Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-16 / 37. szám
jnCyíryidékl 1927, február 16. Pestalozzi emlékezete Halálának századik fordulójára Szülővárosa Zürich főterén szobor, menhofi .nyugvóhelyén diszes emlékkő hirdeti annak a nagy pedagógusnak az emlékét, aki küzdelmekkel teljes életének 82-ik évében halt meg 1827. február 17-én. Küzdelmei már gyermekkorában kezdődtek, mivel atyja, ki köztiszteletben álló orvos volt, korán elhalt és özvegyet, három kiskorú árvával hagyott hátra szűkös viszonyok között. Ezért tartózkodott Pestalozzi gyermekkorában egy közeli faluban, hol öregatyja pap volt. Itt tapasztalta először a falusi nép romlottságát, mely különösen a gyári munkások gyermekeinél kapott lábra. Theologiai pályára lépett és müvei tanúskodnak széleskörű theologiai képzettségéről, mindazáltal a falun tartott egy szónoklata közben történt fennakadása miatt otthagyta pályáját és a jogra lépett, azonban a folytonos megerőltető munka betegségbe döntötte, orvo" si tanácsra falun keresett üdülést és elégette jegyzeteit azzal a szándékkal, liogv gazdasági pályára lép. Egy kis falusi jószágon kezdte meg munkásságát, melyet ő Neuhofnak nevezett el. E birtokon kivánta kipróbálni ne" velési és gazdasági elveit, mert már ekkor érlelődött meg benne ez az erős elhatározás: »Iskolamester akarok lenni.« Nagy erőfeszítéssel sikerült elérnie, hogy neje támogatásával falusi birtokát az elhanyagolt koldusgyermekek intézetevé atalakithassa. Rövid idő alatt ötven gyermeket gyűjtött maga köré, ki" ket nyáron mezei munkával, télen pedig fonással és más kézimunkával foglalkoztatott és oktatott. Reggeltől estig, mint egy atya, szeretettel és önfeláldozással gondozta a gyermekeket. Munkálkodását azonban senki sem méltányolta, sőt kigúnyolták jószívűségéért, amely még anyagi romlásba is döntötte, ugy hogy intézetét is kénytelen volt feloszlatni. Ekkor irta és adta ki az Ephe". meriden cimü vállalatban: »A remete esti órák (Die Abendstun" den einer Einsiedlers). Ebben a munkában a nevelés általános feladatát, célját és terjedelmét fejtegeti. Egy évvel később, 1781-ben írta ujabb müvét Lénárd és Gertrúd (Lienhardt und Gertrúd) cim alatt. Ebben egy jó anyyát, gazdag és szegény szamára, követendő minta gyanánt fest le, mivel az anyák övéik, gyermekeikre nézve azokká lehetnek, amikké helyettük a földön senki sem lehet. Ezért akarom a nép nevelését az anyák kezébe letenm« jelenti ki Pestalozzi. Amint a Lénárd és Gertrúd megjelent, a mű szerzőjét Európaszer" te ismeretessé tette. Toscana hericege, a későbbi II. Lipót, Firenzébe hivta, hogy legyen segítségére a nevelés elveinek megvalósításában. Pestalozzi nehéz anyagi helyzetét a forradalom és hadviselés dúlásai is fokozták. A svájci köztársaság egyik városa Stans 1798. a lángok martalékául esett, mire sok gyermek árvaságra jutott. Pestalozzi egy kolostorban szállásolta el- az elvadult, elhanyagolt gyermekeket, számra nézve nyolcvanat, kiknek ő atyjuk és tanítójuk akart lenni. »Az ő levesük Volt az én levesem és az ő italuk az én italom. Nem volt semmim, sem háztartásom, sem cselédem, egyedül ők voltak mindenem. Ha egészségesek voltak, közöttük tartózkodtam, ha betegek voltak, mellettük ültem. Köztük aludtam. Este utolsó voltam, ki lefeküdt, reggel pedig első, ki felkelt. Még ágyban is velük imádkoztam, mig elaludtak.« És ily atyai hűségért hálátlansággal fizettek többen a felruházott gyermekek közül is, kik megszöktek tőle. JÓSZÍVŰ bolondnak tartották, Stansba senki sem társalgott vele és egyedül Zschocke német költő, a tanügyi bizottság tagja nem szégyelte, hogy vele érintkezik, mert ó felismerte Pestalozzinak igazi értékét. Stansban kifejelt munkássága egy félév múlva véget ért, mivel a franciák visszatértek és a kolostort kórházzá alakították át. Megrongált egészségének helyreállítása után Burgdorfba ment', hol a [népiskolában egy évig tanított, miközben alaposan tanulmányozta a legegyszerűbb és legtermészetesebb tanitásmódot és meg is találta az oktatásnak legegyszerűbb eszközeit, amelyek alkalmazásával minden anya képes oktatni gyermekeit. Ezután a burgdorfi régi kastélyban uj intézetet alapított, melybe közelről és távolról siettek a tanulók, kik tanítóiktól éveken át könyv nélkül tanultak, mégpedig a legnagyobb örömmel és szeretettel. A természet nyitott könyvéből tanultak és megerősödtek erkölcsi és szellemi tekintetben egyaránt. 1801-ben irta Pestalozzi azt a müvét, amelyben azokat az eszméket fejtegeti, amelyek szerint az anyák maguk oktathatják gyermekeiket. E mü cime »Hogyan ok" tatja Gertrúd gyermekeit ?