Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-12 / 34. szám

2 JNÍYÍRYIDÉKL 1927 február 12. Magyarok sorsa Braziliában. — Két szomorú levél. — Két Braziliában feladott levelet juttattak hozzánk. Munkáskéz ina, kíeresetlen stilusu levelek: de ol­vasásuk nyomán vakitó világosság­ban, döbbenve látjuk sokszáz és ezer magyar ember sorsát. Nem szorulnak kommentárra e levelek: beszélnek ezek maguktól is, vér­fagyasztó és szivet nehézzé tevő ékességgel. Kedves Bátyám, Öcsém és Sógor néni! Kívánom, hogy soraim a legjobb egészségben és szerencsében érje­nek benneteket, kedves Öcsém,egy­ben mindnyájatoknak irok, mert még erre sem jut bélyegre, vált­sátok ti ki, jobban bírjátok, mert nekünk nincs egy fillér sem, ne­künk nincs másunk, csak egy irtó­zatos nagy nyomor, olyan, amit még megálmodni sem lehetett volna soha. Vegre-valai'.ára megérkeztünk, öt hétre, a hajón 22 nap, éjjel­nappal, megállás nélkül jöttünk, egy ócska teherszállító hajó ho­zott minket. Bárcsak elsülyedtünk volna vele, hogy ne érhetett volna ide, ebbe a. rettenetes helyzetbe, már nem sok­kéi 1 a megőrüléshez nekem, olyan irgalmatlan gond van a fejemen. Betegségünk még Hollandiában kez­dődött, a szállodában, a gyerekek­nek is, meg nekem is, s ezidcig mindig,rosszul vagyunk. A gyere­kek, amióta itt vagyunk, mozdu­latlanul feküsznek éhen, mert nincs mit adni nekik enni, én is napjában többször összeesek az éhségtől vagy a gondtól, a szemeim ugy szikráznak, szemeimmel alig iátok. Kedves Bátyám, itt egy napra ke­resek öt millreiszt és az árak va­lami rettenetesek ehhez a kereset­hez. Kedves Bátyám! Már a harmadik napon megint, irok, mert egy nap csak egy pár sort tudok irr^i. Máma is ply rosz­szul vagyok, nem is hiszem, hogy hamarosan az őrültek házába nem kerülök. Kedves Bátyám, itt oly-in lakásunk van, mint nálunk az olak padlózva és padlásozva, nincs se ablak, elől és hátul egy ócska ajtó, nincs se kilincs, se zár, ugy kell csak egy karóval betámasztani, olyan gödrök vannak a földön, hogy a gyerekek, ha járkálnának, a nyakuk kitörne. Itt feketék, laknak az állatokkal együtt. Itt annyi féreg van, olyan is, ami a köröm alá bújik és ott megnő, az ujjak ugy dagadnak, .mint a bocskor. Minden gyerek­nek máma is kivettem négyet a lábukból, az enyémben már ku­kacok vannak benne, mert nem tudtam mi az, csak a Feri, mi­kor hazajött, az övé is tele volt, ez is nagy kin ezt kiállni, köröm alatt olyan lyukakat kell fürni, hogy egy borsószemet lehetne a helyébe tenni. És itt se sparhelt, se kémény nincsen, ott kell a föl­dön tüzelni és az egész lakás tiszta füst. Előleget, vagy valami álla­tot nem adnak semmit, csak egy könyvet a magazinba, vagyis a boltba, itt más élelem nem léte­zik, mint bab, cukor, kávé, szalon­na, kukoricaliszt, és rizs Kedves Bátyám és Öcsém, na­gyon kérlek "Benneteket, tegyetek valamit az érdekemben, hogy visz­szakerüIllessek a gyermekekkel hozzátok valamiképen, a Feri aztán már jobban mozdulhat máshová is dolgozni, de addig, mig mi itt va­gyunk, nem mehet se városba, se máshová, ilyen nagy -családdal ret­tenetes a megélhetés. Kedves Bá­tyám* tekints legalább a négy ^gyermekemet, mert már olyanok, mintha koporsóból hoztam volna ki őket. Szólj az öccsémnek is, te­gyetek valamit az érdekünkb.n, érezzétek meg ti is, hogy mi az a nyomor; ti is családapak és anyák vagytok. Érezzétek meg, hogy mi az, azt mondani, hogy nincs. Leg alább krumpli volna, de az itt nincs, se tej, se hus. Kedves test vérek, most már én többet nem