Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-09 / 31. szám
r 1927. február 9. JsÍYÍM¥i Kél nyírtass! gyermek borzalmas íűzliaSála a rájukzárt szobában. Mig édesanyjak kenyérért járt, az éhező kicsinyek a füstben és lángokban pusztultak el. A falvak népének nyomora és kulturálatlansága sikolt fel abból a tragédiából, amely Nyírtasson történt. Egy ottani szegény fiapszámos család két gyermeke a rájuk zárt szobában tüzhalált haltak. A halál legborzalmasabb neme jutott osztályrészül a két kis magyarnak és a borzalmas szerencsetlenség olvasásakor nem tudjuk, kit okoljunk, a gyermekeit magára hagyó szegény anyát? Vagy talán a szegénységet, amely az éhező családnak kenyeret adni nem tudó édesanyát kiűzi otthonából, -hogy pénztelenül induljon neki a kenyeretszerzés bizonytalan utjának? — Nem tudjuk, ki vonható felelősségre, de bizonyos, hogy megdöbbenéssel kérdezzük, miért kell még ma is ilyen irtózatos módon elpusztulniok legféltettebb kincseinknek, a jövendőt jelentő gyermekeknek. A nyírtassi szerencsétlenségről a következőket jelenti tudósítónk: Nagy-Sebestyén Gyula nyírtassi lakos felesége február 4-én délután négy órakor tüzet rakott otthon a szobában. Gyermekeit, a két esztendős Gyulát és a három éves Erzsébetet a dikóra fektette. — A gyermekek szunnyadozni kezdek, a tűzhelyen vigain lobogott a tűz. Az asszony még egyszer körülnéz a jó meleg szobában, aztán kimegy és az ajtót a gyermekekre zárja. — Nem azért, hogy talán a szomszédba menjen egy kis beszélgetésre. — Kenyérért megy. Nemsokára hazajön az ura, Nagy Sebestyén Gyula, aki egy nádfedelü ház tetejének javításával van a faluban elfoglalva. Nincs otthon semmi. Se kenyér, se pénz. A fiatalasszony fillér nélkül indul el, de ez nem baj. Nyírtasson van egy Grünvald nevü boltos, jószívű ember, aki Nagy Gyuláéknak ad hitelbe is kenyeret. — Az asszony ijedten látja, hogy Grün valdék boltja be van zárva. Most aztán hogy vegye meg az esti ennivalót. Szemben van egy másik bolt is, szeretne oda bemenni, az most is nyitva van. Igen ám, de ők ott nem szoktak hitelbe vásárolni, ott csak pénzért kapna, pénze pedig nincs. Busán indul haea a szegény asszony, a fájó szivü édesanya. Útközben a munkából hazatérő ura, meg annak testvére, a sógor kerül eléje. Most már hárman mennek tovább, hazafelé. — A sógor, Szilágyi József behívja őket. Szilágyiéknál vain kenyér, szívesen adnak nekik, hogy legyen estére az éhező kis Gyulának és Erzsikének. Egy kicsit még időznek is, mert a sógoréknál elkészült a vacsora is. Éhesek nagyon, jól esik a tál meleg leves. A gyerekek számára kenyeret is kapnak és viszik hazafelé. Nagy Gyuláné előre ment, ő nyitotta ki az ajtót, ő volt, aki először tudta meg; hogy az a kenyér, amelyet örömmel hozott haza, többé nem kell sem Erzsikének, sem Gyulának. A szobából maró, csipő füst csapott az arcára. Szent Is'.en, mi történt, mi van a két gyerekkel? A füstön át odarohan a dikóhoz. — Lángol az ágy fája, szalmája és a két gyermek mereven összeégetten megfulladtan fekszik előtte. Sikoltás, ijedt lárma, összefutnak a szomszédok, kihozzák a két égett gyermeket, akik nem tudták megvárn iaz est! kenyerecskét. — Az emberek kihordták az égő szoba holmijait. Jöttek a csendőrök, kihallgatták Nagy Gyulát, feleségét. Megállapítják, hogy gondatlanság történt, a gyermekeket nem szabad magukra hagyni. Megindul az eljárás az anya ellen gondatlansággal okozott emberölés vétsége miatt. Nincs emésztőbb, kínzóbb gond, mint az édesanya gondja, mikor nincs kenyér, mikor a gyermekeknek Kém adhat kenyeret. A falu szegényei emiatt a gond miatt sokszor magukra hagyják gyermekeiket. — Ez ellen tenni kell. Meg kell előzni a szerencsétlenségeket, a magyar gyermekek pusztulását. Egy Amerikát járt alezredes márciusban eladásokat fog tartani a szabolcsi községekben a magyar kivándorlók szomorú sorsáról. Zágonyi Sámnel m. kir. ny. alezredes „Kanada egy európai bevándorló megvilágításában" cimű könyve. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A napokban hagyta el a sajtót Zágonyi Sámuel magyar kir. nyugalmazott alezredes »Kanada egy európai bevándorló magvüágitásában« cimü könyve. E könyv kiadásával a szerző Magyarország egyik legfontosabb nemzetgazdasági kérdését, a kivándorlás problémáját érinti, melyhez hozzányúlni mindezideig senkinek sem volt bátorsága. Zágonyi alezredes a Kanadába kivándorlóink sorsát azon tapasz'alatok alapján bírálja el, melyeket ő Kanadában mint földművelő, iparos és gyári munkás, napszámos, marhahajcsár, a helyszínen szerzett avégett, hogy erről itthon a közvéleményt po i iv alapon tájékoztassa. Előszavában fájlalja azt a mérhetetlen ember és vagvonveszteséget, melyet a