Nyírvidék, 1927 (48. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-06 / 29. szám

1927. február 6. JhÍYÍRYXBJSIL 3 még lassan-lassan lesz még «Hó­fehérke»: a magyar Igazság szűz hónál fehérebb, egész világraszóló, tiszta Igazsága. A magyar irredentának nagy ese. ménye van• Debrecenben megje­lent Vollay Ferenc tanár szerkesz­tésében és kiadásában 107 ma­gyar költő 318 drb magyar irre­denta verse. Benne van Csonka­magyarországnak minden magyar költője" (aki csak tévedésből ki nem maradt) Kozma Andortól Ti­kos Andorig. Minden magyar embernek, aki­nek futja még, meg kell ezt szerez­ni. A szerkesztő és egyben kiadó — szegény tanár ember, aki a leg­nagyobb önfeláldozással adta ki ezt a müvet. Magyarok, akiknek ősei sem a vérüket, sem a — va­gyonukat nem sajnálták a haza oltárára vinni — járuljatok a haza oltárához! Ts—dr. Gulyás Menyhért ujabb három esztendőre kéri a nyíregy­házi Városi Színház bérletét A város a kérelemre a miaiszter döntése után ad választ. (A »Nyirvidék« tudósítójától. — Gulyás Menyhért igazgató, aki je­lenleg Sátoraljaújhelyen van, kérel­met intézett Nyíregyháza város kép­viselőtestületéhez és ebben a Vá­rosi Színháznak ujabb három évre való bérletét kéri. A város állás­pontja ebben a kérdésben tudomá­sunk szerint az, hogy a kérelemre egyelőre nem ad választ, hanem megvárja a kultuszminiszternek a vidéki színházak kérdésében legkö­zelebb várható döntését. A kultusz­minisztériumban ugyanis most folynak a tanácskozások a vidéki színészet válságáról és a megoldás lehetőségeiről. Nem leheleden, hogy a kultuszminiszter nem ad ki any­nyí koncessziót sem, mint a leg­utóbbi évben adott, hanem ennél jóval kevesebbet, de abban az irányban is folynak a tanácskozá­sok, hogy vájjon ,nem volna e jobb az egész országban életbeléptetni a staggione rendszert. Ezek a kér­dések, hivatalos helyről nyert in­formációk szerint a megoldás stá­diumában vannak és Nyíregyháza addig nem akar dönteni színházá­nak sorsáról, mig a minisztérium­ból a vidéki színészetre vonatkozó végleges álláspontról nem értesül. ^IlIllllillilillUIIIllilUlllllllllllUUllllllIillllllllUlUllu Óriási választék saját készitményü kárpitos é s butordrukbaii, heti' és havi részletfizetésre, háló, ebédlő, leányszoba, uriszoba és iroda beren­dezézek, sezlon, matrac, bőrgarnitúrák, hajlított székek, szőnyeg és sezlon­takarók, vas és rézbulorok, az 50 éve ismeretes , Sahanesz" cég u'ódánál: I bútorgyáros, kárpi'os és bútorára csarnokában. Telefon : 319. Káliéi utca 4. Az egész Tiszántúl visszhangra talált Pisszer János felhívása. Tömörülnek a tiszántúli építőiparosok. A Nyirvidék már jelentette, hogy Pisszer János nyíregyházai épr tész a tiszántúli építőiparosok tf vállalkozók egyetlen szaklapjának a Tiszántúli Ipar és Kereskedelem hasábjain felhívást intézett a ti­szántúli építőiparosokhoz a szer­vezkedésre. örömmel állapithatjuk meg, hogy Pisszer János kezdeményezé­se az egész Tiszántúl a leg­lelkesebb visszhangra talált. Az építőiparosok és vállalkozók mindenütt* belátják, hogy önma­guknak kell elsősorban cseleked­niük, hogy exisztenciális érdekei­ket! megvédelmezzék. Mert hiszen alig kezdődött meg még az épít­kezés, az építőiparosokat egyik sí­relem után éri a másik. Minden jel szerint állandóan