« (Wie Gertrúd ihre Kinder lehrt.) Ezt azután az »Anyák könyve« (Buch der Mütterl követte. Mikor a. háború miatt a kastélyt a főtörvén^szék számára engedték át, Pestalozzi kénytelen volt ismét tovább menni. A buchseni kolostorban eltöltött rövid idő multával Iffertenbe (Yvedor) költözött növendékeivel együtt, kik szivesen követték ide is. Az intézet rövid idő alatt európai hírnévre emelkedett, ugy hogy 1809-ben a növendékek száma már 165-re emelkedett. Sőt Amerikából számos tanitó is jött Pestalozzi módszerét tanulmányozni . De mivel a tanítók egyenetlenkedése miatt az intézet már hányat" laní kezdett, 1825-ben visszatért Neuhofba unokájához, ahol egy felszázaddal ezelőtt az első menedékintézetet nyitotta . Neuhofban írta meg »Hattyudal« (Schwanengesang) cimü utolsó munkáját, melyben ös befoglalja még egyszer nevelési elveit. Mint Rousseau, ugy ő is azt hirdette, hogy a nevelés végcélja természeti erőink összhangzó kifejtése. Szent lelkesedéssel hirdette reformeszméit, hivei ugyanoly lelkesedéssel fogadták és mindenütt ter" jesztették, amint azt a fáradhatatlan munkássággal és önfeláldozó szeretettel működő mester megérdemelte. Mikor nyolvankettedik évébe lépett viszontagságos életének, érezte, hogy nemsokára megszabadul a földi bajoktól. Eszébe jutottak a méltatlan támadások, amelyek érték önzetlen szándékai miatt is. »Megbocsátok ellenségeimnek — mondotta halálos ágyán — bárcsak az ő szivükben is az enyhetadó békesség érzé" se honolna most, amikor én, az élők sorából az örök béke hónába, költözöm.« Isten akaratában megnyugodva lehelte ki nemes lelkét 1827. február 17-én, miután a neuhofi iskola közelében még maga szemelt ki magának nyugvó helyet, melyen szép síremlék áll. Emlékének a svájciak azzal is áldoznak, hogy a zürichi Pestalozziumban állandó iskolai kiállítást tartanak nyitva. M. F. á szabolcsbákai szeszgyárbao felrobbant egy kazán, amelyből tengeri cefre fröccsent ki és halálos sebe! ejtett a gyár két alkalmazottján Karatka Miklós gyári munkás a kisvárdai kórházban, Rozenzweig Hermáim gépész és szeszmester Szabolcs bákán halt meg a súlyos égési sebekben. — A holttesteket felboncolták. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Szabolcsbákán a Weisz testvérek ottani szeszgyárában kazánrobbanás történt, amelynek két súlyos sebesülje vasárnap egy időben halt úgyszólván rakoncátlan és • Ezért vegyen idejében min fényesen szórakozik. A leg- den reggel egy kis adag „Kru több fiatalember irigyli őt schen"-t s ha emellett még egészsége, fáradthatatlansá- kevesebbet eszik, úgy gyorsan ga és kedveltsége miatt. egészségesnek fogja magát Ezt mind a napi kis adag j érezni. ,, K r u s ch e n" - nak köszönheti, minden reggel beveszi a kávéjába. Ez a kis adag máját, veséjét, vérét teljesen rendben tartja és belőle egy igazán egészséges embert csinál. A legtöbb ember testének egészségével egyáltalában nem törődik, csak amikor már késő! Sokat esznek, aminek a legelső „ Minden gyó tárba n ^ drogériába?1 ko ph,. következménye a rendet- tó, ára üvegenként 6 peni Jő len emésztés. Ebben van Egy üveg 100 napig azai 3 hónapig elegendő, a százféle betegség kiin- s w napi hat fillér dulópontja. " egészség fenntart4s aVezérképviselőség és szétküldési központ Magyarország részére Mihály Ottó Gyógyárunagykereskedés Budapest VI. Podmanitzky- u. 42 • Telephon 122—44 meg, egyik otthon, a másik a kisvárdai kórházban. A szerencsétlenségről a következőket jelenti tudósítónk: A Weisz testvérek szeszgyárában halálos kimenetelű kazánrobbanás történt. A robbanás hírére a csendőrség emberei megjelentek .a helyszínen és megállapították, hogy a fűtőház mellett lévő főzőtariálya fuvószelepen alól ketté van válva, a ''kazánrészek a földön hevernek, a kazánban volt tengeri cefre ráötrr lött a földre, falra, a kazán mellett levő tárgyakra. A r obbanás következtében kifrecs csenő forró cefre súlyos égési sebeket ejtett Karatka Miklós 28 éves szeszgyári munkáson és Rozenzweig " Hermann gépészen és szeszmesteren. Az első segélynyújtás megadása után a csendőrök kihallgatták a gyár két sérültjét. Karatka Miklós elmondotta, hogy délelőtt fél tizenegy órakor a főző" tartály szelepének szokatlanul erős fuvására lett figyelmessé. Közölte tapasztalatát Rozenzweig Hermann gépésszel és szeszmesterrel. Kihívta, hogy jöjjön vele a cefrének a tartályból való átnyomása céljából. Bementek, hogy azonnal munkához lássanak, de alig fogtak hozzá, mikor a tartály nagy robajjal szetvágódott és a szétfröccsenő forró cefre mindkettőjüknek megégette egész fejét, arcát, kezét lábát. Az volt a szerencséjük, hogy Tar Sándor fütő kinyitotta a fűtőház felé nyiló ajtót és így kirohantak a forró gőzből. A súlyosan sérülteket dr. Fried Sámuel orvos vette kezelés alá. Karatka Miklóst az orvos tanácsára a kisvárdai kórházba szállították, Rozenzweigot pedig szabolcsbákai lakásán ápolták. A gyár két életveszélyesen megsérült alkalmazottját azonban nem lehetett már megmen teni. A testük nagy részét elborító SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta. Orvosát Senk im- m. aszt h-w Nyíregyháza, Kállói-utca 42. szám
