Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-15 / 36. szám

JsÍYÍRYIDÉIL 1927, február 15. Tisztviselők és nyugdíjasok. A pénzügyminiszter költségvetési beszédének több jelentős pontja közül egyik legfontosabb a tisztviselőkre és nyugdijasokra vonatkozó. Bár el kell ismernünk, hogy a tisztviselők és nyugdíjasok helyzete az utóbbi évek során jelentékenyen javult, mégis az a pjoeminens feladat, amely az intelligens középosztály megmentésére és felemelésére kell, hogy irányuljon, szükségessé teszi e kérdésnek újból és újból való vizsgálását. A pénzügyminiszter erre vonatkozó kijelentései, ha bár megmaradtak a józanság és az ország teherbíró képességeinek határai között, mégis egy közelebbi jövőben bekövetkezendő rendezését helyes ték kilátásba a tisztviselők és nyugdijasok illetményeinek. A fősuly tulajdonképen az alsóbb kategóriákra fektetendő, amelyeknél a létminimum éppen hogy csak megvan s amelyek természetszerűleg & tisztviselői létszám oroszlánrészét teszik ki. A nagyobb probléma végeredményben a nyugdijasok illetmény, rendezése, amely fokozottabb nehézségeket okoz a megszállt területekről kiüldözött és ide tódult tisztviselők óriási tehertétele folytán. Jellemző e tekintetben, hogy mig 1913-ban a nyűg-, dijak .terhe 2.2 százalék volt, addig most 13.6 százalék, vagyis körülbelül hatszor nagyobb. Az ál« lfimi közigazgatási és állami üzemek nyugdíjasainak illetményei 121 millió pengővel terhelik meg az évi budgetet s ehhez járul még az aktiv tisztviselők ennél jelentékenyen nagyobb illetménye. A pénzügyminiszter, bár emelé^ helyezett kilátásba, mégis okosan és megfontoltan kijelentette, hogy ez nem következhetik be előbb, mig az adócsökkentő javaslatoknak & hatása nem ellenőrizhető. Ebben a pontban minden józanul gondolkozó embernek egyet kell erteni vele, hiszen a beígért adócsökkentés következtében a bevétel 40 millióval kevesbedett. Ez mindenesetre oly összeg, amely egj ezerkétszázmilliós összbudgetnél már számításba jön. Figyelembe kell továbbá venni azt is, hogy az állam nem térhet el a szigorú ta karékosság elvétől, hiszen nem rendíthetjük meg idő előtti tervek megvalósításával az egyszer oly jól megalapozott költségvetési egyensúlyt. Általában a pénzügyminiszter egy beköx'etkezendő 15 százalékos Javításról szólott, amely körülbelül 50 millióba kerülne. Tekintve azonban az adómérséklések folytán beállott 40 milliós csökkenést, tulajdonképpen a 15 százalékos rendé zés keresztülvitele végeredményben annyi, mintha a pénzügyminiszternek egy 90 millió pengői terhet kellene a költségvetésbe b« állítani. Az adók további emeléséről természetesen szó sem íehet, hiszen éppen a. benyújtott javaslat értelmében az adókat csökkenlek akarja az állam, viszont bár aj állami ikernek szépen jövedelmez" nek, a 11 esztendőn leeresztül ei mulasztott s most múlhatatlanul esedékessé vált beruházások eze ket a feleslegeket elnyelik. A vámjövedék is szépen jövedelmez, de itt sem lehet további emelésről szó, hiszen ez a tény általábanvéve megdrágítaná az életet s ha a fizetésemelés a vámjövedékek emelésével parallel történne, a kettő eredménye egymást megsemmisítené, mert a nagyobb vámok folytán be következett drágább élet elnyelné 15 százalékos fizetési többlelet. A pénzügyminiszter azonban kijelentette, hogy ez a 15 százalékos emelés egy közelebbi jövőben be fog következni, akkor tudniillik, ha az adómérséklési törvényjavaslatok hatásai már észlelhetők s figyelembe lehet venni .azokat a következményeket, amelyet maguk után von\ tak. A dolog, tehát ugy áll, hogy a tisztviselők megérdemlik a Tizetésjavitást, viszont a pénzügymi; niszternek kötelessége ezt a jelen| tékeny pénzügyi operációt a költ» ségvetés megrenditése nélkül keresztülvinni. „A munkának, amit gigászi erővel kellett ennek az egyesületnek végigkiizdenie, megvannak már a gyümölcsei". A KIOSz nyiregyházi csoportjának tisztújító közgyűlése. Mikecz Ödön dr. ünnepi beszéde. — A Központ üdvözlete. Elnökké Huray Jánost, ügyvezető elnökké Kazár Ferencet választották meg. — Az uj tisztikar. