Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-10 / 32. szám

ISIT. február 10. jNÍYlmnéiL } Demecserben egy ács baltát fogott a fiára, aki azután megtámadta édesapját. Nyíregyháza. (A „Nyirvidék" tudósitójától.) Tokarszki Sámuel demecseri ácsmester szomorú ügyben fordult a csendőrséghez. Fia ellen tett feljelentést, a huszonhárom esz­tendős Sámuel ellen, aki felemelte kezét atyja ellen és ütlegelte, meg­sértette. A fiu beismerte, hogy a veszekedés hevében bántalmazta atyját, de azt mondja, hogy az öreg Tokarszki az előz .tes szó váltás hevében babával rohant rá és meg akarta sebesíteni. Erre ő lefogta atyja kezét, hogy kicsa­varja belőle a babát. így töriént, hogy a hatvanhárom éves ember a szerszámos ládára esett, míg ő feléje hajolva ki akarla csa várni a baltát a kezéből. Ekkor jött be a lármára figyelmes leány, Mária, aki a rettenetes kép lát­tára is megőrizte hidegvérét és kicsavarta az éles faragöbaltát atyja kezéből. A íiu és apa kö­zölt támadt szomorú tettlegesség ügyét eiöbb a járásbíróság előtt tárgyalták, dc olt megállapították, hogy olyan testi sértés törtéot, amely már a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik és az ügy iratait áttették a kir. ügyészségre. A LEGSZEB a Városi Mozgóban A debreceai Menza-alap javára fordítják a zsidó fő­iskolai hallgatók szombati táncestélyének jövedelmét. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A nyíregyházi zsidó főiskolai hallgatók február 12-iki teaestélye iránt egyre fokozódik az érdek­lődés. A közel száz főnyi rendező gárda nagy agilitással dolgozik a siker érdekében, amely az érdek­lődés mérvéből ítélve, a szezon egyik legsikerültebb táncos estjévé fogja avatni a főiskolai hallgatók teaestélyét, amelynek jövedelmét tudvalevőlej a debreceni Menza­alap javára fordítják. A nagy­szabású, reggelig tartó tánccal egybekötött teaestély a Kereskedők és Gazdák Körének összes helyi­ségeit lefoglalja. Az estély han­gulatát kedves és ötletes szóra­kozások fogják emelni, amelyeket azonban a rendezőség meglepe­tésnek tartogat. A meghívók szét küldése már megtörtént s aki véletlenül kimaradt, ebbeli igényét a Kereskedők és Gazdák Körének főpíncérénél, vagy teleionon 206. szám alatt jelentse be. Dr. Bencs Kálmán polgármester résztvett az országos Beethoven-bizottság naggyűlésén, ahol elhatározták, hogy Nyíregyházán is ren­deznek sorozatos Beethoven-estéket. (*) A Tönderuji* M«gy«r K&i­munkaujság februári száma megje­lent 6s kapható *z UjsáfiboKban. Ár* 1 P 20 fillér. Nyíregyháza. (A Nyirvidék tu­dósítójától.) .Február 4-ike jelentős nap a magyar zeneéletben. Ezen a napon gyűlt össze Budapesten a kultusz­minisztériumban a nagybizottság, hogy Klebelsberg Kunó gróf val­lás- és közoktatásügyi miniszter el­nökletével előkészítse évtizedek óta a legnagyobb zenei eseményt, Bee­thoven magyarországi ünneplését Ezen a nagybizottsági ülésen a vidéket Puky Endre volt főispán, országgyűlési képviselő, Bálás Ká­roly debreceni Máv. üzletvezető és dr. Bencs Kálmán kir.. kormány­főtanácsos, polgármester képvisel­ték. Jelen voltak Kertész Róbert Is Pctry Pál államtitkárok is. A mi­niszter felszólalása után Ybl