résen kell lenni­ök, hogy létérdekeiket biztosítani tudják. Most folyik a nagy harc a mér­nöki rendelettervezet ellen, amely­nek nagyon fontos ügyében a nyíregyházi ipartestület is erőtel­jes tiltakozó álláspontot foglalt el. Emellett a kínálkozó munka­alkalmakra ráveti magát minden­féle konkurrencia, csakhogy a hi­vatásos építőiparosok elől azokat elhalássza. Ilyen súlyos helyzetben önma­ga ellen vétene, minden tiszán­túli építőiparos, ha nem csatla­kozna a tiszántúli építőiparosok tervbe vett szövetségéhez, mert hiszen minden bajában ettől várhat elsősorban segítséget. A tiszántúli építőiparosok szövet­sége az egész Tiszántúl építőipa­rát egyesiteni fogja magában, nyil­vánvaló tehát, hogy fellépésének mindenütt a legnagyobb suly­lyal kell bírnia. Joggal számithat hét vármegye országgyűlési kép­viselőinek legjelentősebb közgazda­sági tényezőinek támogatására. , Ma különösen csak együttesen, minél nagyobb erő reprezentálásá­val lehet eredményeket elérni. Ezfirt feltétlenül szükséges a tiszántúli építőiparosok szövetségének minél előbb való megalakítása.. A Tiszántúli Ipar és Kereskede­lem szerkesztősége egyre-másra kapja a leveleket, amelyekben lel­kesen üdvözlik a szervezkedés gon­dolatát. Tutkovits József kisvárdai építész például — a többek között — ezeket irja: Alig lehet elképzelni egy iparnemet, amelynek a mai ülőkben annyi kiszipolyozó ja lenne, mint az építőiparnak. A válságos időkben, a nagy világ­égés alatt senki sem törődött velünk, a mai időkben nem akarnak észrevenni, mintha jo­gunk nem is volna élni és lé­tezni. Majd felsorolván az építőipar súlyos sérelmeit, igy folytatja: Köszönetet mondunk Pisszer János urnák a felv etett szervez­kedési eszméért. Létérdekünk, jövendő Sorsunk követeli, hogy a vezér zász­laja alá tömörüljünk. Már­már ottan vagyunk, hogy egyenként elpusztulunk, ha vált vállhoz vetve igazságun­kat, jogos követelésünket nem szorgalmazzuk! Debrecenben, Hajdúnánáson és még több más helyen is a leglelke­sebben fogadták a szervezkedés gondolatát. Minden tiszántúli épí­tőiparosnak saját jól felfogott ér­deke, hogy ne csupán támoga­tója, hanem lelkes apostola is le­gyen ennek a mozgalomnak, amely­nek célja: a tiszántúli építőipar létfeltételeinek, megélhetésének biz. tositása. TRETORN^ JSúúfWj " ,g 5o Sárcipök minden nagyságban nagy választékban Hungária Cipőáruházban, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 5. Hó- és sárcipő javításokat 24 óra alatt elkcszitilnk. Eddig még nem lehetett megállapítani, hogy került a tiszapolgári fosztogatók kezébe az Ulászló-korabeli arany. Csohány Mihály azt mondja, hogy nem tud semmit az arany pénzről. - Valószínű, hogy titokzatos rablás lappang az 1506-t aranypénz mögött. mindenütt, ahol a bűnjel megfor­dult, mert nyilvánvaló, hogy ez a régi pénz nem kerülhetett egyenes uton Csohányék kezébe. A pénzre vonatkozólag Csohányt kihallgat­ták, de az aranypénzről, általában az udvaron talált pénzről nem akar semmit tudni. Azt sem ismeri el, hogy tudott volna az udvarában elásott pénzről. Csohány tagadá­sából erősen érezhető, hogy az aranypénz megett valami bűncse­lekmény lappang. Nem lehetetlen, hogy ez a régi arany a tiszadobi Andrássy kastély kirablása alkalmával került vala­melyik tiszapolgári