­dőt, aki mivel az első felesége nem akart tőle elválni, áttért a 'moha­medán hitre s így másodszor is megnősült. Á törvényhatósági iisztviselők országos egyesületet alakítanak.. A bankjegyforgalom nyolcvan százaléka pengő bankjegy. Három év alatt az összes köz­ségeket bekapcsolják a íelefonforga. lomba. A kereskedelmi minisztérium tizenötmillió pengőt fordít az ipa­rosok, ötvenmilliót a kisebb gyá­rak hiteligényeinek kielégítésére! Tíz vagon kincstári kendert ad­tak el a földmivelésügyi miniszté­riumban. Még ebben az évben felépül Bu­dapesten Európa egyik legna­gyobb rádióleadóállomása. Magyarország is résztvesz az 1928-iki kölni nemzetközi sajtóki­ái litáson. Kuba és Anglia között megnyi­tották a telefonösszeköttetést. Összesen 50.000 mozi működik a világon. — Aki akar kedvezményes havi részletfizetésre, avagy negyedévi tör Iesztésre uj házat építeni, telket venni, házat venni vagy hozzá és ráépíteni, az kérje az alakulóban levó szindikátus számítási tábláza­tának, szabályzatának nyomtatás alatt levő példányát. Nyomtatvány és postadíj fejében 70 fillért küld­jön be postabélyegekben 8 napon belül. Olvasható címet írjon. — Lakbér és birói letiltás nélkül. Köz­és magántisztviselők, vasutasok, honvédség, csendőrség, folyamőr­ség, vámőrség, pénzügyőrség, or­vosok, lelkészek, tanitók, vitézi telkesek, egyesületek, sőt havi és heti fizetéses munkások, kik lak­bért nem kapnak, sőt polgári egyé­nek is társulhatnak. A nyomtatvá­nyok minden érdeklődőre fontosak s igy egyénenként külön kérendők. Alakulóban levő házvételi és épité­si szindikátus Szilágyi János ci­mén Kaposvár, Honvéd-u­rizling, kövidinka, ezerjó Mint­egy 1000 hektó egytételben vagy hordónként termelőnői ©Sadé 1415 Kótaji-utca 10. szám. FÍG¥EL£ftfi! Megérkeztek raktáramba a és Vnyari ^ S Z® fe t dús választékban, melyből már 80 pen göért (l.OOO.COO karon*) valódi gyapja szövetből elsőrendű kivitfilb n készítek férfi őltö»jí>kst. A legjobb és legdiva­tosabb szabái, elaöreudü mauka — ¥ 4* sra i g ! Károijf férfiazabé, Nyiragyháza, Egrház u. 4. (Sör. kath. templom mellett.) 1404-2

Next

/
Thumbnails
Contents