irok, mert a szivem majd széjjel reped, majd a Feri ir még egy lapot. Nem tu'oin, meg-e érjü^ mire válaszotok megjön, talán ne-j is érjük meg. Tegnap délelőtt kúriai Ítéletet hirdettek ki a nyíregyházi kir. törvényszéken. A Kúria jóváhagyta a debreceni tábla Ítéletét, amely idősebb Tóth Gusztávot három és fél é?i fegyházzal sújtja (A »Nyirvidék« tudósítójából.) \ Karácsony szent estéjén történt három esztendeje, hogy a tiszaka­nyári mezőőrt megtámadták, vasvil­lával több helyen fejbeszuriák. A mezőőr Demeter József csaknem belehalt súlyos sebeibe, a tettesek idősebb és ifjabb Tóth Gusztáv ti­szakanyári lakósok ellen pedig meg indult az eljárás. A karácsonyesíi támadás tettese idősebb Tóth Gusz­táv volt, de az ifjabbik is vád alá került, mert a bűncselekményben veszélyes fenyege é ével, •megfélem­ütő magatartásával neki is része volt. A nyíregyházi kir. törvényszé­ken a kir. ügyész szándékos em­berölés kíséretével vádol a id. Tóth Gusztávot, az ifjabbat pedig bün­segédi bünrészeséggel. A bíróság azonban másként minősítette a biin cselekményt és súlyos testi sértés­ben mondotta ki őket bűnösök­nek. Id. Tóth Gusztávot ezért két I évi és három havi fegyházra, száz­ezer korona pénzbüntetésre, ifj. Tóthot pedig hat hónapi börtön­re és ötvenezer korona pénzbünte­tésre itéKe. A debreceni kir. tábla 1925. junius 19-én foglalkozott a bűnüggyel és a vád minősi'ésének helyt adva, Tóthot szándékos em­berölés kísérletében mondotta ki bűnösnek, az ifjabbikat pedig bün­segédi bünrészesség miatt ítélte el. A tábla Ítélete id. Tóthot három és félévi fegyházzal, az ifjabbat pedig egy és félévi börtönnel sújtotta. — A' felebbézések következ ében az ügy a kir. kúria elé került, ahol 1926. december 20-án foglalkozott a tiszakanyári támadás ügyével. A kúria itéleiét, amellyel a semmiségi panaszokat elutasítva, jóváhagyja a tábla i'életét, tegnap delelőtt hirdet­ték ki a vádlottaknak a nyíregy­házi kir. törvényszéken. A vármegye területé!! több iskolát be kellett zárni az Influenzajárvány miatt, de a betegség már szűnő félben van. A vármegye főorvosa az inííuensajájványról. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A vármegye területén a halálozás az elmúlt január hóban nagyobb volt, mint az előző esztendő január­jában. összesen 630 ember halt meg Szabolcsvármegyében. Egy éven alóli gyermek az elhaltak 43.9 szá­zaléka. Ha a hét éven aluli gyer­mekek közül ' is számításba vesz­szük az elhunytakat, kitűnik, liogv az elmúlt hónapban elhunyíaknak több mint a fele gyermek. A vármegye főorvosa, Mikecz Miklós dr. jelentésében megemlé­kezik az influenzajárványról s a következőket mondja: Az egész törvényhatóság terüle­tén jóformán minden községben fellépett két-három hét óta a köny­nyü lefolyású, öt-hat napig tartó in­fluenza. Súlyosabb megbetegedések és az ezekkel járó komplikációk el­vétve fordultak elő. Halálozás in­fluenza miatt a vármegye terüle­tén eddig mindössze négy volt. Ugy látom a beérkezett jelentések­ből, hogy a járvány csökkenő ten­denciát mutat s igy remélhetjük, hogy rövidesen meg is fog szűnni. Az iskolákat több községben be kellett zárni a tömeges megbe.ege­dések miatt. Budapesti hölgyfodrász áil a 1 ö gyek lende'kezésére Szabó Károly higiénikusán berendezett úri és női fodrász termábec, Takarék­paloía. Lengyel cukrászdával szemben 525-24 Városi Mozgókép Színház i" MI — ii ii i»i i ii ­miimm i i ­Február hó 11 én, 12 én és 13 án, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor: LAURA LA PLÁN