ember birtoká­ba, talán egyenesen Csohányék ke­zébe, mert ilyen aranypénz nem lehetett a környéken mások tulaj­donában, legfeljebb a muzeális kincsekben gazdag tiszadobi kastély őrizhette az Ulászló korabeli pénzt s ott maradhatott meg négyszáz­húsz esztendős aranypénz épen és tisztán. A rejtélyt a további vizsgá­(A »Nyirvidék« tudósítójától.) Megírta a Nyirvidék, hogy Tisza­polgár községben letartóztattak két gazdát, akikről kiderült, hogy augusztus óta dézsmálják egyik ot­tani tervénykereskedő raktárát. A házkutátásnál az egyik tolvai laká­sán érdekes bűnjelekre bukkant a csendőrség. Csohány antal és Cso­hány Mihály házánál egy kabát­zsebben villanylámpát, reszelőt ta­láltak, egy asztal fiókjában feltűnő nagy mennyiségű cigarettapapírra bukkantak, az udvaron a sertésól közelében pedig ezüst pénzek kö­zött egy darab nagy muzeális ér­tékű régi aranypénz került elő. — Az ezüstpénzdarabok közül négy ­darab régi forintos, két darab két­koronás és tizenhat darab egyko­ronás ezüst. Ezek mellett az ezüst pénzdarabok mellett találták a fel" tünően s&p, tiszta Ulászló aranyat, amely 1506-ból való és amelynek nagy muzeális becse van. — Az aranypénz érthető feltűnést keltett lat van hivatva kideríteni és nem lehetetlen, hogy a tiszapolgári rak­tárfosztogatással kapcsolatban ed­dig rejtett bűncselekmények kerül­nek a napfényre. Kisfaludy Stróbl Zsigmond ajánlja Nyíregyháza város figyelmébe Kövér Gyula neves festőművészt, aki érdekes és gazdag anyaggal jön városun&ba. | Az uj magyar festőgeneráció nagytehetségű müvészfiai közül is magasan kiemelkedik Kövér Gyula neve és művészete. A jeles festő­művész elhatározta, hogy a fővá­rosi tárlatokon is nagy sikerrel i bemutatott müveiből Nyíregyházán ; reprezentatív kiállítást rendez. A (művészről a napokban melegen el­ismerő levél érkezett Bencs Kál­mán kir. kormányfőtanácsos, pol­gármesterhez Kisfaludy Stróbl Zsigmondtól, a nagy mestertől, aki a nyíregyházi hősök szobrát min­tázza. Kisfaludy Stróbl kiemeli Kö­vér Gyula festőművész kiváló mű­vészi kvalitásait és rámutat, hogy a mester gazdag és szép művészi anyaggal jön Nyíregyházára. A vá­ros természetesen kész örömmel tel­jesiti Kövér Gyula kérelmét és szí­vesen engedi át kiállítása részérfe a városháza nagy termét. A nagy­szabású kiállítás február 27-én ke»­dődik és március 6-án fejeződik be. Külföldön emelkednek a borárak. A Borászati Lapok irja: A bor­kereskedelem továbbra is a lanyha­ság jegyében folyik. Sőt egyes he­lyeken bizonyos fokú árcsökkenés is következett be. A kereskedelmi árak ma sem változtak és a bor­nak az ára nagykereskedelemben 6—6.5 fillér (700—850 K) Mal­ligand fokonkint van. Ugy a bor­termelők, mint pedig a borkeres­kedők szilárd tendenciára számí­tanak a közel jövőben, aminek folytán csakis azok a tételek ke­rülnek eladásra, amelyek a pénz. telenség folytán már tovább nem tarthatók. A kivitel továbbra is szünetel, bár a külföldi borárak emelkedése továbbra is szilárd maradt. Vidéki jelentéseit tit adjuk: Balatonfüred. Kereslet és ki­SZANATÓRIUM, sebészeti, szülészeti és belbetegeknek. Röntgen laboratórium. Ápolási díj közös szobában 8 pengő, külön szobában lg pengő naponta. Orvosát mindenki ^abadon fl^gyj^ KMCl 42. ílM

Next

/
Thumbnails
Contents