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) Vasárnap délután 3 órakor nagyszámú hallgatóság előtt tartotta meg tisztújító közgyűlését a K

e" resztény Iparosok Országos Szövetségének nyíregyházi csoportja a Gazdakör otthonában. Jóleső meglepetést keltett a hallgatóság soraiban a gazdák tömeges felvonulása, araiak demonstrálására, hogy a nyiregyházi gazdaközönség megértő szeretettel fogadja más társadalmi osztályoknak a kereszténység szellemében fogant hazafias munkásságát. Huray János elnök a magyar Hiszekegy imádságos szavaival nyitja meg a közgyűlést és üdvözli a megjelent szépszámú közönséget, akiknek soraiban ott látjuk Bencs Kálmán dr. kir. kormányfőtanácsos, polgármestert, Szohor Pál városi főjegyzőt, Ozory István rend őrfőtanácsost, Zomborszky Dániel ipartestületi elnököt, dr. Olasz Vilmos kamarai titkárt, Nagy Elek városi műszaki tanácsost, Sikorszky István iparfelügyelőt, Pisszer Jánost, Zeke László ipartestületi jegyzőt, Vass Jenő dr.-t, Lakner Bélát, iklódi Molnár Zsigmond lapszerkesztőt. Huray János elnök üdvözli a város megjelent vezetőit, a központ kiküldöttjeit, az iparfelügyelőt, a rendőrség képviselőjét, a gazdatársadalom és a sajtó képviselőjét és felkéri Mikecz Ódön dr.-t az ünnepi beszéd megtartására. Mikecz .ödön dr. hatalmas koncepciójú, magas szárnyalású gondolatoktól átszőtt magvas beszédében arra a kérdésre adott választ, hogy szükséges volt.e a Keresztény iparosok helyi szervezkedése? Alapos vizsgálat alá veszi a kérdést és megdönthetetlen érvényű igazságokkal mutat rá, hogy a nyíregyházi csoport megalakítására szükség volt, részint helyi jelentőségű okokból, másreszt általános keresztény és nemzeti szempontokból. A gazdasági szükségletek mellett lelkiszükségletek is vannak, amiket semmiféle anyagi javakkal kielégíteni nem lehet. Hiába termelnek a gépek, a géppé alacsonyított megszámozott emberek rabsága árán javakat, árukat, a lelki szükségleteket kielégíteni nem tudták, sőt kiölik ezeket az emberekből. A nagytőke és a kapitalista gyári rendszer megöli az egyént és megöli bennünk a családi érzést. Pedig az életnek az a célja, hogy minél több gazdasági egyedet, minél több családot teremtsen és tartson fenn. Nekünk, akik nem marxi alapon hanem keresztény alapon állunk, az a társadalmi rend az ideálunk, ahol minden becsületes ember m?g találja a maga boldogulását. Ez a társadalmi rend bizonyos mérvben régebben érvényesült az ipari céhrendszerekben, azóta azonban az elődök gyengesége és nem törődömsége miatt, a szervezettség hiánya következtében súlyos visszaesés és hanyatlás következett be. Nagy és jelentős nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a magyar iparososztályt nem szabad sorsára hagyni, viszont, az iparos osztálynak nem szabad magát a sorsára biznia. Beszélnek arról, hogy az iparos osztály halálra van ítélve. Halálraitélni csak azt a gazdasági osztályt lehet, amely maga magát itéli halálra. Az élni akarás lelki szükséglete volt az egyik ok, 9mely életre keltette a helyi csoportot. A másik ok Nyíregyháza város speciális viszonyaiban rejlik. Nyíregyháza város tősgyökeres régi iparostársadalma és gazdaközönsége együtt alapozták meg