TE a legszebb, legtemperenientumosabb színésznő extra exclusiv vígjátéka A legszebb éjszaka Egy csinos fruska vidám kalandjai 8 felvonásban Váras orkán Regény a francia porosz háború idejéből 6 felvonásban. A főszerepben: Charles De Roche ás Magde Beílamy. Péntaken, szombaton a 7 és 0, vasárnap az 5, 7 és 9 órai előadások KATQNAZEEKÍSÉRETTEL . Hétfőn és kedden a legelső orosz filmek: „A Szentpétervári hnrir" és ..Télapó" fáiasz a „ . ziak a debreceni szín­házban" című cikkre. A «Nyirvidék» keddi számában «Nyiregyháziak a debreceni szín­házban* cimmel egyik munkatár­sunk tollából közlemény jelent meg, amelyre most az alábbi levelet kap­tuk: 1 Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Elvártam volna, hogy a keddi számban ^íegjeient «Nyiregyhi­ziak a debreceni színházban* cikk­re nálam hivatottabb keieskedő vagy éppen a Kereskedők és Gaz­dák Köre fog hangot adni, hogy megvédje a nyíregyházi ke­reskedőket az alaptalan üzletron­tástól. De nemcsak a kereskedő­ket, de magát a várost és annak minden rétegét. Ugyanis az ismeretlen ur cik­kének el-ső fejezetében arról ir, hogy ,pem létezik "Debrecen és Nyíregyháza között rivalitás, — versengés, — de ha van ilyen, ez alaptalan. Cikkében azonban to­vább olvasva éppen a «rivális va­rost® dicsnimbuszba öltözteti s élére állítja a riváliíást. Nem akarok bővebben polemi­zálni arról, hogy a cikkíró ur futó­lag figyelte meg azt a várost, amelyben én magam 42 hónap g lakos voltam s éppen az ellenkező­jéről voltam kénytelen meggyőződni állításainak s ennek köve kéziében, — bár egyik sem szülőhazám, — minden vasárnapomat Nyíregyhá­zán töltöttem. Maguk a debreceni inteüektuel­lek irigylik — saját szavaik sze­rint — a mi kis Nyíregyházánkat. Nincsenek nagy méretek, artisz­tikus kirakatok, nyüzsgő élet va­sárnap délben (a Debreceni Első Takarék palotától a Szent Anna utcáig) mint Debieenben, de van páratlanul kedves társadalmi és kulturális gyűlölség nélküli pes­g|ő élete városunknak. Itt is van újságos bódé, újságot is vesznek. Itt is van templomba menés — szebb, mint Debivc nb-n - és van 'ünnepi harangzugás. Itt is van kultura a színházban, bár nem veszekednek minden vá­rosi képviselőtestületi gyűlésen a színigazgató szanálásáról, mint Debrecenben s nem támadják foly­ton a színigazgatót, hogy dacára a sok milliós városi támogatásnak, .— mely nélkül tönkre menne — még sem tudja fenntartani színháza nivóját (lásd: a «Hajdu föld.) 1926 április hó összes számait.) De rátérek arra, ami nekem fáj. Azt irja a cikkíró ur, hogy <az árak 10 20 százalékkal olcsóbbak, mint itt, — a vasútvonal távolság­külömbsége okozta a diffeienciát -- mondják a nyíregyházi érde­keltek. Ez aztán már igazán alap­talan vád a kereskedők ellen. Mult év decemberében vettan át Nyíregyháza egyik fő útvonal­menti üzletét, hová betársultam. Addig Debrecen egyik uridivat üz­letének voltam vezetője s megál­lapítottam elfogulatlanul -­hogy ugyanazon gyártói származó ugyanazon cikkekért a nyíregyházi kereskedők alacsonyabb ári tud­nak elérni, mint Debrecenben, a kisebb kereslet s aránylag nagyobb kínálat folytán. Az illető ur átrándult vasárnap délben Debrecenbe, ott volt ost'j közben megnézett néhány kiraka­tot, amely éppen nyitva volt. FJ tisztelettel kérdem: van-e ő an­nyira képzett szakértő, hogy a ki­rakat üvegén keresztül látott áru­ról véleményt tudjon mondani? Mert ennyire még öreg kereskedők is ritkán haladnak! Mekkorát té vedhet hát a laikus. £ppen ezért

Next

/
Thumbnails
Contents