megcsonkított ország a kivándorlás utján szenved. Anélkül, hogy a kivándorló idegenben boldogulását megtalálná. Európa kivándorlási és a többi világrészek bevándorlási viszonyait összehasonlítva, értékes következtetéseket von le a világháború következményei által lényegesen befolyásolt népvándorlási mozgalmak tekintetében. Ennek irányváltozását elsősorban az Egyesült Államok bevándorlási korlátozásában ' látja összpontosulva, mely az európai kivándorló európánkivüli elhelyezkedését lényegesen megnehezíti, sőt ezidőszerint majdnem lehetetlenné tette. De a mindenre kész spekuláció az Egyesült Államok »Amerika« varázsszavát használja ki arra, hogy a kivándorlókat ezen világrész kevésbé értékes területeire terelje. Kanada gazdasági helyzetének ismertetésével már mélyrehatóbban foglalkozik. Ugyancsak hü képet fnyujt a kanadai bevándorlás irányításának alapelveiről. Ezzel kapcsof latban ismerteti a kanadai beván3 dorlási törvény fontosabb határozmányain Végül aingol és magyar szövegben bemutatja a fontosabb bevándorlási okmányokat. Külön fejezetben bírálja el a szerző azon kivándorlók törekvéseinek hiábavalóságát, akik Kanadába.! a földmivelö foglalkozáson kivül remél'ek keresethez jutni, vagy akik azt képzelik, hogy Kanadából engedély nélkül lehet esetleg az Egyesült Államokba besurranni. Óva kti a kivándorolni akarókat minden kalandos vállalkozástól és ismerteti, hogy ezek nagyrésze honnan merit alaptalan reményt a kivándorlásra. Ezekután tér rá Zágonyi könyvének voltaképeni céljára, hogy olvasóival Kanada munkásviszonyait s a kivándorlók nagyon nehéz elhelyezkedési lehetőségeit részletesen feltárja. A háború utáni gazdasági krízissel okolja meg a régi telepesek birtokainak ismét nagymérvű eladósodását, aminek következményei Ka nada egész gazdasági életében igen mélyreható nyomokat hagytak. Ennek következményei annyiban érintik az egész évre elszegődni akaró földmunkás bevándorlókat, mert az eladósodás folytán a farmerek csak egy kis töredéke vesz fel évi munkásokat. A többi csak a nyári munkaidő alatt alkalmaz pár hétre vagy hónapra a gazdaságban kisegítőket. Részletesen kiterjed Zágonyi alezredes könyvében a mezőgazdasági munkálatok keresztülvitelének vázolására, melynek folyamán a használatban lévő mezőgazdasági gépberendezések teljesi.őképe-ségét, ezek beszerzési árait és a munkabérek időszakonkénti alakulását is kimutatja. Külön-külön fejezetben foglalkozik a könyv a termények és állatok értékesítésének lehetőségével s ezeket a világpiac esélyével hozza vonatkozásba. Behatóan ismerte'i a vegyes farmgazdálkodás nehéz helyzetét s a tejgazdálkodás elhanyagoltságát. Átmenetileg vázolja Kanada adőviszomyait, a vadaszatot, hlászaSáscipök minden nagyságban nagy választékban Hungária Clp5áruházb«n, Nylrefyhízt, Zrínyi IlMM-a. I. Hó- és sárclpít jarltásokat 24 óra alatt elkészülni. tot, ruházkodást, családi és társaséletet, valamint a szeszesitalok forgalmának korlátozását. A fősúlyt — ugylátszik — arra fekteti Zágonyi, hogy a kivándorlók a kanadai földszerzés lehetőségeit helyes megvilágításban ismerjék meg, mielőtt a többé-kevésbé lelkiismeretlen spekuláció áldozatai lennének és tapasztalatlanságuk következményeit soha többé jóvá nem tehetnék. Rátér ezután az ingyenes állami földek igénybevételének lehetőségeire és modozataira. Kimutatja a földszerzés lehetőségeit és esélyeit, a birtokok eredeti tulajdonosaitól s a telepítési vállalatoktól és behatóan ismerteti a közveiitő ügynökök szerepét és nemzetközi tevékenységét. Érdekes részleteket közöl egy telepítési vállalkozás üzlettervebői. Vázolja Kanada egyes társaságainak legújabb telepítési módszerét, mely a kivándorolni akarók rokonainak dollárjait igyekszik kanadai földvételbe fektetni, mielőtt az érdekeltek a kanadai viszonyokat ismernék.. Egyik legérdekesebb fejezete Zágonyi alezredes könyvének az, amely »Három kivándorló élményeid cim alatt három kivándorlót keresztülvezet Kanada minden munkaalkalmán, akik azután 6 év után ta• APOLLÓ ma aiawna i'wm : 1 . ' awiii nw • • i>»n«f<TMWi* T%-» Pia, kedtPen utoljádé! CECiL B. DE IffiLLE szuperfilmje: Uram, irgalmazz! Napjaink legmegrázóbb sorstragédiája. — A főszerepekben: Wera Reinolds és H. B. Warner a legjelesebb drámai művészpár. B prleszh kisérő miisor . Szerdán TOM MIX Csütörtökön A mexikói párbej Küzdelem egy szép nőért 6 felvonásban. EABLE VlTO-áf Hiheré EgyflcsurkalandFOXE * * * ** * * ***** ** jai 6 felvonásban. Egy órá« nevető orkán! Előadások kezdete: 5, 7 é3 6 órakor SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában 16 pengő naponta, Orvosát mindenki szabadon választhatja, TELErOH: 131. Nyíregyházi, Kallói-utca 42, szám ni »
