Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-10 / 32. szám

J@R¥XE£K 9-27. febmár 1 0>. Knltoréiet a Kecskésés Homoktanyán. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Aki sokat utazik s társalgás közben Szabolcsvármegyét emliti, azt fogja tapasztalni, hogy még a kevésbé tájékozott útitársa is tud annyit a vármegyéről, hogy itt díszlik a legjobban a burgonya s itt van a legtöbb analfabéta. S mig a nyíri föld gazdag áldásának megemlítését bizonyos öntelt büszkeséggel hallgatja, másrészről a kulturjavakban való szegénység emlegetese a jobbérzésü emberben tagadhatatlanul kellemetlen érzést váltott ki annál is inkább, mert igaz, mert cáfolni sem lehet. Vármegyénk, amely anyagi produktumok terén sok tekintetben vezet, sőt versenyen felül áll, a szellemi javak termelése terén annyira visszamaradt, hogy az 1920. évi népszámlálás hivatalos adatai szerint országos viszonylatban is a legkedvezőtlenebb képet mutatja az analfabéták magas (29 százalék) szá zalékával. Ez azonban csak átlagos szám, mert vannak községek s főként tanyák, ahol a szám 60, sőt 70 százalékra szökik fel. Hogy kit terhel ezlélrt a mulasztás, azt most ne kutassuk. Annyi bizonyos, hogy a visszamaradás legfőbb okát "a megfelelő iskolaépületek hiányában kell keresnünk, de az is bizonyos, hogy a háborús állapot is nagyban hozzájárult az Írástudatlanok számának aránytalan megnöveléséhez. Ez a sok közül csak egyetlen példát említünk. Ramocsaháza község, amelyben két tanító működött, a tanítók bevonulása folytán, a háború ideje alatt tanító nélkül maradt. Majd visszakerülvén a tani.ók,az őszirózsás forradalom szennyes áradata őket is magával ragadta, aminek természetszerű következménye a felfüggesztés, majd a hivatalvesztés lett. Hat egész év telt el, mig ismét gyerekzaj verte fel a községben a poriepeit, iskolaíerem csendjét, hat évfolyam gyermekserege nőtt fel anélkül, hogy a tanító a legszükségesebb tudnivalókat a fogékony emberpalántákba beolthatta volna. Az újonnan alkalmazott két derék tanító, Gáspár János és Hadházy Zsigmond a mindennapi iskola gondja mellett megfeszített erővel törekszik már második télen tanfolyamok szervezésével pótolnia multak mulasztásait. Fáradozásuk nem sikertelen s mégis több év fog eltelni, mig a betüismeret országába a most felnövő (nemzedéket bevezetik. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a vármegye legtöbb községében. Ma még csak ritka oázis a vármegye területén az olyan község, vagy tanya, ahol a analfabétizmus már \csak a mult sötét emlékei közé tartozik. E ritka kivételek között kell megemlíteni a Nagyhalász határában fekvő Kecskés és Homoktanyát. — A Kecskés-tanyán nincs ugyan a kulturának felszentelt hajléka, de van a tanyának melegszívű birtokosa, aki nemcsak azt teszi meg, hogy saját fuvarján szállíttatja a közelfekvő szomszéd tanya iskolájába a gyermekecskéket, hanem már második éve maga foglalkozik az iskola padjából már kinőtt ifjúsággal s oly meglepően szép eredménnyel, ami hivatásos pedagógusnak is dicséretére válnék. Klár Gyula, aki közel ezer holdon gazdálkodik, hogy az ifjúság nevelésében, értelmi képzésében mutatkozó hiányokat pótolja. Nem kis feladat pedig amire a birtokos vállalkozott, mert az ifjak különböző előképzettsége miatt itt tömegtanításról nem lehet szó, itt csak az egyénenkénti foglalkozás vezet célhoz, mert mig egyesek még csak Felgyógyulása után elhagyta a nyiregyházi kórházat, de a kisvárdai vonaton másodszor is megmérgezte magát Lm Geilértné, akit most a kisvárdai kórházban ápolnak. Másodszori öngyilkossági kísérlete alkalmával is szublimát oldatot ivott. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) • Megirta a «Nyirvidék», hogy Lux Gellért szolnoki építési vállalkozó fiatal felesége Debrecenből Nyíregyházára vezető vonaton szublimáttal megmérgezte mmagát. Az életunt asszonyt akkor a mentők szállították be a nyiregyházi 'Erzsébet kórházba, ahol a gondos kezelés és ápolás megmentettea az életnek. Lux Gellértnét hasztalan kérdezték, nem árulta el, hogy a szublimátot hol vette. Mindössze annyit mondott, hogy egy debreceni gyógyszertárban vásárolta a mérget, de hogy melyik ez a gyógyszertár, semmiképpen sem mondotta meg. A kórházból a napokban távozott teljesen gyógyultan Lux Geilértné. Férje jött érte, együtt utaz^^^^^ ^^^ I a betűvetésnél tartanak, mások már a kamatszámításban is otthonosak, sőt vannak, akik az összetett hármasszabályi feladatokat is könnyen és helyesen fejtik meg. A példákat igen helyesen mindig a gazdasági élet köréből veszi. A komoly foglalkozást mindenkor szórakoztató történetek,, jeles magyar írók népies munkáinak felolvasása követi s fűszerezi, amit a tanya ifjaöregje egyaránt örömmel hallgat. Aki ugy foglalkozik rnunkasaival, az ismeri minden baját, annak alkalma van beletekinteni a nép lelkivilágába s éppen ezért autentikusnak fogadhatjuk el Klár Gyula alábbi kijelentését: »Nincs igazuk azoknak, akik azt tartják, hogy a kultura csak az igényeket fokozza s éppen ezért a nép kulturális érdekeinek előmozdításától visszahuzódnak.« Klár Gyula amellett, hogy a maga munkásainak kenyéradó gazdája es áliardó tanítója, c távolabb * ő tanyádat is felkeresi, hogíy a lesgyakorlaíibb gazdasági kérdésekről felvilágosítsa a lakosságot. A leventeügynek megértő támogatója, minden szociális mozgalomnak kezdeményezője és vezetője. Az ő valóban emelkedett gondolkodásának és munkájának igazolása és egyben a ridegen elzárkózó birtokosok felfogásának megcáfolása az a tény, hogy Klár Gyula munkásai a gazdasági munkában lelkiismeretesek s a gazdaság gyarapodását a maguk örömének tekintik. Itt az egyszerű nép bizalmatlan irigykedése a kenyéradó iránt megszűnt. A birtokos szeretetteljes bánásmódjával szinte elszakíthatatlan kötelékkel fűzte magához a tanya népét. Irnnen van, hogy e gazdaságban legritkább esetben fordul elő cselédváltozás. Alig tevédünk, ha azt állítjuk, hogy Klár Gyula tényleges tak el Nyíregyházáról. Mikor a Debrecen és Nyíregyháza közötti uton első izben megmérgezte magát a fiatal asszony, ttettének oka férjével való ősszeküK'nbözfise volt. Most, hogy ismét együtt voltak, Lux Geilértné a vonaton újra szzóváltásba elegyedett urával és újra megkísérelte az öngyilkosságot. A Nyíregyháza és Kisvárda közötti vonaton egy őrizetlen pillanatban újra í/ublimátoldatot ivóit, roszszul lett és súlyos állapotban szállítót

4' a kisvárdai . • rházba, É. • hetetlen, hogy az első öngyilkosság után miként került a szublimát újra a fiatal asszony kezébe, aki mindenképpen megakart válni ettől az élettől, melyet, csodálatos, éppen a fiatalok unnak ma leghamarabb nrg. népkulturális tevékenységével egyedül áll a megyei birtokos társadalomban, sőt talán csonka országunk ban is. A Kecskés-tanyától alig puskalövésnyi távolságra fekszik Homoktanya, özv. Jármv Jánosné urnő 931 holdas okszerűen kezelt birtoka, ahová a birtokos előzékenységéből kocsin tesszük meg a pár perces utat. A mintaszerű rend, tisztaság, amerre a szem tekint, Mudri János intéző gondosságát dicséri. Az urasági udvarházból épugy, mint a csinos béres lakásokból hívogató villanyfény árad ki a zúzmarás esti szürkületbe. Szinte sajnáljuk, hogy nincs időnk hosszasabban