minisz­teri titkár,előadó ismertette Dohná­nyi Ernőnek Amerikából küldött nagyszabású Beethoven-programm­ját, amelyhez többen hozzászóltak. Apponyi Albert grófot kérték fel az egyik ünnepség megnyitására, aki a bizottsági tárgyaláson fel­szólalt és' örömmel vallalta a meg­nyitóbeszéd elmondását. Hubay Je­nő felszólalása után Lichtenberg Emil operaházi karnagy indítvá­nyozta, hogy az egyetemen zenei tanszéket szervezzenek a Beethoven­centennárium emlékére. Rákosi Jenő Dohnányi programmjávaf szemben azt indítványozta, hogy a mai nyo­masztó gazdasági helyzetben ne rendezzünk olyan hosszantartó időn át ünnepségeket, mint ahogyan ezt Dohnányi tervezte. El is határozta a nagybizottság, hogy négy vagy öt sorozatos ünnepséget rendez. Á Dohnányi tervezettől abban is el­térnek, hogy az Operában nem az Athén romjait, hanem a minden izében magyar operát, Szent Ist­vánt fogják előadni. Puky Endre dr. a vidéki pro­gramm ismertetését is kérte. A nagybizottság tervének megfelelően Beethoven-ünnepségek lesznek Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Békéscsaba, Sopron, Pécs, Szombat­hely és Veszprem városokban. A nagybizottság a vidéki város zenei köreivel, vagy ahol zenemű­vészeti egyesület nincs, a hatósá­gokkal érintkezésbe lépett, de eddig még csak két városban, Miskolcon és Nyíregyházán tisztázhatták a Beethoven-ünnepségek programm­ját. A nyíregyházi Beethoven-ünnep­ség programmja olyan nagyszabású zenei eseményt iger, amelyhez ha­sonló még nem volt városunkban. Három sorozatos ünnepség lesz. Az első április 13-án. Ez szonáta­est lesz. Dohnányi és Telmányl tolmácsolják a halhatatlan mester alkotásait. A második Beethoven­est dátuma előreláthatóan április 20-ika. Ezen az estén a Wald­bauer-K erpely vonósnégyes jön Nyíregyházára, hogy az operaházi­fuv<$s szeptett-tel egy örökké felejt­hetetlen kamara-zeneesttei ajándé­kozzák meg a nyíregyháziakat. A harmadik nagy Beethoven­ünnep már május hóra esik. Ez lesz a zeneünnepi sorozat monu­mentális befejezése. Erre az estére az operaházi filharmónikuS zenekar jön le Nyíregyházára és maga Dohnányi Ernő dirigálja Beetho­ven hatalmas szimfóniáit. A nyíregyházi Beethoven-ünnep­ségekre a Bessenyei Kör zenekari szakosztályának elnöksége bérlet­jegyeket bocsát ki, hogy igy bizto­sítsa a zene iránt komolyan érdek­lődők részvételét a három kivételes zenei estén. A Beethoven-estékre való bér­letek előjegyzésének kezdetét je­lezni fogjuk. Bizonyosra vesszük, hogy most, amikor a Bessenyei Kör a hármas tagozatú impozáns Beethoven-centennárium megrende­zésével minden eddigi vállalkozását felülmúló áldozatot hoz, Nyíregy­háza közönsége hálával fogadja a maga nemében páratlan műélveze­tet biztosító nagy hangversenyeket. A tiszaparti községekben egy csaló jár, aki lopott személyazonossági igazolvánnyal vezeti félre a volt orosz hadifogoly lakósokat azzal, hogy ő is orosz fogoly volt. Egy buji tanyáról nagyobb összeg ellopása ntán megszökött. A veszedelmes szélhámost erélyesen körözik. (A »Nyirvldék« tudósítójától.) A; tiszamenti községekben ai utóbbi időben egy veszedelmes szél­hámos garázdálkodik, aki legtöbb­ször Magyarországon letelepedett