ennek a városnak fejlődési lehetőségeit. A baj csak ott volt, hogy az iparosság nem szervezkedett, nem Városi Mozgókép Színház Február 14-15-én, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor két orosz film; Szentpétervári kurír Dráma 7 felvonásban — Egy megfilmesített Puskin-novella. Főszerepben: Ivan Moskvin, Matinovskaja, Tamarin. Orosz népmese 4 felvonásban. — Főszerepben: a moszkvai Stanislavsky világhírű művészei; Toporkow. Muralitinowa és Gromova. A 9 órai előadás katonazenekisérettel! Február 16-án és 17-én, szerdán és csütörtökön: Keringö-kit ály nö Főszerepben: Harry Liedtke, Lia Mara, Verebes Ernő. Néma lovag. Főszerepben: Fred Thomson. tömörült, szavának, társadalmi helyzetének súlyt nem adott és igy nem volt módjában a hatóságoknak sem az ipari érdekek felkarolása. Ezért volt szükség a mi zászlóbontásunkra. És az azóta elmúlt két év alatt eredményeket értünkéi anélkül, hogy kereszténységünket gyűlölettel kevertük volna. — Eredményeket értünk el anélkül, hogy ezért harcolnunk, verekedkellett volna. Az egyesület sohasem alapozhatja a maga munkásságát a vezetőségre. A fennmaradásnak, az eredményes működésnek egyetlenegy biztositéka: ha a tagokat áthatja az erős testületi szellem és ha mindnyájan vállvetve dolgoznak. Kérem önöket, hogy a vezetők munkájában minél fokozottabb erővel vegyenek részt és ápolják magukban a testületi szellemet, mert enélkül a mi munkánk csak pengő érc és zengő cimbalom. A helyenkint kitörő tetszéssel kisért, majd viharos tapsokkal jutalmazott beszéd után Tóth [ózsef, az_országos Szövetség alelnöke tolmácsolta a Központ üdvözletét és ismertette a Szövetség működését. Örömmel látja, hogy Nyíregyházán az iparosság nem áll egyedül, mert a helyi hatóságok képviselői és a gazdatársadalom megértő szeretettel támogatják őket. Ismerteti a nagyvárosok gyári életét, ahol az ipari munka mostoha és az iparosok a megszámozott, gépemberek pária életet élik. — Ramutat a szervezkedés fontosságára, majd országos jellegű ipari kérdésekkel foglalkozik. Az ipartörvény reviziója egyik legsürgősebb és legfontosabb feladata a Szövetségnek. Az ui kereskedelemügyi miniszter e tekintetben biztató ígéretet tett, jeleint is meg már egy sérelmet orvosló rendelet, ugy, hogy a gyökeres orvoslás már nem késhet sokáig. Nagyon fontos kérdés az Ipartestületek reformja amit nem lehet tovább odázni. — Ne legyen csak adminisztratív szerv az ipartestület, hanem hivatásának megfelelően, nagvobb hatáskörre! és autonómiával látassék el, hogy tényleg az ipar elsőfokú- védelme legyen. Sürgeti a Szövetség a külön kézműves iparkamara felállítását is, bár az erre irányuló harcában legutóbb vereséget szenvedett. Igazának tudatában felveszi és folytatja a küzdelmet. Több reménnyel bíztat a kisipari hitel megfelelő és végleges rendezése, itt már a közeljövőben kézzelfogható eredményre számithatunk. A forgalmi adónál nem szűnnek meg az egyfázisú rendszert követelni mindaddig, mig a méltányos és jogos kérelem nem teljesül. A pénzügyminiszter ur még ragaszkodik a régi formához, de az iparosok és kereskedők érdekeltségei egyaránt döngetik ezt a ma még mindig csukott ajtót. Az állami városi üzemek megszüntetése a legrövidebb id őkerdése. Azokat a felesleges üzemeket, amelyek nem közszükségleteket szolgálnak és ma már idejüket multák, rövidesen mind beszüntetik . A legégetőbb ipari kérdéseket élvezetes előadásban taglaló és alaE

s ismertetést nyújtó központi jeítés után, melyet a közgyűlés hálás tapsokkal fogadott, Llbich Ernő pénztárnok ismertette a helyi csoport számadását, majd Zsiga Já~ nos olvasta fel terjedelmes és haza.