szemlélődni. De sietnünk kell, mert az iskolában 46 mindkét nembeli tanfolyamhallgató már izgatottan várja, hogy két és fél hónapos előhaladását bemutassa. Az analfabéta tanfolyamon a 16 éves kisbéressel egy sorban foglal helyet a 45 éves hatgyermekes anya. A továbbképző tanfolyamon az élet delén jóval tul lévő kerékgyártó mester szomszédja az uraság 15 éves szendearcu szobalánya. — Sok sikertelen próbálkozás, évek előkészítő munkája kellett ahhoz, hogy az álszemérmet a tanya józanul gon dolkozó népe levetkőzze s hogy az iskola padjában a legkülönbözőbb korú hallgatóság egy ugyanazon céllal foglaljon helyet. A tanitó ily irányú felvilágosító munkásságának ez a legszebb érdeme, mert ahol e nehézséget leküzdeni sikerült, ott a sikernek mi 9em áll többé útjában. Meglepetésszerűen hat a belépőre az érdeklődők száma, ami amellett bizonyít, hogy itt az iskola a tanya középpontja, ahol ifju-öreg jól találja magát. Az iskolás gyermek eljött, hogy az apa feleleteit hallja, a feleség eliőtt, hogy férjuram tudásbeli készségéről szerezzen bizonyságot. A birtok úrnője Laura La Plante a legszebb színésznő i!i a legszebb filmen a Városi Mozgóban a nemeslelkü nagyasszony eljött, hogy az iskola és népe iránti együtt érző szeretetének adja bizonyságát. Ilyen környezetben nem érzi a tanitó a munkaterhét, csak az örömét. Az iskolateremben kellemes villanyfény áraszt világosságot, a lelkekben pedig Gábos Kálmán, a tanya kiváló tanítója gyújtogatja évek során át a világosságot olyan sikerrel, amelynek kellő méltánylására alig találunk megfelelő szót. Hogy mit ielent 26 felnőttet rövid harmadfél hónap idő alatt irás-olvasásra (kis és nagybetűkkel) megtani'ani, azt csak az tudja, akí maga is részese volt a munkának. De sem mivel sem kisebb az eredmény az ismeretterjesztő tanfolyamon. — A hallgatók értelmes, folyékony olvasása, a szabadon választott tárgyról szóló önálló fogalmazványai (Igazoló jelentés, Nyugta, Elismervény stb.) szinte kifogástalan helyesírásuk, a pengőszámitásból szemünk előtt készített verseny feladataik, mi dmegamyi meglepe él; nem: csak a laikusnak, de a gyakorlat emberének is. Az iskola tanitóia a két tanfolyam vezetésével olyan teljesi mányt végzett, amire csak az képes, aki megnyerő modorral, kifogyhatatlan türelemmel, higgadtsággal, kiváló módszerrel, nagy gyakorlati és elméleti tudással bír. Gábos Kálmán mind e lelki tulajdonságok birtokában van

; ezért tudja s győzi gyönge szervezettel is azt a munkát, amely az erős fizikumot is próbára tenné. A kecskés tanya szociális érzésű birtokos ura és a Homok-tanya tanítója azt vallja, hogy nemzeti életünknek egyik tényezője a föld, a Inásik a röghöz ragaszkodó magyar nép, melyről már id. Andrássv Gyula megmondotta, hogy a magyar paraszt az öszzes európai népek között a legintelligensebb, a leg több természetes ésszel van megáldva. A mi népünkben meg van a_ kultura iránti fogékonyság, meg van a fejlődésnek minden feltétele s csak azért maradt el, mert elhanyagoltuk. A magyar nép 1 Ike kincsesbánya. A derék birtokos és érdemes tanitó megmutatta azt az utat, amelyen haladva a néplélekben rejlő kincseket felszínre hozhatjuk, amelyért haladva a lelkek összeforrásának,. egységes közszellemnek s a várvavárt feltámadásnak készítjük elő a talaját. Minél többen követjük őket, annál hamarabb fognak fölszakadni a trianoni tákolt határok. Barna Jctnő.. ' Villanyvilágítás és viiíamoscsengő szerelést és javítást legjobb minőségű anyagból legolcsóbb árban eszközöi Petrovics Lajos villanyszerelési vállalata Műhely Zrínyi Ilona-u. B. Lakás Csiliag-utca 39. sz.