volt orosz foglyok házában jelenik meg s a gazda bizalmába férkőz­ve, lopásokat követ el. Legutóbb a Buj környéki tanyákon tűnt fel az ismeretlen csaló, akinek üzelmeiről a következőket jelenti a Nyirvidék ibrányi tudósítója: Csépárov István buji tainyai ke­rékgyártóhoz január 31-én délután beállított egy ember, aki Sztolye­vics Ferenc tiszapolgári hentes és mészáros nevén mutatkozott be. — Elmondotta, hogy ő is, mint Csépá­rov, egykor orosz állampolgár volt, és a háborúban, mint hadifogoly került Magyarországra, ahol lete­lepedett, megnősült. Szavainak hi­telességét szinte kétségtelenné leite az az igazolvány, amelyet felmu­tatott. Ezt az igazolványt a bel­ügyminisztérium közbiztonsági osz­tálya állította ki. A személyazo­nossági igazolványon, amelv Szto­lyevics Ferenc és felesége nevére szól és benne van a tulajdonosnak és feleségének fényképe is. Csé­párovék nem kételkedtek, látták, hogy a fénykép a vendégé és szi­APOLLÓ Szerdán TOM MIX Csütörtökön II mexikói párbaj Küzdelem egy szép nőért 6 felvonásban. fo« e Vivát Bftberó Ee í *­tk= 3' jai 6 felvonásban. E gy óráa nevető orkAn } Csak pénteken, egy napig! MOSZKVA 1910 • A cári birodalom borzalmai. WLADISIIIR GAKDAROW a főszerepben. £s „UFA" klbórő uü>ur. Előadások kezdet*: 5, 7 és 9 órakor vesen adtak szállást az egykori hon­fitársnak. Az orosz testvér azon­ban rutul visszaélt a bizalommal. Február elsején délelőtt, amikor Csépárov és felesége eltávoztak ha­zulról, a szobában lévő nyitott szek­rényben lévő női kabát zsebéből kivette a zárt szekrény kulcsát, a szekrényt kinyitotta és a benne ta­lált ridikült több száz pengővel együtt ellopva, megszökött. Ami­kor Csépárovék hazajöttek, elször­nyülködve Látták, hogy az orosz testvér milyen rutul meglopta őket és jelentést tettek az esetről az ib­rányi csendőrörsnek . A legnagyobb eréllyel megindult nyomozás csakhamar kiderítette, hogy veszedelmes szélhámosról van szó, aki több hasonló csalást és lo­pást követett el. Kiderült, hogy az ismeretlen által felmutatott sze­mélyazonossági igazolvány is lo­pott holmi. Sztolyevics Ferenc tisza­polgári hentes elmondotta, hogy az ismeretlen szélhámos nála is járt és ott is mint volt orosz fogoly mutatta be magát. Sztolyevics is orosz fogolyként került Magyar­országra; ő is megszánta orosz testvérét és befogadta, megvendé­gelte. Másnap tőle is megszökött és magával vitte személyazonossági igazolványukat, amelyet a mes'er­gerendárol lopott el. Kiderült, hogy az ismeretlen csaló és tolvaj a Sztolyevicséktől ellopott fa méiyazonosíligi igazolvínybód ki­tépte Sztolyevics fényképét és he­lyevicsné fényképét azonban benne •yébe a magáét ragasztotta be, Szto­hagyta, mintha a tulajdon felesége lenne. Kiderült a nyomozás folya­mán, hogy Paszabon, Tiszakará­don és más községekben is járt a titokzatos orosz, akit most erélye­sen köröznek. Ismertető jele, hogy feltűnő nagy feje van. Mikor utól­jára látták sport sapkát, térdnad­rágot, csizmát viselt, bajusza rö­vidre volt nyírva. 300 hold beregi birtok legelő céljaira folyó év tavaszától kiadó. Értekezhetni lehet Dr. Sípos Géza vásárosnaményi ügyvédnél. 897-3

Next

/
Thumbnails
Contents